Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)
1988-10-26 / 253. szám, szerda
Új feltételek - régi gondok A Galántai (Galanta) Állami Gazdaság választógyüléséről í új szú I 1988. X. 26. A Galántai Művelődési Központ előtt álldogáló, egymással vitatkozó férfiak csoportjainak látványa azt sejttette, hogy az épületben fontos, az embereket izgalomba hozó esemény van készülőben. A helyi állami gazdaság - július elsejétől állami vállalat - dolgozóinak 250 küldötte készült arra, hogy demokratikus módon megválassza a 740 fős dolgozókollektíva tanácsát és a vállalat igazgatóját. A küldöttek szavazást megelőző hangulata arról tanúskodott, hogy mindenki tudatában van megbízatása jelentőségének. Az út, melyet a gazdaság állami vállalattá válásáig megtett, a két igazgatójelölt: Ladislav Knapp és František Kolesár mérnökök programbeszédéből és a gyűlés hosszú szüneteiben Ürge Imrével, a növénytermesztési részleg vezetőjével, a vállalati pártbizottság tagjával folytatott beszélgetésből bontakozott ki előttem. A gazdaságot 1960-ban hozták létre közepes nagyságú mezőgazdasági üzemként. Több - általában rosszul gazdálkodó - szövetkezet és állami gazdaság összevonásával fokozatosan alakult ki jelenlegi, mintegy hatezer hektáros mezőgazdasági területű terjedelme. Ha ehhez hozzávesszük még a melléküzemágakat is, nyilvánvaló, hogy ekkora termelőegység szervezése, irányítása nem könnyű feladat. Az sem véletlen, hogy a gazdaság kezdettől fogva állami támogatásra szorult. Ez a támogatás az üzemelés folyamatosságának fönntartásához elegendő volt ugyan, azonban új beruházásokra nemigen futotta belőle. így éveken keresztül nem kerülhetett sor az elavult gazdasági épületek felújítására, a géppark korszerűsítésére. A gazdaság történetében az 1981-es év jelentette a mélypontot, veszteségeik ekkor voltak a legnagyobbak. Helyzetük bizonyos javulása után a vezetőség kérésére a felsőbb irányító szervek megszüntették a gyengén gazdálkodó üzemek közé sorolásukat. Ez azonban korai lépés volt. Az 1986-os és az 1987-es évet ismét nagy veszteségekkel zárták. Ekkor az irányítás átszervezésével próbáltak kijutni a kátyúból. Jelenleg az biztat a fölemelkedés reményével, hogy az utóbbi években nagy összegeket ruháztak be a gazdálkodás minden területén. Nemcsak az állattenyésztés szükséges létesítményeit korszerűsítették, hanem gépparkjukat is. Nagy területen építették ki az öntözőhálózatot. A sáros dűlőutak helyett szilárd alapú aszfaltutakat építettek. Fölszereltségének korszerűségében a gazdaság a járási átlag fölé emelkedett. Annak ellenére, hogy 1987- ben több millió korona veszteségük volt, a két igazgatójelölt és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselője is hangoztatta: nincs ok borúlátásra. De hát miből merítsen optimizmust az a közel hét és fél száz dolgozó, akiknek képviselői az urnákhoz járultak? Nagy jelentőséget tulajdonítva az emberi tényezőnek mutattak rá a dolgozók szakképzettségének növekedésére. Nemcsak a fő- és középiskolát végzettek száma nőtt, hanem a szakképzett fizikai dolgozóké is; arányuk jelenleg eléri az összlét- szám 45 százalékát. Szakképzett dolgozóik stabilizálására minden feltétel megvan. Évente tíz-tizenkét lakást adnak át - még ha figyelembe vesszük is, hogy eközben bizonyos számú lakás lebontására is sor kerül - az igényeket aránylag rövid időn belül ki tudják elégíteni. Nemcsak lakásokról, hanem az egyes településeken bölcsőde és óvoda építéséről is gondoskodnak. Ez az egyik alapfeltétele a fiatal munkaerő megtartásának. Nem kevésbé fontos a vállalati ösztöndíjak biztosítása sem. A dolgozók generációi maradhatnak meg a gazdaságban így, élvezve annak gondoskodását és magukénak érezve minden gondját- baját. A nagyobb hatékonyság elérését a szervezőmunka javításában látják. Szükségesnek tartják a hatalmas területen gazdálkodó újdonsült áilami vállalat irányításának decentralizálását, önállóan működő, helyileg irányított egységek kialakítását. Egyik módja ez annak, hogy elkerülhessék a munka- és gépi erő nagy távolságra való átcsoportosításait. Az anyagi ösztönzés rendszerének tökéletesítése ugyancsak az előrelépés nélkülözhetetlen tényezőjeként került szóba. Az új körülmények arra kényszerítenek, hogy a fejlesztés jövőbeli forrásait maga a vállalat és részlegei teremtsék meg, racionálisabb bérgazdálkodást folytatva. Ennek megfelelően a béralap mozgó részének fokozatos növelését tervezik. így akarják elérni, hogy a jó minőségű és az átlagosnál nagyobb munkateljesítmény megfelelőbb elismerésben részesüljön. A környezetvédelem kérdését egy ilyen nagy vállalat nem kerülheti meg: főleg Kolesár mérnök hangsúlyozta, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk a szerves trágya hasznosítására, csökkentve ezzel a műtrágyák alkalmazását, hogy megóvhassák a mélyebb rétegek vízkészleteit a szennyeződéstől. Fontos gazdasági stabilizáló tényező a vállalat ipari tevékenysége. Jelenleg fafeldolgozással és műanyagtermékek előállításával foglalkoznak. Mivel a faanyag egyre drágább és egyre nehezebben beszerezhető, a műanyagból készülő termékek választékát szeretnék bővíteni. Csakhogy ezzel az elképzelésükkel nem nagy megértésre találnak szállítójuknál, a nyitrai (Nitra) Plastikánál. Melléküzemági tevékenységként jelentős munkát végez épitőcsoportjuk is. Arra számítanak, hogy saját szükségleteiken kívül más vállalatok részére is végezhetnek bizonyos építőipari munkákat. Ezekkel kiegyensúlyozhatnák az időjárástól túlságosan függő mező- gazdasági termelés eredményeit. Természetesen nem arról van szó, hogy az ipari jellegű tevékenységet a mezőgazdasági termelés rovására akarnák fejleszteni. Csupán az idényjellegű termelésben foglalkoztatott munkaerőt szeretnék így jobban kihasználni. Illúziók nélkül tárták fel az uj vállalat lehetőségeit, a megváltozott körülmények várható nehézségeit. Az önelszámolás, önfinanszírozás rendszerére való átmenetet olyan körülmények között kell megvalósítaniuk, amikor az új állami vállalat a nagy beruházások miatt jelentős adósságokat halmozott föl. Nem lehet tehát azzal áltatniuk magukat, hogy a közeljövőben megállnak a saját lábukon. Legalább háromnégy évig még állami támogatásra lesznek utalva. Hosszú, feszült várakozás után végre a választóbizottság elnöke kihirdette az eredményt. A jelenlevők megválasztották a dolgozókollektíva tanácsának 11 tagját és 4 póttagját, s igazgatónak a következő öt évre František Kolesárt, aki korábban is ezt a tisztséget töltötte be. Mondhatnánk, hogy új korszak kezdődik a hatezer hektáros nagy- gazdaság életében, de ajánlatos csínján bánni a nagy szavakkal. A vezetőség és valamennyi dolgozó tudja, hogy egyik napról a másikra nem lehet gyökeres változást elérni. Továbbra is megmaradnak a régi gondok, problémák. Azonban ha nem is máról holnapra, de fokozatosan a dolgozók kezdeményezéséből s a vezetés átgondolt szocialista vállalkozásából eredő eszközökkel kell pótolni az állami támogatást, így teremtve meg a további fejlődéshez, a hatékony gazdálkodáshoz az előfeltételeket. MORVAY GÁBOR Szerelik a mozgólépcsőt a Sverma metróállomáson (ČSTK felvétele) Bemutatásra és használatra készen Október 28-án átadják a prágai metró új szakaszát • A délnyugati városrész közelebb kerül a központhoz • Az egybehangolt munka eredménye A prágai metróhálózat B-vonala újabb öt kilométeres szakaszának átadása kétségkívül jelentős eseménynek ígérkezik a főváros lakosainak életében. Az esemény ünnepi jellegét az is kidomborítja, hogy a metróépítők az új szakaszt két hónappal a tervezett határidő előtt, október 28-án, Csehszlovákia megalakulása évfordulójának tiszteletére fejezik be. A metró a prágaiak legkedveltebb tömegközlekedési eszköze. Az első vonal üzembehelyezése óta eltelt tizennégy év alatt a metróhálózat egyre nagyobb távolságokat tett időben rövidebbé az utasok számára. Naponta közel egymillió utas veszi igénybe ezt a gyors és megbízható közlekedési eszközt. Jelenleg harminchárom állomása van a prágai metróhálózatnak, a legutóbb tavaly júliusban adták át a város déli lakótelepeihez közel fekvő Strašnická nevű állomást. Az október 28-án átadásra kerülő metrószakasz meggyorsítja és megkönnyíti a délnyugati városrész lakosságának munkába és városba utazását. A Sokolovská végállomásról induló, s jelenleg a Smíchovská állomásig vezető B-vonal további három új állomással gazdagodik. Az első állomás neve: Radlická. Az állomás falait zöld Conex-üvegburko- lat fedi. A Smíchovská és a Radlická állomások közti szakasz sajátossága, hogy a metróhálózat leghosz- szabb szakasza, hossza 1700 méter. A következő új állomás neve: švermová. A forradalmár kommunista, Jan Sverma emlékét idézi,, éppúgy, mint az állomással szembeni Motorlet repülőgép-ipari üzem. A 32 méter mélységben fekvő állomás egyben a Prága-Jinonice vasútállomáshoz is közel van. Utas- csarnoka ugyancsak üvegfalú, a felszállási tér körüli falakat füstszínű Vízner-típusú üveglapok fedik. Az új szakasz harmadik állomása a Dukelská, a duklai harcok hőseit idézi. Ez az állomás a jinonicei nagy iparvállalat, az Ipari Automatizációs Művek dolgozói számára hozza közelebb a városközpontot. Az első állomásnál ötven személyautót befogadó parkolóhelyet is terveztek, mivel azt még nem érinti a felszíni tömegközlekedési hálózat. A šverma és a Dukelská állomások viszont a városi autóbusz-közleke- dés gócpontjai. A Dukelská állomás körül a jövőben új lakótelep (Nové Butovice) épül, s az állomást érinteni fogja a D-5-ös autópálya egyik bekötőútja. Az új metrószakasz próbaüzemeltetése, a metrókocsik, a műszaki berendezések és az egész szakasz biztonságának ellenőrzése is rövidesen befejeződik. Ezekben a napokban a három új állomáson és környékén serény munka folyik. A végső simítások, a díszítő elemek elhelyezése, tereprendezés... Az építkezés fővállalkozójának, a Metrostav állami vállalat, a prágai ČKD, a Metrótervező Vállalat, s az építésben részt vevő közel ötven szervezet dolgozói egybehangolt, hozzáértő munkájának eredménye lesz az október 28-i átadás.. SOMOGYI MÁTYÁS A termelők okultak a hibákból Kevesebb szállítmányt kellett nagy nitráttartalom miatt leállítani A zöldség- és gyümölcsfélék nitráttartalmáról főleg tavasszal szokás beszélni, amikor kezdetét veszi a felvásárlási idény. Mi nemrég a zöldségfélék béltartalmát vizsgáló szakemberek idei tapasztalatai iránt érdeklődtünk. Mégpedig Duna- szerdahelyen (Dunajská Streda), az Agrokémiai Vállalatnál, ahol az ország egyik legnagyobb kapacitású agrokémiai laboratóriuma működik. Beszélgetőtársunk Komfeld Tibor vegyészmérnök, az agrolaboratórium irányítója volt.- Emlékszem, hogy tavaly, amikor elkezdték a zöldségfélék nitráttartalmának ellenőrzését, rengeteg objektív és szubjektív problémával találkoztak. Azóta változott a helyzet?- Ami a szempontokat és alapelveket illeti, nincs különösebb változás. Továbbra is a nitráttartalom megengedett szinten tartása a fő cél, ehhez pedig az egészségügyi minisztérium ren- delete szolgál útmutatóul. Az idén a mezőgazdasági vállalatok és a kertbarátok, illetve a háztáji árutermelők kérése alapján több mint 6 ezer mintát elemeztünk. Az új rendelet módosította, pontosabban enyhítette a minőséggel kapcsolatos, túl szigorúnak bizonyult követelményeket. Persze csupán néhány zöldségfélénél. így például a káposzta, amely korábban eddig maximálisan 600 mg/kg nitrátot tartalmazhatott, az év elejétől 2000 mg/kg nitráttartalommal is felvásárolható, illetve forgalomba hozható. A megengedett nitráttartalom a salátánál 2500- ról 3000, a reteknél ugyancsak 3000 mg/kg-ra emelkedett. Ezek olyan mértékű engedmények, amelyeknek a szakértők szerint, nem lehetnek káros egészségügyi következményei. Akárcsak tavaly, az idén is tanácstalanok voltunk az újhagyma nitráttartalmát illetően. A szabvány ugyanis 100 mg/kg-ot engedélyez, nem téve különbséget a zöld és a száraz hagyma között. Ez pedig teljesen abszurd állapot, hisz a tavasz- szal forgalomba kerülő zöldhagyma eleve jóval több nitrátot tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a fogyasztók nem kilószámra eszik a zöldhagymát, itt is lazítani kellene-lehetne a szabványon. Erre azért is szükség volna, hogy a felvásárlók ne élhessenek vissza a jogaikkal. Ugyanis azt tapasztaltuk, hogy amíg a piac igényelte ezt a zöldségfélét, addig „papír", tehát laboratóriumi elemzésről szóló bizonylat nélkül is átvették az újhagymát, viszont mihelyt felbillent a kereslet-kínálat közötti egyensúly, a felvásárlók azonnal kifogásolni kezdték az addigi figyelembe sem vett nitráttartalmat. Ugyanez vonatkozik a spárgatökre. Amíg zsenge állapotban hozták ellenőrzésre, addig még véletlenül sem fért bele a 700 mg/kg- os „keretbe“. Csak amikor jól beérik, tudja, amikor már csak fejszével lehet szétverni, akkor csökken a tök nitráttartalma a megengedett szintre. Nem is csodálkoztunk, hogy a termelők kibúvókat, „kiskapukat“ kerestek, hogy értékesíteni tudják az árujukat.- Említette, hogy csak néha mértek olyan nitrátmennyiséget, ami miatt le kellett állítani a szállítást. Talán fölvilágosultabbak, óvatosabbak lettek a termelők?- Igen is, meg nem is. Tudunk esetekről, amikor bennünket, pontosabban a laboratóriumi elemzést megkerülve, tehát engedély nélkül árusítottak, vagy vásároltak fel különféle terményeket. Hadd jegyezzem meg azonban, hogy ez az év nagyon jó feltételeket teremtett a termeléshez. Sok volt a napsütés, ami eleve a nitrát fokozott lebomlásához vezetett. Elgondolkoztató, de sajnos igaz, hogy a legszigorúbb szabvány, a tápanyagpótlási alapelvek pontos megtartása sem hozza meg a várt eredményt, ha például esős, borús az időjárás.- Hallottuk, hogy áttérnek az elemzések során nyert adatok számítógépes feldolgozására és nyilvántartására. Mikor?- Sajnos, a ROBOTRON 1715 típusú számítógépet csak az elmúlt napokban kaptuk meg, így lényegében csak az elkövetkező idényben vesz- szük hasznát. A céljainknak megfelelő programot Almási Ágnes, a természettudományok doktora dolgozta ki. A számítástechnika nagyban megkönnyíti a munkánkat. Eddig ugyanis a statisztikai kimutatások elkészítését hosszas adminisztrációs munka előzte meg. Úgy tervezzük, hogy betápláljuk a számítógépbe a termelők nevét, a vizsgált zöldségféléket és az elemzés eredményeit, s így bármikor szinte pillanatok alatt felmérhetjük, melyik mezőgazdasági vállalatnál, illetve kertbarát-szervezetnél vagy háztáji termelőnél kell nagyobb figyelmet szentelni a nitráttartalom csökkentesének.- Van-e érdeklődés a szolgáltatásaik iránt?- Nem vagyok híve a túlzott reklámnak, de ezért a célért, tehát az egészséges táplálkozásért, a zöldség- és gyümölcsfélék nitráttartalmának csökkentéséért nem sajnálom a fáradságot. Nagyon sokan kerestek fel bennünket azok közül, akik éppen az Új Szó hasábjain tavaly megjelent írásból értesültek arról, hogy az ország bármely részéből elfogadunk elemzésre küldött mintákat, s tanácsot is szívesen adunk a hozzánk fordulóknak. Természetesen nem csupán zöldség- és gyümölcsfélék, de talajminták vizsgálatával is foglalkozunk. Ebben az évben Szlovákia különböző részeiből több mint 200 földmintát kaptunk, főleg a kertbarátoktól. S ha már szóba került ez a szolgáltatás, hadd mondjam el, hogy a nitráttartalom megállapításáért mintánként 50 koronát számlázunk, a talajelemzés pedig 65 koronába kerül. SZITÁS GABRIELLA
