Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-25 / 252. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Felvételünk a kiállítás megnyitóján készült Megemlékezések Bratislavában a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 70. és a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény aláírásának 20. évfordulójáról A csehszlovák államiság történelmi mérföldköve SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Nem cél, hanem eszköz Országunk történelmi évfordulóival kapcsolatban, valamint különböző belpolitikai, társadalmi események atkaimával gyakran foglalkozunk manapság a gazdaságpolitika időszerű kérdéseivel. Az utóbbi években a társadalmi fejlődés belső szükségletei, valamint a nemzetközi viszonylatban kialakult körülmények kiváltották az átalakítás programjának meghirdetését, ami nagymértékben meg­növelte az emberek érdeklődését a termelés problémái, a gazdasági fejlődés gondjai iránt. Ez az élénk érdeklődés főleg az állami vállalatról és a szövetkezetekről szóló törvénytervezetek nyilvános vitájában csúcsosodott ki, de a CSKP KB ide vonatkozó határozatai, köztük elsősorban a gazdasági mechanizmus komplex átalakításá­nak végrehajtási irányelvei, valamint az ezekből kiinduló gyakorlati intézkedések azóta is állandóan felszínen tartják. Ez az élénk mozgás és érdeklődés nagyon hasznos dolog, növeli az emberekben az átalakítás ügye iránti bizalmat, de magában hordozza annak a veszélyét is, hogy egyesek az átalakítást célnak, nem pedig eszköznek fogják tekinteni. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy sor kerül ugyan bizonyos alapvető, de lényegében csak formális változásokra, létrejönnek például a vállalati dolgozókollek­tívák tanácsai, s a vállalatok élére választott igazgatók kerülnek, az irányítás adminisztratív módszereit gazdasági szabályozás váltja fel, ám mindennek ellenére nem következik be alapvető fordulat a legfontosabb területen, a termelés szerkezetében és minőségi színvonalában. Az ilyen jellegű aggodalmakat az is növeli, hogy a közvélemény­ben, sőt még egyes beavatott gazdasági szakemberek részéről is nagyon eltérő véleményeket és nézeteket tapasztalhatunk Cseh­szlovákia gazdasági helyzetének nemzetközi mércékkel történő értékelésében, valamint az átalakítás eszközeinek és módszereinek megválasztásában. Vannak, akik hajlamosak a szélsőségekben való gondolkozásra, a borúlátók túlságosan súlyosnak ítélik meg a hely­zetünket, s az előirányzottaknál sokkal reálisabb megoldásokat javasolnak, a derülátók viszont nem hajlandók észrevenni a világ- gazdasághoz való alkalmazkodás esetleges elmaradásából, vagy késéséből származó veszélyeket, s elegendőnek tartják a felszínen mozgó, az adott irányítási rendszer folyamatos „tökéletesítésére“ irányuló intézkedéseket. Ezt a szemléleti divergenciát ráadásul még az a körülmény is fokozza, hogy a baráti szocialista országok saját viszonyaikból s feltételeikből kiindulva ugyancsak eltérő megoldá­sokhoz folyamodnak nemzeti gazdasági mechanizmusuk átalakítá­sában, a gazdaság intenzifikálásához, a termelés hatékonyságának növeléséhez vezető utak megválasztásában. Ezekből a tapasztalatokból több következtetést és tanulságot vonhatunk le. Az egyik az, hogy az elmúlt évtizedek során a szocia­lista építés elméletében és gyakorlatában megszoktunk bizonyos uniformizaltságot, ami lényegében a szovjet gazdaságpolitikai irányzatok és módszerek adaptálás nélküli átvételéből következett. A gazdasági mechanizmus átalakításában viszont törvényszerű követelmény a nemzeti gazdasági és társadalmi viszonyokhoz, a földrajzi, éghajlati és egyéb adottságokhoz, köztük az ásványi javak és más természeti források mennyiségéhez való alkalmazko­dás. Ilyen értelemben még a Szovjetunión belül is eltérések lehetnek az egyes köztársaságok gazdaságpolitikájában, az átalakítás eszkö­zeinek és módszereinek megválasztásában, az erre irányuló intéz­kedések végrehajtásának gyorsaságában. Ez azt jelenti, hogy le kell szoknunk a korábbi évek egyformaságot követelő szemléletéről, azzal a tudattal, hogy az eljárások és módszerek különbözősége végülis egy közös célhoz vezet, a szocializmus magasabb minőségi szintjének kialakításához, a nemzetközi szocialista gazdasági integ­ráció rugalmasabb és hatékonyabb formájának kimunkálásához, amit már most is a szocialista országok egységes, közös piacának nevezünk. A másik következtetés még fontosabb számunkra, mégpedig az, hogy el kell végeznünk eddigi gazdasági fejlődésünk mélyrehatóbb, dialektikusabb elemzését, a világgazdasági fejlődés tapasztalataiból kiindulva, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulásának a tük­rében. Ennek során bizonyára felül kell vizsgálni, s mai ismereteink­hez igazodva át kell értékelni néhány korábbi gazdaságpolitikai koncepciót. Ezek közé tartozik például a szocialista világrendszer­nek a világgazdasághoz való viszonyulása, illetve az ebben elfoglalt helyének, a világgazdasági fejleményektől való függőségének vagy függetlenségének a kérdése. Nagyon bonyolult ügy ez, de bízhatunk abban, hogy a nagy nemzetközi visszhangot keltett új gondolkodás- mód, amely érdemlegesen Mihail Gorbacsov nevéhez fűződik, egyre közelebb hozza az összefüggések objektív megismerését. Örvendetes jelenség az is, hogy az előbbiekkel összefüggésben a CSKP KB 10. ülése óta nálunk is egyre több szakavatott cikk, nyilvánosan közölt gazdasági elemzés foglalkozik az átalakítás indítékaival, céljaival és módszereivel, ami reális alapokra helyezi a gazdasági stratégiára vonatkozó egyéni állásfoglalásokat, s ked­vezően hat a közvélemény formálására. Ezek az elemző írások kifogják a szelet a szélsőséges szemléletek vitorlájából, s elősegí­tik a helyzet és a szükségletek pragmatikus, objektív megítélését. Gyakorlati vonatkozásban ez azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedek következetes gazdaságépítö munkájának köszönhetően ma még rendelkezünk azokkal a potenciális anyagi és személyi feltételekkel, amelyek alapján megerősíthetjük pozícióinkat a világ iparilag és gazdaságilag fejlett államainak a sorában. Nagy próbatételt fog jelenteni azonban éppen az extenzív fejlesztés útján létrehozott anyagi-műszaki alapnak az átépítése, népgazdaságunk gyökeres és átfogó szerkezeti átalakítása, mert ezen múlik minden, ettől függ, hogy megtarthatjuk-e korábban kivívott pozícióinkat a világ gazda­ságában. A gazdasági mechanizmus átalakításának, mint nélkülöz­hetetlen és hatékony eszköznek, elsősorban erre a célra kell irányulnia, mert ez a feltétele annak, hogy a jövőben is megvalósít­hassuk a társadalom szociális fejlődésében kitűzött programjain­kat. MAKRAI MIKLÓS KEDD 1988. október 25. XLI. évfolyam 252. szám ★ Ára 50 fillér (Pavel Neubauer felvétele - ČSTK) Miloš Jakeš és Gustáv Husák az SZSZK fővárosában < kiállítást nyitott meg a várban (ČSTK) - Miloš Jakešnek, a CSKP KB főtitkárának és Gustáv Husák köztársasági elnöknek részvételével tegnap a bratislavai várban a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 70. és a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény aláírásának 20. évfordulója alkalmából Szlovákia régmúlt történetének kincsestára címmel kiállítás nyílt. A látogatók több mint 1300 értékes régészeti leletet tekinthetnek meg, amelyek képet adnak a mai Szlovákia települési viszonyairól a legrégebbi időktől kezdve egészen a középkor kezdetéig. Az ünnepségen részt vettek még: Ignác Janák, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZLKP KB első titkára, Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Cseh Nem­zeti Tanács elnöke, Ivan Knotek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, František Pitra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Cseh Szocialista Köztársaság mi­niszterelnöke, Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Viliam Šalgo- vič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Dudás Kálmán, Ivan Goň- ko, Elena Litvajová, Ondrej Sá­ling, Gejza álapka és Miroslav Vá- lek, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, Eugen Turzo, az SZLKP KERB elnöke, Štefan Bachár és Jozef Ďurica, az SZLKP KB Titkár­ságának tagjai, továbbá az SZLKP KB osztályvezetői, az SZNT alelnö- kei, a szlovák kormány miniszterel- nök-helyettesei és más személyisé­gek. Ott voltak a bratislavai konzulá- ris hivatalok képviselői is. A rövid bevezető után Miroslav Válek, a Szlovák Szocialista Köztár­saság kulturális minisztere mondott beszédet. Egyebek között kiemelte, hogy a múltról való elmélkedés nemcsak a történészek feladata. Identitásunk érdekében is szükségünk van rá. A régészet megmutatja, hogy ezen a helyen ősrégi hazánkban mindig lüktetett az élet, és virágzott a kultú­ra. Mi pedig tudjuk: felelősek va­gyunk azért, hogy ezt az örökséget el ne fecséreljük. A szocializmusnak mint a társa­dalmi viszonyoknak a társadalmi és történelmi törvényszerűségek meg­értésén alapuló új elrendezését rög­zítő tervnek a megszületése is ki­mondottan eszmei, intellektuális jel­Miroslav Válek régészeti legű. A szocialista társadalmi struk­túrát a „társadalmi bölcsesség“, az intellektus tevékenysége eredmé­nyének is felfoghatjuk, egyszer­smind a társadalmi tudat fejlődése eredményének. Persze idealizmus volna azt hinni, hogy a gondolat önmagában irányítja a társadalom fejlődését. Átfogóan meg kell érteni az eszme és a tapasztalatok kap­csolatának dialektikáját. A mai valóság a mi életünk és munkánk, vágyaink, kudarcaink és győzelmeink. A történelemből tud­juk, hogy mindez holnap történelem lesz. A szocialista Csehszlovákia történelme. Valamennyiünktől függ, milyen lesz ez a történelem a továb­bi nemzedékek szemében - mon­dotta Válek elvtárs. A megnyitóünnepség résztvevői ezután megtekintették a vár délnyu­gati részében elhelyezett állandó ki­állítás anyagát. A szalagot Viliam Šalgovič, az SZNT elnöke vágta át, (Folytatás a 2. oldalon) Miloš Jakeš fogadta Marcelino dós Santost Támogatjuk a mozambiki nép harcát (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában talál­kozott Marcelino dós Santosszal, a FRELIMO Párt KB állandó politikai bizottságának tagjával, a Mozambiki Népi Gyűlés elnökével, aki a CSKP KB meghívására tartózkodik ha­zánkban. Helmut Kohl Moszkvában Megkezdődtek a legfelsőbb szintű szovjet-nyugatnémet tárgyalások (ČSTK) - Helmut Kohl nyugatné­met szövetségi kancellár tegnap négynapos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A vnukovói repülőtéren Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügy­miniszter és további vezetők fo­gadták. A nyugatnémet vendéget a Kreml György-termében üdvözölte Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Helmut Kohl és Mihail Gorbacsov a Kreml Kata- lin-termében még tegnap megkezd­te tárgyalásait. A nyugatnémet kancellárt öt mi­niszter és több gazdasági szakem­ber kísérte el útjára. Helmut Kohl szovjetunióbeli látogatása során hét kétoldalú megállapodást írnak alá. (Folytatás a 2. oldalon) Marcelino dós Santos tolmácsolta Miloš Jakeš elvtársnak Joaqim Chissanónak, a FRELIMO Párt el­nökének, a Mozambiki Népi Köztár­saság elnökének jókívánságait, és köszönetét mondott Csehszlovákia népének azért a segítségért és tá­mogatásért, amelyet Mozambiknak a jelenlegi bonyolult gazdasági és biztonsági helyzet áthidalásához nyújt. Egyúttal tájékoztatott a FRELIMO V. kongresszusának előkészületei­ről, amely tanácskozásra a jövő év­ben kerül sor. Miloš Jakeš elvtárs viszonozta a jókívánságokat, és biztosította a vendéget arról, hogy a CSKP és népünk továbbra is szolidáris a mo­zambiki nép és a dél-afrikai nemze­tek által a nemzeti szabadságért és szociális felszabadulásért, valamint az egész térség igazságos békéjéért folytatott becsületes küzdelemmel. Egyúttal tájékoztatott a CSKP politi­kájának fő irányairól és céljairól, va­lamint pártunk központi bizottsága 10. ülésének eredményeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom