Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-04 / 234. szám, kedd

V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Amit ma megtehetsz... A gazdasági mechanizmus komplex átalakításának végrehajtási irányelveiben számos olyan gyakorlati feladat szerepel, amelyek megvalósítása már el is kezdődött. Jelentős változásokra került sor például a központi szervek tevékenységi irányzataiban, s jelenleg a párt- és az állami szervek, a társadalmi szervezetek, a dolgozókol­lektívák és az egész társadalom figyelme a termelési, a tudomá­nyos-kutatási és a kereskedelmi alap szervezeti rendszerének két szakaszban megvalósuló átalakítására összpontosul. Az ötéves tervben előirányzott termelési feladatok teljesítése mellett napjaink fö gondjai közé tartozik az is, hogy megfelelő szervezeti rendszert alakítsunk ki az új gazdasági mechanizmus elveinek érvényesítéséhez, a gazdasági szabályozás teljes beveze­téséhez, a gazdálkodó szervezetek önálló elszámolásához és önfi­nanszírozásához. Elsősorban arról van szó, hogy az eddigi három fokozatú irányítási rendszert két szintű irányítási rendszerré alakít­suk át, melynek felső szintjét a központi ágazati és funkcionális szervek, alsó szintjét pedig az önigazgatásra és önfinanszírozásra berendezkedett állami vállalatok alkotják. Ez az átalakítás az eddigi középső irányítási szervek, a termelési-gazdasági egységek és vezérigazgatóságaik felszámolásává! jár, s életképes egységet alkotó, önállóan gazdálkodó szervezetek kialakítására irányul. Ennek az átszervezésnek a bonyolultságát az is fokozza, hogy végrehajtásánál már a kialakítandó, de még nem létező gazdasági mechanizmus szempontjait kell érvényesíteni, melynek elemei még nem hatották át eléggé a különböző szintű gazdasági vezetők gondolkodásmódját és magatartását. Ez a körülmény konkrét for­mában is megmutatkozott az új állami vállalatok kialakítására vonatkozó javaslatok előterjesztése során, valamint a termelési­gazdasági egységek, illetve ezek vezérigazgatóságainak további sorsával kapcsolatban. Tény, hogy számos nyitott kérdésre csak a további gyakorlati fejlődés adhatja meg a választ, de az is fontos követelmény, hogy az új szervezeti rendszer minél kevesebb elhibá­zott döntést tartalmazzon, mert ezek utólagos helyreigazítása nem kevés zavart és kárt okozhat. Főleg a fenti körülmény támasztotta alá azt az elgondolást, hogy a termelési, a tudományos-kutatási és a kereskedelmi alap szerve­zeti rendszerét két szakaszban kell megvalósítani. Az első szakasz­ban szerzett tapasztalatok hasznosítása ugyanis lényeges mérték­ben csökkentheti az esetleges hibás döntések számát a végrehajtás második szakaszában, amely az egész vállalati szférának nagyob­bik, döntő hányadát fogja érinteni. Az eddigiek során a jelenlegi irányítási rendszerből kiinduló, s ezért a jövő szempontjából hibás nézetek főleg az új állami vállalatok nagyságával kapcsolatban nyilvánultak meg. Nagyon eltérőek és kiforratlanok még a koncentráció előnyeire és hátránya­ira vonatkozó egyéni szemléletek. Eltérő nézetek nyilvánulnak meg a kialakítandó áru- és pénzviszonyok szabályozó erejének értékelé­sében is, ahol különösen érezhető a tapasztalatok hiánya. Egyes gazdasági vezetők ezért az eddigi termelési-gazdasági egységek, vezérigazgatóságok valamilyen más formában való megőrzése mel­lett kardoskodnak, s kevés igyekezet nyilvánul meg az egyes szakágazatokban kialakult monopolhelyzet felszámolása irányában is. Tény, hogy bizonyos szakágazati koordináló, szervező és ügyin­téző szervekre a jövőben is szükség lesz, szakágazati társulások, esetleg részvénytársaságok formájában, ezek azonban nem válhat­nak a vállalatok fölöttes, utasításokat adó szerveivé, hanem csak szolgáltató feladatokat láthatnak el ez anyagbeszerzés, az értékesí­tés és főleg a külgazdasági kapcsolatok területén. A szervezeti rendszer átalakításának második szakasza, amelyre a jövő év első felében 1989. június 30-ig bezáróan kerül sor, abban is különbözik az elsőtől, hogy ebben a szakaszban már érvényesülni fognak az új nagykereskedelmi és felvásárlási árak. Ezek az új árak, amelyek bevezetésére 1989. január elsejétől kerül sor, jelentős mértékben kihatnak majd a vállalatok gazdasági helyzetére. Az új árak rendszerének az lesz a fő rendeltetése, hogy az eddiginél igazságosabb feltételeket alakítson ki a vállalati dolgozókollektívák teljesítményének értékeléséhez. Ez volt a fő szempont az árrende­zés módszertani kidolgozásában is, amely az 1986-os tényleges termelési költségekből indul ki, figyelembe véve a termelési költsé­gek tavalyi és idei évre előirányzott csökkentését az állami tervben meghatározott kulcsok szerint, beszámítva a társadalombiztosítási hozzájárulás megnövekedett és egységes kötelezettségét, valamint az egységesen előirányzott 4,5 százalékos nyereségrátát. Az előbbiekből logikusan következik, hogy ahol az elmúlt év folyamán és az idén nem érték el a termelési költségek, főleg az anyag- és energiaráfordítási költségek állami tervben előirányzott csökkentését, ott kellemetlen helyzetbe kerülhetnek, s a vállalat gazdálkodása veszteségessé válhat. Ahol viszont a tervezettnél is jobban csökkentették a termelés fajlagos költségeit, ott az átlagos­nál nagyobb nyereséghez jutnak, többet oszthatnak el fejlesztési célokra és az anyagi érdekeltség elmélyítésére. Mindez azt is jelenti, hogy a szervezeti rendszer átalakításának második szakaszában már nem a vállalatok nagysága lesz a fö kérdés, hanem a kialakítandó új állami vállalatok gazdasági hely­zete. Bizonyára jobban mérlegelni kell majd az önállósulás gazda­sági feltételeit, s következetesebb megoldásokra lesz szükség a veszteséges gazdálkodás eseteinek a felszámolásában. Az új gazdasági mechanizmus előszelei tehát mát éreztetik a hatásukat. A vállalatok érdeke egyre kevésbé fűződik már a minél alacsonyabb terv elfogadtatásához, s annak aránylag könnyű mennyiségi túltelje­sítéséhez, ahogy azt az eddigi irányítási rendszerben tapasztalhat­tuk, hanem a minőségi mutatók minél jobb teljesítéséhez, a jövedel­mezőség állandó fokozásához. Ez a megállapítás elsősorban a leg­közelebbi jövő szempontjából érvényes, az idő azonban oly gyorsan halad, hogy már most is meg kell tenni mindent a vállalatok közérdekű tevékenységének és jövedelmező gazdálkodásának alá­támasztására. MAKRAI MIKLÓS A Prágái Sütő- és Malomipari Vállalat 3-as számú michlei üzemében szeptem­bertől baguette is készül. A hosszúkás francia kenyér egye­lőre csak a minta­boltokban kapható, amennyiben lesz iránta kereslet, a pékség naponta 15-20 ezer darabot szállíthat az üzle­tekbe. felvétele (Petr Merta - ČTK) Rendkívüli ülést tartott az Orosz Föderáció parlamentje Változások az államélet vezető posztjain (ČSTK) - A Kremlben tegnap rendkívüli ülést tartott az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa. A legnagyobb szovjet szövetségi köztársaság parla­mentjének képviselői fontos személyi változásokról döntöttek. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az ülésen közölte, Vlagyi­mir Orlov, az Orosz Föderáció Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nöke nyugdíjba vonulásával össze­függésben kérte felmentését. Az SZKP KB és az össz-szövetségi parlament nevében Gorbacsov nagyra értékelte Orlov munkáját és köszönetét mondott neki sokéves tevékenységéért. Mihail Gorbacsov a továbbiakban rámutatott, az Orosz Föderáció leg­felső állami tisztségének betöltésé­vel kapcsolatos kérdéseket az SZKP Központi Bizottsága a politikai rendszer megkezdett reformjának a szempontjából vitatta meg. Ezért úgy döntöttek, hogy erre a posztra tapasztalt politikust, Vitalij Vorot- nyikovot, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagját javasolják. Meg­győződésünk, hogy megválasztása hozzájárul az Orosz Föderáció Leg­felső Tanácsa szerepének fokozá­sához és általában a tanácsok tevé­kenységének javításához, mondotta Gorbacsov. Ezt követően az ülés egyhangúlag Vitalij Vorotnyikovot választotta meg az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének el­nökévé. Nagykövet fogadása (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Josef Havlínt, hazánk újon­nan kinevezett lengyelországi nagy­követét hivatalba lépésével kapcso­latban. Vorotnyikov beszédében először is megköszönte a bizalmat, majd hangsúlyozta, teljes mértékben tu­datosítja azt a felelősséget, amely a köztársasági parlamentre hárul a politikai rendszer reformjának e rendkívül fontos időszakában. Vo­rotnyikov ezután javaslatot terjesz­tett elő arra vonatkozóan, hogy az OSZSZSZK Minisztertanácsának el­nökévé Alekszandr Vlaszovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját nevezzék ki. Az ülés ezt az indítványt egyhangúlag jóváhagyta. Vlaszov beszédében leszögezte, (Folytatás a 2. oldalon) KEDD 1988. október 4. XLI. évfolyam 234. szám Ára 50 fillér Az együttműködés t a u u k r a 9 ■ n a időszerű kérdéséiről (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában fo­gadta Viktor Lomakint, a Szovjet­unió csehszlovákiai nagykövetét, aki az SZKP KB és a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa legutóbbi ülésének eredményeiről tájékoztatta ót. Ezen­kívül áttekintették a két testvérpárt és ország együttműködésének né­hány időszerű kérdését. Budapesten ülésezik a Varsói Szerződés katonai tanácsa (ČSTK) - Budapesten hétfőn megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának 38. ülése. A ta­nácskozáson részt vesz Karéi Ru­sov vezérőrnagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes vezetésével a csehszlovák néphadsereg küldött­sége, továbbá Bulgária, Magyaror­szág, az NDK, Lengyelország, Ro­mánia és a Szovjetunió hadseregé­nek delegációja. Úgyszintén jelen van Viktor Kulikov marsall az egye­sített fegyveres erők főparancsnoka, valamint Anatolij Gribkov hadse­regtábornok, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnöke. Nemzeti ünnep alkalmából (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait II. Moshoeshoenak, Lesotho királyának az ország nem­zeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Thaebe Letsiének, a Lesothói Királyság kül­ügyminiszterének. Meghalt Andrej Sirácky akadémikus | (ČSTK) - A Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint a brati­slavai Komenský Egyetem mély megren­düléssel közli, hogy szeptember 29-én Bratislavában 88. életévében elhunyt Andrej Sirácky akadémikus, a Csehszlo­vák és a Szlovák Tudományos Akadémia tagja, a Komenský Egyetem Bölcsészet­tudományi Karának tanára, a filozófiai tudományok doktora, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia külföldi tagja, a szlovák értelmiség első marxista egyesületének és a DAV folyóiratnak alapítója és jeles személyisége, az antifasiszta ellenállás résztvevője. A Szlovák Tudományos Aka­démia elnöke és alelnöke, a Csehszlovák Tudományos Akadémia alelnöke és el­nökségi tagja, a Szlovák Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Inté­zetének igazgatója, a Komenský Egye­tem rektora, és Bölcsészettudományi Ka­rának dékánja volt. Tagja volt az SZLKP Központi Bizottságának, az SZLKP KB Ideológiai Bizottságának, az SZNT-nek és Elnökségének. A Nové slovo szer­kesztőbizottságának elnöki tisztségét töl­tötte be, számos tudományos és szakbi­zottság tagja volt. Érdemeit számos ma­gas kitüntetéssel ismerték el. Személyé­ben a csehszlovák tudományos élet kivá­ló egyénisége távozott, aki jelentős érde­meket szerzett a marxista-leninista filo­zófia és szociológia fejlesztésében. Végső búcsúztatása október 7-én dél­előtt fél tízkor a Komenský Egyetem dísz­termében, majd 12 órakor a bratislava- lamači krematórium szertartástermében lesz. DOLGOS HÉTVÉGE A FÖLDEKEN Három műszakban végezték az őszi szántást • Eredmények és gondok a zöldségtermesztésben (Munkatársainktól) - A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a Bátkai Állami Gazdaságban az elmúlt hét végén sem pihentek a gépek. Az őszi szántást három műszakban végezték, s a magágykészítésnél és vetésnél is maximáli­san kihasználták a jó időt. A felgyorsult munkatempó követ­keztében immár közel 750 hektáron került földbe a jövő évi kenyérnekva- ló, s az elképzelések szerint a hónap közepéig még 1300 hektáron vetik el a magot. A legnagyobb területen a Danubia és Roxana búzafajtákat termesztik, melyekből az elmúlt évek során a legjobb terméshoza­mot érték el. Jó ütemben folyik a szemes kuko­rica és a cukorrépa begyűjtése, s megkezdődött a 330 hektáron ve­tett napraforgó cséplése is. A köze­pes terméssel kecsegtető olajnö- vény-termesztésnek a betakarítását három kombájn végzi, közülük egy Magyarországról érkezett. A kukori­ca hozama jobb a vártnál, bár a két­szeri jégverés jelentős kárt okozott. A 300 hektáron termesztett cukorré­pa jobb termést ígér az utóbbi évek gyenge átlagánál, de a hektárhozam még így is elmarad a tervezettnél. A szőlészetben és gyümölcsös­ben is sokasodnak a tennivalók. A szüretet még a múlt hét elején megkezdték, ám a szőlő alacsony cukortartalma miatt néhány napos szünetet kell tartaniuk, hogy az októ­ber eleji napsugár még érlelje a für­töket. Az almások terméshozama gyengébb a tavalyinál, szedését várhatóan a hét folyamán kezdik el. -h. a­A Görgői (Hrhov) Egységes Föld­műves-szövetkezet a Rozsnyói (Rožňava) járás legnagyobb zöld­ségtermesztői közé tartozik. A gaz­dag aratás után jónak ígérkezik az őszi termés is. Az eddigi eredmé­nyekkel elégedett a szövetkezet el­nöke, leső János mérnök A zöld­ségtermesztéssel kapcsolatos gondjairól így beszélt: (Folytatás a 2 oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom