Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)
1988-10-22 / 250. szám, szombat
Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1988. október 22. XLI. évfolyam 250. szám ★ Ára 50 fillér Vállalkozás a külkereskedelemben Külkereskedelmünket is elérte a vállalkozás szelleme. Megszületett ugyanis a külgazdasági kapcsolatokról szóló törvény novellája, amely a gazdasági mechanizmus átalakításának keretében nyit teret a szocialista szervezetek számára a határokon túli kereskedelem lebonyolítására. Előrelépés ez a korábbiakhoz képest, s az előzetes feltételezések szerint a kivitel fejlesztését szolgálja. Ennek a célnak rendeli alá a külkereskedelmi vállalkozás korlátait és lehetőségeit, utat mutat az először próbálkozóknak és az új feltételekhez alkalmazkodó külkereskedelmi vállalatoknak egyaránt. Lépéskényszerbe került termelőknek jelent kibontakozási alkalmat abban az esetben, ha felkészültségükkel eleget tesznek az érintett minisztérium szabta eléggé szigorú követelményeknek. Mert a külkereskedelmi tevékenység felvállalása nem elsősorban elszántság, elhatározás vagy sajátos kiútkeresés kérdése. Sokkal inkább a megszabott követelményrendszer teljesítésének függvénye, olyan lehetőség, amely meghatározott keretek között ugyan, ám mégis csak megnyitja az utat a vállalkozás előtt. Kereskedelem-politikánkban elsősorban a nem szocialista országok irányába kell jóval nagyobb teret biztosítani a gazdasági szervezetek vállalkozói aktivitásának. Egyetlen, de annál fontosabb oknál fogva: hogy javuljon népgazdaságunk eddigi kiviteli teljesítőképessége ezekkel az országokkal szemben. A szocialista államok viszonylatában a vállalkozói tevékenység a mérlegegyensúly, az ármódszertan és a kölcsönös áruszállítás kérdéseinek társaságában kerül napirendre. Velük azonos szinten találjuk az árucserét hozó közvetlen kapcsolatokat is. Ez utóbbiaknak a műszaki színvonal és a gazdaságos termelés javítását kellene lehetővé tenniük, nem lehetnek az ellenőrizhetetlen kereskedelmi tevékenység védőburkai, kiváltképp nem a vállalat termelési programját meghaladó tételekben. Az állami vállalatnak a KGST keretében nincs szüksége a közvetlen kapcsolatok, kooperációs és szakosodási szerződések engedélyezésére, s ugyancsak így van ez a nem szocialista partnerekkel folytatott kooperáció esetében is, amennyiben annak kerete nem haladja meg a 30 millió koronát. Ha azonban bármelyik közvetlen kapcsolat kereskedelmi tevékenységgé terebélyesedik, s késztermékek cseréjére is sor kerül, már szükséges hozzá a külkereskedelmi minisztérium engedélyezése. Némiképp átalakul a külkereskedelmi szféra is. A külkereskedelmi vállalatok egy része részvénytársaság lesz, a termelő partner megnövekedett befolyásának gyakorlásával. A fennmaradó külkereskedelmi vállalatoknak növekszik az önelszámoló önállóságuk és felelősségük, s a vállalkozói tevékenység fokozására alkalmas önigazgatási rendszerbe épülnek bele. Hogy miként vállalkozhatnak? A minisztérium elképzelései szerint széleskörűen ki kell bontakoztatni ezt a tevékenységet a külföldi piacokon, s eközben rugalmas, komplex szolgáltatásokat kell nyújtani partnereiknek nálunk. A külkereskedelmi vállalatok vállalkozói tevékenységenek fokozásától kettős cél elérését várják: mind az export, mind a belpiac ellátásának javítását. Egyazon feltételek várnak ezentúl bármelyik külkereskedelemre vállalkozóra, legyen az külkereskedelmi vállalat, részvénytársaság, állami vállalat vagy más szocialista szervezet. És itt kezdődik a versengés: a mostani külkereskedelmi vállalatoknak ugyanis gyakorlati munkával kell bizonyítaniuk fennmaradásuk megalapozottságát, mert eredmények híján nemigen lesz mód továbbélteté- sükre. Ki kapcsolódhat be a külkereskedelmi tevékenységbe? Valamennyi olyan gazdasági szervezetünk, amely ésszerűen és hatékonyan végzi ezt a munkát, s kockázatvállalásának fedezésére elegendő devizaeszközzel rendelkezik. Ám - a korábbiaktól eltérően - állami támogatással egyikük sem számolhat. Vagyis különválasztják a gazdasági szervezet vagyonát és az állami tulajdont, s arra sem lesz mód, hogy az állam kezességet vállaljon a gazdasági szervezetek kötelezettségeiért. Ha tehát bármelyik vállalat a külkereskedelmi tevékenység engedélyezését kéri a minisztériumtól, feltétlenül számolnia kell azzal, képes-e a maximális gazdasági haszon elérésére, külföldi megrendelői és szállítói hálózatának megszervezésére, nemzetközi méretekben versenyképességének növelésére. Ez a három követelmény alapvetően meghatározhatja vállalkozói sikerességét. Teljesítésük nélkül aligha van esély a minisztériumi igen megszerzésére. J. MÉSZÁROS KÁROLY Ülést tartott a Kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság FELELŐSSÉGTELJESEBB ÉS EREDMÉNYESEBB MUNKÁT (Munkatársunktól) - Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága tegnap tárgyalta meg a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi ülésének határozatából reá, illetve a kerület kommunistáira háruló feladatokat. A tanácskozáson részt vett Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. Rövkí megnyitó beszédében Michal Špak a kerületi pártbizottság vezető titkára rámutatott a párt legidőszerűbb tennivalóira. Elmondta, hogy az átalakítás a kerületben dolgozó pártszervektól és párttagoktól egyaránt felelősségteljes, eredményes munkát követel, s hogy az új feladatokat nem lehet régi módszerekkel megoldani. Hangsúlyozta: a kerületi párt- bizottság a közeljövőben behatóbban kíván foglalkozni a tömegközlekedéssel, a Spišská Nová Ves-i és a Popradi járás élelmiszer-ellátásával, a Sady pri Koši- ciach-i gyümölcsöskert bővítésének kérdéseivel, a cigánylakosság helyzetével. Ezekben a kérdésekben a testület nem csupán határozatokat fogad el, hanem azok teljesítését szigorúan ellenőrizni fogja. Az ideológiai munka feladatairól Rudolf Blaho, a kerületi pártbizottság ideológiai titkára számolt be. Elmondotta: tökéletesíteni kell a szocialista nevelést a munkahelyeken, s a tanintézetekben is. Kitért a párt nemzetiségi politikájából eredő feladatok teljesítésének kérdésére is. Egyebek között megemlítette, hogy a pártszerveknek meg kell vizsgálniuk, miért csökken például a magyar alapiskolások száma a Tőketerebesi (Trebišov) és a Rozsnyói (Rožňava) járásban Van-e elegendő magyar tanítási nyelvű óvoda Kassán (Košice)' (gazdag) Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK) - A CSKP KB Elnöksége tegnapi ülésén azon törvény kormányjavaslatával foglalkozott, amely módosítja és kiegészíti a Munka Törvénykönyvét. Megállapította, hogy e törvénykönyv módosításának tervezete a gazdasági mechanizmus átalakításának keretében jóváhagyott egyik legfontosabb szociális-jogi dokumentum. Nagyra értékelte, hogy az előterjesztett tervezetbe belefoglalták az eredményeit a nyilvános vitának, amelyben több mint 150 ezer észrevételt tettek. Ezek alapján a közzétett terveknek csaknem a felét módosították. Az előterjesztett tervezetbe ezenkívül beiktatták az országos szakszervezeti értekezlet határozatait. A törvényjavaslatot novemberben a Szövetségi Gyűlés elé terjesztik. Az elnökség behatóan foglalkozott a lakosság Miloš Jakeš elvtárs vendégével tárgyal A kapcsolatok további bővítéséről Miloš Jakeš és Jozef Lenárt eszmecserét folytatott Grisa Filipovval • A vendég tegnap befejezte hazánkban tett baráti munkalátogatását (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában Jozef Lénádnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának jelenlétében fogadta Grisa Filipovot, a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Miloš Jakeš tájékoztatta vendégét, a CSKP KB 7. és 9. ülésén kitűzött feladatok teljesítéséről és azokról a határozatokról, amelyeket a 10. ülés a párt ideológiai munkájának kérdéseiről hozott. A felek tájékoztatták egymást a CSKP és a Bolgár KP által a két ország gazdasági és társadalmi élete átalakításának folyamatában követett politikáról. Kiemelték a szovjet társadalomban az SZKP vezetésével végbemenő változások ösztönző voltát és a testvérpártok tapasztalat- cseréjének jelentőségét. Síkraszáll- tak a CSKP és a Bolgár KP kapcsolatainak intenzívebbé tételéért Hangsúlyozták, hogy olyan kádereket kell képezni, akik képesek lesznek a Csehszlovákiában és Bulgáriában tervezett forradalmi változtatásokra, s rámutattak a politikai tömegmunka szerepére e változások megvilágításával és a dolgozók átalakításba való aktív bevonásával kapcsolatban. A továbbiakban áttekintettek több kérdést a csehszlovák-bolgár gazdasági és tudományos-műszaki Diplomata Jaromír Johanesnél (ČSTK) - Jaromír Johanes külügyminiszter tegnáp a prágai Čer- nín-palotában fogadta Jacques Hummant, a Francia Köztársaság csehszlovákiai nagykövetét. A találkozón megvitatták a csehszlovákfrancia kapcsolatok továbbfejlesztésének néhány időszerű kérdését. együttműködés idén áprilisban Szófiában aláírt 2000-ig terjedő hosszú távú programjának megvalósításával összefüggésben. Kiemelték a népgazdasági tervek egyeztetésének és a KGST integráló szerepe erősítésének növekvő jelentőségét. A fogadáson részt vett Josef Müller, a CSKP KB osztályvezető- helyettese és Toncso Csakarov, a Bolgár Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete. Grisa Filipov elvtárs tegnap befejezte Csehszlovákiában tett baráti munkalátogatását és hazautazott. A Ruzynéi repülőtéren Jozef Lenárt elvtárs búcsúztatta. egészségügyi ellátásának problémáival és a csehszlovák egészségügy fejlesztésének kérdéseivel. Nagyra értékelte egészségügyünk sikereit, de bírálóan rámutatott arra, hogy nem sikerül megfelelő erőforrásokat teremteni a csehszlovák egészségügy fejlesztéséhez. Ajánlotta, hogy 1990 végéig dolgozzák ki a lakosság egészségének továbbfejlesztéséről, valamint a csehszlovákiai egészségügyi és szociális ellátás fellendítéséről szóló, a 2010-ig terjedő központi bizottsági dokumentum tervezetét. Feladatul tűzte ki, hogy a 8. ötéves tervidőszak hátralevő éveiben megfelelő pénzügyi, műszaki és anyagi erőforrásokkal fedezzék a csehszlovák egészségügy, ezen belül a gyógyszeripar legsürgetőbb szükségleteit. (Folytatás a 2. oldalon) Új nagykövetek (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök Eduard Sault kinevezte hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé a Kínai Nép- köztársaságba. Egyidejűleg felmentette tisztségéből Zdenko Chebent, az eddigi nagykövetet. Köztársasági elnökünk Emil Keb- lúšeket hazánk rendkívüli és meghatalmazott ciprusi nagykövetévé nevezte ki. Egyidejűleg felmentette tisztségéből Ladislav Skeíiket, az eddigi nagykövetet. Jókívánságok Ladislav Adamecnek (ČSTK) - Ladislav Adamecnek szövetségi miniszterelnökké történt kinevezése alkalmából jókívánságait fejezte ki: Margaret Thatcher asz- szony, Nagy-Britannia miniszterelnöke, Rí Gun Mo, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kormánytanácsának elnöke, Harri Hol- keri, a Finn Köztársaság miniszter- elnöke, Felipe Gonzáles Márquez, a Spanyol Királyság miniszterelnöke, Lee Kuan Yew, a Szingapúri Köztársaság miniszterelnöke és Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. Munka Érdemrend (ČSTK) - Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Stanislav Kŕížnek, a Szövetségi Gyűlés külügyi osztálya vezetőjének 60. születésnapja alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatos tevékenységéért a Munka Érdemrendet adományozta. A magas állami kitüntetést és Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének üdvözlő levelét a Szövetségi Gyűlés elnöke adta át a jubilánsnak. (Képtávírón érkezett - ČSTK) Megkezdődött a SZISZ Központi Bizottságának ülése A fiatalok körében is nő az érdeklődés a társadalmi események iránt (ČSTK) - Megkezdődött tegnap Sečben (Chrudimi járás) a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának kétnapos 4. ülése. A tanácskozás napirendjén a fiatalok szabadidejének kihasználása, a szövetség tevékenységében a múlt évben tartott IV. kongresszus óta elért eredmények értékelése és egyes káderváltozások jóváhagyása szerepelt. Bevezetőben Vasil Mohorita, a CSKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ Központi Bizottságának elnöke kiemelte társadalmunk életének jelentős eseményeit, főleg a CSKP KB 7., 9. és 10. ülését. Csehszlovákia jelenlegi légkörét jellemezve hangsúlyozta, hogy nő az érdeklődés a társadalmi események iránt. Az átalakítással ugyan sokan rokonszenveznek, de megvalósításába még kevesen kapcsolódnak be aktívan. A gazdasági mechanizmus átalakítása szempontjából nagy jélentő- sége van a politikai rendszer és ezen belül a SZISZ tevékenysége aktivizálásának. A SZISZ-nek tevékenyen be kell kapcsolódnia a gazdasági alap demokratizálásának folyamatába. Az eddig szerzett jó tapasztalatok ellenére bebizonyosodott, hogy számos SZISZ-szerve- zet nem törekszik megerősíteni helyzetét az állami vállalatok ön- (Folytatás a 2. oldalon)
