Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-14 / 217. szám, szerda
x A lakosság bizalmát élvezzük BESZÉLGETÉS A KÖZTERÜLET-FELÜGYELŐK MUNKÁJÁRÓL Szürke egyenruhában, kézifegyver nélkül, nyitott szemmel járják a nagyobb városok utcáit: vigyáznak a közrendre. A rendbontókat a szigorú, a szinte parancsoló rendreutasítás helyett udvarias figyelmeztetéssel, meggyőzéssel próbálják, úgymond, jobb útra terelni, visszatartani esetleges szabálysértés elkövetésétől. De olyankor, ha nem segít a szép szó, büntetnek is: pénzbírságot rónak ki a rendzavarokra. Munkájuk sokrétű. Krajczár Istvánnal, a Komáromi (Komárno) Közterület-felügyelet parancsnokával a felügyelet tevékenységéről beszélgetünk.-A közterület-felügyelők a vnb alkalmazottjai. Nem vagyunk fegyveres alakulat, ezért esti és éjszakai járőrbe csak a Közbiztonsági Testület tagjaival megyünk. Heti terv alapján dolgozunk, jóllehet, ezenfelül reagálnunk kell váratlan eseményekre, a lakosság részéről érkező észrevételekre, panaszokra. A közrend védelmében, megtartásában elsődleges feladatunk a rendzavarás megelőzésére irányuló nevelő- munka és a meggyőzés.- Hogyan fogadják a közterületfelügyelőket a városlakók?- Az évek során sikerült olyan kapcsolatot kialakítanunk a lakossággal, hogy a legtöbben, főleg az idősebb polgárok, akik szivükön viselik lakókörnyezetük, mondhatnám városuk rendjét, tisztelnek bennünket. Van úgy, hogy öreg bácsika szólít meg, megkér, nézzünk körül ennek és ennek a forgalmas helynek a környékén. A talaj gidres-gödrös, esett, az emberek gázolnak a sárban, jó lenne, ha oda vitetnénk egy pótkocsi sódert. Elintézzük. Az ilyesmi természetesen nem szerepel heti tervünkben.- A közterület-felügyelőknek milyen a kapcsolata a vnb közrendvédelmi bizottságával?- Alárendeltjei vagyunk. Jómagam bizottsági tag vagyok. Havonkénti gyűléseinken feladatainkról tárgyalunk, de esetenként előterjesztem hosszab ideje húzódó, bonyolultabb, megoldatlan ügyeinket. Ezt követően a bizottság tagjaival lehetőleg a helyszínen elvégezzük a részletes kivizsgálást, és szerzett ismereteink alapján igyekszünk megoldani a problémákat.- A közterület-felügyelet célja a közrendzavarás megelőzése, feladata az erre irányuló nevelőmunka és a meggyőzés. Köztudott viszont, hogy büntetnek is.- Kiróhatunk száz koronáig terjedő pénzbírságot. Ha valaki közterületről virágot lop, vagy csak letiporja az ágyasokat, fenyőfát kivág, ami elég gyakori, kárt okoz. Minden további intézkedés nélkül a helyszínen bírságolható. Sorozatos tettenérés után a visszaesőt szabálysértés vádjával a közrendvédelmi bizottság 500 koronáig terjedően megbírságolhatja. Közútjainkat szennyező autósok esetében, ha tudjuk a sofőrt, ha nem, a vállalatot bírságoljuk. Bírságoljuk továbbá a piaci előírásokat megszegő, árdrágító, és tiltott portékát kínáló, árusokat. Azokat, akik a háztartási hulladékot lerakják az arra nem kijelölt helyen, akik nem tartják rendben lakóhelyük környékét, és sorolhatnám... Rengeteg, évi 12-15 ezer korona a bírságolásból származó összeg. (Lórincz János felvétele)- A fiatalokat vagy az idősebbeket kell gyakrabban figyelmeztetni, fegyelmezni, esetleg bírságolni?- Nem lehet egyértelműen meghatározni, mert van olyan idős falusi néni, aki áruját hozza a piacra és akit szinte minden alkalommal figyelmeztethetnénk, mert egyszer magasabb árat szab, máskor olyat kínál, ami... Aztán a fiatalok! Tizen- két-tizenöt éves gyerekek, serdülők fogadásból vagy másért a sírokról lelopkodják a virágot. Sót, nemcsak gyerekek! Az utóbbi években ,,jött divatba“, hogy sötétedéskor a sírokról összeszedik az aznapi vágott virágot, és másnap azt árulják a piacon.- Üzletről volt szó. Szóljunk a tiltások és a szabályzatok megtartásának ellenőrzéséről a vendéglátóipari üzemegységekben.- Figyelmünk főleg arra terjed, hogy tíz óra előtt ne árusítsanak alkoholt. Ellenkező esetben bírságolunk. Első ízben száz koronára, másodízben szabálysértés vádjával velük szemben is az az eljárás, amiről már szóltam. Tizennyolc éven aluli fiatalok nem tartózkodhatnak vendéglőkben, azokon a helyeken, ahol alkoholt is árusítanak, következésképpen nem lehet őket (alkohollal) kiszolgálni. A rendelet megtartását az esti órákban a Közbiztonsági Testület tagjaival ellenőrizzük.- Magánjellegű panaszokat is orvosolnak?- Igen. A szocialista együttélés szabályainak megsértésére, a késői hangoskodásra, tévénézésre, rádiózásra vagy például arra érkeznek panaszok, hogy a szomszéd kora hajnalban kiteszi az erkélyre a kanáriját. Az egyes bejelentéseket tizenöt nap alatt kell kivizsgálnunk. Ha meggyőzés nem segít, többszöri figyelmeztetés után, az éjszakai nyugalom és a házirend megszegése címén, a rendzavaró száz koronával bírságolható. Ha a delikvens megtagadja az összeg kifizetését, megint csak a közrendvédelmi bizottság tárgyalja az esetet és dönt az ügyben.- Beszélgetésünk elején sajnálattal mondta, hogy nincs fegyverük...- Sajnálkozva, bár természetesen a fegyvert nemigen használnánk. Többször előfordult már, hogy a megengedett nevelési módszerek nem hatásosak. Ilyenkor keményebb fellépésre lenne szükség, de ez nem megengedett Nekünk sokszor jól megtermett ittas férfiakat kell elóvezetnünk, előállítanunk. Fegyver, de még csak gumibot sincs az oldalunkon! Néha verekedők közt is puszta kézzel kell békét teremtenünk. önvédelmi eszközök nélkül járjuk a külkerületeket, ahol rengeteg a kóbor kutya. Ha már adott a lehetőség, meg szeretném kérni polgártársainkat, ne csapják ki kutyáikat az utcára, mert ezzel nekünk rengeteg bonyodalmat okoznak. Ha nem akarnak tovább állatot tartani, kérjük, jelentsék nekünk, s mi intézkedünk.- Gondolom, ez nemcsak komáromi jelenség. Tudna esetleg olyan, a közterület-felügyeletet foglalkoztató eseményeket említeni, melyek Komáromra jellemzőek?- Vannak, bár gondolom ezek is előfordulnak másutt. Városunk kikötőváros, határátkelőhely. Rengeteg itt az átutazó, a turista. Nagy bánatunk, hogy főleg külföldi vásárlóink a városközpontban lévő parkunkat ,,öltözőnek“ használják. Itt igyekeznek megszabadulni a régi ruhadaraboktól, és magukra öltik a vásároltat. Vannak vendégmunkásaink, akik nem tekintik otthonuknak a várost: gyakran tesznek kárt az útjelző táblákban, növelvén ezzel a balesetveszélyt. Megemlíthetném a hajósok csencselését. S minderre nekünk, ötünknek kell figyelnünk, jóllehet szép számmal vannak segítőink. Ahhoz, hogy olyan rend legyen, amilyent szeretnénk, sokkal több közterület-felügyelőre lenne szükség. Bár az áhított rendet talán csak azonban a kisvárosokban lehet megtartani, ahol nincs ekkora forgalom és ennyi idegen.-A közterület-felügyelet tíz éve működik Komáromban. Munkáját illetően beszélhetünk-e változásokról?- Problémáink ugyanazok, amik tíz évvez ezelőtt voltak. Talán annyi a változás, hogy régebben a felügyelet jobbára csak az előírt munkaköri feladatok elvégzéséhez ragaszkodott, mi viszont igyekszünk a lakosság ügyes-bajos gondjaira is odafigyelni, segíteni őket. A lakosság nagyobb bizalmát élvezzük. TALLÓSI BÉLA Hol bolt, hol nem bolt... A kétszázharmincezer lakosú Kassa (Košice) központjában 1987 februárjában adták át a Dargov áruházát, amelyet az Otex és a Zdroj lát el áruval. A vásárlók joggal bizakodtak abban, hogy ezentúl ha nem kapják meg a keresett árut a Priorban, akkor az új áruházban bizonyára megvehetik. A két áruház között megindult a versengés, s az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy vesztes nincs, mindkettő teljesíti a kiskereskedelmi forgalom tervét. Ez természetesen csak az érem egyik oldala, nem jelenti azt, hogy a vásárlók most már elégedettek. Sajnos, időszakonként a hiánycikkekről még ma is hosszú listát lehetne készíteni, s ezért nem lett kevesebb azoknak a száma, akik a keresett áruhoz csak hosszas utánjárással jutnak hozzá. A vásárlókat Kassán azonban más is bosszantja. A Dargov áruház átadásával egyidejűleg a történelmi városközpontban több régi kis üzletet bezártak, s az ,,Átalakítás miatt zárva" feliratok még most sem akarnak lekerülni az ajtókról, noha a felújításra szánt idő sok helyen már letelt. A kassai kerületi lap szerkesztői augusztus 9-én felkerestek átalakítás miatt zárva tartott boltokat. Reggel 9 órától délután egy óráig 14 helyen egy kőművest sem találtak, három helyen pedig egy-egy munkás dolgozott, illetve inkább csak tett-vett. Mikuláš Sopko, az I. városkerületi nemzeti bizottság építésügyi osztályának vezetője elmondta, hogy a régi üzletek felújítása szerintük sem halad olyan ütemben, mint ahogy az kívánatos lenne, jóllehet a tavaly bezárt 18 bolt közül 13-at átalakítottak, s ezekben már vásárolhatnak a vevők. Igaz viszont az is, hogy a felújítási munkákra szánt 18,1 millió koronából a múlt évben csak 17,6 millió koronát tudtak felhasználni. Az idén 21 millió koronával rendelkeznek, s az első félévben 10,7 millió korona értékű munkát végeztek el a belváros üzletein. De vajon miért ilyen lassú a boltok felújítása? Mikuláš Sopko elmondta, a szóban forgó üzletek műemléképületekben vannak, s ezért a kőműves- és ácsmunkákat úgy kell elvégezni, hogy az épületek eredeti arculata ne változzon meg. Mindez természetesen kiváló szakismeretet, kellő tapasztalatot igényel a kivitelező vállalatok dolgozóitól. Mivel atipikus építkezésekről van szó, a nagyobb építőipari vállalatok nem is igen akarják elvállalni a munkát, ezért többnyire az egységes földművesszövetkezetek építési csoportjaival kötöttek szerződést. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek a csoportok többet vállaltak magukra, mint amennyire képesek - legalábbis a nemzeti bizottság illetékeseinek ez a véleményük. Természetesen a szerződések értelmében a vállalt feladatok nem teljesítése esetében a megrendelőnek jogában áll, hogy pénzbírság kiszabását kérje a kivitelezőre. Utánajártunk, hogy a megrendelők éltek-e ezzel a jogukkal. Megtudtuk, hogy nem. Mindezek után fel kell tenni a kérdést: az érintett üzletek vezetői vajon érdekeltek-e abban, hogy ezek a boltok ne legyenek bezárva? Azt tudjuk, hogy nehéz kivitelezőket találni, s hogy a tervezett kiskereskedelmi forgalmat - ami különben növekvő tendenciát mutat - ilyen körülmények között is teljesíteni tudják. De megtettek-e mindent a vásárlókért? Nem a vásárlók elégedettsége a legfőbb céljuk? Ilyen tempóban képesek lesznek a 8. ötéves tervidőszakban tervezett 51 bolt felújítására? Nem lett volna célszerűbb ezeket a boltokat csak a korszerűsítés megkezdése előtt bezárni, hiszen nincsenek olyan állapotban, hogy veszélyes lenne üzemeltetésük. (szaszák) Vízvédelem hidraulikus gáttal Az ökológiai rendszer üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai a bratislavai Slovnaftban Szlovákiában huszonöt évvel ezelőtt a vízvédelem történetében a felszín alatti víz európai viszonylatban is egyik legnagyobb olajszeny- nyezése kezdődött. A bratislavai Slovnaft olajfinomító szüntelen bővítése és a nem eléggé körültekintő vízvédelem nyomán nagy kiterjedésű felszín alatti vízszennyezés következett be. A szennyezésről, terjedelméről és elhárításáról számos értekezés, publikáció és más tájékoztató jelent meg, illetve hangzott el. Nem ismertették viszont az ilyen védelem hosszú távú tapasztalatait. A védelmi rendszer tizenöt éves működésének eredményei talán tapasztalatként szolgálhatnak hasonló problémák megoldásánál. Az érintett terület hidrogeológiai és hidrogeológiai körülmények köszempontból a Duna negyedkori hordaléka, amely itt 11-50 méter vastagságú. Nagyon jó vízáteresztő réteg ez. A szennyezést okozó olaj- finomítót és petrolkémiai vállalatot a felszín alatti vizeket dúsan tápláló Duna és a mintegy 3 kilométer távolságán telepített vízbázis között építették. A vízbázis, mely Bratislava ivóvízellátására épült, hat 3 méter átmérőjű, átlag 20 méter mély kútjával és másodpercenként 1200 literes kapacitásával pontosan a szeny- nyezőforrás irányából töltődött fel. Ez a természetes felszín alatti áramlásnak a fő iránya volt eredetileg is, amelyet az említett, majdnem öt évig tartó nagymennyiségű (átlag másodpercenként 1000 liter) vízkivétel állandósított, függetlenül a folyam, illetve a felszín alatti vízszint ingadozásától. A vízbázis építését 1961- ben kezdték és a próbaüzem 1966- ban kezdődött. A szennyezést okozó üzem körülbelül 1960-tól kedvezőtlenül hatott a felszíni és közvetlen, valamint közvetlenül a felszín alatti vizekre, nagyjából háromszor három kilométer terjedelmű területének különböző nagy szennyezőforrásával. A felszín alatti szennyezett víz a három kilométeres távolságot néhány év alatt tette meg, szennyezve a hat kutat, amelyek 1971-töl már nem működtek ivóvízbázisként. Helyettük nyolc hónapon belül épült tíz új kút, egy még nem veszélyeztetett területen (Ka- linkovo mellett), hozzá 15 km hosz- szú csővezetékkel, mindez 80 millió korona költséggel (1973-ban érvényes árak szerint). A szennyezés különféle olaj és olajszármazék volt a felszín alatti víz szintjén úszó oldott és emulgált formában. Az üzemtől keletre, illetve a felszín alatti víz áramlásának irányában a víz felszíne 3,5 négyzetkilométer területen volt szennyezett, míg az oldott és az emu Igáit formában jelentkező olaj és olajszármazék 20 négyzetkilométer területen terjedt el. A szennyezés terjedelmét 300 figyelőkút sokszori méréséből valamint vízminták vételéből és elemzéséből lehetett megállapítani. Ezen kívül sikerült megmérni azt is, hogy a felszín alatti víz szintjén a szeny- nyező olajnak és származékainak mennyisége 100 ezer köbméter volt. A legszennyezettebb helyeken vastagsága elérte a néhány métert. Több lehetőség felmérése után 1971 -ben a kitűzött cél a szennyezett terület szanálása, vagy legalább stabilizálása lett, vagyis annak megakadályozása, hogy a szennyezés továbbterjedjen. Ez ugyanis további vízbázisokat fenyegetett volna a Csallóközben. A védekezés több lehetőségéből indokoltan a hidraulikus alapokon létrehozott védelmi megoldás valósult meg. Ennek lényege nagyon röviden a következő. Szivattyúzott kutakkal vagy útrendszerrel, végső megoldásban ún. hidraulikus gáttal állandóan leszívott vízszinttel megakadályozni a felszín alatti víznek eláramlását a szennyezett területről. Egy további szivattyúrendszerrel pedig leszívni a felszín alatti víz szintjén képződött olajtakarót és ezzel szanálni, eltávolítani az úszó olajszennyezést. A védekezés lényege: egymástól olyan távolságban létesíteni a kutakat, és olyan mennyiségű vizet szivattyúzni az egyes kutakból, hogy az ún. depressziós tölcsérek takarják egymást és így egy hidraulikus gátszerű vízelzárás következzék be. A többéves üzemeltetésnek az alábbiak az eredményei és a tapasztalatai. Több elméleti kérdés tisztázódott az olaj és olajszármazékok mozgásának törvényszerűségeiről a felszín alatti vizekben. Bebizonyosodott, hogy az adott területen zött a hidraulikus gát megfelelő és előnyös megoldás. Eredményként könyvelhető el, hogy az állandóan bővített gát kétéves üzemeltetése után - 1975 végéig - a felszín alatti vízből sikerült 30 ezer köbméter olajszármazékot eltávolítani. A későbbiek folyamán a kivont úszó olaj- származékok mennyisége évente átlag 5 ezer köbméter volt és 15 évi üzemeltetés után 1987 végéig az eltávolított olajmennyiség elérte a 85 ezer köbmétert. 1975 végéig az úszó olajszennyezés a védőrendszer jó hatásának köszönhetően csak a hidraulikus gát előtti üzemi területen volt észlelhető. A hidraulikus gát állandó vízleszívást biztosít, és a kb. 3 kilométer széles üzemterületen még mindig szennyezett felszín alatti vizéből megakadályozza az áramlást a hidrogeológiailag és ökológiailag még szennyezetten területek felé. A gát üzemeltetése rugalmas és érzékeny , irányítható a felszín alatti víz szintjének, mozgásának és minőségének figyelembe vételével. A már üzemen kívüli vízbázis olajszármazék-szennyezettsége az eredeti mennyiséghez képest két év után a felére, a mai napig a tizedére csökkent. Illusztrációképpen talán érdekes megemlíteni, hogy az üzemeltetés nem egyszerű. Tapasztalt szakemberek irányító munkájára van szükség (30 fő) és az évi üzemeltetési költségek elérik a 25-30 millió koronát. Az alapos kutatómunka már 1970-ben megkezdődött. Az üzemeltetés a fúróvállalat kutató-kútjai- val és berendezéseivel kezdődött, amelyek még ma is működnek. A végleges berendezések létesítése folyamatban van. Az egész hidraulikus gátrendszer már ma automatizált és a jövőben még tökéletesebb lesz. Többéves előkészítés és előzőleg különféle megoldások kipróbálása után a hidraulikus gát kútjaiból nyert olaj és olajszármazékok új feldolgozásra visszakerülnek az üzembe, míg a „tiszta“ víz, tehát a kismennyisé- gű oldott olajjal szennyezett felszín alatti víz az üzem hűtővízrendszerébe kerül és ott látja el hűtő feladatát A védekezés tehát a mai műszaki megoldással már 15 éve folyik. Az összesen 37 kútból jelenleg és a beruházás befejezése után is másodpercenként kb. 750 liternyi vizet fognak szivattyúzni mindaddig, amíg erre szükség lesz. Ezen kívül a volt ivóvízbázis területén az oldott olajjal szennyezett víz szanálása céljából további, másodpercenként 300-400 liter mennyiségű vizet szivattyúznak. A hidraulikus gát kútjain 500 fi- gyelö-kúttal ellenőrzik az üzemtől keletre, tehát a felszín alatti víz főáramlásának irányában fekvő, kb. 100 négyzetkilométernyi területet. A szennyező üzem területén 60 figyelőkút van. A végleges üzemeltetést 56 szakember fogja irányítani, ebből 12 a laboratóriumi teendőket látja majd el, akik a víz minőségét fogják vizsgálni. Az üzemeltetés alatt a mennyiségi és a minőségi adatokat számítás- technikai módszerekkel rendszeresen feldolgozzák majd és értékelik. Az eredmények alapján az üzemeltetést rugalmasan úgy módosítják, hogy az egész vízvédelmi rendszer célszerűen működjön. Az üzemeltetés időtartamát előrejelezni szinte lehetetlen. Az viszont biztos, hogy - esetleg csökkentett mennyiségű vízszivattyúzással - a hidraulikus gát működésére egykét évtizedig szükség lesz. Ebből is látható, milyen következményei vannak a felelőtlen vízszennyezésnek. ELEK TIBOR mérnök, a bratislavai Vízgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa
