Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-09 / 213. szám, péntek
Új utakat kell keresni A mezőgazdasági vállalatoknál mórlegelik a gazdálkodás eredményesebbé tételének lehetőségeit Mint ismeretes, a mezőgazdasá- gi-élelmiszer-ipari komplexumban január 1 -töl hatályba lépnek a meghirdetett új felvásárlási és nagykereskedelmi árak. Ez a további gazdasági szabályozókkal egyetemben jelentősen kihat majd a vállalatok gazdálkodásának eredményességére. A vállalatok vezetői vajon hogyan képzelik el a jövőt az új feltételek között, látnak-e lehetőséget a nyereségképzés növelésére, vállalataik gazdasági helyzetének megszilárdítására? A kérdésre a Nyugat-szlovákiai kerület három járásának egy-egy szövetkezetében kerestük a választ Kereskedő is legyen a termelő Brányik Károly mérnök, az alsó- péteri (Dolný Peter) szövetkezet elnöke - nagyon találóan - úgy fogalmazott, hogy az új árak a mezőgazdasági termékek minősége javításának szükségességét, valamint azt a törekvést domborítják ki, hogy a gazdasági vezetés az idejét múlt direktív utasítások helyett a felvásárlási ár szabályozásával igyekszik a társadalmilag fontosnak tartott ágazatok fejlesztésére irányítani a termelők figyelmét. Ez a tény őket is arra ösztönzi, hogy ezentúl a termelési szerkezet kialakításánál még jobban figyelembe vegyék a társadalmi elvárásokat, a jövedelmezőségi szint emelése érdekében pedig egyszerű átadás helyett eladni igyekezzenek a termékeiket. Mivel a technikai feltételek megteremtésére már évekkel ezelőtt milliókat áldoztak, az idén az egész gabonatermés utókezelését maguk végezhették el. így a búzájuk kenyérgabonaként kelt el, az árpájukat pedig a söripar vásárolta fel jó áron. Ez a jó tapasztalatokon kívül több mint fél millió korona pluszjövedelmet is jelentett, jelezve, hogy jó úton járnak az új feltételekre való felkészülésben.- Mi, mezőgazdászok, régóta kértük, hogy vizsgálják felül az árpolitikát és becsületesen fizessék meg a becsületes munkát - mondta egyebek között a szövetkezet elnöke. - Abból, amit eddig a nyilvánosságra hoztak úgy tűnik, hogy a jövőben tisztességes nyereséggel értékesíthetjük termékeinket. Persze, jobban meg kell majd gondolnunk, hogy mire áldozunk, hogyan teremthetjük elő legkönnyebben a gazdasági felemelkedéshez és a szociális jóléthez nélkülözhetetlen milliókat. Még nem ismerjük a jövedelemképzésre ható valamennyi tényezőt, viszont azzal tisztában vagyunk, hogy többet és keményebben kell dolgoznunk, ha legalább úgy akarunk élni,, mint eddig. Több járható út is kínálkozik. A földterületet nem növelhetjük ugyan, viszont a talaj termőképességét fokozhatjuk. Például rendszeres istállótrágyázással, altalajlazítással, no és persze öntözéssel. Az utóbbi években 1200 hektáron építettük ki az öntözőrendszert, most pedig az öntözéses gazdálkodás technikai feltételeinek korszerűsítésén dolgozunk. A 96 csévélődobos berendezés helyett öt-hat Sigmatic üzembe helyezését tervezzük, melyek közül hármat már az idén ősszel szeretnénk kipróbálni. Ezekkel harminc helyett két munkaerővel megöntözhetünk napi ötven hektárt, a minőségről nem is beszélve. Az új feltételek között drágább lesz a munkaerő, meg kell gondolnunk, hogyan és mire használjuk ki. A melléküzemágon kívül a gyümölcs-, szőlő- és dohánytermesztést is fejleszteni kívánjuk, de egyre több munkát szeretnénk gépekkel végeztetni. Egyelőre nem tudjuk, hol kezdjük el, de mielőbb fel kell készülnünk bizonyos termékek feldolgozására, végtermékkénti értékesítésre, hogy ne a mások bevételeit gyarapítsuk, hanem a sajátunkat. Részben a feltételeken múlik A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz-ben Horváth Sándor elnök ceruzával a kezében kezdte a válaszadást. Mint mondotta, a felvásárlási és nagykereskedelmi árak módosítása, illetve a nagyobb elvonások oda vezetnek, hogy náluk az eddigi 10-12 százalék helyett 4-5 százalékra csökken a nyereség. Ez annyit jelent, hogy ha nem igyekeznek lépést váltani, jövőre 7-8 millió koronával szegényebbek lesznek.- Alaposan felmértük a helyzetet, s arra a következtetésre jutottunk, hogy akadnak belső tartalékaink- hangsúlyozta Horváth Sándor.- Például sok múlik azon, hogy milyen gyorsan tudunk reagálni a jelentkező igényekre, s milyen áron tudjuk értékesíteni a termékeinket, csupán a minőség javításával a tejnél 800 ezer, a gabonaféléknél pedig több mint 600 ezer korona plusz- bevételre tehetünk szert. Persze ezzel ugyanúgy csak mérsékelni tudjuk a hiányt, mint mondjuk a vágósertések előírt tömegének megtartásával. A termelés és ezzel együtt a jövedelmezőség növeléséhez új utakat és lehetőségeket kell keresnünk. A szőlészetben például a részben kiöregedett, részben az ismételt fagykárok által tönkre tett ültetvény felújításától, a fontosabb munkák gépesítésétől, illetve a részes művelés bevezetésétől remélünk sokat. Az állattenyésztésben negyedévenként 350 tonna sertéshús értékesítését tervezzük, de ehhez a jelenleginél jóval több választott malac kell. A háztáji malacnevelésre vállalkozó tagjaink azt mondA dunaszerdahelyi Dukla Efsz-t a húsipari termékek választékának bővítése iránti igény késztette élelmiszer-ipari tevékenységre. A vállalkozás, sajnos, ráfizetéses, s nem biztos, hogy puszta meggyőződésből a szövetkezet továbbra is vállalni tudja a fölösleges terheket. A felvételen Dudás László a közkedvelt diétás szalámit készíti elő füstölésre. (Fogas Ferenc felvétele) ják, lesz is. Kocákat és takarmányt kapnak tőlünk, s ennek fejében mentesítenek bennünket a vásárlási, illetve a nem kis ráfordítást igénylő fejlesztési gondoktól-terhektől. Szóba került a melléküzemági és kisegítő termelés fejlesztésének kérdése is. Nem véletlenül, ugyanis a Dukla Efsz-nek évente 3 millió korona nyeresége származik ebből a tevékenységből, pedig nem is valamennyi ága kifizetődő.- A kölcsönös megállapodások értelmében a bratislavai Nemzetközi Nőnap üzem részére cérnát orsózunk, az élelmiszeriparnak fémből készült száilítóládákat, továbbá hazai felhasználására és kivitelre gumitömlőt gyártunk a szippantókocsikhoz. Es néhány éve működtetünk egy üzemi vágóhidat is, hogy saját készítésű specialitásokkal bővítsük a húskészítmények választékát. Vagyis a nem mezőgazdasági jellegű tevékenység fejlesztésében is kezdeményezünk, elvégre az új gazdasági mechanizmus alapelvei erre serkentenek bennünket. A serkentés egyelőre az elhangzott szavakra értendő, mert a feltételek megteremtése egyre késik. Ha nem tartanánk tőle, hogy a szerződésszegésért az élelmiszeripar szankciókat fog alkalmazni, már leállítottuk volna a fémmegmunkáló részlegen a termelést, ugyanis a különféle idomvasak és egyéb alapanyagok beszerzése egyre nagyobb akadályokba ütközik. A vágóhíd, illetve a kisüzemi élelmiszer-ipari tevékenység jövője nálunk ugyancsak kétséges, hisz itt több mint egy millió korona ráfizetéssel folyik a termelés. Pusztán azért, mert a termékeinket „papíron“ vágósertés gyanánt kell eladnunk, hogy megkaphassuk a hizlaláshoz nélkülözhetetlen takarmánykeveréket. Ebből következik, hogy mi nem tarthatunk igényt az állami hozzájárulásra, pedig színhússal dolgozunk, s nem használunk szójalisztet, tejport és egyéb adalékanyagokat, vagyis drágábban termelünk, mint a húsipari vállalatok. A választék kell, de a tisztességes nyereség eléréséhez szükséges feltételek megteremtésére nincs mód? Ha ezen a téren nem történik változás, könnyen előfordulhat, hogy a szigorúbb gazdasági feltételek'között kénytelenek leszünk bezárni a vágóhidat, megszüntetni az élelmiszer-ipari tevékenységet, aminek sajnos a fogyasztók látják majd a kárát. ösztönöznek vagy kényszerítenek? A temérdek nyári tennivaló ellenére a Nyitra-ivankai (Nitra-lvánka) Virágzás Efsz-ben szintén figyelmesen tanulmányozták a gazdasági mechanizmus átalakításával összefüggésben közzétett dokumentumokat. Az előzetes számítások alapján arra a megállapításra jutottak, hogy az új feltételek között az utóbbi öt év átlagában elért 12-13 százalékos nyereségszint hozzávetőlegesen 6 százalékra csökken. Ez annyit jelent, hogy a termelés eddigi színvonalának megőrzése esetén is legfeljebb 5-5,5 millió korona nyereségre számíthatnak.- A számítások eredményei gondolkodóba ejtettek bennünket - említette egyebek között Jozef Lukáč mérnök, a szövetkezet üzemgazdásza. - Nem csoda, hisz eddig csupán a géppark folyamatos felújítására legalább 4 millió koronát kellett költenünk évente. A tapasztalatokból kiindulva, a szövetkezetben intenzíven kutatják a lehetőségeket, hogy miként teremthetnék elő a gazdasági és szociális biztonság megőrzéséhez, nélkülözhetetlen anyagiakat.- Elsősorban a mezőgazdasági alaptermelés fejlesztésében és a munkatermelékenység növelésében látunk mozgósítható tartalékokat, de gondoltunk az ésszerű takarékosságra, az anyag- és energia- igényesség mérséklésére is. A minőség javítása szintén hozhat valamit a közös kasszába, hiszen a jobb termékeket kedvezőbb áron értékesíthetjük. Persze a melléküzemági termelést szintén fejlesztenünk kell, ha boldogulni akarunk, ugyanis pusztán a mezőgazdasági alaptermelésből nem származik elegendő nyereségünk. Tehát nem csüggedünk, hanem a lehetséges megoldásokat keressük. Egy dolog azonban bosszant bennünket. Nevezetesen az, hogy az egyik oldalon nagyobb teljesítményre és bátor kezdeményezésre buzdítják a mezőgazdasági vállalatokat, de ugyanakkor az elvonásokkal elveszik a kedvünket a vállalkozástól. Ugyan kit és mire ösztönözhet az a tudat, hogy az 1400 koronát meghaladó hektáronkénti nyereségnek a felét ezentúl adó formájában elvonják a vállalatoktól? Vagy lehet, hogy csak mi érezzük úgy, ezek a feltételek nem ösztönöznek, hanem kényszerítenek? KÁDEK GÁBOR A háztartási gépeket gyártó legnagyobb hazai vállalat, a horovicei Álba évente több termékét innoválja, miközben az energia- és munkaigényesség csökkentését, a termékek mechanikai tulajdonságainak javítását tartja szem előtt. Felvételünkön Miroslav Bureš egy habverő gépet szerel. (Jaroslav Hejzlar felvétele - ČTK) A PÁRTTAGJELÖLT SZEMÉVEL Új gondolkodásmód a gyakorlatban Kún Tibor mérnök a felsőpatonyi (Horná Potôň) Vörös Csillag Efsz- ben dolgozik. Beruházási és környezetvédelmi felelős. Huszonkilenc éves, második éve párttagjelölt és a SZISZ-alapszervezet elnöke. Széles látókörű, érdeklik a nagyvilág eseményei és odafigyel mindarra, ami idehaza történik, önmagával szemben következetes, és másoktól is felelősségteljes helytállást, munkát igényel. Mindezt szavai is igazolják. Az új gondolkodásmód gyakorlatban való érvényesüléséről tárgyszerűen és kritikus igényességgel beszélt.- A fő munkakörömmel, a beruházásokkal kezdem. Új épületekre, korszerűsítésekre és javításokra évente 7-8 millió koronát fordítunk. Munkaköri feladatommal összhangban megszerzem a szükséges engedélyeket, elkészíttetem a megfelelő tervdokumentációt és az egész dolgot megvalósítom. Vagyis be- szerzem a szükséges építőanyagokat, berendezéseket és közvetlenül irányítom a kivitelezést végző harminctagú építőcsoport munkáját.- Ilyen összefüggésekben hogyan érvényesül vagy kellene érvényesülnie az újszerű gondolkodásnak?- Érvényesül abban, hogy a felújítás kerül előtérbe. így kisebb befektetéssel aránylag nagyobb hatékonyságot érünk el. Ami engem illet, a közvetlen irányítás és a tárgyilagos eszmecsere híve vagyok. Ha a csoport tagjai négy helyen dolgoznak, naponta akkor is többször végigjárom az egyes munkahelyeket. A felmerülő problémákat azonnal megoldjuk. Arra ösztönzöm az embereket, hogy észrevételeiket nyíltan mondják el, és csak olyant kívánok, amit én is betartok. Például azt, hogy reggel hétkor velem együtt mindenki pontosan megkezdje a munkát.- És amiben egyelőre nem érvényesül az új?- Két évbe is beletelik, amíg megkapjuk a szükséges engedélyeket és a tervdokumentációt az építkezéshez. Még akkor is, ha olyan épületről van szó, amelyből már egy tucat van a járás területén. Időközben már új épületelemeket kezdtek gyártani, ezért módosítani kell a tervdokumentáción. Ez a hiánycikkek okozta gondokat feleslegesen szaporítja. Itt említem meg a környezetvédelmet is. Ennek fontosságát és szükségszerűségét valóban először a köztudatba kell bevinni, hogy a lehetőségek szerint mindig és mindenütt megtartsák az előírásokat. Párhuzamosan bizonyos beruházásokat is eszközlünk, például a felhasznált termálvíz elvezetésére. El kell fogadtatni, hogy ez nem felesleges kiadás. Mint párttagjelölt a pártcsoport tanácskozásain és a taggyűléseken is rendszeresen részt vesz. Igényes szemléletmódja a pártmunka stílusával és formáival szemben is érvényesül.- A taggyűlések napirendje, vitája kiszélesítette látókörömet. A szövetkezetben folyó munkát most már összefüggéseiben is ismerem. Az eszmecserék nyíltak, az emberek a problémákról konkrétan beszélnek. Szerintem az a jó, ha a felszólaló a problémák és hiányosságok puszta felsorolásán túl a megoldásra is tesz javaslatot. Még több személyre szóló kritikára és főleg önkritikára lenne szükség, örülök, hogy egyre gyakoribb az építő jellegű eszmecsere, amelynek keretében a kommunisták jóindulatúan egy másik munkaszakasz hiányosságainak megszüntetésére is elmondják javaslataikat. Ebben követem példájukat. Ha úgy érzem, hogy érdemlegeset tudok mondani, felszólalok, és nem tekintem zaklatásnak, ha valaki munkaszakaszommal kapcsolatosan ad hasznosítható tanácsokat. A SZISZ-alapszen/ezet munkája is szóba került. Kún Tibor tárgyilagossága ennek értékelésében is megmutatkozik.-Tevékenységünkben meghatározó a napi munkaidő tartama és az, hogy több hétvégen dolgozunk. Azt is tudatosítani kell, hogy kevés az olyan fiatal, akinek a ház körül ne lennének bizonyos feladatai. Ezt véve alapul a politikai és a közhasznú munkán túl elsősorban nem a folyamatos szabadidő-programra, hanem bizonyos rendezvények, sportnap, kirándulás, színházlátogatás ,stb. megszervezésére összpontosítjuk figyelmünket. E rendezvények választékának kiszélesítésére és számának bővítésére meg kell találnunk azt a 8-9 agilis fiatalt, akik a köz érdekében tudnak és akarnak is dolgozni. Ez természetesen elsősorban az én feladatom. Mondhatta volna, hogy sok a gondja, kevés az ideje, hiszen nős, két gyermek édesapja és házat épít, de nem tette. Sót éppen fordítva, úgy érzi, hogy még a falu társadalmi életéből is illene kivennie részét. Hiszen a párttagjelöltség egyben kötelezettség is, és szeretné, hogy azok, akik bizalmukkal megelőlegezték, párttagságát is meggyőződéssel szavazhatnák meg. EGRI FERENC