Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-07 / 211. szám, szerda
A kibernetika az orvosok szolgálatában Több idő jutna a betegekre, a betegségek megelőzésére Képzeljük el, a beteg felkeresi a körzeti orvost, miután megérkezik a kórházi kezelésről. Az orvos a számítógép elé ül, megnyom néhány gombot és a képernyőn feltűnnek az illető személyi adatai és az egészségére vonatkozó legfontosabb tudnivalók. Még abban az esetben, ha az orvos először látja a beteget, akkor is néhány pillanaton belül pontos képet alkothat róla. Felszín alatti vizeink védelmében Beszélgetés a bratislavai Vízgazdálkodási Kutatóintézet tudományos munkatársával Közismert tény, hogy a felszín alatti vízkészletek nem kimeríthetetlenek, a felszíniek pedig korlátozottak. A fejlődő ipar s nemkülönben a belterjes mező- gazdasági termelés is ezeket a fejlődés számos területére kiható, felette értékes készleteket nem egy vonatkozásban veszélyezteti. Következésképpen védelmüknek igen nagy figyelmet kell szentelni. Szlovákiában kiemelt figyelemmel foglalkozunk a Csallóköz európai viszonylatban egyedülálló, mintegy 10 milliárd köbméternyi felszín alatti vízkészletének megóvásával a szennyező forrásokkal és hatásokkal szemben. Terveink szerint ugyanis az ezredforduló után ez a bázis fogja szolgáltatni az ivóvizet a szlovákiai népességnek hozzávetőleg negyven százaléka, sőt Dél-Morvaország egyes területei számára is. Ennek tudatában kerestük fel dr. Lehocký Jánost, a bratislavai Vízgazdálkodási Kutatóintézet felszín alatti vízminőség-védelmi osztályának vezetőjét, hogy tájékozódjunk és tájékoztassunk ezzel kapcsolatos, a gyakorlati vízvédelmet s ennek keretében főleg a megelőzést szolgáló tudományos munkásságukról. Tennivalók a laboratóriumban és a terepen • Hogyan jellemezhetné osztályának legfontosabb tennivalóit?- Viszonylag jól felszerelt központi laboratóriumunkban, de kint a terepen is hosszú távon vizsgáljuk az ipari és az egyéb műszaki létesítmények, például a vízierőművek stb. valamint a mezőgazdaság kiváltotta vízszennyezés mértékét, okait, forrásait és következményeit. Megfigyeléseink, elemzéseink alapján egyben kidolgozzuk és az illetékes szervek elé terjesztjük a védelmi intézkedések javaslatát. Mindezzel összefüggésben megbízásokat kapunk főhatóságainktól, a vízügyi igazgatóságtól és egyes üzemektől is. • Figyelmük területileg főleg mire összpontosul?- Immár két évtizede kiváltképp a Csallóköz vízbázisára. Továbbá a Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatos prognózisok kidolgozására. Tíz-tize- nöt éve - több területen is - nagy gonddal térképezzük fel a mezőgazdasági termelés vízszennyező hatását. Foglalkoztunk a Nyitra és a Her- nád folyó mentén valamint az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) átrakó állomás környékén a talaj olajszeny- nyezettségének problémáival is. Fö veszély a mezőgazdaság • Az eredmények és tapasztalatok alapján a felszín alatti vizeinkre leselkedő veszélyek közül melyik tekinthető nagyobbnak?- Lehet, hogy válaszomon a laikusok meglepődnek, hiszen ellentmond a közhiedelemnek, de nem annyira az ipari szennyezéstől fájhat a fejünk, mert az bizonyos helyi szennyezőforrásokhoz kötődik, hanem inkább a mezőgazdaságitól, amely az ország egész megművelt területén idézhet elő vízvédelmi problémákat. 0 Ez utóbbiakat közelebbről is kifejthetné?- Általában azt mondhatjuk, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés alkalmazott vegyszereivel, vagyis a műtrágyával és a növényvédőszerekkel, továbbá a szakosított állattartó telepek hígtrágyájával szennyezi a vizeket. A műtrágyák közül - mértéktelen felhasználás esetében - a legveszélyesebbek a nitrogénhatóanyagúak, amelyek könnyen kilűgozódnak és bemosódnak a talajvizekbe. Igaz viszont, hogy a vizek nitráttartalmáért nemcsak a mezőgazdaság felel. Jelentős hatást gyakorol erre a kommunális szennyvíz is. Egyébként becslések szerint a kiszórt műtrágyának 23-35 százaléka megy veszendőbe s ennek hozzávetőleg a háromnegyede a vizeket szennyezi. Ezért olyan káros a túladagolás. Ami pedig a növényvédőszereket illeti, a veszélyforrást főleg a gyomirtásra és a talajfertőtlenítésre használt peszticidek jelentik, mégpedig jobbára a felszíni, kisebb mértékben a felszín alatti vizekre. Szállításukat, tárolásukat szigorúan szabályozzák és így inkább az okoz gondot, ha a permetezést eső követi, a perme- tet elsodorja a szél, ha a nem minden esetben korszerű növényvédelmi gépek túladagolják őket vagy ha minőségük meg nem felelő, ihetve ha megoldatlan e szerek göngyölegeinek, maradékainak biztonságos tárolása. Végül pedig a hígtrágya szakszerűtlen kezelése, „terítése“ s az emberi gondatlanság következtében léphet fel veszélyhelyzet. Jobb a Duna vízminősége • A mondottakkal összefüggésben, kiegészítve témánkat az ipari eredetű vízszennyezés sarkalatos fontosságú kérdéseivel, hogyan is állunk jelenleg a csallóközi vízkészletet illetően?- Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nyilván mindenkiben felidéződik az a negyed évszázaddal ezelőtti igen veszélyes és bonyolult helyzet, amelynek forrása a Slovnaft kőolajfinomító volt. Nos, jelenleg megállapíthatjuk, hogy a tizenöt éve működő hidraulikus gát kútrendszere jól működik és ennek köszönhetően az olajszennyeződés nem terjed. Mi több, ennek a rendszernek köszönhetően sikerült a felszín alatti vizekből kiemelni jelentős mennyiségű olajat és olajszármazékot. E tekintetben egyébként a Dunán is, amely további nagy szennyezőforrás volt, jelentős javulás következett be. Magyarázata, hogy Ausztria területén elkészült a bécsi és a schwechati, továbbá nálunk Bratislavában, a Slovnaft víztisztító telepe. Örvendetes eredmény, hogy 1985-től kedvező fordulatnak vagyunk a tanúi. Igaz, az adott állapot még távolról sem kifogástalan, de az említett fordulat nagy dolog, hiszen a nyolcvanas évek elején a Duna olajszeny- nyezettsége elérte a jelenlegi szintnek az ötszörösét is. Általában azt mondhatjuk, hogy az országunk területére belépő Duna-víz olajszeny- nyezettsége a felére csökkent és ugyanez vonatkozik a folyó főváros alatti szakaszára is. Mikrobiológiai- lag is javuló tendenciáról adhatunk számot. A főváros és főleg Petržalka kommunális szennyvizének tisztítása azonban még nem teljesen megoldott, márpedig lényeges kedvező változást elsősorban ettől várhatunk. Hadd jegyezzem meg azonban, hogy a mikrobiológiai szennyezettség a csallóközi vízkészletre és a kiemelő kutakra nem jelent veszélyt. • A kérdéskomplexummal szervesen összefügg a Gabčíkovo -Nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítésének hatása is. Tudjuk, hogy ezekkel a kérdésekkel a különféle tudományos és kutatóintézetek már hosszú évek óta behatóan foglalkoznak és ajánlásaiknak megfelelően folyamatosan lépések történtek és történnek a feltételezhető-következmények elkerülésére, megelőzésére. Jelenleg melyik az a legfontosabb probléma, amellyel önök foglalkoznak?-Természetes, hogy az erőmű felépítésével változni fognak a hidrológiai viszonyok és ez hatással lehet a víz minőségére is. Mi főként annak elkerülésére szeretnénk javaslatokat kidolgozni, hogy „mozgásba jöjjön“ a Duna-ágakban korábban lerakódott olaj és olajszármazék, nehogy károsan befolyásolja a felszín alatti vizek minőségét. Ezt az igen fontos kérdést most tanulmányozzuk. Szükséges a szemléletváltás • Mindent beleértve, hogyan minősítené a felszín alatti vizek védelmének jelenlegi helyzetét?- A mondottakból nyilván kitűnik, hogy jelentősen csökkent az ipari szennyezettség mértéke. Ezzel szemben a mezőgazdasági eredetű szennyezettség a hetvenes évektől növekedett és lényegesebb javulás nem tapasztalható. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra a tévhitre, hogy a terméshozamok az alkalmazott műtrágya és növényvédőszerek mennyiségével egyenes arányban növekednek. Ez a vizeink minőségére a gyakorlatban negatívan kiható szemlélet ugyanis egyszerűen nem felel meg a valóságnak. A megfelelő 'arányú és fegyelmezettebb, a tudományos ismérvekre jobban ügyelő felhasználási módnál nem kell tartani a termelési szint csökkenésétől. Másszóval, ezekből az anyagokból csak annyit szabad szétszórni, amennyit a növények felhasználhatnak és amennyit a talaj leköthet. Erre vonatkozó törvényeink, előírásaink, határozataink jók, csak a gyakorlat nem mindig követi őket. Vannak bizonyos káros beidegződések s bár a helyes felismerés lassan itt is utat tör, egyesek szemlélete csak nehezen változik és csak vonakodva térnek le a régi, kitaposott ösvényekről. Nem kis mértékben ezzel is magyarázható, hogy a felszín alatti vizek minőségét tekintve nincs ugyan rosszabbodás, de lényeges javulás sem. • Köszönöm a beszélgetést. GÁLY IVÁN Egyelőre azonban a körzeti és az üzemorvosok, a gyermekgyógyászok, a serdülők orvosai, a fogorvosok és a nőgyógyászok számára elérhetetlen az automatizált információs rendszer. Az elképzelésekről, a lehetőségekről Václav Šebek kandidátus, a Társadalmi Egészségtani és Egészségügyi Szervezési Kutatóintézet munkatársa tájékoztatott. A megoldást az jelentené, ha számítógépes információs rendszer állna a megnevezett orvosok rendelkezésére. A betegekről megszületésüktől fogva nyilvántartanák a legfontosabb adatokat és ezek alapján átfogó képet nyerhetnének a egész lakosság egészségi állapotáról is. Ez a rendszer megkönnyítené az orvosok munkáját az adminisztráció, a különféle jelentések, kimutatások elkészítése szempontjából is. A számítógép lehetővé tenné, hogy az orvos pillanatokon belül áttekintést nyerjen a beteg családjának egészségi állapotáról és ezáltal több ideje jutna arra, hogy a beteggel foglalkozzon. Természetesen a számítás- technika alkalmazása az egészségügyben semmiképpen sem jelentené, hogy meglazulna az orvos és a beteg kapcsolata. Az orvosok a számítógépek által a szakorvosokkal is „tanácskozhatnának“, kikérhetnék véleményüket, még mielőtt a beteget szakvizsgálatra küldenék. A számítógép adatbankjából és a megállapított tünetekből kiindulva a számítógép több diagnózis variánsot dolgozna ki és az orvos ezek közül választhatna. A betegekkel elsődleges kapcsolatba kerülő orvosok információs rendszere kiépítésének azért szentelnek olyan nagy figyelmet, mert ezek az orvosok döntő mértékben befolyásolják a lakosság egészségi állapotát, ők látják közvetlenül, milyen hatást gyakorolnak az élet, a munkahelyi és a társadalmi körülmények az egészségi állapotra. Ők végzik a szűrővizsgálatokat, ők dolgozzák fel a legtöbb adatot a betegekről. Az említett információs rendszer továbbá lehetővé teszi, hogy naprakész adatokhoz jussunk a lakosság általános egészségi állapotáról, és ennek alapján javítsuk az egészségügy irányítását. A tudományos kutatási alap elegendő ismeretet szerezhetne a további kutatásokhoz, a lakosság egészségi állapotának figyelemmel kíséréséhez. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az információs rendszer segítene abban, hogy a fiatal orvosok tapasztalatokat szerezzenek és fontos adatokhoz jussanak hozzá. A számítógépek alkalmazásával foglalkozik dr. Zdenék Wünsch kandidátus, a Károly Egyetem Orvosi Kara Élettani Intézete kibernetikai osztályának munkatársa is. - A számítógépekkel már a diákoknak meg kell ismerkedniük - mondotta. - A korszerű technikának nagyobb szerephez kell jutni az oktatásban. A számítógépek által kidolgozott modellek alapján az orvostanhallgatók megismerhetik az egyes szervek működését. Felsőoktatási intézményeinkben még mindig kevés a korszerű számítógép. Külföldre utazó orvosaink nem tudják használni például a terminálokat, és ez nagy baj. Dr. Zdenék Wünsch munkahelyén a számítógépeket kihasználják a szervezeten belüli bonyolult viszonyok magyarázására. Ilyen módszerrel például meg lehet állapítani, hogy szélsőséges feltételek között hol van a szervezet működőképességének határa. A számítógép segítségével kidolgozzák az emberi szervezet működésének programját és aztán ezzel kísérleteznek. így kipróbálhatják, hogyan bírják az egyes szervek a súlytalanság állapotát, hogyan terheli meg a szerveket a sportolás stb. Modelleken tanulmányozhatják, hogyan hatnak a gyógyszerek a szervezetre, és így meghatározhatják az optimális adagolást. Milan Kotva kandidátus, mérnök a Társadalmi Egészségtani és Egészségügyi Szervezési Kutatóintézet osztályvezetője is hangsúlyozta, hogy az egyes rendszerek szimulációinak kidolgozása milyen jelentős. Megfelelő adatokat kaphatunk az egész népesség egészségi állapotáról és az egészségügy irányítói ebből kiindulva előrejelezhetik a helyzet alakulását. Példaként említhetjük meg az AIDS terjedésének modelljét. A modellel kapcsolatos kísérletek eddig elsősorban arra irányultak, mit tehetünk azért, hogy ez a fertőző betegség a lehető legkisebb mértékben érintse népességünket. A számítógéprendszerek szimulációja révén tudjuk például felbecsülni, mennyi inzulinra lesz szükség, vagyis hogyan alakul majd a cukorbetegek száma. Ezzel kapcsolatban azonban ismét felmerül, hogy ehhez elegendő információra van szükség. Vagyis ismét eljutottunk ahhoz az információs rendszerhez, amely egészségügyünk számára nagyon hasznos lenne. Amint Milan Kotva elmondta, egyelőre a körzeti orvosok szintjén elérhetetlenek az egészségügy irányításához szükséges információk. Az irányító szervek jelenleg különféle kimutatások, jelentések révén jutnak a szükséges adatokhoz, ezek kidolgozása megterhelést jelent az orvosok számára, ugyanakkor információs értékük korlátozott (az orvosok napi statisztikai jelentéseiről, a nyilvántartott betegségekre vonatkozó kimutatásokról stb. van szó). Ezenkívül speciális felméréseket végeznek bizonyos betegségekkel vagy a lakosság egyes csoportjaival kapcsolatban (pl. a bányászok, a-cukorbetegek körében, vagy a fogazat állapotáról). Az ilyen felmérések nagyon költségesek, nem is beszélve arról, hogy ezzel kapcsolatos kimutatásokat ismét a körzeti orvosoknak kell elkészíteniük. Az információs hálózat kiépítése a körzeti orvosoktól kezdve egészen a központig lehetővé tenné, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésünkre, miközben kevesebb lenne az orvosok papírmunkája. A kutató- intézetek valószínűleg meg tudnák állapítani, miért alacsony nálunk az átlagos életkor a többi európai országhoz viszonyítva. Számítógépek segítségével fel lehetne tárni a mai helyzet okait, de ehhez szükség van a megfelelő információkra. Amennyiben az orvosok információs rendszerét személyi számítógépek, majd felsőbb szinteken az ezeknek megfelelő számítógép- rendszerek képeznék, nem szabadna megfeledkezni arról, hogy levonják a tanulságokat a számítógépek alkalmazásából más ágazatokban. Vagyis a számítástechnikát nem szabad bekapcsolni a már létező irányítási rendszerbe, mivel így a korszerű technika nem tud megfelelni az elvárásoknak és szinte lemarad a bevált töltőtoll és kérdőív mögött. Elsősorban olyan új, megfelelő irányítási rendszert kell kidolgozni, amely a korszerű számítás- technikából indul ki. Az egészségügyben csakis az ilyen információs rendszer járulhat hozzá az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséhez, teszi lehetővé, hogy az orvosok ne csak a betegekkel hanem a betegségek megelőzésével is foglalkozhassanak. ROSTISLAV VALÁŠEK Beázik a tető, az esővíz eléri a villanyvezetéket is; a meleg vizet és a gőzt termelő három kazán közül csak egy felel meg a követelményeknek; a világítás a termelési részlegen hiányos; a kenyérgyártó sor jócskán elhasználódott; generáljavításra szorulna a BN-40 típusú kemence, a péksüteményeket gyártó részleg... Tizenegy komoly műszaki fogyatékosság, amely veszélyezteti a folyamatos termelést és a termékek minőségét a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) pékségben. Hibák, melyek annak tulajdoníthatók, hogy a Nyugat-szlovákiai Pékségek nyitrai (Nitra) vállalatához tartozó üzemek között egyenlőtlenül osztották el a karbantartásra és javításra szánt pénzösszeget. A lehető leggyorsabban kellene lépni, hogy a 13 éve működő dunaszerdahelyi pékségben javuljanak a műszaki- és a munkafeltételek. Ellenkező esetben sor kerülhet az olyan termeléskiesésre - mint az idei turista- szezonban is volt hogy a járás ellátására szükséges kenyeret a szomszédos járásokból kellett biztosítani. A felvételen a réteskészítő asszonyok. Kép és szöveg: GÁGYOR ALIZ
