Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-22 / 224. szám, csütörtök

Az APN válaszol a Rudé právo, a Pravda és az Új Szó kérdéseire (6.) Mi érdekli önt az SZKP 19. országos konferenciájáról? Már hatodik alkalommal közöljük a Rudé právo, a Pravda és az Új Szó nyilvános ankétjét, amelynek keretében - a három szerkesztőséghez beérkezett olvasói levelek alapján - a szovjet Novosztyi (APN) sajtóügy­nökség munkatársai válaszolnak a feltett kérdésekre. ÚJ SZŐ „Minden megengedett, ami nem tilos“ • Gorbacsov elvtárs az Áta­lakítás és új politikai gondolko­dásmód című könyvében írja: ,, Szigorúan betartjuk azt az el­vet, miszerint minden megenge­dett, amit a törvény nem tilt“. Ez helyes álláspont, de csak a fejlett szocialista társadalom esetében. Vajon némely egyének vagy csoportok számára nem jelent-e ez felhívást a felelőtlenségre? Hiszen sok olyan ember van, aki megsérti az érvényes tör­vényeket és a párthatározato­kat... Mihail Gorbacsov könyvé­ben ugyancsak megállapítja: „A politika a lehetségesnek a művé­szete. A lehetséges határain túl kezdődik az avanturizmus. “ A fentebb említett elv vajon nem vezet-e avanturizmushoz? Rudolf Šašek - Brno Válaszol Valerij Tyelegin: A szocialista jogállam formálása - ahogy arról a 19. országos párt­konferencia döntött - az állampolgá­ri jogok és szabadságjogok jelentős mértékű bővítését feltételezi. Alap­vetően új a tézis: „Minden megen­gedett, amit a törvény nem tilt“. Ez magában foglalja a szovjet tör­vényalkotás megváltoztatásának egész programját - a „tiltásról“ az „engedélyezésre“ való átállást. Ez lényegét tekintve rendkívül demok­ratikus, mivel alapja az ember sza­badságjogainak a kiszélesítése. És itt keletkeznek az ismert aggá­lyok, amelyek abban rejlenek, hogy bár a szovjet társadalom ideológiai céltudatosságát tekintve erős, élnek benne olyan emberek és csoportok is, amelyek a hivatalostól eltérő poli­tikai nézeteket vallanak, s léteznek a szocializmus nyílt ellenfelei is. Az utóbbi években a Szovjetunió­ban sok minden történt a glasz- noszty megszilárdításáért, az alkotó gondolkodásmód bürokratikus ellen­őrzésének gyengítéséért. Kialakuló­ban van a független közvélemény, amelyet a politikai döntések előké­szítése során mind nagyobb mérték­ben vesznek figyelembe. E téren azonban még mindig sok a tenni­való. A jogállam csak akkor lesz szi­lárd, ha lehetővé teszi, hogy szabad bírálat érhesse intézményeit és hi­vatalos személyeit egyaránt. Ezzel együtt a jogállamnak minden elérhe­tő eszközzel a jogrend és a fegye­lem megszilárdítására, a törvények szigorú és következetes betartá­sára kell törekednie. A pártkonferen­cia határozatai nem véletlenül hang­súlyozzák, hogy jelentősen meg kell javítani a jogok védelmére hivatott szervek - a rendőrség, az ügyész­ség, a bíróságok stb. - munkáját, akárcsak minden állampolgár fele­lősségét a törvény előtt. Véleményem szerint a „minden megengedett, ami nem tilos“ elv érvényesítése során éppen itt me­rülnek fel a valós nehézségek. Min­denekelőtt azzal függnek össze, hogy bármilyen törvény érvényessé­gének feltétele kell legyen annak közérthetősége, s hatékonysága mechanizmusának minden állam­polgár számára világosnak kell len­nie. Csak ebben az esetben le9Z értelme annak a jogi elvnek, misze­rint a törvény nem ismerete nem menti fel az embert a felelősség alól. Ez természetesen feltételezi, hogy mindenki számára lehetővé váljon bármely jogi norma tartalmának az ismerete. A pangás éveiben a Szovjetunió­ban a jogi nevelés olyan rendszere jött létre, amely ahhoz vezetett, hogy a társadalmi élet különböző területe­it szabályozó számos rendkívül fon­tos jogi döntés gyakorlatilag „titok­ban maradt“. A minisztertanács 1980-1987 között hozott határoza­tainak csupán a 32,5 százaléka ke­rült nyilvánosságra, s csupán 12,5 százalékukhoz fűznek „magyaráza­tot“. Ez a gyakorlat természetesen ahhoz vezet, hogy a lakosság ke­véssé tájékozott a legfelsőbb jogi normákról, s ezért a korábban nyil­vánosságra hozott törvények elve­szítik hitelüket, mivel nincs ra garan­cia, hogy nem módosították-e vagy nem törölték-e őket. A „minden megengedett, amit a törvény nem tilt“ megfogalmazás­ban rejlik azoknak a változásoknak a lényege, amelyekre a szovjet tör­vényalkotás törekszik. De a közvéle­mény már most szorgalmazza, hogy valamilyen elfogadható formában fektessük le a szigorú szabályt: az a törvény, amelyet minden lehetsé­ges eszközzel nem ismertetnek meg az emberekkel, jogilag nem lehet érvényes. Az ifjúságról • Úgy gondolják, hogy a 19. pártértekezleten lezajlott vita eleget foglalkozott az ifjúság problémáival? Mi jellemzi a párt­nak a Komszomollal kapcsolatos álláspontját és mi a fiatal kom­munisták legfőbb feladata ebben az ifjúsági szervezetben? Ludvík Posolda - Banská Bystrica Válaszol Andrej Loszkutov: Az ifjúság problémáiról a konfe­rencián csak ketten beszéltek - egy tanítónő és a Komszomol KB első titkára. Amint mondani szokás, ez a funkciójukból eredt. Azt hiszem, a konferencia utolsó előtti napján történt, hogy komszomolista küldöt­tek javaslatot terjesztettek az elnök­ség elé, hozzon a tanácskozás hatá­rozatot az ifjúságról. Egy ilyen hatá­rozat szép és hatásos lépés lett volna (a párt történetében csak egy­szer fogadtak el ilyen dokumentu­mot), de aligha lehetne szó haté­konyságáról. „A javaslat ellen szavaztam“ - mondotta nyugatnémet újságírók­nak nyilatkozva Jelena Kravcsenko küldött, a moszkvai cukorgyár párt- szervezetének titkára. „Ahhoz, hogy egy bizonyos kérdéskörben határo­zatot lehessen hozni, az adott kér­déskört alaposan át kell tanulmá­nyozni. És a konferencián nem volt elég idő tisztázni más fontosabb kér­déseket sem, például azt, miért aka­dozik a gazdasági reform, hogyan lehet megkezdeni a társadalom poli­tikai reformját.“ A konferencia egyik határozata mégis lefektette, hogy az ifjúságra vonatkozó szilárd állami politikát kell kidolgozni. Mennyire komoly ez a döntés? Álljanak itt Igor lljinszkijnek, az ifjúság problémáival foglalkozó moszkvai tudományos kutatóköz­pont igazgatójának szavai: „Amikor a politikáról van szó, az azt jelenti, hogy a politika szubjektumáról kell beszélni. Arról, ki és hogyan fogja szervezetileg biztosítani ezt a politi­kát, továbbá az ifjúság konkrét prob­lémái megoldásának (lakáskérdés, jövedelmek) a programjáról. Az ifjú­ságpolitika kidolgozásának már ma­ga a gondolata is az ifjúsághoz való viszony megváltozásával jár. A Komszomolnak erősen meg kell ragadnia ezt a gondolatot, s tervsze­rűen fejlesztenie kell.“ A Komszomol számára ez nem könnyű - munkájában itt-ott nehéz­ségek merülnek fel. Azoknak az éveknek a következményei érződ­nek, amikor a Komszomol önigazga­tási alapokon dolgozó társadalmi­politikai ifjúsági szövetségből hiva­talnokok intézményévé, amolyan if­júsági minisztériummá változott. A Komszomol tekintélye csökken, nehéz aktivitásra bírni a fiatalokat. A Komszomol Központi Bizottságán a következő számadatokat bocsá­tották rendelkezésemre: 1988 első nyolc hónapja alatt a Komszomol tagjainak száma 38,3 millióról 36,8 millióra csökkent. A Komszomol most a fordulat idő­szakát éli át, s ez nem nélkülözheti a harcot, a szervezet sorainak meg­tisztítását azoktól, akik csak formáli­san csatlakoztak hozzá. Vagyis a létszámcsökkenést különböző­képp lehet értelmezni. A pártnak a Komszomollal szembeni bizalma azonban nem csökkent: az SZKP támogatta egy olyan ifjúsági törvény kidolgozásának gondolatát, amely az ifjúsági szervezet új jogi státusát határozza meg. Emellett rendkívüli kormányrendelet biztosítja a Kom­szomol számára a külgazdasági te­vékenység jogát. Ugyanakkor a Komszomol még nem volt képes kidolgozni az átala­kításban való részvételének a kon­cepcióját, bár a fiatalság az átalakí­tás feltételei közepette rendkívüli mértékben politizálóvá vált. Előrelát­hatólag mindezek a kérdések a jövő év elején sorra kerülő országos Komszomol-konferencián szerepel­nek majd napirenden. A nemzetiségi kisebbségek élete • A konferencián is megvita­tott nemzetiségi kérdésekkel összefüggésben szeretnék töb­bet megtudni a Szovjetunióban élő lengyelek, németek, bolgá­rok, románok és magyarok éle­téről. Bohumil Pour - Jablonec nad Nisou Válaszol Okszana Morgunova: Az 1979-ben lebonyolított legu­tóbbi népszámlálás szerint a Szov­jetunióban csaknem kétmillió német, több mint egymillió lengyel, 360 ezer bolgár, több mint 170 ezer magyar és 130 ezer román nemzetiségű él. A társadalom huszadik századi rohamos fejlődése, az új városok létrejötte, a migrációs folyamatok felgyorsulása nyomán az említett nemzetiségi kisebbségek tagjai az egész ország területén szétszóród­tak. Jelenleg egyaránt élnek a Szov­jetunió európai részének nagyváro­saiban és a szibériai falvakban. Mind­annyian a Szovjetunió állampolgárai, s természetesen vonatkoznak rájuk az alkotmányban foglalt jogok. Az ön által említett nemzetiségek közül a Szovjetunióban a németek élnek a legnagyobb számban (érde­kes, hogy számuk a Szovjetunióban gyorsabban növekszik, mint például az NSZK-ban). Ugyanakkor ennek a nemzetiségi kisebbségnek a sorsa alakult a legdrámaibb módon. Az első német kereskedők több mint 300 évvel ezelőtt érkeztek Oroszor­szág területére. Történelmük a ke­reskedővárosok fejlődésével függ össze. A német áttelepülők a 18. században az orosz impérium belső területeit, mindenekelőtt a Volga mentét vették „birtokukba“. A 19. században már léteztek német tele­pülések Közép-Ázsiában és a Kau­kázuson túl is. Kirgíziába például a központi orosz kormányzóságok­ban pusztító éhínség és a mennoni- ta vallási felekezeten (az ún. újrake­reszteltek szektája) belüli ellentétek vezették a németeket több mint száz évvel ezelőtt. A szovjethatalom Oroszország területén a németek első államisá­gát biztosította. A Volga mentén 1919-ben először autonóm terület, később köztársaság jött létre, lakos­ságának 60 százalékát alkották né­metek. Miután a fasiszta Németország megtámadta a Szovjetuniót, meg­szüntették a németek autonómiáját. A Szovjetunió más területeire telepí­tették át őket. Akkor azt hangoztat­ták, hogy biztosítanak számukra mindent, ami új lakóhelyükön szük­séges, beleértve a földet is. Szólni kell azonban arról, mit jelent az em­ber számára, ha erőszakkal elsza­kítják szülőhelyétől, s az ellenséggel való „etnikai kapcsolat“ alapján hi­vatalosan is megvonják tőlük a bi­zalmat. Vajon megmagyarázható-e az ilyen preventív intézkedés? Em­lékeztetni kell azonban arra, hogy ami a szovjet németeket illeti, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak 1964-es rendelete megszüntet­te a nekik „megelőlegezett vádat“, miszerint a fasisztákat segítették. Hogyan élnek a szovjet németek ma? Háromötödük a németet anya­nyelveként tünteti fel. Azokon a terü­leteken, ahol a német lakosság többségben van, a rádió német nyel­vű műsorokat sugároz. Három újság jelenik meg ezen a nyelven és több tucatnyi író alkot németül. Az NDK- ban megjelenő sajtó és irodalom széles körben a rendelkezésükre áll, s számukra az NSZK-ból és Ausztri­ából is érkeznek újságok. A ka­zahsztáni és az oroszországi főisko­lákra szovjet németek is jelentkez­hetnek, akik németet szeretnének tanítar\L az alapiskolákban és a kö­zépiskolákban, s létezik néhány né­met színház is. Mihail Gorbacsov és Vo Chi Cong találkozója (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Kremlben teg­nap fogadta Vo Chi Congot, a Viet­nami KP KB PB tagját, az Államta­nács elnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Szovjet­unióban. Megbeszéléseik során a két párt és ország közti testvéri kapcsolatok elmélyítése és megszi­lárdítása mellett foglaltak állást. Mint mondották, ezt szavatolja a két or­szág közt 10 éve megkötött barátsá­gi és együttműködési szerződés. Hangsúlyozták, hogy következe­tesen kell teljesíteni a szovjet-viet­nami együttműködés tökéletesítésé­vel kapcsolatos megállapodásokat, melyeket Mihail Gorbacsov és Ngu­yen Van Linh, a Vietnami KP KB főtitkára megbeszélésein értek el. A nemzetközi kérdések megvitatása során a vietnami fél teljes támogatá­sáról biztosította a Mihail Gorbacsov által a közelmúltban Krasznojarszk- ban előterjesztett legújabb szovjet javaslatokat. A szovjet fél ezzel összefüggésben hangsúlyozta, a Szovjetunió nagyra értékeli Viet­nam, Laosz és Kambodzsa erőfe­szítéseit a Délkelet-Ázsiában kiala­kult helyzet megoldására. Kuba A kiigazítási folyamat mélyítéséért (ČSTK) - A két és fél évvel ezelőtt megkezdett kiigazítási folyamat el­mélyítése a legfontosabb feladat - ezt hangsúlyozza a Kubai KP KB Politikai Bizottságának és Titkársá­gának szeptember 15-17-én meg­tartott együttes üléséről kiadott je­lentés. A Fidel Castro első titkár elnökletével megtartott tanácskozá­son elsősorban az országban kiala­kult gazdasági és szociális helyzetet elemezték. A kubai pártvezetés a kommunis­ták és a forradalmárok akaratát tük­rözve hangsúlyozta, hogy a karibi szigetország feltételeinek megfele­lően kell folytatni a szocializmus épí­tését. A tanácskozáson leszögezték, hogy a gazdasági életben pozitív változások történtek az 1986-os évhez viszonyítva, amikor beindult a korábbi években elkövetett hibák tévedések kiigazításának folya­Varsó A jövő kedden ismét összeül a parlament (ČSTK) - A lengyel szejm elnök­sége kedden úgy döntött, szeptem­ber 27-re összehívja a parlament újabb ülésszakát. A PAP hírügynök­ség jelentése szerint ezen választják meg a minisztertanács új elnökét, aki megbízatást kap a kormány összetételére vonatkozó javaslat ki­dolgozására. A parlament egyidejű­leg megvitatja a külföldi közreműkö­déssel megvalósuló gazdasági tevé­kenység törvénytervezetét és több jogi kérdéssel foglalkozó törvényt. mata. Rámutattak arra is, hogy ezt a folyamatot objektív és szubjektív körülmények egyaránt hátráltatják. Azt is leszögezték, hogy a párt- és állami vezetés, valamint a nép rend­kívüli erőfeszítéseket tesz a szerve­zési hiányosságok és a nemzetközi gazdasági viszonyokból eredő ne­hézségek áthidalására. A jelentés nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a gazdasági kérdéseknek kell szen­telni az elsőrendű figyelmet. A tanácskozáson - közelebbről nem részletezett - intézkedéseket fogadtak el az irányító tevékenység javítására, s hangsúlyozták a párt­ós állami tisztségviselők munkájával szemben támasztott igényesség elvét. xxx Hazánk 90 tagú ifjúsági küldöttsé­ge kedden Havannába érkezett, hogy részt vegyen az 5. csehszlo­vák-kubai barátsági fesztiválon. A repülőtéren a vendégeket Alberto Perez, a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség nemzeti bizottságának másodtitkára üdvözölte. A küldöttség ezután a fesztivál színhelyére, Guantánamóba utazott, ahol karneváli légkörben megkez­dődtek az ünnepségek. A hatnapos program keretében a csehszlovák delegáció tagjai látogatást tesznek több üzemben, iskolában, földmű­ves-szövetkezetben, megtekintik Santiago de Cubát és Havannát. Kubai barátaikkal együtt kulturális akciókat és nagygyűléseket szer­veznek. A fesztivált a kubai forradalom győzelmének közelgő 30. és a győ­zelmes február 40. évfordulója alkal­mából rendezték meg. Újabb támadások az afgán főváros ellen (ČSTK) - A Kabul ellen intézett keddi rakétatámadás során 10 ember, köztük több gyerek vesztette életét. A Bachtar hírügynökség jelentése szerint a város lakónegyedei elleni tüzérségi támadás során is nyolcán megsebesültek, s jelen­tős anyagi károk keletkeztek. A szélsőséges csoportok egyre na­gyobb erőfeszítéseket tesznek a főváros normális életének megzavarására. A leg­utóbbi terrorista akció szintén ezt célozta. Az elmúlt napokban több ízben próbáltak nagy mennyiségű fegyvert és lőszert csempészni a főváros területére. A szél­sőségeseknek szánt szállítmányok, me­lyeket az afgán biztonsági erőknek sike­rült feltartóztatniuk, föld-föld típusú raké­tákat, gránátokat, golyószórókat tartal­maztak. Kunduz észak-afgán tartományban, melynek azonos nevű közigazgatási köz­pontját idén augusztusban egy hétre el­foglalták az ellenzéki csoportok, fokozato­san normalizálódik a helyzet. Ezt támasz­tották alá azok a különleges gárdaegysé­gek, melyek részt vettek a szélsőségesek elleni hadműveletekben. A legfrissebb je­lentések szerint az afgán fegyveres erők a helyi lakosság közreműködésével tovább folytatják fegyveres akcióikat, a tartományi hivatalok pedig megkezdték a közigazgatási központ helyrehozatalát, tekintve, hogy az augusztusi terrortáma­dások során súlyos károk keletkeztek. A kanadai ellenzék tiltakozik A hadsereg mérgező gázokat próbált ki (ČSTK) - A kanadai fegyveres erők mérgező vegyszerekkel folytatnak kísérle­teket - ismerte be Perrin Beatty hadügy­miniszter a parlamentben feltett kérdésre. A miniszter közlése szerint 1968-ban mérgező gázokkal végeztek kísérleteket, amelyek a védőeszközök kifejlesztésére szolgáltak. Ezeket használják most az iraki-iráni határon állomásozó ENSZ- erők kanadai tagjai. A vegyi fegyverek problémájáról már a júniusi parlamenti vitában szó esett. Ekkor terjedt el az a hír, hogy Alberta tartományban néhány kilogramm idegbé­nulást okozó tabun gázt engedtek a leve­gőbe. Az akciónak az volt a célja, hogy ellenőrizzék a vészjelző és a mérgező gázok hatástalanítására szolgáló rend­szereket. Chile Kommunista vezető hazatérése (ČSTK) - Tizenötéves kényszerű száműzetés után kedden visszatért hazá­jába Volodia Teitelboim, a Chilei Kom­munista Párt KB Politikai Bizottságának tagja. Az egyik legközismertebb chilei politikai emigráns a fasiszta puccs idején külföldön tartózkodott és neve a junta „feketelistáján" előkelő helyen szerepelt. A chilei ellenzéki politikus megérkezé­se után kijelentette, hogy be kiván kap­osoióuni a Pinochet-rezsim elleni közös küzdelembe. Teitelboimot a chilei haladó erők százai köszöntötték. Hazatérése azért vált lehetővé, mert a chilei junta a jövő hónapra tervezett népszavazás előtt,,demokratikus körülmények" látsza­tát próbálja kelteni az országban, s ezért változtatott a politikailag „nemkívánatos hazatérő személyekkel" kapcsolatos ma­gatartásán, akiket mind ez idáig kiutasított az országból. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom