Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-21 / 223. szám, szerda
A lengyel parlament határozata Folytatni kell a reformpolitika megvalósítását (ČSTK) - Mint már arról beszámoltunk, a lengyel szejm a hétfő esti vita után elfogadta a kormány lemondását, s ugyanakkor felkérte a kormányt, hogy az új kabinet megválasztásáig a jelenlegi összetételében lássa el feladatkörét. A lemondás elfogadása mellett 359 képviselő szavazott, egy ellene foglalt állást, 17-en pedig tartózkodtak. Zbigniew Messner, a LEMP KB PB tagja, kormányfő a szejm ülésén mondott beszédében rámutatott azokra a rendkívül bonyolult belső és külső körülményekre, amelyek között folyamatban van a gazdasági reform bevezetése. A közelmúlt sztrájkjaival összefüggésben és a kormányt ért nem mindig objektív bírálatok kapcsán hangsúlyozta, hogy Lengyelországban jelenleg éles küzdelem folyik. Szerinte szükség van az állami szervek felelősségéről és az irányítás társadalmi bázisa kiszélesítésének lehetőségéről folyó vitákra, ezeknek azonban konstruktív társadalmi légkörben és a parlament talaján kell folyniuk. Szerinte ugyanis egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy tuljadonképpen miről is van szó Lengyelországban - a nemzeti megértés széles körű formájáról, a szakszervezetek tekintélyéről és létjogosultságáról, vagy csoportos és személyes politikai érdekek kielégítéséről? A továbbiakban rámutatott arra, hogy az augusztusi sztrájkok mintegy 50 milliárd zloty és többtucat millió dolláros kárt okoztak az országnak. Az egyelőre hivatalban maradó kormányfő szerint a kabinet a sztrájkok leállítására nem alkalmazott radikális eszközöket és inkább politikai módszerekhez folyámodott, ez azonban nem jelent toleranciát a jogtalansággal szemben. A kormánynak az a véleménye, hogy a jog nem lehet politikai manipuláció tárgya. Beszédében leszögezte, hogy ott, ahol a kormánynak sikerült érvényre juttatnia az össztársadalmi érdekeket, vitathatatlan eredményeket értek el. A kudarcok akkor következtek be, amikor a kormány engedett a nyomásnak. ,,A kormány lemondott, a problémák megmaradnak“ - jelentette ki Zbigniew Messner. Hozzáfűzte, hogy a kulcsfontosságú társadalmi-gazdasági kérdések megoldásához hozzálátó kormánynak bizalomra van szüksége, s a távozó kormány lemondásával a jelenlegi helyzetben meg akarja könnyíteni a szejm dolgát megfelelő döntések meghozatala érdekében. A szejm ülésének végén határozatot fogadtak el a gazdasági reform megvalósításáról és a jelenlegi gazdasági-politikai helyzetről. Ez a dokumentum hangsúlyozza, hogy az utóbbi időszak gazdasági sikertelenségei nem gyengíthetik a reformok megvalósítását. A szejm a jogos társadalmi kritikával összefüggésben hangsúlyozta, hogy alapvető és mély változásokra van szükség a kormányban, a központi és helyi szervekben, s ezeknek a változásoknak a gazdasági reform radikális meggyorsítását és a tervezett társadalmi feladatok megvalósítását kell szolgálniuk. Ismét feszült a helyzet Karabahban Betiltottak minden nagygyűlést, tüntetést és felvonulást (ČSTK) - Sztyepanakertben, a Kara bah-hegyvidéki Autonóm Terület közigazgatási központjában az utóbbi napokban ismét kiéleződött a helyzet. Amint a TASZSZ hírügynökség ezzel kapcsolatban megállapította, az örményországi és azerbajdzsáni helyzet javítása nyilván nincs ínyére azoknak, akik megvesztegetési, korrupciós és más ügyekbe keveredtek. A leleplezéstől télve igyekeznek elterelni a közvélemény figyelmét az átalakítás problémáiról és a negatív jelenségekkel szembeni harcról. A nemzetiségi viszály szitására minden alkalmat kihasználnak. Sztyepanakert ipari vállalatainál, építőipari szervezeteiben és a tömegközlekedésben sztrájkokat provokáltak ki, az iskolákban szünetel a tanítás, támadást szerveztek a területi ügyészség ellen,------------------------------- NICARAGUA---------------------------------A kontrák obstrukciós álláspontja miatt nem született megállapodás (ČSTK) - A nicaraguai kormány és az ellenforradalmi csoportok képviselői hétfőn azzal a céllal találkoztak Guatemala fővárosában, hogy megbeszélést folytassanak a júniusban felfüggesztett hivatalos béketárgyalások felújításáról. A felek egyetértésre jutottak abban, hogy a tárgyalásokat szeptember végéig fel kellene újítani, de a kontrák obstrukciós álláspontja miatt nem tudtak megegyezni a tanácskozás színhelyéről. Mint ismeretes, az ellenforradalmárok a párbeszéd színhelyéül valamely közép-amerikai országot javasolták, de Managua ragaszkodik ahhoz, hogy Nicaraguában tárgyaljon. Victor Tinoco, a nicaraguai külügyminiszter első helyettese a guatemalai találkozó előtt kijelentette: a managuai kormány egyezményt szeretne kötni a katonai támadó hadműveletek befejezéséről és arról, hogy a kontrák által elhurcolt 900 személy közül legalább 76-ot engedjenek szabadon. „Hazánk és függetlenségünk bérbeadásáról tárgyalnak“ - a hondurasi haladó erőknek ez a véleményük a hondurasi kormány és az Egyesült Államok között most folyó titkos tárgyalásokról. Mint ismeretes, az amerikai-hondurasi egyezmény lehetőséget adna arra, hogy az amerikai egységek, repülógepek és hadihajók előzetes bejelentés nélkül, szabadon mozogjanak a hondurasi területeken. s előfordulnak olyan esetek is, hogy megtámadják a rendőröket. A városban szeptember 18-án a közigazgatási szervek által engedélyezett nagygyűlést tartottak. Az itt elhangzott beszédek arról tanúskodtak, hogy a lakosságot aggasztja a Karabahban kialakult helyzet, s a többség a normalizálást kívánja. Egy bizonyos idő elteltével azonban a nagygyűlést megszakították, mert álhírek terjedtek el arról, hogy a Sztyepanakert melletti Hadzsa községben örmények és azerbajdzsánok csaptak össze. A nagygyűlés több résztvevője az említett faluba ment. összetűzések robbantak ki, amelyek során lőfegyvereket és késeket is használtak. Huszonöt ember megsebesült, közülük 17-et kórházba kellett szállítani. A rendőrség és a belügyminisztérium fegyveres alakulatai sikerrel akadályozták meg az összecsapások továbbterjedését. Jelenleg intézkedéseket foganatosítanak a közrend és a közbiztonság szavatolására, a rendbontások megfékezésére. Az ügyészség munkatársai megkezdték a vizsgálatot. A helyszínen tevékenykedik egy stáb, amelyet Andrej Volszkij, az SZKP KB és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének a megbízottja vezet. Karabahban betiltottak minden nagygyűlést, tüntetést és felvonulást. Az örmény és az Azerbajdzsán KP Központi Bizottsága mindent igyekszik megtenni a helyzet normalizálására. A területen jelenleg pártgyűléseket tartanak. A szocialista országok nemzetközi biztonsági rendszer létrehozását szorgalmazzák (ČSTK) - A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) 32. bécsi közgyűlésén tegnap felszólalt Stanislav Havel, a csehszlovák atomenergetikai bizottság elnöke. Beszédében hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia és a többi szocialista ország a tartós béke érdekében egy nemzetközi biztonsági rendszer létrehozását szorgalmazza. Ehhez jelentősen hozzájárulna a regionális programok, de elsősorban az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáról szóló tervek megvalósítása - jelentette ki Stanislav Havel. Ezután a csehszlovák atomenergetikai helyzetről tájékoztatta a konferencia résztvevőit. Elmondta, hazánk a Szovjetunió és több más szocialista ország együttműködésével megkezdte a VVER 1000 típusú reaktorral ellátott korszerű atomerőmű terveinek kidolgozását. Csehszlovákiában a jövőben e terv alapján épülnének az atomerőművek. Puccs hátán puccs Úgy látszik, a hét végén kedvezett a puccsoknak a „széljárás“. Az időjárásjelentés terminológiájánál maradva, nemcsak Mexikó partjait érte el a Gilbert hurrikán, illetőleg Haiti szigetén sem csak az évszázad szélvihara tombolt: szombaton, golyózáportól kísért kétórás, heves „zivatar“ rázta meg a hatalom pozícióit. A „károk“ még nem ismeretesek, annyit azonban már tudni, megdőlt Henri Namphy tábornok katonai kormánya, s Prosper Avril tábornok, az elnöki testőrség eddigi főparancsnoka vette kezébe a „dolgok irányítását“. A port-au-prince-i állami televízióban mondott beszédében közölte: a hadsereg akarata teljesül ezzel. Magyarán: a hadsereg választotta öt az ország új vezetőjévé. Avril egyben kijelentette, betartja az ország nemzetközi kötelezettségeit, és „párbeszédet kezd a nemzeti megbékélés érdekében.“ Mint ismeretes, a közelmúltban ezt még Narc Bazin ellenzéki vezető, az 1987-es elnökválasztások egyik jelöltje javasolta a megdöntött katonai kormánynak. Namphy tábornokot időközben kitoloncolták, és Santo Domingóba száműzték. A „sors“ iróniája, hogy Namphy maga is katonai puccsal ragadta magához a hatalmat június közepén Leslie Manigat elnöktől, aki viszont szintén a hadsereg kegyéből nyerte el azt. Igaz ugyan, hogy Namphy korábban is állt már a kormányzat élén; azt követően, hogy Jean Claude Duvalier 1986 februárjában elmenekült a nyomor miatt fellázadt tömegek haragja elől, az ő irányítása alatt állt a diktátor hatalmát örökölt katonai csoport. Most mégis kérészéletűnek bizonyult hatalma. Avril különben hű maradt a „hagyományokhoz“. A Duvalier-rend- szer egykori tanácsadója maga is részese lehetett már egy puccsnak: Namphy tábornok hatalomátvételének ő volt állítólag az egyik fő szervezője. A jelek szerint most kamatoztatni tudta az akár „főpróbaként“ minősíthető akkori akcióban szerzett tapasztalatait. A haiti lakosság közömbössége a történtekkel kapcsolatban mindenesetre arra enged következtetni, hogy az újabb kormányváltásban sem lát esélyt kilátástalan helyzetének javulására. Bár a jelenlegi helyzetben még nehéz részletekbe bocsátkozni s meggyőző képet alkotni az új körülményekről, minden jel arra mutat, hogy a hadsereg soraiban dúló hatalmi harc újabb megnyilvánulásáról van szó. Avrilnak a nemzeti párbeszéd megkezdésére, a megbékélés elérésére, az emberi jogok betartására tett ígéreteit nagy fenntartásokkal fogadja az ellenzék, hiszen a tábornok közismerten a katonai szélsőjobb képviselője, a keménykéz-politika vaskalapos híve, s nem sok jót ígér az sem, hogy épp a megbuktatott Duvalier diktátor fogadta őt egykor kegyeibe. Jelenleg a tábornok pozíciójáról is nehéz jóslásokba bocsátkozni. Figyelemre méltó azonban az a tény, hogy vasárnapi beiktatásán csak két CSEHSZLOVÁKIA - FRANCIAORSZÁG ÚJ SZŐ 1988. IX. 21. M aga Roland Dumas vallotta be Prágában, nagy jelentőséget tulajdonít annak a gesztusnak, hogy miután ismét ő lett Franciaország külügyminisztere, a szocialista országok közül elsőként Csehszlovákiába látogatott el. Bizonyára Párizs is érzi azt az űrt, amely „keleti politikájában" az utóbbi években keletkezett, s most nyitni készül. És Prága - ahogy a Liberation című francia lap tudósítója megjegyezte- „természetes kilövőállás egy Ke- let-Európa irányába történő diplomáciai offenzívához", már csak a csehszlovák-francia történelmi kötődések miatt is. Mindenképp van mit behoznia Franciaországnak, hiszen az NSZK- hoz, Ausztriához, vagy Olaszországhoz hasonlítva a Csehszlovákiával kialakult gazdasági-kereske- delmi együttműködése, s általában a kelet-európai piacokon való jelenléte „természetellenesen alacsony". Ez annak tudható be, hogy az utóbbi évek párizsi kormányai- és most mindegy, hogy baloldali vagy jobboldali kabinetről van-e szó- politikai, netán ideológiai megfontolásokból szándékosan fékezték például az árucserét. Párizs ezért hátrányba került más, realisztikusan gondolkodó nyugat-európai országokkal szemben, mintegy átengedte nekik a terepet. Egyszóval, Francia- ország már „felébredt", és Dumas szavaival élve, „nagyobb dinamikát kíván adni a Kelet-Európa iránti politikájának“. Csehszlovákia részéről ennek semmi akadálya, már csak azért sem, mert van mire támaszkodni. A gazdasági együttműködés a lassúbb ütem ellenére felfelé ívelő tendenciát mutat. Franciaország jelenvtísi vegyes vállalatban, amely Prágában épit fel egy új hotelt, és más szállodák rekonstrukcióját is vállalja.) A gépkocsigyártásban az Avia és a Renault kapcsolataira lehet építeni a jövőben is. A társadalmi, kulturális és egyéb területeken igen kiterjedtek a csehszlovák-francia kapcsolatok. Különösen az antifasiszta ellenállás résztvevőit kötik egymáshoz szoros szálak. A testvérvárosok száma jeÚJ IMPULZUS leg a hatodik helyen áll tőkés partnereink sorában, ami persze nem felel meg a lehetőségeknek. Hazánk főleg hengerelt árut, vegyipari termékeket és nyersanyagokat szállít, a gépipari export kisebb mértékű (traktorok és személygépkocsik). Behozatalunkban viszont a francia gépipari termékek vannak túlsúlyban. Ezen az összetételen és arányon lehet - s a két fél szándékai szerint kell is - változtatni, mégpedig . az ipari kooperáció elmélyítésével (az egyes ágazatok lehetőségeit je- jenleg állandó munkacsoportok vizsgálják). Az építőiparban már elég kiterjedt az együttműködés. (A bratislavai Fórum Szállót a CBC építteti, s ugyanez a cég vesz részt a Tourinlenleg 19 (pl. Brno-Rennes, Kladno -Vitry, Žilina-Nanterre), s a Francia -Csehszlovák Társaság negyven fiókszervezete is hozzájárul a két nép közeledéséhez, egymás jobb megismeréséhez. A politikai párbeszéd magasabb szintre emeléséhez is megértek a feltételek. Dumas prágai tárgyalásai során ezért szóba került Francois Mitterrand köztársasági elnök és Michel Rocard kormányfő csehszlovákiai hivatalos látogatása, ami kétségtelenül nagy lökést adna kapcsolatainknak minden területen. A második világháború utáni időkben nem járt francia államfő vagy miniszterelnök hazánkban, s ez ugyan sokat elárul viszonyunkról, de magában rejti a gyors fejlődés lehetőségét is. Ennek kihasználását pedig elősegíti, hogy számos nemzetközi kérdésben közeli az álláspontunk, így például a bécsi utótalálkozó mielőbbi eredményes befejezését szorgalmazzuk, s a hagyományos fegyverzet területén is van mód a várható leszerelési lépések közös elősegítésére. Ami az atomfegyvereket illeti, Franciaország, mint ismeretes, nem szándékozik lemondani önálló nukleáris ütőerejéről, bár - igaz, amolyan kívülállóként - támogatja a szovjetamerikai rakétamegállapodást, illetve a további tárgyalásokat. Ami bennünket aggaszt - s ezt Bohuslav Chňoupek nem rejtette véka alá a múlt hét végi tárgyalásokon - az a francia-nyugatnémet katonai együttműködés szorosabbra vonása, mert véleményünk szerint az európai katonai enyhülés ellenében hat M indent egybevetve, Roland Dumas prágai látogatásának alapján leszögezhető, hogy a csehszlovák-francia politikai párbeszéd, a gazdasági együttmüködés fokozására lehet számítani a jövőben. Ez pedig az egész európai helyzet, a kelet-nyugati viszony alakulása szempontjából is új impulzus. PAPUCSEK GERGELY ezredes vett részt, közülük Jean- Claude Pault, a haiti hadsereg egyik elitegységének eddigi parancsnokát nevezték ki a hadsereg főparancsnokává. Az ország politikai pártjai várakozó álláspontra helyezkedtek, egyelőre még várnak az ítélethozatallal. Félő azonban, hogy a stafétaváltás „családon belül" maradt, s az újabb katonai vezetés nem sok okot ad az optimizmusra. Tehát: továbbra is borult az ég Haiti felett. xxx A szombatról vasárnapra virradó éjszaka Burmából is „viharos széllökésekről“ érkeztek jelentések. Irányuk egyelőre még bizonytalan, nincs azonban kizárva, hogy hátulról érik az ellenzéket. Délkelet-Ázsia eme meglehetősen titokzatos országában a hirtelen felpergett események másfél hónap alatt többet változtattak, mint előzőleg két évtized során. A demokráciát, a többpártrendszer bevezetését, az általános választások kiírását követelő hatalmas méreteket öltött sorozatos tüntetések bebizonyították, a tábornokok csaknem negyed évszázados kormányzása megérett a változásra. Hiszen az egykor gyümölcsöző „arany földön“ mára már tarthatatlanná vált a helyzet. Az ellenzék egyre határozottabb és ellentmondást nem tűrő fellépése a diktatúra végnapjait jósolta, a kérdés azonban még az volt, sikerül-e erőszak nélkül megoldani a helyzetet. Vasárnapra már eldőlt a válasz: a burmai hadsereg magához ragadta a hatalmat, hogy - a helyi rádió jelentése szerint - „elejét vegye az országban kialakult helyzet további romlásának“. Saw Maun védelmi miniszternek, a fegyveres erők főparancsnokának vezetésével 19 tagú bizottság alakult, a „törvényesség és a rend, a béke és a nyugalom helyreállítására“. A hadsereg első dolga volt, hogy feloszlassa a parlamentet, és a helyi közigazgatási szerveket. Talán, bizonyítandó, hogy az új vezetés más, országnév- átkeresztelésre is sor került. Az „egykori“ Burmai Unió Szocialista Köztársaság helyett ma már a Burmai Unióra figyel a világ. Tény, hogy a hét végi (állítólag vértelen) hatalomátvételt követően a hadsereg a rend megteremtését és a több párt részvételével sorra kerülő általános választások megtartását ígérte, sőt, az első jelentések szerint minden olyan politikai pártnak, mely támogatja a valódi demokrácia megteremtését, engedélyezte a működést. Ez gyakorlatilag az ellenzék követeléseinek beteljesedését jelentené, a helyzet valójában mégsem ilyen egyszerű. Igaz ugyan, hogy a közelmúltban állítólag egész alakulatok álltak a hadsereg és a rendőrség soraiból a felkelőkhöz, korántsem világos azonban, hogy a hadsereg melyik szárnya kerekedett felül és ragadta magához a hatalmat a puccs folyamán. Már eleve az a tény, hogy az ellenzék nem fogadta kitörő ovációval a történteket, arra enged következtetni, hogy a zengzetes ígéretek ellenére nem érzi biztosítva elképzelései valóra váltását. Ezt támasztották alá különben azok a találgatások is, melyek szerint nincs kizárva, hogy álpuccsról van szó, amellyel a hadseregnek a most megbuktatott kormányzó Burmai Szocialista Program Pártot támogató szárnya kívánta biztosítani politikai irányvonalának folyamatosságát. Ha ez valóban így van, az ellenzék csöbörből vödörbe jutott, s kezdhet mindent elölről. A vészjósló fejlemények egyre inkább ezt igazolják: a kijárási tilalom ellenére egyre többen vonulnak ismét az utcákra, a hadsereggel történt összetűzések során rohamosan nő az áldozatok száma - a karhatalmisták úgymond a „rend fenntartása érdekében" sorozatosan lőnek a tömegbe. A legújabb és egyben legmeglepőbb fejlemény, hogy Burma-szerte hadjárat indult az utóbbi idők nagyszabású kormányellenes tüntetéseinek szervezői ellen, s nagyerejű kutatás folyik azon diákvezetók után is, akiknek a vasárnapi rajtaütés során sikerült „egérutat" nyerniük. Míg a térséggel foglalkozó elemzők a hét végén még azt találgatták, ki lesz az a karizmatikus egyéniség az ellenzék soraiból, aki képes lesz kivezetni az országot a kátyúból, mára már a legégetőbb kérdés: hova fajul a kétségtelenül polgár- háborús veszély Burmában? FÓNOD MARIANNA
