Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-17 / 220. szám, szombat

Őszi munkák - őszi gondok A Garam mentén kézi utószedéssel csökkentik a betakarítási veszteséget Szeptember beköszöntővel az or­szágban mindenütt nagyobb a sür­gés-forgás a határban. A minap a Lévai (Levice) járás egyik élen járó mezőgazdasági üzemébe, az 5190 hektáros szántóterülettel rendelkező oroszkai (Pohronský Ruskov) Virág­zás Efsz-be látogattunk el.- Az aratás után alig jutott idő egy kis pihenésre, s már megint a beta­karítási munkák közepén vagyunk- fogadott bennünket Leponi Tibor mérnök, a szövetkezet elnöke.- Persze, amiatt egy cseppet sem bosszankodunk. Éppen ellenkező­leg. A gépeket és az egyelőre ked­vező időjárást úgy igyekszünk ki­használni, hogy a fáradságos mun­ka gyümölcsét a lehető legkisebb veszteséggel gyűjthessük be. Minderről magunk is meggyőződ­hettünk, amikor az egyik Garam menti parcellán elbeszélgettünk a betakarításban részt vevő dolgo­zókkal. Javában folyt a napraforgó aratása, s a gyors, de kapkodástól mentes munkának, valamint a beta­karítási és a szállítási veszteségek csökkentésének igen nagy jelentő­séget tulajdonítottak. - Az a helyzet- hallottuk lépten-nyomon -, hogy a nyár a tervezettnél lényegesen szerényebb volt, tehát az őszieket jobban meg kell becsülni. Szilázsból nem lesz hiány A földműves-szövetkezetben az idén 430 tonna silókukorica termett, aminek a betakarítása és tartósítása már be is fejeződött. Vicencz Zsigmond, a növényter­mesztési ágazat közgazdásza szin­te betéve tudja az elért hozamokat, s a várható eredményekről is tájé­koztatott bennünket.- Eddig még nem teltek meg a betonsilójaink, javában folyik tehát a télire való elraktározása. Szep­tember végére tervezzük a leveles répafejből, répaszeletből és kukori­caszárból készült keverék tartósítá­sát, elraktározását. Az állattenyésztési ágazatban ta­karmányozási gondok remélhetőleg nem merülnek fel, hisz mint megtud­tuk, a 704 hektáron termesztett magkukoricából a jégverés meg az óriási aszály miatt 222 hektárnyit le kellett silózniuk. A népes állatállo­mány sikeres teleltetése így biztosí­tottnak látszik.- Sajnos, mindössze 2027 hektár terület van öntözés alatt. Amit bír­tunk és amire a lehetőségekhez ké­pest mód volt, azt öntöztük, de az aszály hatását így is csak mérsékel­ni lehetett - említette az ágazatve­zető. Számítanak a diákok segítségére- A Zselizi (Želiezovce) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjai­nak a segítségére mindenképpen számítunk. Olyan nehéz napok és hetek előtt állunk, amelyek felérnek egy mozgalmas aratással - veszi át a szót ismét a szövetkezet elnöke. - Jó tapasztalataink vannak a diá­kokkal, remélem, hogy az idén is helytállnak majd. Hogy mihez kérjük az iskola segítségét? Elsősorban a kukorica és a cukorrépa kézi’*utó­szedéséhez, hogy főleg ez utóbbi terménynél a minimálisra tudjuk csökkenteni a veszteséget. Ez már csak azért is fontos, mert a cukorrépa tervezett 32 tonnás át­laghozamát egyébként aligha tudják teljesíteni. Ami még hátra van Az elkövetkező napok igen moz­galmasak lesznek, hiszen a gazda­ságban 280 hektár napraforgó, 400 hektár cukorrépa, mintegy 500 hek­tár kukorica, 50 hektár maglucerna, valamint 22 hektárnyi fűszerpaprika termését kell betakarítani. Ott van még a jó közepes termést ígérő 139 hektáros szőlőültetvényük is, amely szintén sok munkaerőt igé­nyel.- A napraforgó érése kissé elhú­zódott, cséplését csak a napokban tudtuk megkezdeni - említette a töb­bi között Vicencz Zsigmond. - Hek­táronkénti átlagban 2,5 tonnás ho­zamot remélünk. Ez az idei feltéte­lekhez mérten jó eredménynek szá­mít. Egyelőre úgy néz ki, hogy a szemes kukoricából elérjük az 5 tonnás hektáronkénti hozamot, ami ugyan nem a legjobb, de ezt is csak a Bajai Kukoricatermesztési Rendszernek köszönhetjük. Volt hó­nap, amikor még 100 milliméter csa­padék sem hullott, s mint már emlí­tettem, az öntözéses gazdálkodás még sok kívánnivalót hagy maga után. A jövőre is gondolnak A szövetkezet tagjai természete­sen a következő év eredményes gazdálkodása alapjainak lerakásáról sem feledkeznek meg. Már 110 hek­táron földben van a rozs, az őszi keveréket, valamint a Perko-t is el­vetették. Ezek a takarmánynövé­nyek kora tavasszal sokat segíthet­nek a nélkülözhetetlen zöld futósza­lag mielőbbi beindításában, minde­nekelőtt a tehenek termelékenysé­gének fellendítésében. Ami a jövő évi aratást illeti, sikeré­hez nagyban hozzájárulhat az agro­technikai határidőn belüli kifogásta­lan talaj-előkészítés. A növényter­mesztési ágazat gazdásza egyebek között elmondta, hogy az igényes munkát követően 1650 hektárra őszi búza, 50 hektárra pedig őszi árpa kerül. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján elsősorban a Danubia, Ágra és Viginta búzafajta vetésterületét növelik. A szövetkezetben három talajtí­pus van, s egyik sem a legjobb minőségű. Vetésforgóról tehát nem igen lehet az ó talajadottságaik mel­lett beszélni, hisz állandó elhelyezé­si problémákkal küszködnek. Ennek ellenére most úgy intézték, hogy nemcsak a búza, de más gabonafé­lék után se kelljen őszi búzát vetni­ük. Bizonyára ez is hozzájárul a re­mélt jövő évi siker megalapozásá­hoz. SZITÁS GABRIELLA f/ 9* MEGGYŐZŐ MÓDSZEREKKEL A Dolný Kubín-i járásban megkü­lönböztetett figyelmet fordítunk a tu­dományos világnézeti nevelésre. A vallásos előítéletek legyőzésének megkönnyítésére, az eddiginél eredményesebb tudományos világ­nézeti nevelés, a hatásosabb ateista propaganda érdekében hosszú táv­ra szóló munkatervet dolgoztak ki a pártszervezetek. A sürgető felada­tok teljesítését rendszeresen értéke­li a járási pártbizottság elnöksége, a jnb ideológiai munkabizottsága, valamint az üzemi pártbizottságok keretében tevékenykedő tudomá­nyos-ateista szakcsoportok tagsá­ga. Természetesen az alapszerve­zetek pártoktatási témakörei közül sem hiányoznak a tudományos-ate­ista nevelés kérdéseivel apróléko­san foglalkozó előadások, amelye­ket az előadók járásszerte kiegészí­tettek Az ember, a világűr és a társa­dalom című, nagyszerűen szerkesz­tett videoprogram bemutatásával is. Tapasztalataink szerint több hason­ló segédanyagra lenne szükségük a lektoroknak, hogy még jobb ered­ményeket érjenek el. A családok és az ifjúság világné­zetének formálására kihasználjuk a járási újság és az üzemi lapok adta lehetőségeket is. Ezekben gyakran fogalkozunk a gyermekek kétféle - otthoni és iskolai - nevelésének kérdéseivel, hangsúlyozva ennek hátrányos következményeit. Az üze­mi faliújságokon szintén rendszere­sen helyet kapnak a tudományos világnézeti nevelés szemléltető anyagai. Igyekezetünket komolyan támogatná a jobb informáltság, hi­szen nem mindig tudjuk idejében megalapozott érveléssel kommen­tálni a világban vagy az országban zajló eseményeket. A legutóbbi év­záró taggyűlésen sok helyen szóvá tették a kommunisták, hogy a fel­sőbb pártszervek későn tájékoztat­ják az alsóbb szerveket olyan dol­gokról, amelyek terjesztése károsan befolyásolja az általános közhangu­lat alakulását. így nemegyszer nincs mivel megcáfolnunk a rémhíreket sem. A tudományos világnézeti neve­léssel összhangban nagy gondot fordítunk a pártszervezetek erősíté­sére. A Nižná nad Oravou-i Tesla vállalatnál például, ahol sok fiatal dolgozik, konkrét megbízatásokat kapnak a kommunisták a tagjelöltek kiválasztását és nevelését illetően. A párttagjelöltségre érdemes fiatal munkásokkal gyakran elbeszélge­tünk, sőt, az alapszervezet bizottsá­gának gyűléseire is meghívjuk őket, s meghallgatjuk véleményüket, né­zeteiket. E beszélgetések persze nem mindenkor végződnek a kívánt eredménnyel, de mindenképpen hasznosak. Itt jegyzem meg azt is, hogy elég sok fiatal azzal hárítja el a tagjelölt-felvételre tett ajánlatun­kat, hogy a családalapításkor, gyer­mekük megszületésekor otthon né­zeteltérésük támadna az esküvő és a keresztelő kérdésében a szüleik­kel vagy a rokonsággal - bár ők már nem tartoznak a rendszeresen templomba járók közé. További érv­ként szintén többen felhozzák a kommunisták rendszeres többlet­feladatait. Sokkal könnyebbnek vélik a pártonkívüli dolgozók helyzetét, akiknek tagdíjfizetési kötelességük nincs. Ráadásul a különféle rendez­vények szervezésekor vagy a nagy­gyűléseken a párttagok passzivitá­sával, a pártmunka formalizmusával is találkoztak. E tapasztalatokból le kell szűrnünk a kellő tanulságokat. Tudatosítanunk kell, hogy a párttag­ság erősítése minden párttag köte­lessége. Tovább kell emelnünk járásunk­ban is a tudományos világnézeti ne­velés színvonalát. Többet kell foglal­kozni részben az iskolák, részben a tömegszervezetek - főleg a SZISZ, a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom és a Szocialista Aka­démia - keretében a fiatal szülők nevelésével is. Vonzóbb programo­kat fogunk készíteni a városi és községi művelődési központokban, amelyek szintén hozzájárulhatnak a vallási előítéletek leküzdésének elősegítéséhez. Bár hosszú időre szóló nehéz feladatról van szó, bí­zunk abban, hogy a meggyőző, ki­tartó munka megérleli gyümölcsét. JÚLIA TRNAVSKÁ, a Nižná nad Oravou-i Tesla konszern munkása Az aranyéremért verse­nyez a 30. Brnói Nem­zetközi Gépipari Vásá­ron az a fogaskerék­gyártó gépsor, amelyet a Čelákovicei Szer­számgépgyár, az Ér­sekújvári (Nové Zámky) Szerszámkuta­tó Intézet és a Karl- Marx-Stadt-i Modul műszaki szakembe­rei fejlesztettek ki. A képen František Koštýŕ (baloldalt) és Ladislav Bžonék mér­nök a portálrobot mé­rőrendszerét ellenőrzi. (Petr Josek felvétele -ČTK) Legnagyobb kereskedelmi partnerünk A szovjet szakemberek értékelé­se szerint a Brnói Nemzetközi Gép­ipari Vásáron kötött szerződések, kialakított kapcsolatok minden fél számára előnyösek. Ezért a szovjet kiállítók a vásár ideje alatt igyekez­nek információkat adni arról is, ho­gyan alakíthatnak ki a külföldi part­nerek a kereskedelmi kapcsolatokon kívül másféle viszonyt is az ottani iparvállalatokkal. Itt elsősorban a kö­zös vállalatok alapításáról, illetve a kooperációs szerződések kötésé­ről van szó. A szovjet gépiparban nagy válto­zások időszaka kezdődött meg, s - amint ezt a szovjet bemutató igazgatója, Oleg Andrejevics Andro- szov elmondta - ebben az ötéves tervidőszakban a gépipar növekedé­sének tempója az eddiginél másfél- szeres, esetleg kétszeres lesz majd. 1990-ig 320, új generációba sorol­ható gép sorozatgyártását kezdik meg. Ennek eredményei már mutat­koznak a gépipari vállalatok tevé­kenységében s ezen keresztül ter­mészetesen az idei, jubileumi vásá­ron is. A Sztankoimport, az Elektro- intorg, a Szovelektro, az Avtoeksz- port, a Bromasexport és a többi külkereskedemi vállalat vagy a kül­kereskedelmi joggal felruházott cé­gek, mint a Krasznij ploretarij, a Remdetal, az Elektron, vagy az Interprogramma tudományos intézet kínálata az utóbbi évek műszaki fej­lődését képviseli. A B pavilonban külföldön látható gépipari alkatrészek és részegysé­gek felújítására szolgáló szer­számgépeket mutatnak be. Ilyen a KASZAH, a csuklóstengelyek felú­jítását végző készülékek, a cilindri- kus felületek megújítására alkalmas berendezések vagy az a gép amely az öreg, elhasználódott rugók rege­nerálódását teszi lehetővé. A Z pavi­lonban az elektrotechnikai ipar kíná­lata látható, s ebből is a legérdeke­sebb az olyan információs rendszer, amelyben fénykábelt alkalmaztak. A Z pavilonban és a Z-4-es szabad területen találhatók az új VAZ-2109 Lada Szamara és az elsőkerék-haj- tású Moszkvics-2141 -es személy- gépkocsik, a komplexen felszerelt T-330-as traktor, amely fagyos és köves talajt is képes megművelni. Megismerkedhetnek a látogatók az új Don-1500-as gabonakombájnnal is, amelyet már néhány csehszlovák mezőgazdasági üzem is kipróbálha­tott. A Szovjetunió hazánk legna­gyobb kereskedelmi partnere. 1987- ben a kölcsönös kereskedelmi for­galom elérte a 13 milliárd rubelt, s ez külkereskedelmi forgalmunknak majdnem a felét jelenti. Ugyanúgy a Szovjetunió számára is fontos ha­zánk, s kapcsolataink alapján part­nerei között a második helyet foglal­juk el. Annak ellenére, hogy létez­nek közvetlen kapcsolatok a gépipar terén, például a Kazanyi Kompresz- szorgyár és a Prágai ČKD Komp­resszorgyára, a Krasznij Borec Szerszámgépgyár és a Považská Bystrica-i Gördülőcsapágygyár, a Zaporozsjei Mezőgazdasági Gép­tervező Intézet és a Zvoleni Nehéz­gépipari Vállalat között még nem sikerült ebben az ágazatban közös vállalatot alakítani. Pedig Rudolf Rohlíček, a szövetségi kormány el­nökhelyettese a vásár megnyitóján hangsúlyozta, hogy a formális aka­dályok az ilyen szerződések elöl már elhárultak. Remélhetőleg, a szovjet termékek, amelyek a 30. Brnói Nem­zetközi Gépipari Vásáron láthatók, kellő érdeklődést keltenek a vállala­toknál az együttműködés ilyen for­mája iránt is. Erre a szovjet partnerek is nagy hangsúlyt helyeznek, és ezt szolgál­ja bemutatójuk egyik érdekessége is. A nemzetközi együttműködés bő­vítéséről folytatott moszkvai megbe­szélések konkrét eredményeként kereskedelmi információs központot nyitottak a vásár területén, ahol olyan vállalatokról tudhatunk meg mindenfélét, amelyek szeretnének közös vállalatot alapítani a cseh­szlovák gépgyártókkal. A szovjet gépgyártás magas szín­vonalát jelzi az is, hogy 23 termékü­ket nevezték be az aranyérmekért folyó versenybe. Többek között a garantáltan 20 ezer munkaóra üzembiztonságú villamos aszinkron motort, egy számjegyvezérlésű szerszámgépet vagy azt a rugalmas gyártómodult, amely a hajók elektro­mos vezetékeinek szerelését gyor­sítja fel, s versenyképes a hasonló francia és amerikai termékekkel. SZÉNÁSI GYÖRGY r^lxterekek, szülők szeptember elsején felső-' ^j hajtottak: vége a gondtalan szünidőnek, kezdődik a tanítás. Ismét megváltozott a családok „menetrendje“. Reggelente az órát figyelve kapkod­nak, nehogy elkéssenek, délután pedig már nemcsak a játék jelenti a gyerekek programját, el kell készíteni a házi feladatokat. így van ez rendjén, hisz - bár a tananyagot az iskolában kell elsajátítani - az Házi feladatok ismétlés, a gyakorlás mind, mind az ismeretek bővítését szolgálja, felelősségteljes munkára neveli, ösztönzi a gyerekeket. Igen ám, csakhogy gyakran a tanitó néni nemcsak a gyerekeknek ad leckét, hanem a szülőknek is. Többször hallottam már az anyukáktól: nem elég, hogy órákat kell foglalkoznom a gyerekkel, szinte minden nap valamilyen kéréssel, kívánsággal, külön­böző beszerzendő kellékek listájával tér haza az iskolából a fiam, a lányom. Tegnap én is három házi feladatot kaptam a lá­nyom új tanitó nénijétől. Az első: ha már egyszer újságíró vagyok, bizonyára nem okoz gondot, hogy az osztály névsorát, születési adatokkal, lakcímekkel együtt tíz példányban legépeljem. Fáradság ide, fáradság oda, a vacsora után elővettem az írógépet, papirt, indigót (csak azt nem tudom, honnan sejtette a tanitó néni, hogy mindez nálunk otthon megtalálha­tó) és nekifogtam az írásnak. A lányom előtt hiába tiltakoztam, hogy nem érek rá az ilyen pluszmunká­ra. Szerinte ezt meg kell csinálni és kész. A másik feladat: másnap reggel okvetlenül küldjék egy cserepes virágot az osztály feldíszítésére, mert különben a frissen kiosztott tanulókönyvben az elsó jegy ötös lesz. Körülnéztem a magam ültette, nevelte virágok között, de nem tudtam választani, melyikről mondjak le az iskola javára. Végül megszületett a döntés: új cserepet hoztam, szerencsére akadt egy kis föld a pincében és az egyik oldalhajtást elültet­tem, hogy ne kerüljön rossz jegy a tanulókönyvbe. Meg hát, hadd legyen szép az osztály! A harmadik feladatot az ügy komolysága miatt valamennyi gyerekkel beíratta az üzenetfüzetbe a ta­nitó néni. Az üzenetet kötelezően láttamozni kellett a szülőknek. Felszólított, hogy megelőzésképp mos­suk meg a gyerekek fejét Ortosannal, mert egyes tanulók hajában apró élőlényeket fedeztek fel. Ezt a feladatot sem mulasztottam el, saját, illetve gyere­kem érdekében. A lányom már rég elfelejtette a feladatként /» kapott matematikai példát, mire én az összes „házi feladatommal“ elkészültem. DEÁK TERÉZ \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom