Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-15 / 218. szám, csütörtök
A nemzeti bizottságok szerepe a szocialista demokrácia fejlesztésében és a gazdasági mechanizmus átalakításában (Folytatás a 4. oldalról) A demokratizálás folyamata és a szocialista önigazgatás további kibontakoztatása megkívánja, hogy az adott területi körzetekben a lakossági aktivitás és kezdeményezés szervezőiként fejlesszék a polgári bizottságok szerepét. Ezzel egyidejűleg hangsúlyozni kell a területi körzetben helyettesíthetetlenségüket, főleg olyan tevékenységet illetően, amely összefügg a környezeti viszonyokkal, a közrenddel, a kereskedelemmel és a szolgáltatásokkal, a lakáskultúrával, beleértve a lakásalap javítását és karbantartását. összefüggésben a polgári bizottságoknak a nemzeti bizottságokról szóló, novellizált törvényben rögzített új helyzetével el kell érni azt, hogy eredményesebben részt vegyenek a nemzeti bizottság plenáris ülése határozatainak kidolgozásában és megvalósításában, s ne ruházzák át rájuk a nemzeti bizottság apparátusának adminisztratív feladatait. Biztosítani kell azt, hogy az adott területi körzetben a lakosok és a Nemzeti Frontban tömörült szervezetek a polgári bizottságok közvetítésével eredményesebben érvényesíthessék érdekeiket és kielégíthessék szükségleteiket. Következetesen ebből a szemszögből kell a nemzeti bizottsági szerveknek eleget tenni azon kötelességüknek, hogy reagáljanak a polgári bizottságok, illetve a Nemzeti Front helyi bizottságai által előterjesztett követelményekre. A nemzeti bizottságoknak a kormányok általi irányítása A lakossági ügyek rugalmasabb intézéséért A lakossági ügyek rugalmasabb és hozzáértőbb intézése, valamint a nemzeti bizottságokon az adminisztrációs igényesség csökkentése érdekében feltétlenül keresni és alkalmazni kell az apparátus munkájának hatékonyabb formáit és módszereit, jobban kell felhasználni az információk feldolgozásának automatizált rendszerét és a számítótechnikát. Az átalakítás új feltételei fokozott igényeket támasztanak az apparátus szakmai-politikai felkészültségével és rátermettségével szemben. Ezért feltétlenül bővíteni kell azt a rendszert, amely ellenőrzi a dolgozók szakmai felkészültségét a nemzeti bizottságok egyes munkaköreire és néhány tisztség betöltésével kapcsolatban alkalmazni kell a pályázati eljárást. Fokozott figyelmet kell szentelni a rendszeres szakmai és politikai felkészítésnek. Az alapszintű nemzeti bizottságok megerősítésével és a nemzeti bizottságok egyes szintjei között az új munka- megosztás érvényesítésével párhuzamosan elkerülhetetlen a dolgozók számának, a béreszközöknek módosítása és a javadalmazási rendszer tökéletesítése. Törekedni kell a munka ésszerűsítésére, ügyelve arra, hogy rendszeres legyen és jellemezze az irányítás minden szintjét, beleértve a központot is. Továbbra is csökkenteni és egyszerűsíteni kell a nemzeti bizottságok tevékenységében alkalmazott jogszabályokat. Az új feladatokkal és az irányítási rendszer változásaival össze kell hangolni a nemzeti bizottságok apparátusának szerkezetét is. Az állampolgárok jogbiztonságának és jogtudatuk hatásosabb formálásának követelményével összefüggő igény a nemzeti bizottságok munkájában a szocialista törvényesség pontos megtartása. Ennek előfeltétele, hogy jogilag jobban garantáljuk és védjük az állampolgárok és a szervezetek törvényes jogait és érdekeit, mégpedig azáltal is, hogy a törvényesség megtartása bírósá- gilag felülvizsgálhatóvá válik olyan ügyek esetében is, amelyekről a nemzeti bizottságok döntenek. Valamennyi nemzeti bizottság közigazgatási tevékenységében szavatolni kell a törvények és a más általános érvényű kötelező jogszabályok egységes magyarázatát és alkalmazását. Gondoskodni kell egyben a jogi nevelésről és propagandáról is. A nemzeti bizottságok demokratikus és önigazgatási jellege alapvető elmélyítésének szerves részét képezi politikai és jogi felelősségük jóváhagyott intézkedéseikért. Ez kifejezésre jut abban, hogy következetesen felelősségre vonhatóak az állampolgárnak a törvényt nem respektáló döntésükkel vagy helytelen eljárásukkal okozott kárért. Annak érdekében, hogy az emberek könnyebben lebonyolíthassák szövevényesebb ügyeiket (például az építkezési eljárásban, szociális ügyekben stb.) rugalmasabbá és tökéletesebbé kell tenni a nemzeti bizottságok eljárását, elsősorban összevonva az összefüggő közigazgatási aktusokat, nagyobb mértékben élve annak a lehetőségnek megadásával, hogy a kért tények bizonyíthatóak legyenek becsületbeli kijelentéssel. A Nemzeti Front választási programjainak nyilvános ellenőrzése Az ellenőrző tevékenységben alkalmazni kell a gazdasági mechanizmus átalakításának megfelelő új ismérveket. A nemzeti bizottságok ellenőrző rendszerük valamennyi láncszemének segítségével biztosítsák az általuk alapított állami vállalatok, továbbá saját költségvetési és dotált szervezeteik gazdasági és szociális tevékenységének ellenőrzését. Ehhez hasonlóan gondoskodjanak azon feladatok ellenőrzéséről is, amelyeknek teljesítésével az adott területen a többi szervezet is hozzájárul a területi körzet átfogó gazdasági és szociális fejlődéséhez és a lakossági szükségletek kielégítéséhez. Ellenőrző tevékenységükbe nagyobb mértékben vonják be szakbizottságaikat. A népi ellenőrzési szervek sokkal következetesebben egyeztessék a nemzeti bizottsági szervek ellenőrző tevékenységét, szüntessék meg a nemkívánatos átfedéseket, csökkentsék az ellenőrzések számát és a felesleges adminisztrálást. A nemzeti bizottságok ellenőrző tevékenysége irányuljon főleg saját erőforrásaik, a dotációk és az egyéb céleszközök gazdaságos kihasználásának, a szervezetek által a társadalmi erőforrásokkal szemben támasztott követelmények jogosságának, a nyereség- és az adóbefizetési kötelességek teljesítésének, a gazdasági eredmények elérése heiyessegének felmérésére. A megállapított fogyatékosságokból ’ a helyrehozást célzó hatásos következtetéseket vonjanak le. A jövőben növekedni fog a lakossági kezdeményezés jelentősége. Felkarolásának helyettesíthetetlen eszközét képezik a választási programok. Kidolgozásukban, megvalósításukban és teljesítésük ellenőrzésében feltétlenül növelni kell a Nemzeti Front szerveinek, a benne tömörült szervezeteknek és a nemzeti bizottságoknak szerepét. A Nemzeti Front választási programjai kell hogy gerincévé váljanak a nemzeti bizottságok vállalatokkal, szövetkezetekkel és intézményekkel folytatott együttműködésének. Ezért a gazdasági mechanizmus átalakításának követelményeivel összhangban feltétlenül ki kell dolgozni a választási programok új alapelveit. Ezeket a programokat össze kell hangolni a vállalatok szociális programjaival, valamint a rendelkezésre álló saját erőforrások és tartalékok kihasználásával. Rendszeresen és igényesen nyilvánosan ellenőrizni kell teljesítésüket és eszközölni kell bennük azokat a módosításokat, amelyeknek célja mind nagyobb mértékben lehetővé tenni a lakosság olyan aktivitásának és kezdeményezésének kibontakozását, amely a községek és a városok sokoldalú fejlődését szolgálja. Bevált, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységét a kormányok irányítják és ellenőrzik. A köztársaságok kormányainak továbbra is meg kell teremteniük a feltételeket a nemzeti bizottságok munkájának sokoldalú tökéletesítéséhez, főleg ahhoz, hogy fokozódjon szerepük mint az államigazgatási és államhatalmi, gazdaságirányítási és önigazgatási szerveké. A köztársaságok kormányainak megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk az alapfokú nemzeti bizottságok kiépítésére, hatáskörük és jogkörük bővítésére, a gazdasági alapúk megerősítésére, főleg a szolgáltatások, a lakásgazdálkodás, a helyi építőipar területén. Ezekre a területekre kell irányítaniuk ellenőrző tevékenységüket is. Határozottabban kell kiküszöbölni a bürokráciát a nemzeti bizottságok tevékenységében, felszámolva annak okait. Egyszerűsíteni és egyúttal gyorsítani kell annak mechanizmusát, hogy határozataik eljussanak a nemzeti bizottságokhoz, főleg az alacsonyabb szintű nemzeti bizottságokhoz. A nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó kérdésekben csak a törvény által meghatározott jogkörükön belül szabad beavatkozni. Az irányító központ új szerepe és feladata megköveteli, hogy racionalizáljuk a köztársaságok belügy- és környezetvédelmi minisztériumainak, valamint a többi központi állam- hatalmi szervnek viszonyát a nemzeti bizottságokhoz. Részletesebben kötelező érvényű rendeletekkel kell megszabni a belügy- és környezetvédelmi minisztériumok feladatait a nemzeti bizottságok irányításában. Kőtelező együttműködés gazdasági és szociális téren A nemzeti bizottságoknak fontos szerepük van a CSKP gazdaság- és szociálpolitikájának megvalósításában. Ennek érdekében bevonják az állampolgárokat és a dolgozókollektívákat az egyes területek gazdasági és szociális fejlesztésére vonatkozó döntéshozatalokba és a tervek valóra váltásába. A nemzeti bizottságok felelősek az egyes területek átfogó, gazdasági és szociális fejlesztéséért. Ez megköveteli, hogy mint területi államhatalmi és államigazgatási szerveknek nagyobb tekintélyük legyen valamennyi vállalattal, szövetkezettel és más szervezettel szemben az adott területen. Az adott területen működő vállalatok, szövetkezetek és a társadalmi szervezetek intézményeinek viszonyát a nemzeti bizottságokhoz arra kell alapozni, hogy kötelességük együttműködni gazdasági és szociális téren a nemzeti bizottságokkal, részt kell venniük a terület átfogó gazdasági és szociális fejlesztésében, és teljes mértékben respektálniuk keil a jogkörükkel összhangban hozott határozatokat. A vállalatok és szövetkezetek felelősek tevékenységük valamennyi következményéért, főleg a környezetvédelem területén. Ezekben a viszonyokban a nemzeti bizottságoknak az eddigin él jobban, határozottabban kell élniük a törvény által meghatározott hatáskörükkel és jogkörükkel. A területi döntésekben a nemzeti bizottságoknak kötelező érvényű álláspontra kell helyezkedniük a beruházások helyét, s mindenekelőtt pedig az új részlegek munkaerőellátottságát illetően. Vonatkozik ez a szolgáltatásokra, a műszaki és kommunális ellátottságra, valamint a környezetvédelemre is. Az új gazdasági mechanizmus viszonyai között nem lesz azonban elegendő, hogy állást foglalnak. Ezért hatékony gazdasági szabályozókat kell adni a nemzeti bizottságoknak, főleg a befizetéseket és adókat, amelyek révén hatni fognak a vállalatokra, szövetkezetekre és más szervezetekre, hogy tevékenységük összhangban legyen a terület átfogó fejlesztésének szükségleteivel, és a dolgozókollektívák szociális fejlesztése érdekében be is kapcsolódjanak a fejlesztési feladatok megvalósításába. A nemzeti bizottságoknak ezeket a szabályozókat mindenekelőtt arra kell kihasználniuk, hogy az egyes területeken belül egyensúly alakuljon ki, racionalizálják a termelés, a szolgáltatások és az infrastruktúra területi elrendezését. Egyúttal lehetővé kell tenni, hogy kihasználják az eszközök és tevékenységek társítását, főleg a kommunális és műszaki ellátottsággal kapcsolatos létesítmények építésére és üzemeltetésére. A termelőerők elhelyezése, a munkaerőforrások és szükségletek közti összhang megteremtése érdekében bővíteni kell a nemzeti bizottságok hatáskörét, főleg a területi tervezés szabályozóinak kihasználásával. így például növelik a befizetéseket, a béradót, csökköntik, illetve növelik más befizetéseket, (például a nyereségből) valamint a törvényerejű rendeletek által megszabott terjedelemben az adókat. Ezzel elősegítik a lakosság stabilizálását, a településszerkezet javítását, a munkaerő újratermelését a szélsőséges és félreeső területeken, s ugyanakkor visszaszorítják az eltúlzott fejlesztési elképzeléseket, egyes ipari központokban és agglomerátumokban. Ezeket a javaslatokat tartalmazniuk kell a törvényerejű rendeleteknek. Jelentősen nő a nemzeti bizottságok azzal kapcsolatos felelőssége, hogy egységes, egybehangolt állami politikát kell megvalósítani a környezet formálása és védelme területén. Mindenekelőtt arról van szó, hogy racionálisan kell kihasználni és védeni a természeti forrásokat, a nemzeti bizottságoknak részt kell venniük a források kihasználására vonatkozó normatívák és limitek meghatározásában, a környezetvédelemmel összefüggésben. A környezet kihasználásából eredő befizetések és a környezetszennyezésért kirótt bírságok - ezeket a törvény határozza meg - a nemzeti bizottságok bevételének részét képezik. Lehetővé kell tenni ugyanakkor, hogy a nemzeti bizottságok adott határokon belül konkrét összegeket határozzanak meg. Az irányítás alapja az ötéves tervek A munkaerőmozgás és elhelyezés racionális irányítása érdekében a nemzeti bizottságok a szabad munkalehetőségek nyilvántartása alapján munkát közvetítenek, beleértve azt is, hogy információkat adnak a szervezetekkel és iskolákkal együttműködve a munkalehetőségekről az iskolát végzett hallgatóinak is. Részt vesznek a strukturális változások és racionalizációs intézkedések következtében felszabaduló dolgozók anyagi ellátásában, átképzésében, esetleg a munkaerők foglalkoztatásával a pótforrások keretében. A törvényerejű rendeletekkel összhangban bizonyos összeget fizetnek ki azon dolgozóknak, akik új munkahelyen kezdenek dolgozni, de nem találtak nekik megfelelő munkaviszonyt. Ehhez központilag meg kell teremteni a feltételeket és forrásokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a megváltozott munka- képességű és a társadalomhoz nehezen alkalmazkodó személyeknek. Az egyes területek fejlesztésének irányításában alapvető szabályozó a nemzeti bizottságok átfogó ötéves gazdasági és szociális fejlesztési tervei, amelyek respektálják az állami terv kötelező mutatóit. Az állami terv szintjén kell megoldani az egyes ágazatok kiegyensúlyozottságának, az egyes területek távlati fejlesztésének, a környezet képzésének és védelmének kérdéseit. Az országos távlati koncepciókból, a munkaerőgazdálkodás és a természeti források kihasználásának koncepcióiból kell kiindulni. Az állami tervnek a nemzeti bizottságok viszonylatában csak az ötéves pénzügyi terv alapvető proporcióit kell meghatároznia, amelyek megszabják az állami költségvetés és a nemzeti bizottságok költségvetése, valamint a nagy központi beruházások megvalósítása közti viszonyokat, az infrastruktúra állami fejlesztési programjai, valamint a szociális és ökológiai programok keretében. A nemzeti bizottságok állást foglalnak a szervezetek keletkezéséhez, megszűnéséhez, elhelyezéséhez, esetleg egyes részlegeinek területi elhelyezéséhez, valamint vállalkozásuk tárgyának alapvető megváltozásához. A gazdálkodó szervezetek kötelessége, hogy az illetékes nemzeti bizottságokkal megvitassák ötéves gazdasági terveik területi aspektusait. A nemzeti bizottságok koordinálják és fejlesztik gazdasági viszonyaikat egymás közt, illetve a szervezetek között, azzal a céllal, hogy növeljék az egyes szervezetek részvételét az adott területek fejlesztésében. A kereskedelemre, a szolgáltatásokra, a területi állam- igazgatási szervekre vonatkozó intézkedéseikkel meg kell teremteniük a feltételeket, hogy ne csökkenjen az állampolgárok szabad ideje, illetve, hogy azt hatékonyan használhassák ki. Nagyobb gazdasági önállóság A nemzeti bizottságok beruházásait, amelyek az ökológiára a városok és községek ellátottságára vonatkoznak, továbbra is az állami költségvetésből fedezzük. Ezeket feladatként kell meghatározni a nemzeti bizottságok számára és a kivitelezők állami megrendeléseket kapnak velük összefüggésben. Az állami terv egyes feladatait, beleértve a nemzeti bizottságok vállalatainak egységes gazdasági nor- matívumait, közvetlenül meghatározzák a különböző szintű nemzeti bizottságok számára, a felsőbb szerv beavatkozása nélkül. Átmenetileg továbbra is lebontják a kötelező limiteket az alacsonyabb szintű nemzeti bizottságokra, vállalataikra, illetve a hatáskörükben működő más szervezetekre. A vállalatok és szövetkezetek beruházásaival összefüggésben a kommunális és műszaki ellátottság fejlesztésével kapcsolatos többi igényt a vállalatok és a nemzeti bizottságok közvetlen gazdasági és nem gazdasági viszonyai keretében kell megoldani. Annak ellenére, hogy a nemzeti bizottságok a vállalatokkal együttműködve maximálisan kihasználják az eszközök társítását az ilyen meghatározott beruházások finanszírozására, a területi tervezésre és az építkezések irányítására vonatkozó előírások keretében meg kell határozni az ilyen akciók pénzügyi biztosításának szabályait. Az a tény, hogy nő a nemzeti bizottságok, mindenekelőtt az alapszintű nemzeti bizottságok felelőssége az átfogó fejlesztésért, megköveteli, hogy fokozzuk önállóságukat a pénzügyi gazdálkodásban és pénzügyileg önellátóak legyenek. Ennek érdekében növelni kell költségvetési bevételeiket, stabilizálni pénzügyi forrásaikat, és biztosítani, hogy a tervezett társadalmi feladatokkal és szükségletekkel összhangban megfelelően növekedjenek ezek a források. Ezzel meg kell teremteni a feltételeket a nemzeti bizottságok pénzügyi gazdálkodása irányításában a gazdasági módszerek érvényesítéséhez, ahhoz, hogy csökkenjen függőségük a centralizált és nem egy esetben nem elég stabil forrásoktól, miközben növelni kell vállalataik és más szervezeteik érdekeltségét. Ki kell dolgozni az arra vonatkozó szabályokat, hogy a nemzeti bizottságok költségvetései tervezett bevételüktől, az adott terület valamennyi vállalatának és szövetkezetének tevékenységéből \ eredő forrásoktól függjön. (Folytatás a 6. oldalon)
