Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-08 / 185. szám, hétfő

Negyven nap múlva kezdődik az olimpia Rekordrészvétel a XXIV. játékokon Az idő a sport világában is gyors ütemben halad előre, mától számítva már csupán negyven nap választ el bennünket a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok megnyitójától. A nevezések határideje szeptember 2-án 24.00 órakor lejár. A csehszlovák sportolók szeptember 8-án teszik le Prágában az olimpiai esküt és a küldöttség legnagyobb része már másnap útnak indul a Csehszlovák Légitársaság különrepülógépén. SZÖUL BE­MUTATKOZIK. A szervező bizott­ság által kiadott szirtes program- füzetből megtud­juk, hogy Szöul először a XIV. század elején a Ji dinasztia uralko­dásának kezdetén lett Korea főváro­sa. A XIX. és XX. század fordulóján már több mint 100 000 lakosa volt, a második világháború végén ez a szám már megközelítette az egy­milliót. A statisztikák szerint Dél- Korea fővárosa tavaly lépett be a 10 millió lakosú városok „klubjába“. A kedvező éghajlatú és fekvésű vá­ros 605 négyzetkilométer területet foglal el és gyorsan terebélyesedik. Az ország északnyugati részén a Han folyó alsó folyásánál fekszik. Nem kétséges, a mostani játékok hatalmas ösztönzést adták és adnak a város további korszerűsítéséhez, bővítéséhez. A diktatórikus rendszer ellenzői azonban gyakran hangoz­tatják: a játékokat arra használja fel a mostani rendszer, hogy elvonja a világ figyelmét az ország belső problémáitól, a demokratikus esz­mék eltiprásától, a haladó erők és mozgalmak kíméletlen üldözé­sétől ... MEGNYITÓ - SZOKATLAN IDŐBEN. Az ötkarikás játékok meg­nyitójára szeptember 17-én délelőtt fél tizenegykor kerül sor az Olimpiai Stadionban. Sokak számára megle­pő ez az időpont, hisz délelőtti meg­nyitó ünnepségre eddig kevés példa akad. Nos, a korai időpont oka: Amerika. A rendező országban mindmáig kritizálják a tényt, hogy mivel amerikai tévétársaság vette meg a közvetítések jogát, az egész ■időrend a „jenkik“ érdekeihez iga­zodik. Az Egyesült Államokban ugyanis az időeltolódás miatt éppen az esti fő műsoridőben sugározhat­ják majd egyenes adásban a meg­nyitó ünnepséget. A műsor hiva­talos, protokolláris része a NOB do­kumentuma, az Olimpiai Charta által pontosan és szigorúan megszabott menetrend szerint zajlik. Az úgyne­vezett show-rész viszont felhasznál­ható a rendező ország kultúrájának, hagyományainak, folklórjának pro­pagálására, népszerűsítésére. Az eredetileg három és fél órásra terve­zett műsort - amerikai kérésre - nemrég három órára rövidítették. A hivatalos részt követő program számos attrakciót tartalmaz, többek között ejtőernyős bemutatót, folklór­együttesek rövid műsorát, de korunk fejlettségét jelképezve tervezik a ro­botok bemutatóját is. A belépője­gyek árusítása az ázsiai országban július 2-án kezdődött meg. De nem sokáig tartott, hisz a rendező or­szágnak fenntartott 20 000 jegy pil­lanatok alatt elkelt. Az ünnepélyes megnyitóról a hazai tv-nézók sem maradnak le, igaz, korán kell kelni­ük, hisz az időeltolódás miatt ekkor nálunk hajnali fél három lesz... 237 éremsorozatot osztanak ki. Csak az összehasonlítás kedvéért: 1896-ban, az első újkori játékokon 43 számban avattak bajnokot, 1980- ban Moszkvában már 203-ban. Elő­ször szerepel az olimpia műsorán az asztalitenisz, valamint három új női versenyszám: a 10 km-es futás, a pályakerékpáros repülőverseny, és a 470-es osztályú vitorlásver­seny. Ugyancsak először avatnak bajnokot az 50 m-es férfi és női gyorsúszásban, a légpisztolylövés­ben és a íjász csapatversenyben. Hatvannégy év szünet után ismét szerepel az olimpia műsorán a te­nisz. VERSENYSZÍNHELYEK. Bár csak 1981 -ben dőlt el a NOB ülésén, hogy Dél-Korea fővárosa kapja a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok ren­dezését, Szöulban már 1977-ben megkezdődött a sportlétesítmények korszerűsítése, az új stadionok épí­tése. Mindez eddig több mint 3 milli­árd dollárt emésztett fel. Ehhez tudni kell, hogy tavaly az ország nettó adóssága 22,6 milliárd dollár volt. A stadionok, az egyes versenyek színhelyei a nemzetközi sportszö­A Szöuli Sportkomplexum, középen az Olimpiai Stadionnal A REKORDOK JÁTÉKA. Ez a slogan az utóbbi időben gyakran olvasható a külföldi sportsajtóban. A részvételt tekintve nem kétséges, a megállapítás valós. Mint ismere- ' tes, az ötkarikás játékokra a NOB 167 tagországa közül 161 jelentke­zett. Eddig a legtöbb ország (140) négy évvel ezelőtt, a Los Angeles-i játékokon vett részt. A versenyek műsora is rekordot dönt meg. Hu­szonhárom sportágban összesen Az Olimpiai Park látképe (Archív-felvételek) vétségek és a NOB megítélése alapján megfelelnek a legnagyobb igényeknek is. összesen 34 külön­böző helyszínen zajlanak majd az olimpiai küzdelmek. Két fő központja lesz a versenyeknek: a Szöuli Sport- komplexum és az Olimpiai Park, melyek négy kilométerre vannak egymástól. A „komplexumban" ta­lálható a kosárlabda-, az ökölvívó­csarnok, a vízilabda-mérkőzések­nek otthont adó uszoda és a 100 000 nézőt befogadó Olimpiai Stadion, ahol az atlétikai versenye­ket és a labdarúgódöntőt rendezik, de itt kerül sor a díjugrató versenyre is. Ezt a korszerű stadiont 1984-ben nyitották meg, de főpróbája 1986 őszén zajlott, amikor Szöul 27 or­szág 4800 sportolójának részvételé­vel a X. Ázsiai Játékoknak adott otthont. Az Olimpiai Parkban szere­pelnek majd a súlyemelők, a vívók, a tornászok, az úszók és a tenisze­zők is. Itt székel a szervező bizott­ság központja és a sportmúzeum is. A legtávolibb színhelye a 480 km-re fekvő Pusan, ahol a vitorlásverse­nyeket rendezik. (protics) JJ SZÚ 5 Rajt az I. labdarúgóligában I. forduló, augusztus 9., kedd: Škoda Plzeň - Sparta Praha, Bohe­mians Praha - Slavia Praha. Augusz­tus 10., szerda: Spartak Hradec Králo­vé - Spartak Trnava, Baník Ostrava Dukla Banská Bystrica, DAC - Inter Slovnaft ZtS Bratislava, Slovan Bra­tislava - Sigma Olomouc, Dukla Praha- RH Cheb, Plastika Nitra - TJ Vítko­vice. II. forduló, augusztus 14., vasár­nap: Vítkovice - Hr. Králové, Cheb- Nitra, Olomouc - Dukla, Slavia - Slo­van, Inter ZŤS - Bohemians, Sparta- DAC, B. Bystrica - Plzeň, Trnava- Ostrava. III. forduló, augusztus 20., szom­bat: Hr. Králové - Ostrava, Plzeň- Trnava, DAC - B. Bystrica, Bohe­mians - Sparia, Slovan - Inter ZtS, Dukla - Slavia, Nitra - Olomouc, Vítko­vice - Cheb. IV. forduló, augusztus 28., vasár­nap: Cheb - Hr. Králové, Olomouc- Vítkovice, Slavia - Nitra, Inter ZŤS- Dukla, Sparta - Slovan, B. Bystrica- Bohemians, Trnava - DAC, Ostrava- Plzeň. V. forduló, augusztus 31., szerda és szeptember 1., csütörtök: Hr. Krá­lové - Plzeň, DAC - Ostrava, Bohe­mians - Trnava, Slovan - B. Bystrica, Dukla - Sparta, Nitra - Inter ZTS, Vítkovice - Slavia, Cheb - Olomouc. VI. forduló, szeptember 11., va­sárnap: Olomouc - Hr. Králové, Slavia- Cheb, Inter ZŤS - Vítkovice, Sparta- Nitra, B. Bystrica - Dukla, Trnava- Slovan, Ostrava - Bohemians, Plzeň- DAC. VII. forduló, szeptember 25., va­sárnap: Hr. Králové - DAC, Bohemians- Plzeň, Slovan - Ostrava, Dukla- Trnava, Nitra - B. Bystrica, Vítkovice- Sparta, Cheb - Inter ZŤS, Olomouc- Slavia. VIII. forduló, szeptember 30., pén­tek és október 1., szombat: Slavia- Hr. Králové, Inter ZŤS - Olomouc, Sparta - Cheb, B. Bystrica - Vítkovice, Trnava - Nitra, Ostrava - Dukla, Plzeň- Slovan, DAC - Bohemians. IX. forduló, október 9., vasárnap: Hr. Králové - Bohemians, Slovan- DAC, Dukla - Plzeň, Nitra - Ostrava, Vítkovice - Trnava, Cheb - B. Bystrica, Olomouc - Sparta, Slavia - Inter ZŤS. X. forduló, október 12., szerda: Inter ZŤS - Hr.Králové, Sparta - Slavia, B. Bystrica - Olomouc, Trnava - Cheb, Ostrava - Vítkovice, Plzeň - Nitra, DAC- Dukla, Bohemians - Slovan. XI. forduló, október 23., vasárnap: Hr. Králové - Slovan, Dukla - Bohe­mians, Nitra - DAC, Vítkovice - Plzeň, Cheb - Ostrava, Olomouc - Trnava, Slavia - B. Bystrica, Inter ZŤS - Sparta. XII. forduló, október 29., szombat, október 30., vasárnap vagy novem­ber 4., péntek: Sparta - Hr.Králové, B. Bystrica - Inter ZŤS, Trnava - Slavia, Ostrava - Olomouc, Plzeň - Cheb, DAC - Vítkovice, Bohemians - Nitra, Slovan - Dukla. XIII. forduló, november 20., csü­törtök: Hr. Králové - Dukla, Nitra - Slo­van, Vítkovice - Bohemians, Cheb- DAC, Olomouc - Plzeň, Slavia - Ost­rava, Inter ZŤS - Trnava, Sparta - B. Bystrica. XIV. forduló, november 27., vasár­nap: B. Bystrica - Hr. Králové, Trnava- Sparta, Ostrava - Inter ZŤS, Plzeň- Slavia, DAC - Olomouc, Bohemians- Cheb, Slovan - Vítkovice, Dukla- Nitra. XV. forduló, december 4., vasár­nap: Nitra - Hr. Králové, Vítkovice- Dukla, Cheb - Slovan, Olomouc - Bo­hemians, Slavia - DAC, Inter ZŤS- Plzeň, Sparta - Ostrava, B. Bystrica- Trnava. Húsz nyári olimpia (1972 - München) Mark Spitz hét aranyérme Mielőtt sor került volna a müncheni játékok küzdelmeire, új korszak kezdődött az olimpiai mozgalom vezetésében: a 84 esztendős amerikai A very Brundage-\ a 62 éves ír Michael Killanin váltotta fel az elnöki székben. Brundage sokat tett az olimpiai mozgalom fejlesztéséért, de alapvető kérdésekben a legkonzervatívabb köröket képviselte. És éppen Münchenben veszítette el utolsó nagy csatáját a Nemzetközi Olimpiai Bizottság haladó erőivel szemben. A bajor fővárosban részt vevő 122 nemzet (10 125 sportoló) közül a Szovjetunió küldöttsége bizonyult a legsikeresebbnek az olimpiák történetében rekordot jelentő 50 aranyérmével! 1. NEGYEDSZER. A szovjet sporto­lók az elsőségeken kívül még 27 ezüst- és 22 bronzérmet nyertek. 1956, 1960,1964 után a Szovjetunió negyedszer előzte meg az Egyesült Államok csapatát (33 - 31 - 30). A várakozásnak megfelelően a har­madik sportnagyhatalom az NDK lett (20 - 23 - 23) és joggal állapíthatjuk meg: a szocialista országok sporto­lói vitték a prímet ezen az olimpián. Annak ellenére, hogy a résztvevők­nek csak a 10 százalékát tették ki, a megszerezhető érmek 47,4 száza­lékát szerezték meg. Az NDK Mexi­kóhoz képest megduplázta sikerét, csodálatosan feljött Bulgária (6-10- 5), hagyományosan sokoldalúsá­gukról tettek tanúságot Magyaror­szág (6 - 13 - 16) és Lengyelország (7-5-9) versenyzői, nagyszerűen szerepeltek Kuba küldöttei (3- 1 - 9) és a Koreai NDK is óriási lépést tett előre (1 - 1 - 3). A müncheni olimpiának tragikus kísérőjelensége volt; a palesztin ter­roristák behatoltak az izraeli sporto­lók szálláshelyére és két vezetőt agyonlőttek, több sportolót pedig tú­szul ejtettek. Szeptember 5-én dél­után megszakították a versenyeket. A repülőtéren a rendőrség és a Bun- deswehr akcióba kezdett a túszok kiszabadításáért. A terroristák el­pusztultak, de velük együtt a lövöl­dözések áldozatai lettek az izraeli sportolók és egy rendőr is. Másnap délelőtt gyászszertartás volt, majd Brundage elnök híressé vált monda­ta után („A játékok folytatódnak!“) délután újra elkezdődtek a verse­nyek. Az olimpia egy nappal tovább tartott... TELJESÍTMÉNYROBBANÁS. A XX. olimpia műsorán szereplő 21 sportág csaknem mindegyikében „teljesítményrobbanásra“ került sor. Világosan tanúskodik erről a mérhe­tő sportágakban és versenyszámok­ban elért 40 világrekord. Negyven- nyolc ország osztozott az érmeken, köztük a Koreai NDK, Kolumbia és Nigéria képviselői is, akik először nyertek érmet nyári olimpián. Szenzációs teljesítményt nyújtott az amerikai Mark Spitz: hét aranyér­met szerzett úszásban! Ez eddig senkinek sem sikerült egy olimpián. Érdemes felsorolni a számokat: 100 gyors 51.22, 200 m gyors 1:52:78, 100 m pillangó 54.27, 200 m pillangó 2:00.70 - mind világrekord, 4x100 m gyorsváltó, 4x200 m gyorsváltó, 4x100 m vegyesváltó. Mexikó bajnokai közül mindössze négyen tudták megvédeni elsőségü­ket: a hármasugró szovjet Szanye- jev (17,35), a pályakerékpáros fran­cia Moreion (repülőverseny), a len­gyel Zapedzky (gyorstüzelő pisztoly) és az angol Pattison (vitorlázás). Hiába, gyorsan forog a világ sportjá­nak óriási színpada... 2. VIREN, BORZOV, AVILOV. Mint minden előző olimpiának, a mün­cheninek is voltak hősei, nagy és boldog győztesei, nagy es boldogta­lan vesztesei. Mark Spitzet már em­lítettük. Hasonló elismerést érdemel több világnagyság is. Például a vil­lámrajtjáról híres szovjet Valerij Bor­zov, aki teljesen megtépázta az amerikaiak hegemóniáját a vágta­számokban (100 m 10,14, 200 m 20,00). Szuverén módon lett első az NDK-beli Renate Stecher is a 100 és a 200 méteren, így a szo­cialista országokba került a „világ leggyorsabb emberének“ kijáró büszke cím. Lasse Virent bukása sem akadá­lyozta meg a 10 000 méteren elért győzelmében. Emlékeznek még? A hatodik kilométernél Viren össze­ütközött Gammoudival és elesett. Felállt, üldözőbe vette a távolodó ellenfeleket és 2000 méterrel a cél előtt megmutatta, milyen anyagból gyúrnak egy finn olimpiai bajnokot. Már csak 200 m volt a célig és még öten pályáztak az elsőségre. Viren mintha nem is esett volna el, mintha akkor futott volna ki az öltözőből, könnyedén lehajrázta társait. Ideje új világcsúcs: 27:38,4. A szakemberek három atléta eredményét emelték ki a sok jó telje­sítmény közül: Virenét, az őstehet­ségű ugandai Akii-Buáét (400 m 47,9) és a tízpróbázó szovjet Avilovét (8454 pont). Mindhárman - sajátos módon - új mércét állítot­tak fel, és nagyon nehéz közöttük valamilyen sorrendet megállapítani. Az elsőség azonban leginkább Avi- lovot illeti. Világcsúcsot javítani tíz­próbában rendszerint csak időzített versenyen volt szokás, amikor kézi időmérővel mérték az időket. Avilov olyan lefegyverző, sztoikus nyuga­lommal abszolválta egymás után az olimpiai tízpróba számait, mintha valamiféle közönséges versenyen lenne, ahol nem is az olimpiai érem a tét. Pedig egy maximálisan igé­nyes versenyen, több tízezer néző előtt küzdött az elsőségért. 3. FELEJTHETETLENEK. Folytat­hatnánk a kiváló sportolók felsorolá­sát. Kezdjük Braginával (1500 m 4:01,4), a sokoldalú Rosendahllal (női távol 678), a 16 esztendős (!) Meyfarth-tal, aki az 1984-es olim­pián megismételte győzelmét a női magasugrásban (München 192, Los Angeles 202 cm). El lehet feledni Olga Korbutot, a csodálatosan bájos tornászlányt? El lehet feledni a Szovjetunió - USA férfi kosárlab­damérkőzést, az olimpia legna­gyobb szenzációját? Alekszandr Bjelov szó szerint az utolsó másod­percben dobta a győztes kosarat. Első ízben kapott ki (51:50) amerikai kosárlabdacsapat az olimpián 1936 óta... Vagy itt van a magyar Balczó András. Már ötszörös világbajnok volt, amikor- sikerült megszerezni az olimpiai elsőséget is. Balczó „győ­zelem nélküli győztes“ volt; egy számban sem lett első, de ellentét­ben ellenfeleivel, egy számban sem gyengélkedett. DANÉK MOSOLYA. Amikor a diszkoszvető Ludvik Danék 1971- ben Helsinkiben Európa-bajnok lett, világossá vált: megváltozott a sze­mélyisége és az érzékeny lelkivilá­ga. Danék hosszú esztendőkig fá­radhatatlan és szívós harcot vívott önmagával, ám csak a finn főváros­ban kristályosodott ki új jellemvoná­sa; mégpedig a pszichikai kiegyen­súlyozottsága, melynek hiánya nem egyszer gátolta őt a jobb verseny­zésben. Éppen Münchenben csúcso­sodott ki erőnléti felkészülése, tech­nikája és pszichikai kiegyensúlyo­zottsága. Ahányszor a dobókörbe lépett, annyiszor javított eredmé­nyén és az olimpiai dicsőséget - stí­lusosan - az utolsó dobásával érte el (64,40). Az akkor 39 esztendős diszkoszvető, aki Tokióban ezüst-, Mexikóban bronzérmet nyert, nem­csak München, hanem az olimpiák történetének is nagy alakja. 4. VOLT JOBB! Csehszlovákia az európai szocialista országok sor­rendjében az utolsó helyek egyikén végzett és végeredményben a 15. lett a nemzetek nem hivatalos pont­versenyében. Ahogy mondani szok­ták, volt ennél sokkal jobb is! Az érmesek - arany: Ludvik Danék, Vitézslav Mácha (birkózás), ezüst: Ladislav Falta (gyorstüzelő pisztoly), Svojanovští fivérek (kétpárevezős), Milena Duchková (toronyugrás), férfi kézilabdacsapat, bronz: négypár- evezós, Eva Šuranová (női távol­ugrás, 667). Magyarország sportolói továbbra is a „nagyok“ között maradtak, hat első, tizenhárom második és tizen­hat harmadik helyükkel a hatodikok lettek a nemzetek nem hivatalos pontversenyében. Az aranyérme­sek: Földi Imre (súlyemelés), Hege­dűs Csaba (kötöttfogású birkózás), Gedó György (ökölvívás, papírsúly) párbajtőrcsapat (Erdős, Kulcsár, Fenyvesi, Schmitt), Fenyvesi Csa­ba (párbajtőr), Balczó András (öttu­sa). TOMI VINCE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom