Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-05 / 183. szám, péntek

Sorsdöntő másodpercek Az 1714-es folyami kilométernél történt KOMMENTÁLJUK . . J az egyik fulladozó férfit. A másik kettőnek a határőrökkel együttmű­ködve a Szombathely nevű magyar hajó legénysége nyújtott segítséget.- Még ma is hallom az asszony kétségbeesett segélykiáltását - em­lékezett Jaroslav Medo. - Azt kia­Az életmentő katonák: (balról) Jaroslav Medo, Bognár Barnabás, Bartók Csaba és Kováts András (A szerző felvétele) készve. A víz magassága itt eléri a nyolc métert is.-Egy kis motorcsónakon öten utaztak, mentőmellények és minden más mentőfelszerelés nélkül - ma­gyarázta Bartók Csaba. - A csónak felfordult a Bogdány magyar utas­szállító hajó okozta hullámok között.- Az ötödik utas egy hároméves kisfiú volt - kapcsolódott a beszél­getésbe Kováts András. - Anyja, aki öt hónapos terhes, a kezében tartot­ta. Hirtelen süllyedni kezdtek. Aztán már csak az anya merült ki a vízből. A három férfi, köztük a gyerek apja, a kisfiút kereste, de eredményte­lenül... A határőröknek nem volt idejük a gondolkodásra. Kihúzták a vízből Nyaralás az Ifjúsági Utazási Irodával Ilyenkor, a turistaidény közepén már többnyire mindenki eldöntötte, hol tölti az évi szabadságát. Sokan üdülésüket az utazási irodák révén szervezik meg. Mások viszont - főleg a fiatalok - nem engedhetik meg maguknak a drága társasutazásokat, saját maguk próbálnak programo­kat szervezni. A cél: minél olcsóbban, minél több helyet megismerni. • Hogyan tud a CKM az Ifjúsági Utazási Iroda ebben segíteni a fiata­loknak? - kérdezem - Csaszny Ro- landtól, a CKM bratislavai kirendelt­ségének munkatársától.- Azoknak a fiataloknak, akik egyénileg szeretnék bebarangolni hazánk tájait, megismerkedni a kör­nyező országokkal, vonatjegyet adunk el. A szocialista országokba negyvennyolc órán, a tőkés álla­mokba körülbelül két héten belül. A Jugoszláviába utazó fiataloknak szállást is biztosítunk. A fiatalok kö­rében nagyon közkedvelt az ún. CKM-igazolvány. Ez a Fiatal Utazók Klubjának igazolványa, amelyet har­minc éves korig bárki kiválthat, a tagsági díj egy évre negyven koro­na. Az a fiatal, akinek ilyen igazolvá­nya van, kedvezményes áron szál­lást kaphat a nemzetközi ifjúsági szállodákban. Egyébként ha valaki részletesebb információt szeretne kapni a szolgáltatásainkról, legjobb ha felkeresi az utazási irodánkat. Szlovákiában hat városban van ki­rendeltségünk:- Bratislavában, Nyit- rán (Nitra), Trenčínben, Banská Bystricában, Žilinában és Kassán (Košice).-Gondolom, hogy a fő turista­idény többletmunkát, különböző problémákat hoz az utazási irodá­nak. Mi okozza jelenleg a legna­gyobb gondot?- Egyik leggyakoribb problémánk az idegenvezetők hiánya. Utazási irodánk körülbelül 3300 idegenveze­tővel dolgozik együtt. Ezek többsége másodállásban végzi ezt a munkát. A turistaidényben bizony nehéz ide­genvezetőket szerezni a belföldi utakhoz, a pionírtáborokba. Kevés a németül beszélő idegenvezető, pedig ebben az évben megnöveke­dett az NDK-ból érkező csoportok száma. Volt már olyan eset, hogy a szombaton reggel érkező csoport­nak még pénteken este nem volt vezetője. • Mit kell tennie annak, aki sza­badidejében idegenvezetőként sze­retne dolgozni a CKM-nél?- A lakóhelyéhez legközelebbi CKM irodában megkapja a szüksé­ges kérdőívet, amelyet kitöltve, a munkahely, illetve az iskola bele­egyezésével együtt, legkésőbb szeptember végéig le kell adnia. Ezek után az illető meghívót kap a vizsgára, amely négy részből áll: történelem, földrajz, nyelvtudás és a Szocialista Ifjúsági Szervezettel kapcsolatos tudnivalók. Aki ezen a vizsgán megfelel a követelmé­nyeknek, háromnapos tanfolyamon vesz részt, majd idegenvezetőként dolgozhat. Természetesen először hazai csoportot kap, majd ha hatvan napot „levezetett" belföldön egy ka­tegóriával feljebb kerül, tehát már külföldre is kísérhet csoportot. • Hogyan lép fel az utazási iroda az olyan idegenvezetőkkel szem­ben, akikkel a társasutazás résztve­vői nincsenek megelégedve?- Nagyon ritkán fordul elő, hogy a csoportok tagjai panaszkodnak idegenvezetőinkre. Évente 3-4 pa­naszlevelet kapunk. Előfordult már olyan eset is, hogy egy 35 fős cso­portból öten panaszkodtak az ide­genvezetőre, harmincan viszont a legnagyobb mértékben meg voltak elégedve munkájával. Ha viszont jo­gosak a panaszok, akár végleg is szakítunk az idegenvezetővel. De - ismét hangsúlyozom - ezek na­gyon ritka esetek. Társasutazásaink résztvevői többnyire elégedettek úgy az idegenvezetővel, mint a programmal. • Milyen programokat szervez­nek a társasutazások résztvevői számára?- Attól függ, hogy ki milyen jellegű társasutazást választ magának. Vannak nyelvtanulással, sportolás­sal egybekötött társasutazásaink. Az idén például csoportos kirándu­lást szerveztünk Karlovy Varyba a filmfesztiválra. Aztán vannak olyan társasutazásaink, amelyeknek célja egy-egy város, vagy országrész ala­pos megismerése. Ilyen például a Nyár Prágában vagy az Ismerd meg Szlovákia szépségeit elneve­zésű társasutazásunk. Én úgy gon­dolom, hogy a kínálat elég gazdag, ki-ki saját érdeklődési körének meg­felelően választhat ajánlataink kö­zül. KAMONCZA MÁRTA bálta, mentsük meg legalább a fér­jét, neki már úgysincs senkije, a legdrágábbat, a gyermekét elve­szítette. Beugrottam a vízbe, de a férjének, aki már nem bukkant fel, nem tudtam segíteni. Csak most tudtam meg, hogy holttestét a Duna magyarországi szakaszán vetette partra a víz. A kisfiút sem találtuk meg. A megmentett személyeket csónakunkba vettük és rádión jelen­tettük az esetet a parancsnokság­nak. ók mozgósították a mentőket így a kikötőben átadhattuk a meg­menteteket az orvosoknak. Úgy hallottuk, hogy az esettel az érsekúj­vári (Nové Zámky) ügyészség fog­lalkozik. A helyszínen már semmi sem utal a tragikus eseményre. A Duna vize békésen a tenger felé hömpölyög. A partokon felnőttek pihennek, gye­rekek játszadoznak. A folyót szem­lélve több kérdés merül fel bennem. Vajon az emberek miért becsülik le a veszélyt, miért könnyelműek, miért nem tartják be a biztonsági szabá­lyokat? Itt a szabadságok, a fürdés ideje. Gondoljunk biztonságunkra, hogy ne kelljen a legnagyobb árat fizetnünk, mint ebben az esetben, mulasztásainkért. A határőrség sznf kötelékének parancsnoksága köszönetét mon­dott az életmentő katonáknak hatá­rozottságukért, bátorságukért és helytállásukért. JOZEF BURANSKÝ Fiatal műszakiak tagjelölése Felsőoktatási intézményeinkben elég régóta ki-kiújuló prob­léma a hallgatók politikai szervezettségének, pontosabban a pártba történő kiválasztásának, jelölésének és felvételének kérdése, aminek céltudatos megoldása pedig az utóbbi években egyre halaszthatatlanabb pártépítési feladattá vált. Manapság a párt stratégiai irányvonalának megvalósítása szempontjából azonban mindinkább a gazdasági mechanizmus átalakításának társadalmunk minden területére kiható alapköve­telménye kerül előtérbe, ez határozza meg döntően a pártépítési feladatokat is, miként erre a CSKP XVII. kongresszusának politi­kai beszámolója is nyomatékosan felhívta a figyelmet. Keresve sem találhatnánk jobb mintát vagy vizsgálódási területet a jelenleg összességükben jóval több mint 50 ezer tagot számláló bratislavai pártszervezeteknél, ahol már a XVII. párt- kongresszus óta is számottevően növekedett a munkások, a műszaki értelmiség és a 35 évnél fiatalabbak, különösen a termelés előtti szakaszokban kulcsszerepü technikusok, terve­zők, konstruktőrök és mérnökök aránya. S mindez leginkább annak tulajdonítható, hogy az illetékes pártszervek jó ideje irányt vettek az értelmiség, főleg a műszaki értelmiség képzésének legfőbb műhelyeire, a bratislavai főisko­lákra és egyetemekre. Csupán az elmúlt két évben mintegy 170 hallgatót vettek fel párttagjelöltnek ezekben a felsőoktatási intézményekben. Természetesen a legfőbb igyekezetük nem annyira a taglét­szám növelésére, mint inkább a tagállomány minőségi fejleszté­sére, szociális, kor- és osztályszempontú összetételének javítá­sára irányult. Ezt hangsúlyozták a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskolán is, ahol Antonín Lodes professzor, a pártbizottság tagja részletesen kifejtette, hogy a négy üzemi pártbizottság által irányított, s kb. ezer tagot és tagjelöltet tömörítő pártalapszerve- zeteiknek mintegy négyszáz főiskolai hallgató is tagja, illetve tagjelöltje, s számuk növeléséről, valamint nevelésükről és a pártmunkába való bevonásukról távlati tervük alapján folyama­tosan gondoskodnak, évente mintegy 60-80 hallgató tagjelölé­sével és felvételével. Mindez természetesen náluk is a CSKP KB 3. ülése határozatának teljes mérvű érvényesítésével történik. Legfeljebb a sajátosságaikból következően a kiválasztás és a tagfölvétel általános gyakorlatánál körültekintőbben, illetve szigorúbb feltételekkel megy végbe. Mindenekelőtt a legjobb tanulmányi eredményeket elért, poli­tikailag legöntudatosabb, ugyanakkor a legmegfelelőbb szociá­lis környezetből, tehát elsősorban munkáscsaládból vagy éppen kommunista szülőktől származó hallgatókat szemelik ki, akik egyben kiváló jellembeli és erkölcsi tulajdonságokkal is rendel­keznek. Amellett messzemenően szem előtt tartják például a tudományos-kutatói munka iránt megnyilvánuló érdeklődésü­ket, hajlamukat, képességeiket is. E tekintetben pedig nem jelentéktelen tényezőről van szó, hiszen a több mint fél évszázados múltra visszatekintő főiskola e téren értékes tevékenységet fejt ki mind a hazai alapkutatások tekintetében, mind a KGST keretében a nemzetközi szocialista integrációból ránk háruló kutatási-kísérleti-fejlesztési feladatok megoldásában, amely tudományos-kutató munkában jelenleg a hallgatók több mint egyharmada vesz részt, zömmel aspirantú- rára is jelentkezett, öntudatos fiatal kommunisták és párttagje- löltek. Mindent összevéve tehát megállapítható, hogy azok a főisko­lai vagy egyetemi pártszervek és pártszervezetek tesznek eleget a pártépítés perspektív feladatainak, amelyek a tevékenységük súlypontját a fentiekben hangoztatott fő követelményekre helye­zik. Azaz, ha az osztály- és politikai szempontokkal együtt érvényesítik a párt stratégiai irányvonalából eredő tudományos­műszaki fejlesztés meggyorsítását elősegítő műszaki értelmiség kellő arányú képviseletének biztosítását a tagállományban. MIKUS SÁNDOR ORVOSI TANÁCSADÓ Az agyszélhüdés Az agyszélhüdés az 50-60 éven felüli emberek egyik leggyakoribb betegsége. Hazánkba a halálokok között a harmadik helyen szerepel. Az agyszélhüdés na­gyon széles fogalom, amely magába fog­lalja azokat az érbetegségeket, melyek agyi-helyi, illetve általános tüneteket okoznak. A betegség általában egyik pillanatról a másikra keletkezik, az addig panasz- mentes embernél. Legtöbbször szédülés, esés után a beteg egyszeriben nem tud beszélni és jobb vagy baloldali bénulás áll oe, melyet legjobban az arcon, a felső és az alsó végtagokon figyelhetünk meg. Természetesen ezek a tünetek az agyká­rosodás mértékétől függően esetenként különböznek. Mi az oka az agyszélhűdésnek? Első­sorban az érelmeszesedés. Legtöbbször ugyanis érelmeszesedés következtében az erek belső faláról kisebb-nagyobb da­rabkák szakadnak le, melyeket a vér­áramlás addig sodorja magával, ameddig az ér belső átmérője engedi. Itt aztán beszorul, elzárja az eret, következéskép­pen az általa éltetett szövetek nem jutnak oxigénhez s fokozatosan elhalnak. így aztán azok az idegsejtek, melyek a káro­sult részen vannak, nem adnak ki ingere­ket az általuk beidegzett izmoknak, vagyis bénulás, mozgásképtelenség keletkezik. Az érelmeszesedésen kívül az agyszél- húdés keletkezhet más szervekben kiala­kult vérrög (szív) bevitelével az agyba, továbbá az agyi erek falának kitüremlésé- ből való vérzéskor (agyvérzés), valamint a magas vérnyomás következményeként is. Ritkább esetekben agyszélhűdést okozhatnak a vér betegségei is, elsősor­ban a vörös vérsejtek túlszaporodása, leukémia és egyes véralvadási zavarok. Nagyon fontos, hogy a hirtelen moz­gásképtelen, agyszélhűdéses beteg mi­előbb kórházba kerüljön, ahol intenzív ellátásban részesülhet. A gyógyítás célja a bénult testrészek újraélesztése, ami többek között az agyi vérellátás javításá­val kísérelhető meg. Az agyszélhüdés keletkezésének okától függően a gyógyí­tás eredményessége különböző. Előfor­dul, hogy a beteg teljesen visszanyeri mozgásképességét, máskor viszont javu­lás csak nagyon kis mértékben figyelhető meg. A beteget, állapotától függően 3-4 hét után hazaengedik. Igaz, hogy a beteg szempontjából ez örömteljes pillanat, de sokszor a családnak nem kis problémát jelent a hozzátartozó ellátása. Gondolni kell ugyanis arra, hogy a legtöbbször mozgásképtelen, ágyhoz kötött ember ál­landó felügyeletet és gondoskodást igé­nyel. Ahhoz, hogy a beteg állapota foko­zatosan javuljon, nem elég őt tisztában tartani és étkeztetni, hanem rendszere­sen tornáztatni is kell, sót beszélgetni vele, hogy javuljon beszédkészsége. Az otthon végzett rehabilitációs folya­matnak ott kell folytatódni, ahol a kórházi kezelés végén abbamaradt. Az ágyban fekvő betegnél legfontosabb a felfekvé­sek megelőzése. A felfekvés azért kelet­kezik, mert az ágy és a csontok között összenyomott szövetekben elégtelen a vérkeringés, s ezek ennek következté­ben fokozatosan elhalnak. Mély, nehezen gyógyuló sebek, fekélyek keletkeznek, legtöbbször a sarkakon és a keresztcsont fölött. Megelőzésképpen a beteg testhely­zetét 2-3 óránként változtatni kell (oldal­ról hanyatt és vissza). Sohasem engedjük azonban a beteget a béna oldalára feküd­ni. Jót tesz a vérkeringés javításának érdekében a felfekvéses helyek rendsze­res masszírozása is. Ne feledkezzünk meg a végtagok, kezdetben passzív majd aktív tornáztatá- sáról sem. A legnagyobb probléma, hogy a betegek nem szívesen mozognak, mivel tudják, hogy az számukra nagy meg­erőltetéssel jár. Az állandó mozdulatlan­ság következtében a nem használt izom­csoportok, ínszalagok fokozatosan sor­vadni kezdenek, összehúzódnak, s az iyen végtagokat később még nehezebb mozgatásra bírni. Ezért a betegnek kez­detben más személy, később az egész­séges kezének, lábának segítségével kell tornáztatnia a megbénult felén lévő vég­tagokat. Az ágy végéhez rögzített szíj, heveder segítségével aránylag biztonsá­gosan gyakorolható a felülés és vissza- fekvés művelete. Ha a beteg állapota már engedi, felültethetjük az ágy szélére is, de ilyenkor lábát mindig szilárd alapra tegyük (sámli, szék), hogy növeljük biztonságér­zetét. Ülőhelyzetben a fej és törzs mozga­tásával elérhető az egyensúlyérzék foko­zatos javulása. Az ágyban való felültetés után következhet a beteg fotelba ültetése. Ez az agyszélhűdéses ember számára nagy lépés, mivel már nem érzi magát ágyhoz kötött betegnek. A fotelban való üldögélés után következhet a felállás gya­korlása, majd fokozatosan a járás újrata­nulása (kezdetben mankó, sétabot segít­ségével), először egyenes terepen, ké­sőbb lépcsőn is. Az agyszélhűdéses beteg gyógyulása meglehetősen hosszadalmas és sok tü­relmet igényel mind a károsult mind gon­dozói részéről. Dr. RÁCZ GÁBOR van szó, beigazolódott - jegyezte meg Bartók Csaba. - A vízben né­gyen voltak, három férfi és egy nő, aki a felfordult csónakba kapaszko­dott.- Mi is történt tulajdonképpen? - kérdeztem, a sötét hullámokat für­Röviddel nagy ünnepük, a határ­őrök napja előtt találkoztam a dunai határőrség tagjaival. Akkor még nem sejtettem, hogy rövidesen vi­szontlátjuk egymást. Július 16-án a Csehszlovák Sajtóiroda hírül adta, hogy a határőrök életeket mentettek. Ezért kerestem fel őket ismét. A ko­máromi (Komárno) kikötőben már vártak. A motorcsónak legénységé­vel - Jaroslav Medo tizedessel, Bognár Barnabás, Bartók Csaba és Kováts András katonákkal elindul­tunk a Duna azon szakasza felé, amely július 13-án tragikus esemény színhelye volt. Kellemes volt a hajózás, szép a táj, a partokon sokan napoztak. A kék egyenruhás fiúk már meg­szokták ezt a látványt, hiszen na­ponta végigszántják csónakjukkal az öreg folyó habjait. Rövidesen a szín­helyre érkeztünk. A kormányos a parancsnok utasítására megfordí­totta a csónakot, úgy állítva be a mo­tort, hogy a hullámok ne ragadjanak bennünket magukkal. Mentőmellé­nyekben kiléptünk a kabinból. Előttünk Esztergom és híres szé­kesegyháza pompázott, de mi nem ezért jöttünk ide, hogy a panorámá­ban gyönyörködjünk. , - Mintegy hatszáz méterre va­gyunk partjainktól és kétszázra a magyar partszakasztól, az 1714- es kilométer térségében - magya­rázta Jaroslav Medo. - Az említett napon, délben egy órakor itt történt a tragédia, amelyet sohase tudunk majd elfelejteni. Szolgálatban vol­tunk és hirtelen embereket láttunk a vízben. Először azt hittük, fürde- nek, de gyanússá vált, hogy ilyen nagy távolságra vannak a par­toktól... Csak néhány pillanat telt el és döntöttek. A kormányos parancsot kapott, hogy a legnagyobb sebes­séggel induljon az emberek felé.- Sejtésünk, hogy fulladozókról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom