Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-03 / 181. szám, szerda

Az SZKP Központi Bizottsága ülésének határozatai A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának múlt pénteki ülésén három hatá­rozatot hagytak jóvá. A dokumen­tumokat az alábbiakban kivonato­san ismertetjük. I. Az első határozat a 19. országos pártkonferencia határozatainak megvalósításával kapcsolatos tenni­valókról szól. A KB feladatul adja a pártszervezeteknek, hogy figyel­müket az országos pártértekezlet határozatainak teljesítésére össz­pontosítsák, arra törekedve, hogy ez legyen minden párt- és társadalmi szervezetekben a pártmunka fő tar­talma, s az embereket a rájuk bízott feladatok iránti felelősségre ösztö­nözzék. Döntő jelentőséget kap a .kommunisták kezdeményező­készsége és szervezettsége, harcot kell folytatni a fogyatékosságok, a bürokrácia, a fegyelmezetlenség ellen. Intézkedéseket kell foganatosíta­ni az ország jobb élelmiszerellátása érdekében, valamint a mezőgazda­sági-ipari komplexum gazdálkodási viszonyainak további fejlesztése és tökéletesítése érdekében. Az erre vonatkozó javaslatokat az SZKP KB Politikai Bizottsága kidolgozta. A Szovjetunió, valamint az egyes szövetségi és autonóm köztársasá­gok minisztertanácsai, a kerületi és határterületi végrehajtó bizottságok, a köztársasági kommunista pártok központi bizottságai, a kerületi és határterületi pártbizottságok e javas­latok alapján dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket az élelmiszer-ellátás javítása érdekében, s azokat a gya­korlatban meg kell valósítani. Tudo­másul kell venni, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa a 19. pártkonfe­rencia ajánlásai alapján javaslatokat dolgozott ki a radikális gazdasági reform mélyítésére és a fogyatékos­ságok felszámolására. Ezeket a PB jóváhagyta, most a további munka alapjává válnak. Az említett szervek hagyják jóvá a szovjet kormánynak a fogyasztási cikkek növelését, a pi­ac jobb ellátását és a szolgáltatások alapvető átalakítását célzó határo­zatait. Az SZKP KB a köztársasági kommunista pártok központi bizott­ságainak és az alsóbb pártszervek­nek, valamint az illetékes tanácsi szerveknek a pártértekezlet döntése alapján feladatul adja, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyenek gyakorlati lépéseket a pártbizottsá­gok és a tanácsok funkcióinak körül­határolására. Emellett növelni kell a tanácsok szerepét az adott terület szociális-gazdasági fejlődéséért, erősíteni a tanácsok önállóságát, és segítséget kell nekik nyújtani a ká­derekkel való ellátásban. Ki kell zár­ni, hogy a pártbizottságok, valamint a tanácsok végrehajtó és hatalmi szervei közös határozatokat hoz­zanak. Az ülés hangoztatta annak fon­tosságát, hogy a pártszervezetek munkájában növelni kell az aktivitást és erősíteni kell az a önállóságot. Demokratikusabbá kell tenni a pár­ton belüli kapcsolatokat, mélyíteni a pártos elvtársiasság légkörét. Le kell küzdeni a passzivitást, felelős­séggel kell teljesíteni az SZKP szer­vezeti szabályzatát, alapvetően megváltoztatni a választott szervek munkáját, amelyek teljes felelősség­gel tartoznak a pártszervezetekben kialakult helyzetért. A központi bi­zottság ülése hangsúlyozta az évzá­ró pártgyűlések elkövetkező idősza­kának a jelentőségét. Jóvá kell hagyni az SZKP KB határozatát a beszámolók előterjesztéséről és a pártszervezetekben történő vá­lasztásokról. Azonnal meg kell valósítani a po­litikai intézményrendszer reformjá­val kapcsolatos jogi és szervezeti intézkedéseket. Ennek érdekében ez év októberében országos vitára kell bocsátani az alkotmánymódosí­tásokról, valamint a népi képviselők tanácsaiba történő választásokról szóló törvényjavaslatokat. Ezekre a választásokra 1989 márciusában kerül sor. Az említett törvényjavasla­tok kidolgozása során a központi bizottságnak a 19. országos pártér­tekezleten elhangzott beszámolójá­ban foglalt tézisekből és az elfoga­dott határozatokból, valamint a je­lenlegi ülésen előterjesztett beszá­molóból kell kiindulni. Az SZKP KB nevében a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának legközelebbi ülése elé kell terjeszteni az államhatalmi szer­vek felépítésével és tevékenységé­vel, valamint a bíróságok tevékeny­ségével kapcsolatos kérdéseket ab­ban a szellemben, ahogy a 19. párt­értekezlet határozatai megfogal­mazták. 1989 áprilisában össze kell hívni a népképviselők kongresszusát. Ezt követően a legfelsőbb tanácsban megkezdeni az ifjúságról, a szak- szervezetek jogairól, az önkéntes társaságokról, a közéleti és egyéb érdekvédelmi tevékenységről, a saj­tóról szóló törvények kidolgozását. A tanácsok szerepének növelé­se érdekében 1989-ben elő kell ké­szíteni a helyi önigazgatásról és a helyi gazdaságról szóló törvényja­vaslatokat. Ezeket társadalmi vitára kell bocsátani. A nemzetek és nemzetiségek kö­zötti kapcsolatok terén figyelmet kell fordítani az egyes területi egységek­nél a stagnálás jelenségeinek fel­számolására. Megengedhetetlen a nemzetek és nemzetiségek szoci­ális, gazdasági és szellemi követelé­seinek a lebecsülése. Szembe kell szállni az átalakítást ellenző, a naci­onalista és soviniszta szenvedélye­ket szító erőkkel. Meg kell szilárdíta­ni a nemzetek és nemzetiségek kap­csolatainak jogi alapjait. Feladatul kell adni a politikai bizottságnak, hogy a köztársasági kommunista pártok központi bizottságaival, az illetékes kerületi és határterületi pártbizottságokkal és tudományos intézetekkel közösen a jövő év ele­jéig dolgozzák ki a Szovjetunió nem­zetei és nemzetiségei közötti kap­csolatok tökéletesítéséről szóló anyagokat, s ezeket az SZKP KB ülése elé kell terjeszteni. A jövő év közepéig lényegében végre kell hajtani a bíróság megre­formálását, az ügyészségek, döntő- bíróságok, vizsgálati szervek, ügy­védi irodák és a jogi szolgáltatás tevékenységének átalakítását. II. A második határozat a pártszer­vezetekben folyó választásokkal és a beszámolók előterjesztésével fog­lalkozik. A köztársasági kommunista pártok központi bizottságaitól lefelé egészen a járási pártbizottságokig és az alapszervezetekig pontosan fel kell készülni az évzáró gyűlések­re. Az évzáró gyűléseken és párt­konferenciákon értékelni kell a XXVII. kongresszus, valamint a 19. országos pártértekezlet hatá­rozatainak teljesítését. Növelni kell a pártalapszervezetek szerepét, fo­kozni a tanácsokban, a szakszerve­zetekben, a Komszomolban és más társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták munkáját. Értékelni kell a gazdasági reform folyamatát az új gazdasági mechanizmus beve­zetésével, az önelszámolással, önfi­nanszírozással és a termelésben való önigazgatással kapcsolatos kérdéseket. Alaposan elemezni kell az élelmiszerprobléma megoldásá­nak módjait, intézkedéseket hozni a kolhozok és szovhozok termelési lehetőségeinek hatékony kihaszná­lására, mégpedig a szállítási és bér­leti szerződések különböző formái­nak kihasználásával. Tervszerűen kell megközelíteni a következő fela­datokat: a piac feltöltése jó minősé­gű napi fogyasztási cikkekkel, növel­ni a lakásépítést, javítani a kereske­delmet és a szolgáltatási szférát, tökéletesíteni az egészségügyet, megvalósítani a közép- és főiskolai reformot, s jobban kielégíteni a dol­gozók szellemi és kulturális szük­ségleteit. Tökéletesíteni kell a em­berek eszmei és internacionalista nevelését. A választási kampánynak maxi­málisan hozzá kell járulnia az egész párton belüli élet demokratizálásá­hoz, az alkotó vita, a szabad véle­ménynyilvánítás, a széles körű bírá­lat és önkritika, a személyes felelős­ség és öntudatos fegyelem légköré­nek a kialakításához. A pártértekez­let irányvonalával összhangban mindenütt biztosítani kell a jelöltek­ről a véleménynyilvánítást, a pártbi­zottságok tagjainak és titkárainak megválasztásakor a titkos szava­zást, a többes jelölést és azt a jogot, hogy a pártszervezetek javaslatokat tehessenek a felsőbb pártszerv összetételére. A választásokat úgy kell megrendezni, hogy az irányító pártszervekbe valóban aktív, kezde­ményező, jó képességekkel rendel­kező emberek kerüljenek, akik ké­pesek tettekkel hozzájárulni az áta­lakítás kibontakoztatásához. A párt­aktívát friss erőkkel kell feltölteni. Érvényt kell szerezni a pártértekez­leten elfogadott elvnek, hogy ugyan­azt a választott tisztséget két megbízatási időszakon keresztül le­het betölteni. El kell érni, hogy a be­számoló előkészítése és a pártszer­vezetekben a választások a széles körű nyíltság légkörében menjenek végbe. Minderről a tömegtájékoztató eszközökben informálni kell a köz­véleményt. III. A harmadik határozat a pártappa­rátus átalakításának fő irányairól szól. Az év végéig át kell szervezni az SZKP Központi Bizottságának, valamint a helyi pártszerveknek az apparátusát, a jelenlegi feltételek­nek megfelelően átalakítani a szer­kezetét. Emellett el kell kerülni, hogy az ágazati irányítás szerint aprózzák fel az apparátust, s erősíteni kell azokat a láncszemeket, amelyek az alapvető bel- és külpolitikai ügyekkel foglalkoznak. Lényegesen csökken­teni kel az apparátus tagjainak szá­mát. A pártapparátus átszervezését, a munkatársak számának csökken­tését arra kell kihasználni, hogy erő­sítsük az állami, a gazdasági és a társadalmi tevékenység fontos szakaszait, valamint szilárdítsuk a párt alsóbb láncszemeit. Emellett megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tanácsi apparátus és a népi ellenőrzési szervek erősíté­sének. Az SZKP KB elsőrendű jelentősé­get tulajdonít az irányítás politikai jellege erősítésének, ezt a pártbi­zottságok hajtják végre. Fel kell szá­molni az adminisztratív-utasításos módszereket, a technokratikus meg­nyilvánulásokat, s el kell mélyíteni a párt és társadalmi élet demokrati­kus elveit. A pártbizottságoknak és az apparátusnak következetesen életbe kell léptetniük a pártnak a tár­sadalom forradalmi megújítását cél­zó irányvonalát, alkotó módon kell cselekedni az eszmei, a nevelő és a szervezési munka formáinak ki­használásával, nem szabad utasít- gatniuk az alapszervezeteket és korlátozni tevékenységüket. Figye­lemmel kell kísérniük a gyakorlati pártmunkát az új feltételek között, levonni a következtetéseket, ele­mezni a politikai, gazdasági, szociá­lis és a szellemi szférában zajló folyamatokat, és részt vállalni a leg­jobb tapasztalatok terjesztéséből. A pártbizottságoknak, irodáiknak és titkárságaiknak nagyobb figyel­met kell szentelniük a pártappará­tusban dolgozók kiválasztásának. Az apparátusban dolgozók kiválasz­tásakor elkerülhetetlen feltételnek kell tekinteni a pártalapszervezet ajánlását. A pártszervezetnek, amely az ajánlást tette, joga van arra, hogy javasolja az illető vissza­hívását, ha csalódást okozott. Az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak feladatul adja az ülés, hogy vitassa meg és hagyja jóvá a köz­ponti bizottság apparátusának új struktúráját, határozza meg a helyi pártszervek apparátusának alapvető láncszemeit, és adja meg a jogot a köztársasági kommunista pártok központi bizottságainak, a kerületi és határterületi pártbizottságoknak, hogy önállóan oldják meg a struktu­rális és szisztemizációs kérdéseket. Hétfőn kezdődött meg Kazahsztánban az OTR-22 típusú szovjet raké­ták megsemmisítése - összhangban a decemberi rakétaszerzódéssel. A rakétamegsemmisítésen amerikai ellenőrök is részt vettek, szovjet és külföldi újságírókat is meghívtak. - A felvételen James Bush, az amerikai szakértők vezetője mond beszédet a nagygyűlésen. (Telefoto: ČSTK) Örményország és Azerbajdzsán pártvezetőinek találkozója (ČSTK) - Hegyi Karabah köz- igazgatási központjában, Sztyepa- nakertben tegnap megbeszélést folytatott Abdulrahman Vezirov, az Azerbajdzsán KP KB és Szőrén Aratyunyan, az örmény KP KB első titkára. A találkozón részt vett Arka- gyij Volszkij, az SZKP KB-nak és a Legfelsőbb Tanács Elnökségének képviselője is. Véleményt cseréltek az SZKP KB-nak, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének és a minisztertanács­nak a Hegyi Karabahra vonatkozó határozatai teljesítéséről. Genrih Pogoszjan, a karabahi területi párt- bizottság első titkára tájékoztatott a jelenlegi helyzetről, a közélet meg­újulásáról, ezekben a folyamatok­ban a pártszervezetek szerepének erősítéséről. A találkozón rámutattak: az auto­nóm területen számos hiányosság és nehézség merült fel, ami viszont elkerülhetetlen intézkedéseket tett szükségessé a kialakult helyzet ren­dezésére. Megengedhetetlen, hogy a szö­vetségi minisztériumok, központi hi­vatalok, valamint a köztársasági és kerületi szervek nem teljesítik a párt és a kormány által jóváhagyott hatá­rozatokat. Számos konstruktív ja­vaslat született Hegyi Karabah szo- ciális-gazdasági és kulturális fejlő­dése meggyorsítására. Az örmény KP KB és az Azer­bajdzsán KP KB első titkára a meg­beszélést követően találkozott Sztyepanakert lakosaival. Az iráni külügyminiszter szerint Már nincsenek tisztázatlan kérdések Az öbölháború rendezéséről tárgyalnak Bagdadban is (ČSTK) - Javier Pérez de Cuel­lar, a világszervezet főtitkára az ira­ki—iráni konfliktus rendezéséről folyó tárgyalások keretében hétfőn este New York-ban immár hatodszor ta­lálkozott Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszterrel. A főtitkár a négy- szemközti tanácskozás után kijelen­tette: Irán kész a közvetlen tárgyaié­Genscher elégedett (ČSTK) - Hans-Dietrich Gen­scher alkancellár, az NSZK külügy­minisztere a Süddeutscher Rund- funknak adott nyilatkozatában kije­lentette: a szovjet reformpolitika megítélésében nincs véleménykü- Jönbség a bonni kormánykoalíción belül. „Kohl kancellár egyetért véle­ményemmel, hogy a nyíltság politi­kája, melyet Mihail Gorbacsov a bel- és külpolitika terén folytat, visszafordíthatatlan“ - mondotta a külügyminiszter. A továbbiakban megerősítette a szovjetunióbeli út­ján elért pozitív eredményeket, s hangsúlyozta, a kétoldalú kapcso­latok fejlődésében kedvező távlatok mutatkoznak. Minőségi változásokra hozta fel a példát, hogy a szovjet fél a Szovjetunióban élő német nemze­tiség kérdését kész vegyes munka­csoportban megvitatni. Egyidejűleg reményét fejezte ki azzal kapcsolat­ban is, hogy Nyugat-Berlin kérdését illetően az álláspontok szintén köze­lednek egymáshoz. sokra Irakkal, a problémát a tanács­kozás időpontja okozza. Az iráni külügyminiszter elmond­ta, hogy az ENSZ főtitkárával átte­kintették a konfliktus megoldásának lehetőségeit, és már nem maradtak tisztázatlan kérdések. Az iraki fővárosban, Bagdadban tegnap megkezdődött az ún. hetek bizottságának ülése. A testületet az iraki-iráni konfliktus rendezése ér­dekében az Arab Államok Ligája alakította meg. Szovjet ellenőrök az Egyesült Államokban (ČSTK) - Szovjet ellenőrök cso­portja érkezett hétfőn este Washing­tonba. A csoport tagjai arról győződ­nek meg, hogy az Egyesült Államok­ban betartják-e a közepes és rövi­debb hatótávolságú rakéták meg­semmisítéséről szóló szov- jet-amerikai szerződést. A szovjet szakemberekkel ma közük, hogy a négy 10 főből álló csoport konkrétan hol tesz ellenőr­zést. Július elsejétől 30-ig a szovjet ellenőrök a közepes hatótávolságú rakéták gyártására, raktározására és megsemmisítésére szolgáló 17 amerikai katonai létesítményből már kilencben tettek látogatást. (ČSTK) - Ankarában hétfőn fel­újították Haydar Kütiunak, a Török Kommunista Párt főtitkárának és Nihat Sarginnak, a Török Munkás­párt főtitkárának perét. A TKP főtitkára védóbeszédében elsősorban a török alkotmánynak a kommunisták mindennemű tevé­kenységét tiltó cikkelyeit bírálta, s elítélte a kormánynak az 1980-as katonai hatalomátvételt követően betiltott politikai pártokkal és szerve­zetekkel szembeni álláspontját. A két haladó politikust tavaly no­vemberben tartóztatták le azt köve­tően, hogy hétéves NSZK-beli száműzetésükből önként tértek visz- sza az országba. Az ügyész június­ban mindkét ellenzéki vezetőre 275 év börtönbüntetés kiszabását kérte, amiért marxista-leninista alapokon nyugvó állam létrehozására töre­kedtek. A török hatóságok eljárása nagy­szabású tiltakozást váltott ki a világ haladó és demokratikus közvélemé­nye körében. Ennek köszönhető, hogy a mostani tárgyaláson több mint harminc megfigyelő van jelen Nyugat-Európából. Az emberi jogok védelmével foglalkozó társadalmi szervezetek, de az Európa Parla­ment politikai frakcióinak nevében is az igazságtalanul fogva tartott két politikus szabadonbocsátását köve­telik. Törökország Felújították a kommunista vezetők perét

Next

/
Oldalképek
Tartalom