Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)
1988-08-17 / 193. szám, szerda
A petríni csillagvizsgáló dolgozói már évtizedek óta fáradoznak azon, hogy terjesszék az asztronómia és más természettudományok legújabb ismereteit. A csillagászat és a vele rokon tudományok iránt érdeklődők számára előadásokat, egy- és többéves tanfolyamokat szerveznek. A csillagvizsgáló munkatársai természetesen tudományos tevékenységet is kifejtenek. Ezenkívül a csillagvizsgáló tájékoztató központ, amely évente sok száz kérdésre válaszol írásban vagy telefonon. A felvétel a nyugati kupolában készült, ahol az égbolt megfigyeléseit végzik. A képen Pavel Suchan, a csillagvizsgáló munkatársa látható (jobboldalt). (Petr Matička felvétele - ČTK) Növekszik a telefonra várakozók száma A legfontosabb kapocs Michal Pekár (Lörincz János felvétele) A nemzeti bizottságok és a lakosság kapcsolatát különféle módon és szinten számtalan testület és szakbizottság teszi sokrétűvé és átfogóvá, azonban a legfontosabb kapcsot a polgári bizottságok jelentik. Most, amikor az elkövetkező időszakban a helyi nemzeti bizottságok bővülő hatásköre minden eddiginél nagyobb és új jellegű igényeket támaszt a lakosságért végzett munkájukkal szemben, rendkívül növekszik a polgári bizottságok szerepe is. Milyen feltételek között hárulnak az új feladatok a polgári bizottságokra a Nyitrai (Nitra) járásban? Erről kérdeztük Michal Pekárt, a járási nemzeti bizottság szervezési szakosztályának vezetőjét.- Májusban tartottuk a polgári bizottságok járási konferenciáját, hogy felmérjük erőnket, eredményeinket, s hogy a legfontosabb tennivalókra irányítsuk polgári bizottságaink figyelmét. Megállapítottuk, hogy 1984 óta alapjában véve nem változott a polgári bizottságok szerepe, helyzete és gazdasági eszközeik felhasználásának lehetőségei sem. A munkájuk körülményei azonban változtak. Ennek megfelelően ki kell szélesíteni és el kell mélyíteni a lakosság részvételét a közéletben, ésszerűsítenünk kell a a választott szervek és dolgozóik munkáját. A képviselőválasztásokkal egyidóben került sor - 1986 szeptemberében - a polgári bizottságok megválasztására is. Jelenleg járásunkban összesen 108 polgári bizottság dolgozik, ezekben közel ezer lakos tevékenykedik. Cselevésük meghatározója az önkéntesség és a közéleti felelősségérzet. • Konkrétabban miben, hogyan segíthetnek a polgári bizottságok a helyi nemzeti bizottságoknak?- Elsősorban a választási programok teljesítésében jelent együttműködésük nagy segítséget A lakosság társadalmi munkáját kell szervezniük. Közismert a lakótelepi magatartás: néhányan mindig mozgósíthatók, a lakosok többsége azonban csak akkor fog lapátot, gereb- lyét, ha a kezébe adják, ha személyesen becsöngetnek érte. Itt látom, központi községeinkben és városaink lakótelepein a legfontosabbnak a polgári bizottságok jelenlétét. Segíthetnek megóvni a közterületeket, játszótereket, parkokat, a drága pénzért telepített és féltve őrzött, ápolt bokrokat és cserjéket, vagy akár lépcsőházainkat. Ho2?zájárul- hatnak a lakógyűlések, a képviselők fogadóóráinak megszervezéséhez, hatékony szervező és felvilágosító munkát fejthetnek ki. De a közrend, a szocialista együttélés feltételeinek megteremtéséért is sokat tehetnek. Figyelmeztethetik a nemzeti bizottságot a lakossági panaszokra, az előforduló hiányosságokra, a problémákra. • Tehát annyi a dolguk, amennyi minden társadalmi-közéleti felelősségét tudatosító lakosnak lenne?- Annyival több, amennyivel kevesebb az ilyen közéleti felelősségét tudatosító, átérző ember. De azért óriási értékek születnek lakossági összefogással, a nemzeti bizottságok és a lakosság együttműködésével. Csak néhány példa járásunkból. Az 1986-87-es évben csupán a Z akció beruházási részében 117,5 millió korona értéket hoztunk létre. A környezet javításában és védelmében is értünk el felmutatható eredményeket. Tovább szélesítettük a hálózati vízvezetékre kötött körzetek, községek körét, folytattuk a csatornahálózat építését, új üzleteket, vásárlóközpontokat adtunk át, továbbfejlesztettük termálfürdőinket, javítottuk tömegközlekedésünk feltételeit, s a párthatározatok szellemében a lakossági igényeket kielégítő új szolgáltatásokat vezettünk be. A kiegészítő szolgáltatások fejlesztését szem előtt tartva, 321 ipar- engedélyt adtunk ki a helyi nemzeti bizottságok hatáskörében. Mindehhez bizony sok helyütt volt szükség a polgári bizottságok véleményére, segítségére, amint mondtam, elsősorban lakótelepeinken, ahol nem olyan közvetlenek, személyesek az emberi kapcsolatok, mint kisebb fal- vainkban. • Valahogy úgy kell tehát dolgozniuk, mint egykor az agitátoroknak?- Ma a meggyőzés és a tájékoztatás sokkal igényesebb feladat. Nem lehet csak úgy egyszerűen házról házra járni. Azonban ott élnek egy lakótelepi „panelházban“, egymás szomszédságában az emberek. Az egyik tájékozottabb, ismeri a nemzeti bizottság célját, lehetőségeit. Nagy szavak nélkül, valós, meggyőző érvekkel, példájával, a közérdekű munkában maga mellé állíthatja, vélemény kimondására bíztathatja mondjuk egy lakógyűlésen a szomszédját, a közömbösebb, passzívabb embereket. Vagy vegyünk egy egészen más példát, az idős, magányosan élő emberek gondját, amely megoldottnak aligha mondható. Nincs annyi alkalmazottja a nemzeti bizottságnak, hogy minden magára maradt emberre ők nyithassák rá az ajtót. De a polgári bizottságok tagjai, ha állandó kapcsolatban állnak a képviselőkkel, a társadalmi szervezetekekkel, megtehetik ezt. • Mintha túl sokat várnánk a polgári bizottságoktól. Olyasmit is, amit még nem sikerült intézményesen megoldanunk. E megfizethetetlen áldozatos és rendkívül bonyolult munkát - tényleg - hogyan lehet megfizetni?- Amit a polgári bizottságok anyagi elismerésként kaphatnak, jelképesnek is alig mondható. Egy kilenc-tizenegy tagú bizottság például évente kaphat ezer korona jutalmat. Ez fejenként alig száz korona. Ha már annyi új igénnyel, feladattal fordulunk feléjük, akkor át kellene gondolni azt is, miként teremthetnénk számukra jobb körülményeket. Hiszen előfordul, hogy az elnök vagy a titkár otthonában tanácskoznak. Ez, ugye, nem tekinthető megoldásnak. Ha bebizonyosodott, hogy szükségünk van a polgári bizottságokra, akkor működésükhöz anyagi és egyéb feltételeket is biztosítani kell. Méltányos-e, hogy csak elismerő oklevelet, emlékérmet nyújtunk át ezeknek az embereknek, akik munkájuk mellett - amíg más mondjuk másodállással, „fusival“ foglalkozik - a mások gondját-baját, a közösség ügyeit intézik? Azt hiszem, ahol felismerték és számba vették a gyenge pontokat és a fékező erőket is, ott nem fog késni és elmaradni eltávolításuk sem. Főként ha az önálló kezdeményezés, a megoldások - helyi feltételekből következő - keresése válik meghatározóvá. Ennek a körvonalait érzik, erre készülnek a Nyitrai járásban is. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET Szlovákiában a posta dolgozói ez év első felében 17 072 új telefonállomást állítottak a lakosság szolgálatába, és ezzel már az egészévi tervüket is teljesítették. Ennek köszönhetően a második félév kezdetén már összesen 1 121 552 telefon- állomás működött az országrészben. Telefonautomatából 4602 áll a lakosság rendelkezésére, mégpedig Bratislavában 996, Nyugat-Szlo- vákiában 1205, Közép-Szlovákiá- ban 1174, míg Kelet-Szlovákiában 1227. Sajnos, a telefonhálózat gyors ütemű bővítése sem képes lépést tartani a telefonigénylések számának növekedésével. A posta az SZSZK-ban összesen 64 937 kérvényt tart nyilván (18 851-et Bratislavában, 20 489-et Nyugat-Szlová- kiában, 14 623-at a Közép-szlovákiai, 10 974-et pedig a Kelet-szlovákiai kerületben). A telefonhálózat bővítése azonban gyorsabban is haladhatna, ha nem fékeznék a túlságosan lassan megvalósuló beruházások. Az elhúzódó építkezések klasszikus példája a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) telefonközpont és postahivatal épülete, amelyet a Michalovcei Magasépítő Vállalat egyszerűen nem bír befejezni... A Tőketerebesi (Trebi- šov) járásnak ezen a részén emiatt gond a telefonhálózat kívánt ütemű bővítése, de hasonló a helyzet Kassán (Košice), Bardejovban és Szlovákia más járásaiban is. Az építkezési munkák lassú üteme Bratislavában ugyancsak fékezi az új telefonállomások létesítését. Pedig a postások már a többi szlovákiai kerületből is segítik az építők munkáját, ám csak annyit sikerült elérniük, hogy a telefonigénylések és az újonnan létesített telefonállomások száma egyensúlyban maradt. A cél az, hogy a telefonhálózat bővítése gyorsabb legyen mint a telefonállomásra várakozók számának növekedése. Eszményi helyzet azonban csak akkor várható ezen a téren, ha az igénylést követően legfeljebb három hónapot kell várni az új telefonállomás beszerelésére, hiszen a távlati tervek szerint minden lakásban lesz telefon, és a lakók a földgolyó bármely telefonállomásával összeköttetést teremthetnek, mivel a távközlési rendszer az egész világon egységes. Bolygónkon több mint 700 millió telefonkészülék működik. Minderről a Posta Központi Igazgatósága bővített tanácskozó testületének közelmúltban megtartott ülésén tárgyaltak, amelyen többek között arról is beszámoltak a szlovákiai postások, hogy 1988 első felében nem kevesebb mint 185 millió közönséges postai levélküldeményt, 13,1 millió ajánlott levelet, 2,9 millió csomagküldeményt, 21,9 millió pénzesutalványt és az előfizetőknek 204,5 millió újságot, illetve folyóiratot kézbesítettek. A Posta Bratislavai Központi Igazgatóságához 33 414 dolgozó tartozik, akiknek az átlagkeresete 2713 korona. VLADIMÍR RYMAREVIČ- ALTMANSKIJ A főváros egyik lakótelepén r i dinnyét árul egy fiatal házaspár. Amolyan kisdinnyések, mert hetente csak egyszer jelennek meg, s pár óra alatt eladják a terményüket. - Olcsók - mondják a törzsvevők. Inkább kevesebbért adják mint a zöldségüzletben, és minden egyes darabot meglékelnek. Sót, ha a vevő ínyenc, ott helyben meg is kóstolhatja. Aztán vagy viszi vagy nem. Merci Akadékoskodók meg irigyek persze itt is akadnak. A minap beállt a sorba egy lakótársam, kiselőadást tartva arról, hogy ezek a csallóközi dinnyések már lassan milliomosok lesznek. Meg hogy drága is a termény. Miért nem termelnek többet a szövetkezetek, van azoknak elég földjük?- Csak nézze meg! - mutat előre. - Hogy veszik tőlük! Az a szőke nő a múlt héten is a legnagyobbat vitte. Fizetett vagy hetven koronát. Hát honnan van az embereknek ilyenre pénzük?! Bezzeg én nem veszek. Engem nem lehet palimadárnak nézni... Van aki csak hallgatja a polgártársat, van aki védelmébe veszi a házaspárt, mondván, hogy inkább ezt veszi meg, mint azt a gyanús külsejű dinnyét az üzletben. És olyan is akad, aki még rá is kontráz:- Nem akaródzik a fiataloknak dolgozni. A kertészkedésből, na meg nyerészkedésből gazdagodnak... A so/ lassan lépdel előre. Aztán a fejünket forgatjuk, mert hirtelen idegen beszédet hallunk. Külföldi turisták vesznek körül bennünket. A hangadó pártfogásába is veszi rögtön a látszatra más kontinensről jöttékét. Mutogat, bólogat, aztán röstellkedve felénk fordul:- Tud valaki németül? - A sorból egy idős hölgy felvilágosítja az önkéntesünket, hogy az illető urak nem németül, hanem franciául beszélnek. Ekkor őszinte megrökönyödésünkre a fiatal dinnyeárus eszmecserébe kezd a turistákkal. Mi, nézők hol az egyik felet, hol a másikat lessük.- Ez tud franciául! - böki oldalba a hangadót a mérsékeltebb szárny képviselője. Pár perc múlva sűrű köszőngetések közepette a vendégek távoznak. Folytatódik a vásár. Az arcokon több a derű, hangosan dicsérik a kitűnő zamatú dinnyét, van aki tapintatosan az elárusító foglalkozása felől érdeklődik. A mi emberünk fontoskodva a dinnyehalmaz felé bök, és a legnagyobbat kéri. Lékelés, kóstolgatás. Ki tudja, mikor vágott utoljára ilyen elégedett képet?! Lobog a zöldhasú...- Merd - mondja.- A többi a magáé. SZITÁS GABRIELLA ó m KÖSZÖNTŐ ■ 1988. augusztus 17-én ünnepük házasságkötésük 25. évfordulóját a drága jó szülők és nagyszülők, Stefanek László és felesége, Soós Blanka Felsőszeliben (Horné Saliby). E szép ünnep alkalmából gratulálnak és hosszú, boldog életet kívánnak: lányaik, fiuk, vejük és unokáik: Aneta és Beatrix. Ú-3247 ■ 1988 augusztus 17-én ünnepli 75. születésnapját a drága jó édesanya, nagymama, dédike, özv. Godány Ferencné Lipta Verona Királyfiakarcsán (Kráľ. Kračany). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, jó erőt, egészséget és hosszan tartó, békés, boldog életet kívánnak szerető családja körében: lányai: Rózsi, Magdi, Ilonka, fia: Laci, vejei: a két Laci, Anti, menye: Anka, tíz unokája és öt dédunokája. Ú-3307 ■ Augusztusban ünnepli 90. születésnapját Lukovics Vendel Komáromban (Komárno). E szép ünnep alkalmából szeretettel gratulálnak, és további jó egészséget kívánnak: lányai, vejei, fia, menye, kilenc unokája és tizenhét dédunokája, akik sokszor csókolják a dédapát. Ú-3327 VA KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét mindenkinek, akik 1988. július 5-én elkísérték utolsó útjára a szo- motori (Somotor) te- , __ metöbe egyetlen V j fiunkat, f| Trója Lászlót, akit a halál váratlanul, 19 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönetét mondunk Rácz Andrásnak, a hnb elnökének a szép búcsúbeszédért. Köszönjük a sírjára helyezett koszorúkat és a sok virágot, melyekkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-3316 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, a rokkantszervezet tagjainak és mindazoknak, akik 1988. július 16-án elkísérték utolsó útjára a nemesócsai (Zem. Olča) temetőbe a drága jó férjet, édesapát, apóst, nagyapát, dédapát, Beke Józsefet, aki rövid betegség után, 86 éves korában hunyt el. Köszönjük a megható búcsúbeszédet, a sok szép virágot, koszorúkat, az őszinte részvétnyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Szeretetét s jóságát örökké őrzi: gyászoló felesége és családja. Ú-3335 ■ Fájdalomtól megtört szívvel, könnyes szemmel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, jó barátnak, szomszédoknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik 1988 július 11 -én elkísérték utolsó útjára a nagy- kaposi (Veľké Kapušany) temetőbe Simon Sándort, akit a halál tragikus körülmények között, 17. életévében ragadott ki családja köréből. Külön köszönjük mindazoknak, akik koszorúkkal és virágokkal enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-3338