Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-13 / 163. szám, szerda

A Zdanie lengyel folyóirat cikke A csehszlovákiai válságos események évfordulójáról A lengyel Zdanie című folyóirat Jerzy Mielecki, a Csehszlovákiában szolgálatot teljesített egykori diplomata tollából A prágai tavasz érlelódése és kudarca címmel közöl cikket. A szerző bevezetőben megállapítja: az aki egyenlőségjelet tesz az ún. prágai tavasz, a lengyelországi megújulás és a Szovjetunióban zajló átalakítás közé, tévedést követ el. A cikk megállapítja, hogy ezek­ben a folyamatokban fellelhetők pár­huzamok és hasonlóságok, ám a konkrét történelmi okokra, feltéte­lekre való tekintettel nem lehet szó azonosságukról. Egyértelmű a kü­lönbség az időt tekintve. A csehszlo­vákiai válság ma már jelentős mér­tékben történelem, az ebből a tény­ből eredő minden következménnyel együtt. A mai ismeretek szintjéből ered ugyanakkor annak szükséges­sége, hogy pontosítjuk a hatvanas évek néhány értékelését. Az utolsó szó szent joga a csehszlovák pártot illeti meg. Mivel azonban az 1968-as csehszlovákiai helyzet az esemé­nyek alakulása folytán nemzetközi kihatásokkal járt, és akkor Lengyel- ország is állást foglalt az ügyben, Lengyelországnak is joga van arra, hogy e témában elmondja mai véle­ményét. A folyóirat ezzel összefüggésben részletesen elemzi a csehszlovákiai gazdasági, politikai és társadalmi válság fokozódását és 1968-as be­tetőzését. Azt írja, hogy a párt- és állami vezetés kiengedte a kezéből a politikai kezdeményezést és elve­szítette az események alakulására gyakorolt döntő befolyását, egyebek között Alexander Dubček határozat­lansága következtében, ami abban a sorsfordító pillanatban több volt, mint politikai hiba. Az 1968-ban Csehszlovákiában felmerült remé­nyek azért sem válhattak valóra, mert ebben a nehéz időszakban hi­ányzott a nagyobb formátumú ve­zető. A párt és a társadalom nem volt kellően felkészülve a mélyreható változásokra. A reformokat elsietve, a kibontakozó válság feltételei kö­zötti erős nyomás alatt vezették be. Az ilyen reformok könnyen destruk­tív folyamatokká változhatnak. Fontos a vezetésnek az a képes­sége, hogy szembeszálljon egyrészt a konzervatívok, másrészt az ellen­őrizhetetlen aktivitást szorgalmazó radikálisok nyomásával. Ez semmi esetre sem érhető el, ha a reformok mozgató erejévé a politikai kezde­ményezés más központjai vagy a tö­megtájékoztató eszközök válnak, ahogy az Csehszlovákiában történt. A párt nem volt képes szembe száll­ni a „jobbról“ jövő nyomással és így nem tudta hatékonyan leküzdeni a konzervatív akadályokat sem. A pártvezetés nem volt képes következetesen megvalósítani az ún. akcióprogramban megfogalma­zott politikai programját és a változá­sok már nemcsak a deformációk, hanem a szocializmus ellen is kezd­tek irányulni. Az augusztusi események köz­vetlen következménye nem a cseh­szlovákiai reformoktól való eltávolo­dás volt, hanem az, hogy általuk élesebb határok jöttek létre. A szer­ző megállapítja, hogy éppen au­gusztus után született meg a föderá­cióról szóló törvény, de ugyancsak akkor vonták vissza a gazdasági reformot. A csehszlovákiai reformkísérletek kudarcának voltak külső okai is. Minden bizonnyal a CSKP vezetése sem mérte fel realista módon külö­nösen a Szovjetunió érdekeit és ál­láspontját. A kelet-nyugati kapcso­latokban rendkívüli időszak volt ak­kor, s ezt nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A CSKP vezetése nem rendelkezett átgondolt politikai stra­tégiával, miközben nemzetközi konf­liktusba sodródott. Csak a konfliktus során, már a csapatok bevonulása után került sor Ludvík Svoboda el­nök fontos politikai kezdeményezé­sére, melynek köszönhetően a párt és az állam vezetői a helyükön ma­radtak, s az állam, a gazdaság és a társadalom konszolidálásán mun­kálkodtak. Bizonyos ideig - 1969 áprilisáig - tovább tartott a bizonytalan hely­zet. Az 1968-1969-es válság követ­kezményeit ezután néhány éven be­lül sikerült leküzdeni és Gustáv Hu­sák vezetésének évei azokhoz az esztendőkhöz tartoznak, amelyekre a stabilizáció és a fejlődés jellemző. Akárcsak más szocialista országok­ban, most Csehszlovákiában úgy­szintén lépéseket tesznek a társa­dalom életének átalakítására. A csehszlovákiai reformok kudar­ca hosszú időre befagyasztotta a re­formtörekvéseket, mind Csehszlo­vákiában mind a többi szocialista országban. Ám a szocializmus fejlő­désének történelmi folyamata azt ta­nítja, hogy a reformok elengedhetet­lenek - írja a Zdanie című lengyel folyóirat. Lenin és a nemzetiségi politika A moszkvai Pravda múlt pénteki számában folytatta A történelem lapjai című sorozatát. A legutóbbi rész a Szovjetunió megalakulásával és Leninnek a nemzeti­ségi problémák megoldásához való hozzáállásával foglalkozik. A Pravda rámutat, milyen nehéz nemzetiségi örökséget vett át a fiatal szovjet állam az orosz imperializ­mustól, amely soviniszta politikát folytatott az országban élő nemze­tekkel szemben. Az eloroszosítás, a nemzetiségi ellentétek és az ellen­ségeskedés szítása, a nemzetek gazdasági, politikai és kulturális egyenlőtlenségének törvényesítésé- re irányuló törekvések tükrözték a kormányzó körök kizsákmányoló céljait, s azt az igyekezetüket, hogy megtartsák imperiális előjogaikat. Lenin munkái, valamint a pártdo­kumentumok az Október utáni idő­szakban megteremtették azt az ala­pot, amelyen a szovjet köztársasá­gok katonai-politikai szövetségét ál­lami egyesítésükre, az új szinten kialakult szövetségükre lehetett megváltoztatni. A nemzetiségi kér­dések megoldásában a szovjet párt és állam vezetőire hatalmas felelős­ség hárult. Lenin ezt teljes mérték­ben tudatosította, amit megerősít az a megkülönböztetett figyelem is, amelyet e feladat megoldásának szentelt. A nemzetiségi politika pár­tos elveitől való eltávolodásra irá­nyuló kísérletek Lenin bíráló reagá­lásába ütköztek. A pártvezetők egy része, köztük Sztálin, kezdetben a független nem­zeti köztársaságok létrehozását az adott politikai feladat átmeneti meg­oldásának tartották és a lehető leg­nagyobb területi összevonást szor­galmazták, ami nem mindig vette figyelembe a nemzetiségi szempon­tokat. így történt ez Belorusszia és Litvánia egyesítésének esetében is. A moszkvai Pravda cikke a nem­zetiségi kérdésekkel kapcsolatban felmerülő konkrét viták leírása során kitér rá, hogy Sztálin elhamarkodot­tan járt el, bizonyos érzéketlenséget tanúsított és maximális központosí­tásra törekedett, amire őt Lenin fi­gyelmeztette is. Ez a két különböző hozzáállás 1921 -ben tükröződött a Kaukázuson túli terület pártveze­tőinek magatartásában és a nemze­tiségi kérdések e területen történő gyakorlati megoldásában. A Pravda nagy figyelmet fordít az OSZSZSZK és a független köztár­saságok kölcsönös kapcsolatait szabályozó határozat előkészítése körüli későbbi eseményekre. Lenin abban az időben már beteg volt és Gorkijban élt, a határozati javaslatot Sztálin dolgozta ki. Leninnek elvi fenntartásai voltak a tervezettel kap­csolatban, többek között nem értett egyet a szövetségi köztársaságok önállóságának korlátozását célzó sztálini tendenciával, azzal, hogy ezeket a köztársaságokat az Orosz Föderáció „autonóm“ részévé vál­toztassák. Lenin ezzel szemben ha­tározottan szorgalmazta a szövetsé­gi köztársaságok önkéntes és egyenjogú egyesülésének koncep­cióját a proletár internacionalizmus elvi szellemében. A dokumentum, amelyet Lenin módosítása után elfo­gadtak, megnyitotta az utat a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének megalakítása felé. (Rp) SORSOLTAK AZ EURÓPAI LABDARÚGÓ KUPATORNÁKRA Van esélye a csehszlovák csapatoknak BEK: Sparta Praha - Steaua Bukarest • KEK: Inter Slovnaft ZŤS - Szredec Szófia, UEFA Kupa: östers Växjô - DAC, Real Sociedad San Sebastian - Dukla Praha • Az első mérkőzéseket szeptember 7-én, a visszavágókat október 5-én játsszák (sr) - Tegnap Genfben sorsoltak az európai labdarúgó kupatornák első fordulójára. A csehszlovák csapatok kaphattak volna erősebb, de könnyebb ellenfeleket is. Úgy tűnik, a Sparta helyzete a legnehezebb, hiszen a Steaua Bukarest BEK-gyóztes és tavaly is az elődöntőbe került. Az utóbbi időben rendszerint utcahosszal nyeri a román bajnok­ságot. Egyenrangú ellenfélnek Ígérkezik a Szredec Szófia, bár az Inter Slovnaft ZŤS-nek egyáltalán nem lesz könnyű dolga. Akárcsak a Duklá- nak. A DAC könnyen veheti a svéd akadályt, persze az északiakat sosem szabad lebecsülni. Végeredményben minden csehszlovák csa­patnak esélye van a továbbjutásra, de a maximumot kell nyújtaniuk. A három kupa első mérkőzésére szeptember 7-én kerül sor, a visszavá­gókat október 5-én játsszák. Azért nem a megszokott időközben, mivel szeptember 17-én kezdődik az olimpia. Az érdekeltek így látják az esélyeket -JOZEF JARABINSKÝ, a Sparta edzője: „Nem kívántunk ilyen nehéz el­lenfelet. A Steauának az utóbbi időben fantasztikus a kupamérle­ge, a románok kemény, de technikás futballt játszanak. Ennek ellenére bizako­dunk, a pillanatnyi forma dönt“. ŠTEFAN ŽÁK, az Inter Slovnaft ZŤS titkára: „Úgy gondolom, érdekes mérkő­zésekre van kilátás. Annak ellenére, hogy nem ismerjük a Szredec játékerejét, tud­juk, hogy a bolgár labdarúgás gyors, dina­mikus és az európai középmezőnybe tar­tozik“. PECZE KÁROLY, a DAC edzője. „A svéd futball napjainkban az európai élme­zőnybe tartozik, több északi játékos sze­repel élvonalbeli európai klubokban, s a klubcsapataik is sikeresek a kupák­ban. Az östers Váxjö nem annyira ismert, vidéki együttes, akárcsak a DAC. Amióta én irányítom a csallóközieket, még nem találkoztunk svéd együttessel, de holnap erre sor kerül: 17.30 órakor az IFK Norr- köping ellen játszunk Inter Kupa-mérkő­zést. Három nap múlva lesz a visszavágó. Úgy érzem, a két csapat egyforma esély- lyel pályázik a továbbjutásra“. JAROSLAV JAREŠ, a Dukla szakve­zetője: „A San Sebastian számunkra a nagy ismeretlen. Attraktív ellenfélnek ígérkezik. Az az érzésem, hogy a spanyo­lok az utóbbi időben a keménységre épí­tenek, s ez a játékmód kedvez a Duk- lának". BAJNOKCSAPATOK EURÓPA KU­PÁJA: Sparta Praha-Steaua Bukarest, Real Madrid-Moss FK, Pozoporikosz Lar- naka-IFK Göteborg, Dynamo Berlin -Werder Bremen, FC Bruges-Bröndby Koppenhága, FC Porto-HJK Helsinki, Rapid Wien-Galatasaray Istambul, Szpartak Moszkva-Glentoran Belfast, Vi- tosa Szófia-AC Milan, Hamrun Spartans -Nentori Tirana, Górník Zabrze-Jeunes- se Esch, FC Larisza-Neuchatel Xamax, Bp. Honvéd-Celtic Glasgow, FC Dun- dalk-Crvena Zvezda Belgrád, AS Mona- co-Valur Reykjavík. A PSV Eindhoven erőnyerő. KUPAGYŐZTESEK EURÓPA KUPÁ­JA - selejtező: Békéscsaba-Bryne (nor­vég), 1. forduló: Fram Reykjavík-FC Barcelona, Omonia Nicosia-Panathinai- kosz Athén, FC Floriana-Dundee United, Mechelen-Avenir Beggen, Dinamó Buka­rest-Kuusysi Lahti, RSC Anderlecht-FC Metz, FC Glenavon-Aarhus, Flamurtari Vlora-Lech Poznan, IFK Norrköping -Sampdoria, Grasshoppers Zürich—Eint- racht Frankfurt, Carl Zeiss Jena-FC Krems, Berry City—Cardiff City, Borac Banja Luka-Metalliszt Harkov, Roda Kerkrade-Viktoria Guimaraes, Inter Slovnaft ZtS-Szredec Szófia. Saka- ryaspor - A selejtező győztese. UEFA KUPA: FC Gröningen-Atletico Madrid, FC Aarau-Lokomotíve Leipzig, St. Patrick-Hearts, Zalgiris Vilnius-Aust- ria Wien, Sporting-Ajax Amsterdam, Real Sociedad San Sebastian-Dukla Praha, Union Luxemburg-FC Liége, VfB Stutt- gart-Tatabányai Bányász, Braga-lnter Milano, FC Antwerpen-FC Köln, Új- pest-Akranes (izlandi), Glasgow Ran- gers-GKS Katowice, FC Aberdeen-Dy- namo Dresden, Dnyepr Dnyepropet- rovszk-Girondins Bordeaux, Osters Väx- jö-DAC, Turku—Linfield, Molde-Vare- gem, Bayern München-Légia Varsó, Tor­pedo Moszkva-Malmö FF, Vienna-lkast Koppenhága, Bayer Leverkusen-Bele- nenses Lisszabon, Otelul Galati-Juven- tus, Apoel Nicosia-Velezs Mosztar, AEK Athén-Atletico Bilbao, Montpellier-Benfi- ca, Victoria Bukarest-Sliema Wanderers, SSC Napoli-PAOK Szaloniki, Szlavia Szófia-Partizán Belgrád, AS Roma-FC Nürnberg, Servette Genf-Sturm Graz, Trakia Plovdiv-Dinamo Minszk, Besiktas Istambul-Dinamo Zágráb. • A Slovan Rim. Sobota labdarúgó- csapata ma délután barátságos mérkő­zést játszik a magyar bajnok Bp. Honvéd ellen. • Magyarországi hírek szerint a sportvezetés ismét Mezey Györgyöt szeretné megnyerni a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitányának. Leg­utóbb azt is bejelentették, hogy a tech­nikai igazgatót újra szövetségi kapitány követi, mert az előbbi funkció nem vált be. SAKK „ Fortuna mellém szegődött, de még így is érvényes: az erősebb győz“ - ez a fő gondolata annak a beszélgetésnek, amelyet a Sztroji- tyelnaja Gazeta napilap jelentetett meg a világbajnok Garri Kaszparov- val és az exvilágbajnok Vaszilij Szmiszlowai. A beszélgetés témája a sakkozók Világ Kupájának máso­dik tornája volt, amelyet a franciaor­szági Belfortban bonyolítottak le. A rendezvényt Kaszparov nyerte, s Szmiszlov meghívott vendégként vett részt rajta. Kaszparov bevallotta: bizonyos pillanatokban a szerencsével sem állt hadilábon ugyanúgy, mint a má­sodik helyen végzett exvilágbajnok Karpov. Emellett azonban fontosnak tartja a tudást is. Kaszparov nagyra értékelte Karpov teljesítményét: „Rendkívüli leleményessége, küz­dőszelleme olyan tulajdonság, ame­lyet sok nagymester irigyelhet tőle". Szmiszlov kijelentette: „Kaszpa­rov eredménye és játékstílusa meg­győző... Csak az első fordulóban volt a szokottnál valamivel óvato­sabb. A tizennegyedikben, amikor már két pont előnyre tett szert, nagy Sportfogadás A Športka 28. játékhete I. húzásának nyereményei: I. díj: nincs nyertes, II. díj: 3 nyertes á 200 000 korona, III. díj: 74 nyertes á 21 350 korona, IV. díj: 4788 nyertes á 570 korona, V. díj: 98 720 nyertes á 45 korona. A II. húzás nyereményelosztása: I. díj: nincs nyertes, II. díj: egy nyertes - 200 000 korona, III. díj: 59 nyertes á 26 939 korona, IV. díj: 3981 nyertes á 701 korona, V. díj: 88 362 nyertes á 52 korona. A Sazka 28. játékhetének nyeremé­nyei: I. díj: 5 nyertes á 73 250 korona, II. díj: 237 nyertes á 2326 korona, III. díj: 3525 nyertes á 259 korona. A MATES 28. játékhetének nyere­ményelosztása: I. díj: 4 nyertes á 162 798 korona, II. díj: 588 nyertes á 1665 korona, III. díj: 16 395 nyertes á 99 korona. (ČSTK) volt az önbizalma s nem fordított elegendő időt az egyes lépések elő­készítésére. Nagyra értékelem Kar­pov eredményét is. Fortunáról sokat beszéltünk, nem emlékszem, hogy valaha is a gyengék oldalán állt volna“. Szmiszlov elismerően nyilat­kozott a sorrendben harmadik he­lyen végzett Elvestről, s mint el­mondta, meglepte őt Timman, Ju- szupov és Beljavszkij gyenge telje­sítménye. (č) • Az Egyesült Államok csapata nyerte Taipehben a William Jones Kupá­ért rendezett nemzetközi férfi kosárlabda­tornát. A döntőben 77:69 (43:30)-ra le­győzte Ausztrália együttesét. • A 16,2 km-es egyéni időfutam szerepelt a rajna-westfáliai kerékpáros körverseny 6. útszakaszának műsorán. A győzelmet az NSZK-beli Stumpf sze­rezte 22:38,0 perccel a norvég Dahler (-13), és a lengyel Zaman (-15) előtt. A csehszlovák Kreuziger -20 mp-cel az ötödik lett. Az összetett versenyben az NSZK-beli Henn 19:37:07 órával áll az élen Kreuziger (T22) előtt. • A csehszlovák női junior kosár- labda-válogatott a második helyen vég­zett a koblenzi nemzetközi tornán a győz­tes Szovjetunió mögött. A harmadik he­lyet az NSZK válogatottja szerezte meg a spanyolok, a belgák és a lengyelek előtt. Eredmények: Csehszlovákia-Len- gyelország 93:58, Csehszlovákia-Spa- nyolország 72:65, Csehszlovákia-Belgi- um 100:54, Csehszlovákia-Szovjetunió 58,82, Csehszlovákia-NDK 88:51. STEAUA. 1946-ban alapították a ro­mán hadsereg klubját, 1963-tól e néven szerepel. Az idén tizenharmadszor lett bajnok, s az örökranglistán megelőzte a Dinamó Bukarestet. A pontküzdel­mek során egyetlen vereséget sem szenvedett, csupán négy döntetlent ért el. Tizenöt alkalommal lett kupa­győztes. A Steaua 1986-ban megnyerte a BEK-et, méghozzá tizenegyes rúgá­sokkal; a Barcelona volt az ellenfél. Azóta a Steaua alkotja a válogatott gerincét. Az erősségei a hátvéd Bumbescu és Belodedici, a közép­pályás Hági (valószínűleg külföldre szerződik) és a csatár Piturca, aki 34 találattal elnyerte a gólkirályi címet. An­gel lordanescu edzőnek sok jóképessé- gü játékos áll rendelkezésére. 1969- ben a Steaua a Trnava ellenében esett ki a BEK-ből (0:4 és 3:1). A csapat rendszerint a következő összeállítás­ban játszik: Liliac - lován, Bumbescu, Belodedici, Ungureanu - Stoica, Há­gi, Rotariu, Bálint - Lacatus, Piturca. SZREDEC SZÓFIA. A klub 1948- ban alakult Csavdar Szófia néven, a futballtörténelem CSZKA néven is­mert. Mostani nevét 1985-tól viseli, ek­kor átszervezték a klubot. A katonacsa­pat 24-szer lett első a bajnokságban, 13-szor a kupában. Minden idők legsi­keresebb bolgár együttese. Kétszer bekerült a BEK-elódöntóbe (1967, 1982). A bolgár csapatok közül a Szre­dec lőtte a legtöbb gólt, szám szerint 76-ot. Penev 21 találattal gólkirály lett. A megszokott összeállítás: Aposztolov - Mladenov, Csavdarov, Bezinszki, Boriszov - Jancsev, Kosztadinov, Penev, Bonev - Toicskov, Kirov. ÖSTERS VÄXJÔ. Dél-Svédország városának csapata 1968-ban került fel a legjobbak közé. És rögtön bajnoksá­got nyert, amelyet háromszor megis­mételt, utoljára 1981-ben. 1977-ben kupagyőztes lett. Tavaly a negyedik helyen végzett, jelenleg 12 forduló után a 7. helyen áll, 11 pontot szer­zett, gólkülönbsége 11:14. Tehát nem szórja a gólokat, de keveset is kap. Az Ihter Kupa rendszeres résztve­vője, igazi nemzetközi sikert még nem ért el. A csapat kapujában a válogatott Thomas Ravelli áll. A válogatott keret tagja még a középpályás Trüdsson, a védelem közepén két finn válogatott szerepel, Petäjä és Europaeus. 1977- ben a Vaxjö a KEK elsőn fordulójában a Lokomotívával mérkőzött és kiesett (0:0 és 2:2). A megszokott összeállítás: Ravelli - Persson, Petäjä, Europae­us, Björklund - Westerlund, West- ring, Trüdsson, Jansson - Hansson, Eklund. SAN SEBASTIAN. A 80-as évek elején érte el legnagyobb sikereit az 1909-ben alapított klub. Ekkor két­szer lett bajnok (1981,1982). Az idén a Real legnagyobb ellenfele volt a bajnoki címért folyó küzdelemben, végül is a második lett. A spanyol kupa döntőjében a Barcelonától kapott ki. A San Sebastian kapujának őrzője a 34 esztendős Arconada, aki 70-szer sze­repelt a válogatottban. A csapat edzője a volt walesi csatár, John Toshack. A megszokott összeállítás: Arconada - S. Bakero, Rekarte, Larranaga, Gorris - Gajate, Uria, Beguiristain, Zamora - Ufarte, Loren. Nemcsak a szerencse... EREDMÉNYEK - ESEMÉNYEK - EREDMÉNYEK AZ ELLENFELEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom