Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-12 / 162. szám, kedd

Levelezőink írják Pionírok üdültetése Jól felkészültek a pionírnyárra a Lévai (Levice) járásban. Zöld Má­ria, a járási szakszervezeti tanács dolgozója elmondta, hogy a pionírok nyári üdültetését az FSZM alapszer­vezeteivel, az üzemekkel és a válla­latokkal közösen szervezték meg. összesen 2117-en üdülnek az idén különféle nyári táborokban. Sajnos a táborok kapacitása nem elégíti ki az érdeklődést, ezért az üdülési le­hetőségeket külföldi csereakciókkal biztosítják 240 gyereknek. A kö­zépiskolások és ipari tanulók részé­re az idén először szerveztek a Szovjetunióba nyári üdülést. A Járási Pionír- és Ifjúsági Ház is szervez különféle táborozási lehető­ségeket a pionírházban tevékenyke­dő szakkörök tagjainak. Nyári tábo­raiban 518 gyerek üdül majd. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége is biztosított nyaralási lehetőségeket a pioníroknak. A szö­vetkezeti dolgozók 700 gyermeke tölti hazánk különböző vidékein a nyári szünidőt, 300-an pedig kül­földi pionírtáborokban üdülnek majd. Császár Ernő Hasznos munkát végeznek Szocialista társadalmunk nagy fi­gyelmet szentel a csökkent munka- képességű polgároknak, különféle munkalehetőségeket teremt szá­mukra, hogy képességeikhez mér­ten bekapcsolódhassanak az alkotó munkába, érezzék, hasznos tagjai társadalmunknak. Ipolynyéken (Vinica) az Integra Ipari Szövetkezet teremtett munka­lehetőséget számukra. Igaz, megle­hetősen szűkös körülmények kö­zött végzik munkájukat, de remény­kednek, hogy rövidesen javul Ünnep volt a községben A Nemzeti Front választási prog­ramjának teljesítése általában attól függ, sikerül-e mozgósítani az em­bereket a kitűzött célok megvalósítása érdekében. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a feladat mindenkinek szívügye legyen. Egyik ilyen fontos, mindenki számára jelentős kérdés megoldása volt Besén (Beša) a kul- túrrendezvények megfelelő színhe­lyének a biztosítása. Az erre a célra szolgáló, több ízben átalakított isko­la épületét már az idő vasfoga rég kikezdte. Amikor a terep-előkészíté- si munkák után 1986 májusában a Nemzeti Front választási program­jának a fő pontja lett az új művelődé­si ház megépítése, mindenki lelke­sedéssel fogadta a hírt. A több mint 1,5 millió korona be­ruházással tervezett építkezésen mindenki részt vett. A majd 200 egyéni és 9 kollektív szocialista kö­telezettségvállalás keretében 36 700 órát dolgozott le a lakosság. Közülük a legaktívabbak a SZISZ- tagok és a Kalász Testnevelési Egyesület volt. A férfiak az építkezé­si anyag szállításánál, a falazásnál, a betonozásnál, a járdák építésénél, a nők főleg a végső szakaszban, a takarításnál segédkeztek. Az 1986-os, de főleg az 1987-es esztendőben alig akadt olyan hétvé­ge, amikor nem szorgoskodtak vol­na a besiek a művelődési ház építé­sénél. A helyi efsz gépek és más mechanizmusok kölcsönzésével já­rult hozzá a munkához. Ez év június 10-e, az új művelő­dési ház átadásának napja ünnep volt a besiek számára. Az új, korsze­rű, tágas épületben helyet kapott egy színpaddal ellátott nagyterem, tanácskozásra is szolgáló klubhelyi­ség, büfé, konyha, ruhatár és mel­lékhelyiségek. A hivatalos átadási ünnepség után színes kulturális mű­sor, majd bál következett. Szabó Márta a munkafeltételük, ugyanis ígéretet kaptak, hogy új épületbe költöznek. Munkájukat egyszerű tevékeny­séggel kezdték, zsákokat készítet­tek. Később áttértek az ágyneművar­rásra. Három éve ipari tevékenysé­get folytatnak, az oravai Tesla ré­szére készítenek alkatrészeket szí­nes televíziókhoz. Kisebb mennyi­ségben villanyszereléshez és lám­patestekhez szükséges alkatrésze­ket is összeszerelnek. Az eddigi te­vékenység közül ez a legmegfele­lőbb számukra. Az újabb termékre való átállás kezdetben gondot oko­zott, de ma már mindenki zökkenő- mentesen végzi munkáját. Nagy fi­gyelmet, pontosabb munkát igényel, mint a korábban végzett munka, de az eredmények azt mutatják, a mi­nőséggel nincs baj. A felvételen (balról) Huszár Ilona, Anna Fašangová és Dobos Márta tekercskészítés közben. Kép és szöveg: Bojtos János Felvásárlás minőségi követelményekkel A Mezőgazdasági Terményfelvá­sárló és Ellátó Vállalat gabčíkovói részlegén jól felkészültek a gabona zökkenőmentes felvásárlására, tisz­títására, szárítására és raktározásá­ra. Barczi Emil, az üzem vezetője elmondta, hogy szükséges minél előbb elszállítani a 2400 tonna tava­lyi készletet. A vállalat dolgozói a környező mezőgazdasági üze­mekkel 7500 tonna gobona felvásár­lására kötöttek szerződést. Ehhez meg van a szükséges tisztító- és szárítóberendezés. Közepes ned­vesség esetén napi 500 tonna gabo­na fogadására képesek. A műszaki ellenőrzés, rendet, kifogástalan hi­giéniát talált a magtárakban, a mun­ka- és tűzbiztonsági ellátottsággal sem volt probléma. A gabona átvé­tele és raktározása fajták szerint történik, hogy maximálisan megőriz­zék a kenyérgabona sütőipari érté­két Sörárpából a felmérések szerint a legjobb kezeléssel, többszöri tisz­títással sem teljesíthetik tervüket, mivel az idei termés gyenge minősé­gűnek ígérkezik. Az eddiginél figyel­mesebben, szigorúbb mércével ér­tékelik a felvásárolt gabona sütőipari és söripari értékét. A kenyérgabona felvásárlását és utókezelését külö­nös gonddal végzik. Teljes üzemel­tetéssel napi 700 tonna búza átvéte­lére képesek. Krascsenics Géza Honismereti kerékpártúra Az idén július 15-24-e között XIV. alkalommal rendezik meg a Csema­dok művelődési klubjának hagyo­mányos nyári honismereti kerékpár- túráját, amely ezúttal a Csallóközt járja be. A szervezők között találjuk a Csemadok KB klubtanácsának tagjait, a Csemadok Dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda) Járási Bizott­ságát, a somorjai (Šamorín), hrobo- ňovói és nagymegyeri (Čalovo) mű­velődési klubokat. A komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet őrsújfaiusi (Nová Stráž) élelmiszerüzletének öttagú kollektívája havonta 700-800 ezer korona forgalmat bonyolít le. A felvételen Novák Mária, aki több mint öt éve vette át az üzlet vezetését. Sztrecskó Rudolf felvétele A hagyományoknak megfelelően a rendezvény nyitott, mindenki kor­határra és nemre való tekintet nélkül részt vehet rajta, aki érdeklődik a helytörténeti, az irodalmi, a népraj­zi hagyományok, a természeti érté­kek, a magyar lakta terület élete iránt és aki eleget tesz a túra szerve­zési és biztonsági követelményei­nek. A túrához bármely napon és bárhol lehet csatlakozni, akár gép­kocsival, akár motorkerékpárral. Elsősorban az „első túrásoknak“ szeretném felhívni a figyelmét né­hány jó tanácsra. A túrán, mely ezút­tal szinte végig sík terepen halad, csak jó állapotban lévő, csomagtar­tóval ellátott kerékpárral érdemes részt venni, nem feledkezve meg a pótalkatrészekről sem. Az ellátás­ról, élelmezésről mindenki maga gondoskodik. További szükséges felszerelés a könnyű sátor, háló­zsák, megfelelő, minden időjárást kielégítő ruházat, evőeszköz, csaj­ka. Természetesen nem hiányoz­hatnak a személyi okmányok és a zsebpénz sem. A túrának három táborhelye lesz. Az első Somorja (július 15-18), a második Felsőpatony (Horná Po- tôň 18-22), a harmadik táborhely pedig Kulcsod (Kľúčovec, 22-24). A túra tervezett műsora: sportta­lálkozó, különféle előadások hang­zanak el Felsőpatony történetéről, csallóközi hiedelmekről, a Csallóköz növényvilágáról, csillagászatról, csallóközi népdalokról. Puntigán József Gyermekgondozási segély V. E.: Két gyermekről gondosko­dom. A kisebbik augusztusban lesz két éves. Jelenleg még kapom a 600 korona összegű gyermekgondozási segélyt. Azt szeretném megtudni, hogy ez az összeg jár-e a kislányom hároméves koráig. A gyermek hároméves koráig ak­kor jár a gyermekgondozási segély, ha a gyermek 1987. december 31-ét követően született, s az anya még egy további gyermekről gondosko­dik (lásd az 50/1987 Tt. számú tör­vénnyel módosított 107/1971 Tt. sz. törvény 2. §-át.) Árvák ellátása G. J.: A lányom 1986-ban meg­halt. Leányanya volt és két gyerme­ket hagyott maga után. A gyermekek apjától lefogták a tartásdíjat (630 koronát) és minden hónapban el­küldték. özvegy nagymama létemre elvállaltam a két unokámról való gon­doskodást. Ezt követően emelték a tartásdíjat 1000 koronára, s a járá­si nemzeti bizottságtól kaptam 1370 koronát a gyermekekre, illetve a gondozásukért (a gondozásért 600 koronát ítéltek meg). Mivel a na­gyobbik unokám 1988. január 1. óta dolgozik, az apától 500 korona tar­tásdíjat, a gyámhivataltól pedig 985 koronát kaptam májusig. Júniusban behívtak, hogy az 1000 koronát nem nekem kellett volna megkapnom, hanem a járási nemzeti bizottság­nak, amely hozzátett volna még 370 koronát. A tartásdíjat most vissza kellene fizetnem a jnb-nek. Miért csak most szóltak, hogy az 1370 koronában benne van az apa által fizetett 1000 korona tartásdíj is? Az említett összegeken kívül Bratisla- vából kaptam két gyermekre 930 korona árvaellátást (1988-tól 465 koronát egy gyermekre) az anyjuk után. A nevelési pótlék 650 korona volt, 1988 januárjától 200 korona. Főként azt szeretném tudni, hogy létezik-e olyan törvény, amely sze­rint az apa a tartásdíjat a járási nemzeti bizottságnak köteles fizetni és nem a gyermekeinek, s hogy mihez van jogom most, amikor egy gyermekről gondoskodom. A bíróság nyilván az ön nevelő­szülői gondozásába (pestúnska sta­rostlivosť) adta a gyermekeket, mi­vel ez volt ebben az esetben az ön és a gyermekek szempontjából a legkedvezőbb megoldás. A gyer­mekekre ilyenkor tartásdíj helyett ún. hozzájárulást (hivatalos nevén „a gyermek szükségleteihez való hozzájárulást“) folyósít a jnb 750 korona összegben a tíz éven aluli, s 850 korona összegben a tízéven felüli gyermekre. A nevelőszülői gondozásról szóló 50/1973 Tt. sz. törvény rendelkezik azonban arról is, hogy ha a gyermek­nek a társadalombiztosításból szár­mazó nyugdíjat (pl. árvaellátást) fo­lyósítanak, a hozzájárulás csak az árvaellátás összege és a hozzájáru­lás összege közti különbség össze­gében jár. Ezért egy gyermekre a jnb 385 korona összegű hozzájá­rulást folyósított önnek (850 korona mínusz 465 korona árvaellá­tás = 385 korona). Térjünk át azonban arra, ami a le­velében a leglényegesebb: a tartás­díjra. Itt elsősorban azt kell látni, hogy a nevelőszülői gondozásba adással nem szűnik meg a szülő tartási kötelezettsége, bár az állam - a hozzájárulás folyósításával - át­vállalja a gyermektartás anyagi ré­szét, sőt a gyermektartással (neve­léssel és a mindennapi szükségletek kielégítésével) kapcsolatos tevé­kenységekért jutalmat is nyújt. Ez a jutalom minden egyes nevelőszü­lői gondozásba adott gyermekre 300 korona. Teljes mértékben indokolt tehát a törvénynek az a rendelkezé­se, mely szerint a bíróság által meg­állapított tartásdíjra való jogigény, a folyósított hozzájárulás összegé­nek erejéig az államra száll át. A jog­igény itt a törvény erejénél fogva száll át a gyermekről a járási nemze­ti bizottságra, a nevelőszülői gondo­zásba adás és a hozzájárulás meg­ítélése közvetlen következménye­ként. Gyakorlatilag tehát nincs szük­ség egy további döntésre ahhoz, hogy az államnak jogigénye kelet­kezzen a bíróság által a gyermek számára megállapított tartásdíjra, ha ez a gyermek jogerős bírósági döntéssel nevelőszülői gondozásba került, s jogerőre emelkedett a jnb- nek a hozzájárulás megítéséléról szóló döntése is. A gyermek érdekei nem szenvedhetnek csorbát, hiszen a törvény szavatolja azt, hogy a hoz­zájárulást rendszeresen megkapja, ami a tartásdíjaknál sajnos nem te­kinthető általánosnak, mivel a szülők gyakori munkahelyváltoztatásokkal, esetleg munkakerüléssel bújnak ki tartási kötelezettségük teljesítése alól. Mivel önt (illetve a gyermeket) az apa által megküldött tartásdíj nem illette meg, az így létrejött jogvi­szonyra a jogalap nélküli gazdago­dásról szóló rendelkezéseket kell al­kalmazni, s a jogtalan anyagi előnyt annak visszatéríteni, akinek rovásá­ra megszerezték - vagyis a járási nemzeti bizottságnak. Ez az eset azonban jóval bonyo­lultabb, mint tűnne. Azt írja, hogy az 1000 korona tartásdíjon kívül a jnb- től 1370 koronát kapott a két gyer­mekre, s hogy ezen kívül Bratislavá- ból (nyilván a nyugdíjhivataltól) 930 korona árvaellátást kapott a két gyer­mekre (465 koronát egyre), s továb­bi 650 korona nevelési pótlékot. Itt hangsúlyozni kell, hogy a jnb által folyósított 1370 koronában nem volt benne az 1000 korona összegű tar­tásdíj! Említettük már, hogy minden egyes nevelőszülői gondozásba adott gyermekért 300 korona juta­lom illeti meg a nevelőszülőt. Az 1370 koronából, tehát havi 600 ko­rona volt a jutalom (melynek megíté­léséről levelében is említést tett), amely kizárólag az ön járandósága. Ezt a jutalmat nem lehet beszámíta­ni vagy levonni a tartásdíjból. 770 korona (1370-600 = 770) az az összeg, amelyet a jnb valójában hozzájárulásként és a tartásdíj he­lyett folyósított a két gyermekre. Eb­ből egy gyermekre 385 korona jut. Ez rendkívül fontos ebben az eset­ben, hiszen a havi 1000 korona (egy gyermekre 500 korona) tartásdíj meghaladta a havi 770 korona (egy gyermekre 385 korona) hozzájáru­lás összegét. A nevelőszülői gon­doskodásról szóló törvény 7 § 2. bek. alapján, „ha a tartásdíj ma­gasabb, mint a hozzájárulás, a kü- lönbözetet letétbe helyezik annál a nemzeti bizottságnál, amely a hoz­zájárulást folyósítja“. Lényegében arról van tehát szó, hogy az időseb­bik unokájának s később a fiatalab­biknak is, jogigénye keletkezik majd a számára megítélt tartásdíj és a számára folyósított hozzájárulás közti különbözet kifizetésére. Tehát nem az 1370 koronában van benne az 1000 korona összegű tartásdíj, hanem a 770 koronát kell összevetni az 1000 krona tartásdíjjal, ami gya­korlatilag azt jelenti, hogy nem 370. koronával többet folyósítottak a megítélt tartásdíjnál, hanem havi 230 koronával kevesebbet). Ezt a havi 230 koronát kellett volna letét­be helyezniük a gyermekek számára nagykorúságuk eléréséig. A fentiek alapján tehát elmondha­tó, hogy jelenleg egy gyermekre jo­ga van az árvaellátásra (465 korona) a jnb által folyósított hozzájárulásra (385 korona), a nevelési pótlékra (amely egy gyermekre 200 korona). A havi 500 korona tartásdíjra való jogigény átszállt az államra, ám mi­vel ez meghaladja a hozzájárulás összegét, a különbözeiét (500-385 = 115 korona) letétbe he­lyezik a gyermek számára. Ezenkí­vül alacsony jövedelme indokából nyilván megmarad az a jogigénye, hogy továbbra is folyósítsák önnek a havi 300 korona összegű jutalmat a nevelőszülői gondozásért. Itt je­gyeznénk meg, hogy a nevelőszülői gondozásról szóló törvény 8 § 2. bek. szerint ez a jutalom nem illeti meg a nevelőszülőt, ha ő a gyermek valamelyik szülőjének szülője (azaz a gyermek nagyszülője). Különleges méltánylást érdemlő esetekben azonban az ilyen személyeknek is megítélhető ez a jutalom. A kialakult gyakorlat szerint a különleges mél­tánylást érdemlő eseteket a neve­lőszülő jövedelmi helyzete szerint bírálják el. (m-n.) ÚJSZ 1988. VII

Next

/
Oldalképek
Tartalom