Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-08 / 159. szám, péntek

Küldöttségvezetők felszólalása a KGST 44. ülésszakán (Folytatás az 5. oldalról) s a szervezetnek ehhez kell optimá­lis kereteket biztosítania. Marjai József befejezésül szólt a mezőgazdasági és élelmiszer-ipa­ri termelés ösztönzésének kérdésé­ről is. - Változatlanul szükségesnek tartjuk az exportőr és importőr or­szágok számára egyaránt elfogad­ható hatékony megoldások kidolgo­zását ezen a téren. Olyan közgazdasági feltételek ki­munkálására gondolunk, amelyek a közös érdekeknek megfelelően ér­demlegesen elősegítik, hogy a ked­vező természeti adottságokkal ren­delkező exportőr országok továbbra is jelentősen hozzájárulhassanak az importőr országok lakossága élelmi­szer-szükségleteinek a kielégítésé­hez - hangsúlyozta a magyar kül­döttség vezetője. VO VAN KIÉT (Vietnami Szocialista Köztársaság) Beszéde bevezetőjében Vo Van Kiét a küldöttség egyetértését fejez­te ki a KGST Végrehajtó Bizottságá­nak a Tanács tevékenységéről szóló beszámolójával.-A vietnami nép számára nagy jelentőséggel bír az a tény - hang­súlyozta a továbbiakban -, hogy az európai KGST-országok és Vietnam sokoldalú együttműködésének komplex programja időben mege­gyezik a VSZK-nak a KGST-be tör­tént belépése 10 évfordulójával. Ez szorosabbra fűzi és erősíti Vietnam és a Szovjetunió, valamint a többi testvéri szocialista ország sokoldalú együttműködését. Ebből az alkalomból is hangsúlyozni sze­retném a vietnami nép őszinte és mély háláját a Szovjetunió és a test­véri szocialista országok iránt azért a hatalmas és nagyon értékes segít­ségért, amelyet népünknek nyúj­tottak. A szocializmushoz vezető út - amelyet a gazdasági fejlődés na­gyon alacsony színvonalán kezd­tünk meg, s melyet elsősorban a kis­termelés jellemez és azt is tönkre tett a harmincéves nehéz, romboló háború - számunkra új és nagyon nehéz dolgot jelentett. Nagyon is jól tudatosítjuk, hogy országunk min­dennemű erőforrásait maximális mértékben kell mozgósítanunk, s minden téren erősítenünk kell részvételünket a nemzetközi mun­kamegosztásban. Sokoldalú, haté­kony együttműködéssel a testvéri országokkal egyúttal ki kell bővíte­nünk kölcsönösen előnyös kapcso­latainkat szomszédainkkal és a világ többi országával is. Meggyőződésem, hogy az euró­pai KGST-országok és a Vietnami Szocialista Köztársaság, Kuba és a Mongol Népköztársaság sokoldalú együttműködése komplex program­jának elfogadásával és megvalósí­tásával gazdasági közösségünk hozzájárul egyik fő célja eléréséhez - a KGST-tagországok gazdasági fejlődése szintjének folyamatos ki­egyenlítődési folyamatához, első­sorban a VSZK, Kuba és Mongólia gazdasága színvonalának az európai KGST-országokéhoz történő felzár­kózásához. Ez a nemzetközi szocia­lista munkamegosztás nemes és ki­fejező példája, ami erősen ösztönzi a fejlődő országokat, amikor további fejlődésük útjáról döntenek. Mi pedig tudatosítjuk felelősségünket azért, hogy mindent megtegyünk a testvéri országokkal folyó együttműködés minél magasabb fokú hatékonysá­gáért, az elfogadott programok alapján. Napjainkban a nemzetközi kap­csolatokban pozitív változásoknak lehetünk tanúi, amelyek kedvezően befolyásolják a világ politikai légkö­rét és az országok közötti bizalom erősítését. Az utóbbi időben a Viet­nami Szocialista Köztársaság és a Kambodzsai Népi Köztársaság fontos javaslatokat tett a kambod­zsai kérdés politikai megoldására, amelyek hűen tükrözik a reális hely­zetet magában Kambodzsában és a térségben. Ez kezdeményező hozzájárulás a békéhez, a stabilizá­cióhoz és a hosszú lejáratú együtt­működéshez Délkelet-Ázsiában, amely a világ egyik fontos térsége. Üdvözöljük a KGST és az EGK kö­zötti hivatalos kapcsolatfelvételt, akárcsak a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködést célzó politikai irányvonalat, amely a többi országgal folyó együttműködésben a kölcsönös előnyök figyelembe vé­telével történik - mondotta Vo Van Kiét. CONSTANTIN DASCALESCU (Román Szocialista Köztársaság) A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a szocialista építés nagyon fontos időszakában ülésezik, amikor a tanács tagországai szilárdan a népgazdaság intenzív fejlesztésé­nek útjára léptek A Román Kommunista Párt és a Román Szocialista Köztársaság kormánya koncepciójában a nem­zetközi gazdasági együttműködés objektív szükségszerűségként je­lentkezik az ország fejlesztése prog­ramjának megvalósítása során, a szociális és gazdasági tevékeny­ség jó feltételei között, a világ vala­mennyi népével történő együttmű­ködés, a barátság és a béke politiká­ja szempontjából. Nicolae Ceausescu elvtárs, pár­tunk főtitkára, köztársasági elnök az országos pártkonferencián hangsú­lyozta, hogy: ,,E tekintetben nagyon fontos szerepe van országunk aktív részvételének a KGST tevékenysé­gében és a 2000-ig szóló hosszúle­járatú egyezmények teljesítésében, s e szerv tevékenységének tökélete­sítésében azzal, hogy a tagországok kooperációja és szakosodása haté­konyan segítse valamennyi szocia­lista ország haladását, a szocializ­mus közös fejlődését“. Románia a KGST-n belül eddig is, és a jövőben is kész pártunk és államunk eme alapvető álláspontjá­val összhangban cselekedni. Az a tevékenység, amelyet a tanács szervei a 42. és a 44. KGST-ülés között végeztek, nagyon pozitívan értékelendő, és a továbbiakban sze­retnék megemlíteni néhány olyan kérdést, amely bennünket nyugtala­nít közös együttműködésünk tökéle­tesítésével kapcsolatban. Az első kérdés a KGST szervei tevékenységének feladatkörét érinti. A legutóbbi rendkívüli ülés óta eltelt időszakban a KGST olyan intézke­déseket hozott, amelyek az elfoga­dott határozatok teljesítését szorgal­mazták, megfigyelhető bizonyos ja­vulás a KGST szervei tevékenysé­gének rugalmasságában, csökkent az egyes szervek üléseinek száma. Megfigyelhető volt azonban az a tendencia, hogy a KGST szervei­nek tevékenységét egyre inkább ál­talános, vagy módszertani kérdé­sekre összpontosítja, úgyszintén azon kérdések megvitatására, ame­lyek nagy számban jelentkeztek más országokkal és nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos viszo­nyokban. Amint az 1988-89-es évekre szóló tervből következik, a KGST ágazati szervei kevés konk­rét feladatot határoztak meg a ter­melési kooperáció kiszélesítésére irányuló intézkedések megvalósítá­sában. Hangsúlyozni szeretném, hogy a KGST szervei tevékenységében az ilyen beszúkítés nem szolgálja a közös együttműködés fejlődését és azon célok megvalósítását, ame­lyek a KGST megalakításának alap­jait képezték. Amint arról az utolsó tanácskozá­son megállapodtunk, fontos hogy a jelenlegi időszakban a tanács min­den erőfeszítését a sokoldalú együttműködés elmélyítését szolgá­ló intézkedések kidolgozására össz­pontosítsa, különösen a gyártássza­kosodás és a kooperáció területén, ennek alapján a kölcsönös kereske­delem kibővítésére, a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagigény minél jobb kielégítésére, akárcsak a lehető legjobb ellátásra korszerű berende­zésekből, technológiai eljárásokból, iparcikkekből és élelmiszerből. A másik kérdés az együttműkö­dés mechanizmusának tökéletesíté­sét érinti. A 43. (rendkívüli) ülés óta eltelt nyolc hónap alatt a KGST szer­vei tanulmányozni kezdték a kölcsö­nös együttműködés mechanizmusá­nak fő elemeit a valutáris-, a pénzü­gyi és a hitelviszonyok terveinek koordinációja terén, a kölcsönös ke­reskedelem árképzésében és az együttműködés normatív-jogi alap­jainak területén. Amint arról a legutóbbi tanácsko­záson megállapodtunk, vagyis hogy az együttműködés fő elveivel és nor­máival összhangban a KGST alap­okmányának elveit teljes mértékben betartjuk, a KGST-tagországok között továbbfejlesztjük az együtt­működés azon formáit és módszere­it, amelyek a gyakorlatban beváltak. A harmadik kérdés a KGST szer­vei tevékenységének szervezeti ke­retét érinti. Szervezetünk szerkeze­tének egyszerűsítése keretében a román küldöttség egyetért a hatá­rozati javaslat azon gondolataival, hogy vonják össze a KGST állandó bizottságait, amelyek eddig külön- külön foglalkoztak a kőolaj- és föld­gáziparral, a széniparral és a geoló­giával. Az a véleményünk, hogy ez az új szerv emelkedjen KGST-bi- zottság szintjére éppúgy, mint ahogy az megtörtént a kölcsönös együtt­működés más fontos területein, mint például a gépipar, a mezógazdasá- gi-ipari komplexum és az elektroni- záció. Egyetértünk a vas- és fémko­hászati bizottságok összevonásával is. A legutóbbi tanácskozás megbíz­ta a tanács végrehajtó bizottságát azzal, hogy terjessze elő a KGST- tagországok nemzetközi gazdasági szervezetei rendszerének egyszerű­sítésére irányuló javaslatait, mivel ezek a szervezetek multilaterális alapon jöttek létre, s az egyszerűsí­téssel kiküszöbölhető lenne ezek te­vékenysége és a tanács szerveinek tevékenysége közötti kettősség. Amint az a tanács tevékenységéről szóló beszámolóból kitűnik, az ülé­sek közötti időszakban ebben a te­kintetben történt néhány intézkedés, azzal a meghagyással, hogy a ja­vaslatokat végső formában 1989-ig kell kidolgozni. Ezzel kapcsolatban azonban országaink néhány köz­ponti szervében és minisztériumá­ban olyan irányzatok figyelhetők meg, hogy a tanácson kívül a KGST megszüntetett szervei helyett új szervezeti formákat hozzanak létre, amelyek gyakorlatilag ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkoznának, ame­lyek a tanács korábbi szervei tevé­kenységének részét képezték. Hogy ezek a szervek újra ne alakulhassa­nak meg a KGST-n kívül, és hogy ne következzen be duplicitás azon szervek tevékenységével, amelyek hatáskörébe utalunk az illetékes te­rületeken, célszerűnek tartjuk, hogy a közös határozatokkal összhang­ban járjunk el. Ha szükségesnek mutatkozik bizonyos kérdéssel kap­csolatban a sokoldalú együttműkö­désre önálló szervezeti keretet biz­tosítani, a végrehajtó bizottság ide­iglenes szerveket hozhat létre, töb­bek között miniszteri szinten. A román küldöttség vezetője a to­vábbiakban ismertette a román párt és állam külpolitikájának elveit Nico­lae Ceausescu elvtárs koncepcióját és érveit azoknak a jelentős kérdé­seknek megoldásával kapcsolatban, amelyek az emberiséget napjaink­ban foglalkoztatják. Beszéde befeje­ző részében a román küldöttség ve­zetője kifejezte egyetértését a hatá­rozati javaslattal, amelyet a tanács végrehajtó bizottsága terjesztett elő. JANEZ ZEMLJARICS (Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság) Engedjék meg, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács és a jugoszláv küldöttség nevében köszöntsem a KGST 44. ülésszakának résztve­vőit. Külön köszönetét akarok mon­dani a baráti Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányának a szí­vélyes fogadtatásért, a jó szervezé­sért és a vendéglátásért. A 42. és a 44. ülésszak közti időszakban Jugoszlávia és a KGST kölcsönösen előnyös együttműkö­dése tovább fejlődött. Sokoldalú kapcsolatainkban egyre jelentősebb tényező Jugoszlávia és a tagorszá­gok gazdasági és tudományos-mú- szaki együttműködésének bővülése és tökéletesedése. Árucserénk mintegy 40 százalékát sok éven ke­resztül a KGST-országokkal lebo­nyolított kereskedelmünk képviselte. Az elmúlt két évben az ismert okok miatt árucserénk csökkent és ará­nya ma 30 százalék. Az idén az első félévben kisebb mértékben növeke­dett árucserénk és általában gazda­sági együttműködésünk. A jugoszláv szervezetek és a KGST-tagorszá­gok a mai napig 150 megállapodást kötöttek a sokoldalú termelési spe- cializációról és kooperációról, vala­mint a tudományos-műszaki együtt­működésről. Csupán a gépiparban az elmúlt tíz évben 80 ilyen megálla­podást kötöttünk. Az előterjesztett jelentés és a töb­bi dokumentum azt tanúsítja, hogy a tagországok jelentős erőfeszítése­ket tesznek a kölcsönös együttmű­ködés tökéletesítésére. Az együtt­működés hatékonyságának növelé­se, valamint a KGST-szervek tevé­kenységének racionalizálása hozzá­járul a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez, minőségi és mennyi­ségi bővítéséhez. A nemzetközi feszültség enyhülé­se, a nyugodtabb nemzetközi lég­kör, az államok közötti bizalom meg­erősítése, a kulcsfontosságú nem­zetközi problémák megoldása és a fontos leszerelési megállapodások megkötése új lehetőségeket terem­tett a gazdaságok megerősítésére és az alapvető reformok végrehajtá­sára. Mindez hozzájárul a minőségi­leg új alapon nyugvó fejlődéshez, a gazdagabb nemzetközi együttmű­ködéshez gazdasági, tudományos, kulturális és más területeken. Jugoszlávia mint szocialista, el nem kötelezett és fejlődő ország mindig támogatta a nemzetközi de­mokratikus mozgalmakat, amelyek­nek célja a biztonság, az egyenjogú­ság elérése, a legfontosabb nemzet­közi kérdések megoldása, a béké­ért, a biztonságért és a haladásért vállalt közös felelősség megszilárdí­tása. Országunkban az idén széles körű reformokat kezdtünk megvalósítani. A gazdasági és politikai rendszer átfogó reformját hajtjuk végre abban a helyzetben, amikor országunk a hosszú éves gazdasági pangás következményeivel, az elavult gaz­dasági struktúrával, a nemzetközi gazdasági irányzatokhoz való nem kielégítő csatlakozással, nagyfokú eladósodással, nem hatékony gaz­dasági mechanizmussal küzd. An­nak ellenére, hogy a gazdálkodás­ban, az export növelésében, a fize­tési mérleg javításában, a mezőgaz­dasági termelés növelésében, az idegenforgalom fejlesztésében és más területeken bizonyos eredmé­nyeket értünk el, arra a következte­tésre jutottunk, hogy határozottan meg kell teremteni a feltételeket az ország intenzív, haladóbb fejleszté­séhez. Fontos lépéseket tettünk, amikor májusban gazdasági-politikai intéz­kedéseket hoztunk az árak liberali­zálása, az import, a valutaárfolyam, a reális árak és piaci szabályozók érvényesítése területén. A bonyolult helyzetben korlátozzuk a keresletet, koordináljuk az áru-pénz viszonyo­kat azzal a céllal, hogy a szerveze­tekben megteremtsük a feltételeket a felhalmozás növeléséhez. Már az idén széles körű változá­sokat eszközölünk a gazdasági rendszerben. A rendszer reformjá­nak stratégiai irányvonala a gazda­sági szubjektumok önállóságára, a fogyasztási cikkek minőségére, a gazdasági törvények és a piaci konkurenciaképesség megerősíté­sére és a dinár konvertibilitásának fokozatos elérésére irányul. Ehhez hozzájárul a szabványok korlátozá­sa, valamint a gazdasági élet álla­mi szabályozásának csökkentése. A gazdasági rendszer reformjával párhuzamosan módosításokat ter­vezünk az alkotmányban és más változásokat szociális-gazdasági és politikai téren. Egyúttal fontos strukturális válto­zások végrehajtását is megkezdtük. A fejlesztésben korlátozzuk a ki­emelt feladatok számát és a fejlődés koncepcióját a hatékonyság piaci el­veihez módosítjuk. A változtatások fő célja, hogy a jugoszláv gazdaság­ban lényegesen nőjön annak a ter­melésnek a részaránya, amelyet a magasabb szintű feldolgozás és szolgáltatások jellemeznek. Továb­bá növelni kell azon termelések részarányát, amelyek nyereséget biztosítanak. A változások végrehajtása során számos problémába ütköztünk, ezek közé tartozik a magas eladóso­dás. Az utóbbi években Jugoszlávia annyi külföldi hitelt törlesztett, hogy azok összege nagyobb volt a társa­dalmi termék értékénél. Az adósság törlesztésére felhasználtuk az ex­portból eredő devizabevétel csak­nem 50 százalékát. Ezért megálla­podásra törekedtünk - és sikerült is elérnünk - a törlesztés befizetésé­nek halasztásáról. Az évi törlesztés összegét hozzávetőlegesen egy ne­gyedére csökkentettük, folytattuk a dinamikus törlesztést és megsze­reztük a szükséges devizát a kor­szerűsítésre. A határozottság, a sa­ját erőnkre és a fejlődésre való na­gyobb támaszkodást, a források ha­tékonyabb kihasználása, a törlesz­tés tervének enyhítése fontos ténye­ző gazdaságunk felújításában és di­namikus fejlődésében. Mindez meg­akadályozza a szociális problémák további kiéleződését. Szilárd elhatá­rozásunk, hogy a reformprogramot megvalósítjuk. Kissé részletesebben foglalkoz­tam reformunk végrehajtásával, mi­vel meggyőződésünk, hogy hozzá­járul országunk stabilizálásához és felvirágoztatásához és ezáltal kiala­kulnak a feltételek a KGST-tagor- szágokkal folytatott további sokolda­lú együttműködéshez. Országunkban nagy érdeklődés­sel figyeljük a gazdálkodás rendsze­rében végrehajtott változásokat és a KGST országokban megvalósított más reformokat. Vonatkozik ez a KGST keretében folytatott együtt­működés fejlesztésének irányvona­lára is. Jugoszlávia fokozottan ér­deklődik a kölcsönösen előnyös együttműködés további fejlesztése iránt. Az egyenjogúság alapján tovább szilárdítja együttműködését más európai és nemzetközi közös­ségekkel is. örülünk a KGST és a Közös Piac közti kapcsolatfelvétel­nek, amely hozzájárul Európában az együttműködés kedvező légkörének megteremtéséhez. A KGST és Jugoszlávia eddi­gi eredményes együttműködése, a KGST-országok hajlandósága, hogy tovább fejlessze együttműkö­dését országunkkal, lehetővé teszi együttműködésünk további bővíté­sét. ösztönzőleg hat ránk, hogy a KGST-országok kiterjesztik figyel­müket az együttműködés bonyolul­tabb és tartalmasabb formáira, az együttműködést kibővítik a tudomá- nyos-műszaki haladás területére, új korszerű formákat vezetnek be, min­denekelőtt a vállalatok közvetlen kapcsolatait, a termelési kooperációt és specializációt és a közös vállala­tok létesítését. Ez kedvező gazda­sági feltételeket teremt, a kölcsönös stabil és dinamikus együttműködés­hez. Nagy jelentőségű a gazdasági és piaci szabályozók érvényesítése a KGST-országokban. Mindez na­gyobb lehetőségeket teremt ahhoz, hogy a gazdasági szubjektumok új, kölcsönösen előnyös, sokoldalú, és kétoldalú gazdasági szerződéseket kössenek. Egyúttal ez az út vezet a hatékony, kiegyensúlyozott árufor­galomhoz, amely jelenleg nem ki­egyensúlyozott. Ez arra kötelez ben­nünket, hogy határozottabb lépése­ket tegyünk az országainkban meg­valósított reformok egybehangolá­sában, hogy így megakadályozzuk az árucsere, valamint a gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés csökkenését. Bízunk abban, hogy a 44. ülés­szak határozatai hozzájárulnak or- szágunk és a KGST együttműködé- sének dinamikus, hatékony fejlesz­téséhez. 1988. VII. DJ SZÍ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom