Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-07 / 158. szám, csütörtök

Küldöttségvezetők felszólalása a KGST 44. ülésszakán (Folytatás a 4. oldalról) anyagok) árai túlnyomó részt a termelő országokban még mindig fennálló gyar­mati és újgyarmati feltételek következmé­nyei, s ezért az árak szintje az ipari termékek árához viszonyítva a termelők számára elfogadhatatlan. Ez az úgyneve­zett „egyenlőtlen kölcsönös csere“ azt eredményezte, hogy a fejlődő országok 1974-ben az ENSZ-ben előterjesztették és a szocialista országok támogatásával jóváhagyatták az új gazdasági világrend megteremtésének programját. A Kubai Köztársaság tanulmányozza annak lehetőségét is, hogy az országaink közötti kereskedelemben mennyire fel- használhatók a nemzeti fizetőeszközök, s ugyancsak tanulmányozza annak lehe­tőségét, hogy a transzferábilis rubel sza­kaszonként konvertibilis valutává változ­zon. Ettől a vizsgálattól függ, hogy azon­nal, vagy csak később csatlakozunk ezekhez az intézkedésekhez. Bár kevés idő telt el ahhoz, hogy végleges döntésekre jussunk, nem lehet kétségbe vonni, hogy az állami szervek számának 107-ről 34-re történő csökken­tése, új bizottságok létrehozása és tevé­kenységük összevonása cselekvőképe­sebbé teszi a KGST mechanizmusait, amelyeket még nagyobb mértékben le­hetne aktivizálni, mivel a beszámoló jelzi, hogy távolról sem használtuk ki a szerve­zetünket irányító elveket és mindeddig nem aknáztuk ki a lehetőségeket. A KGST és a nem szocialista országok kapcsolatainak elemzése során a végre­hajtó bizottság beszámolója rendkívül vi­lágosan és önkritikusan tett említést a fej­lődő országokkal fenntartott kapcsola­tainkról. Bár a tagállamok segítsége a fejlődő országoknak jelentős, a beszámoló jól kidomborítja a negatív vonásokat is. Es ami a fejlődés szocialista útját választó fejlődő országokat illeti, nem lehetünk megelégedve a sokoldalú együttműködés területén. Ott, ahol léteznek valamilyen kétoldalú eredmények, megfeneklettek a sokoldalú együttmüködés kérdései, a feladatokat itt túl lassan hajtjuk végre és gyakorta azt a benyomást keltjük, hogy nem érdekel bennünket a sokoldalú együttműködés. Mindannyian tudjuk, hogy a fejlődő országok, köztük a fejlődés szocialista útjára lépett országok tartha­tatlan pénzügyi helyzetben vannak, ame­lyet nem lehet megoldani normális úton, a lehetőségeiknek megfelelő törlesztése­ket meghatározó pénzügyi segélyekre van szükségük. A segítségnyújtás új for­máinak a vizsgálatára van szükség. A velünk együttműködési szerződést kötött néhány országban kialakult helyzet megköveteli figyelmünket. Üdvözöljük, hogy üléseinken jelen van e fejlődő orszá­gok csoportja. Néhányukban valóban drá­mai körülmények között folynak a béke­tárgyalások. Nicaragua a békés rende­zést meghiúsítani szándékozó reagani politikával kénytelen szembeszállni. Az apartheid hívei arra akarják kényszeríteni az angolai népet, hogy elfogadhatatlan feltételekre álljon rá. Afganisztán arra tö­rekszik, hogy minden érdekelt fél tartsa tiszteletben az aláírt megállapodásokat. Ezekkel az országokkal szolidaritást vál­lalunk. Üdvözöljük továbbá azt is, hogy a jugoszláv elvtársak jelen vannak az ülésen. A beszámoló foglalkozik a KGST-tag- országoknak a Vietnammal, Kubával és Mongóliával folytatott együttműködésé­vel. Amint az a szocialista nemzetközi munkamegosztás kollektív koncepciójá­nak az elemzéséből kiderül, megelége­déssel állapíthatjuk meg, hogy ennek az együttműködésnek a programja 15-20 évet ölel fel és szakosított programokban fejeződik ki. De itt is túlsúlyban vannak a kétoldalú akciók a fontos sokoldalú akciókkal szemben. Amint azt a beszá­moló megállapítja, 1986 és 1987 között Kuba 120 együttműködési megállapodást kötött a tagállamokkal, ezek között 45-öt a gépipar területén. Hangsúlyozni kell hogy a Szovjetunió, valamint az NDK, Bulgária és Csehszlovákia részéről ösz­tönzik az elektronikai ipari együttműkö­dést. Tárgyalások folynak Lengyelország­gal és Magyarországgal. Bővül az együtt­működés az energiaipar, az elektromos energia gyártása, köztük az atomerőmű­vek építése területén. Szeretnénk kifejezni megelégedésün­ket, hogy ismét Prágában, az egyetemes kultúra gyöngyszemének számító cseh­szlovák fővárosban jöttünk össze. És sze­retnénk megköszönni Csehszlovákia kor­mányának és népének az ülésszak kiváló előkészítését és a szívélyes fogadtatást. DUMAGIJN SZODNOM (Mongol Népköztársaság) A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa korábbi ülésszaka óta nagy munkát végzett a csúcsszintú gazdasági tanács­kozás határozatainak és azoknak az egyezményeknek a megvalósításában, amelyeket a testvérpártok vezető képvi­selőinek Moszkvában 1986 novemberé­ben megtartott munkaülésén értek el. Je­lentős lépést tettek a kölcsönös együtt­működés minőségileg új szintje elérésé­nek és mechanizmusa átalakításának útján. Megvalósult az együttműködés az anyagi termelés alapvető ágazatai szá­mos fontos tervének megvalósításában, bővült a nemzetközi szakosodás és a kooperáció, aktivizálódtak a közvetlen termelési viszonyok, sok új közös vállalat, nemzetközi egyesülés és szervezet ala­kult. Közös munkánk fontos eredménye a nemzetközi szocialista munkamegosz­tás 2005-ig szóló kollektív koncepciója tervezetének s az európai KGST-államok Vietnammal, Kubával és Mongóliával való sokoldalú együttmúködése külön komp­lex programjainak kidolgozása. Ezeket alapvető fontosságú dokumentumoknak tekintjük, amelyeknek célja biztosítani az együttműködés elmélyítését és tökélete­sítését, országaink gazdasági fejlődésé­nek meggyorsítását, hatékonyságának növelését és gazdasági szintjük kiegyen­lítését. Küldöttségünk pozitívan értékeli a végrehajtó bizottságnak az együttműkö­dés és a szocialista gazdasági integráció tartalmára és mechanizmusa átalakításá­nak szakaszaira vonatkozó javaslatait. Célszerűnek tekintjük elsősorban azt, hogy az egyes szakaszokban, s főleg a kezdeti szakaszban a munka céljainak és tartalmának egységes megközelítését dolgozzák ki. Ennek során nagy jelentő­séget tulajdonítunk a népgazdasági ter­vek egyeztetésének és feltétlenül szüksé­gesnek tartjuk orientálásukat országaink vállalatai és gazdálkodó szervezetei kez­deményezésének bővítésére. Külön figyelmet érdemelnek az árkép­zés tökéletesítésének, a valutáris és a pénzmechanizmus átalakításának kér­dései. A kölcsönös kereskedelemben az árak nagy rugalmassága, annak a gya­korlatnak a kiterjesztése, hogy a világá­rakhoz hozzáadnánk és elvennénk belő­lük, továbbá elszámolásunkban nemzeti pénzegységek alkalmazása és kölcsönös beválthatóságuk, valamint beválthatósá­guk a transzferábilis rubelre a pénznemek reális kurzusa alapján hozzájárulna or­szágaink között a nagyobb áruforgalom­hoz. A mongol fél kész tanulmányozni az egységes szocialista piac létrehozását, beleértve az ezzel kapcsolatban javasolt konkrét gyakorlati intézkedéseket. A Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusa és a párt ezt követő köz­ponti bizottsági ülései határozatainak szellemében ebben az ötéves tervidő­szakban elsősorban a termelés hatékony­ságának növelésére, a gyártmányok mi­nőségének javítására és a szociális intéz­kedések elmélyítésére törekszünk. Az ötéves tervidőszak első két évének tervfeladatait lényegében sikeresen telje­sítettük. Ebben az időszakban az ország nemzeti jövedelme 9,2 ipari termelése 13 százalékkal növekedett. Ezzel egyidejűleg a mongol gazdaság­ban azonban nagy nehézségek vannak. Tavaly és ebben az esztendőben is igen nehéz helyzet alakult ki gazdasá­gunk legfontosabb ágazatában, az állat- tenyésztési termelésben, úgyhogy nem sikerült elérni fő mutatóiban a tervezett volument. Ez komoly nehézségeket idéz elő az 1989-1990-es évek tervfeladatai­nak teljesítésében is. A világpiac feltételei és konjunktúrája hátrányunkra alakul. Tovább növekednek a termelési-műszaki jellegű importált gyártmányok árai. E nehézségek leküzdésére törekedve a párt és a kormány lépéseket tesz az adott termelési potenciál jobb kihasználá­sára, a belső tartalékok és lehetőségek mozgósítására. A szociális és a gazdasági fejlődés feladatai megoldását egybekapcsoljuk a népgazdaság szerkezetének tökéletesí­tésével, a tudomány és a technika vívmá­nyainak szélesebb körű alkalmazásával és a következetesebb átállással a fejlesz­tés intenzív útjára. Célunk a gazdasági irányítás új rend­szerének létrehozása, amely jobban megfelelne a termelőerők elért szintjének és az ország gazdasági fejlődése meg­gyorsítása követelményének is. Ezekkel a lépésekkel tökéletesíteni akarjuk a ter­vezést, bővíteni kívánjuk a vállalatok és a gazdálkodó szervezetek jogait, valamint önállóságát, s következetesen alkalmazni akarjuk tevékenységükben a teljes önel­számolást. Ezzel összefüggésben nagy jelentőséget tulajdonítunk az állami válla­latról szóló új törvénynek, amelynek ter­vezetét országos vitára előterjesztettük. Sokoldalúan támogatjuk a szövetkezeti mozgalom fellendülését, valamint az em­berek egyéni munkavállalását. Nagy elégedettséggel állapítjuk meg, hogy a jelen ülésszakon jóváhagyandó kollektív koncepció feltételezi Mongólia aktívabb és konstruktívabb részvételét a nemzetközi szocialista munkamegosz­tásban és a szocialista gazdasági integrá­cióban. Az európai KGST-országok konkrét intézkedései Mongólia kollektív megsegí­tésének elmélyítésére, s ezen segítség egyeztetésének tökéletesítésére benne foglaltatnak a külön komplex programban is. Hálával állapítjuk meg, hogy ez a program kifejezi a testvéri KGST-orszá- gok hajlandóságát továbbra is sokoldalú segítségben és támogatásban részesíteni a mongol gazdaság fejlődését. WILLI STOPH (Német Demokratikus Köztársaság) Az NDK Minisztertanácsának elnöke hangsúlyozta: ,,Az NDK a béke garantá­lásának cselekvő megközelítésében látja a párbeszédre és az együttműködésre épülő politikájának magvát. Megbízható szövetségesként két- és többoldalú vi­szonylatban továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy kézzel foghatóan hozzájáruljon közösségünk békestratégi­ájának megvalósításához. Az atomfegy­verektől mentes övezetek létrehozásáról Berlinben júniusban megtartott nemzet­közi találkozó lefolyása és eredményei ismét ösztönzőleg hatnak a békéért és a leszerelésért folyó harcra." Willi Stoph az SZKP 19. országos konferenciájával kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunióban a szociális és a gazdasági fejlődés meggyorsítása nagy jelentőségű Lenin országa számára és világviszonylatban a szocializmus vonzereje szempontjából. Az NDK kom­munistái és egész népe a jövőben is meg­tesz minden erejéből telhetőt, hogy sok­oldalúan erősítse megbonthatatlan test­véri szövetségét Lenin országával és pártjával. Biztosított arról, hogy az NDK dolgozói a fejlett szocialista társadalom további formálásával a jövőben is hozzá­járulnak a szocializmus erősítéséhez és a béke garantálásához. Ezzel összefüggésben szólt a KGST- országok együttműködésének további fel­adatairól, s kijelentette, hogy az NDK híve a KGST-országok közös piaca létrehozá­sának. Megerősítette az NDK készségét cselekvóen részt venni a KGST 43. ülés­szakának döntése alapján az előfeltételek szükséges feltérképezésében. A továbbiakban Willi Stoph tájékozta­tott azokról az eredményekről, amelyeket az NDK az elmúlt két esztendőben ért el az NSZEP XI. kongresszusán kitűzött társadalmi-politikai irányvétel megvalósí­tásában. Az NDK Minisztertanácsának elnöke hangsúlyozta: ,,Az NDK kombinátjaiban a kulcstechnológia elsajátításáért folyta­tott harc teljes összhangban áll a KGST- országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programja felada­tainak megvalósításával. A KGST komp­lex programjából az NDK-ra következő kötelezettségek terveink és mérlegeink szilárd részét képezik.“ A KGST komplex programjának meg­valósítása során, tekintettel a tagorszá­gok további feladataira, feltétlenül szük­séges fokozni a fejlesztés ütemét. Szá­mos fontos területen rövid időn belül el kell érni, illetve meg kell határozni a nem­zetközi csúcsszintet. Willi Stoph példával szemléltette, hogy az NDK hogyan teljesíti a KGST tagálla­mai tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjából kö­vetkező kötelességeit: „A mikroelektroni­ka maximális integrációjának az NDK-ban kifejlesztett technológiai berendezései, az elektronikus számítótechnika egységes rendszerének személyi számítógépei és műszerei, a fényvezető technológia gyárt­mányai, a rugalmasan automatizált ter­melési rendszerek és a korszerű feldolgo­zó technológiának és a biotechnológiának berendezései a KGST partneri országai­ban érdeklődésre és elismerésre ta­lálnak.“ Az NDK az értékes árucikkek szerző­déseknek, valamint minőségi követelmé­nyeknek megfelelő szállítását a Szovjet­unióval és a többi KGST-országgal meg­egyezett import, elsősorban a nyers­anyagbehozatal garantálása fontos elő­feltételének tekinti. „Az NDK számára, tekintettel népgazdasága nagymérvű összefonódására a Szovjetunió és a többi KGST-ország gazdaságával, rendkívül fontos a kölcsönös külgazdasági kapcso­latok stabilitása és tervszerűsége. Ezzel kapcsolatban fontos orientáló szerepet tölt be a nemzetközi szocialista munka- megosztásnak kollektív koncepciója, amelyet ezen az ülésszakunkon kell meg­erősítenünk.“ Ebből következően különösképpen fontos az 1991-1995-ös évek terveinek egyeztetése. Átfogó módon kell értelmez­. ni a tudomány, a technika és a termelés, valamint a kölcsönös áruforgalom felada­tait. Az NDK-ban ebbe a folyamatba cse­lekvóen beilleszkednek a kombinátok. Az NDK, összhangban a KGST 43. rendkívüli ülésszakának döntéseivel, cse­lekvóen hozzájárul a sokoldalú együttmű­ködésnek a szocialista gazdasági integrá­ciónak és a KGST tevékenységének áta­lakításához. Ezzel azt a közös célt követi, hogy a szocializmus előnyeit egybekap­csoljuk a tudományos-technikai forrada­lom eredményeinek alkalmazásával. Az NDK Minisztertanácsának elnöke örömmel üdvözölte az ülésen az Afgán Köztársaság, az Angolai Népköztársa­ság, az Etiópiái Népi Demokratikus Köz­társaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztár­saság, a Nicaraguai Köztársaság és a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság képviselőinek részvételét. Hangsúlyozta, hogy az NDK egyetért ezeknek az orszá­goknak a törekvésével, miszerint az el­maradottság leküzdéséért, a világgazda­ság heveny problémái igazságos megol­dásáért és a nemzetközi gazdasági kap­csolatok demokratizálásáért vívott harcot mind szorosabban egybe kell kapcsolni a békéért és a leszerelésért folytatott küzdelemmel. Csak valós leszereléssel teremthetóek meg a fejlődő országokat senyvesztó döntő fontosságú problémák megoldásának előfeltételei. Az NDK to­vábbra is támogatni fog minden olyan törekvést, amelyek célja a béke és a biz­tonság, minden nép függetlenséghez és szuverenitáshoz, valamint önálló fejlő­déshez való jogának védelme. Willi Stoph kijelentette: „A lázas tudo- mányos-műszaki haladásnak köszönhe­tően kitárulnak világviszonylatban a ke­reskedelem és az együttműködés bővíté­sének új lehetőségei. Az NDK továbbra is alkalmazni kívánja az együttműködés be­vált formáit és új utakat keres. Ez az együttműködés szolgálni fogja minden résztvevőjét, ha a világ gazdasági kap­csolataiból kivesznek a megkülönbözteté­sek, a bármiféle bojkottnak és embargó­nak törekvései. Az NDK ezért határozot­tan fellép a nemzetközi kereskedelemben minden akadály elhárításáért. A KGST és az EGK, valamint a KGST és az Európai Közösség országai közötti hivatalos kapcsolatok felvétele megfelel korunk követelményeinek. Szem előtt tartja az európai realitásokat és megnyitja a Kelet és a Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének új kilátásait." Willi Stoph végül is az NDK küldöttsé­ge nevében kifejezte egyetértését a KGST-ülésszaknak az együttműködés további lépéseire vonatkozó, javasolt ha­tározatával. ZBIGNIEW MESSNER (Lengyel Népköztársaság) Államaink vezetőinek 1986. novemberi intézkedéseivel összhangban, kilenc hó­nappal ezelőtt olyan határozatokat hoz­tunk, amelyek hozzájárultak a szocialista integráció elmélyítéséhez, valamint a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés megszilárdításához. Úgy véljük azonban, hogy eddig nem kielégítő az integráció gazdasági mecha­nizmusainak tökéletesítésén végzett munka. Enélkül államaink gazdaságának fejlesztése továbbra is súlyos akadályok­ba ütközik, ez viszont lényegesen csök­kentené a két- és sokoldalú együttműkö­dés előnyeit. Ezt már a legutóbbi ülésen is kifejtet­tük. Véleményünk a gazdasági reform irányaiból ered, amelyet Lengyelország­ban a 80-as évek elején kezdtünk alkal­mazni. Lényege: olyan gazdaságot kell létre­hozni, amely nyitott lenne a külfölddel való együttműködés előtt, s amely széles körűen kihasználná a pénz- és piaci me­chanizmusokat, s amely a vállalatok önál­lóságából indulna ki. A gazdasági folya­matokban korlátoztuk és tovább korlátoz­zuk a adminisztratív eszközök szerepét. A központi adminisztrációt úgy szervez­zük át, hogy szerepe elsősorban a gazda­sági és társadalmi fejlesztés stratégiai irányvonalának tervezésében, s minden gazdasági szervezet számára a megfele­lő jogi, gazdasági és szervezési feltételek megteremtésében fejeződjön ki. Megelégedéssel állapítjuk meg; tevé­kenységünk irányai messzemenően összhangban vannak a többi szocialista országban végbemenő változásokkal. Ezt többek között a szovjet kommunisták 19. országos konferenciája is megerősítette. Ahhoz azonban, hogy ezek a reformok valóban hatékonyak legyenek, együttmű­ködésünk mechanizmusainak radikális átalakítására van szükség. A fő elv a vállalat önállósága az együttműködés területének kiválasztásá­ban - az önelszámolás alapján. Az egyes közös akciók jövedelmezőségét azonban nem értékelhetjük a reális árak és árfolya­mok, sem pedig az elszámolás helyes mechanizmusa nélkül. Ezért feltétlenül szükséges elkezdeni a közös intenzív munkát, ami lehetővé tenné egy integrált szocialista piac meg­teremtését az értékek, a szolgáltatások, a termelési tényezők szabad mozgásával, ami biztosítaná hasznosításuk maximális hatékonyságát minden partner és az egész közösség érdekében. Egyértelműen és határozottan síkra szállunk azért, hogy legkésőbb 2000-ig létrehozzuk ezt a piacot. A kapcsolatrendszert nem korlátozhat­juk kormányok vagy minisztériumok szint­jére. Ellenkezőleg: hangsúlyt kell helyezni a vállalatok és tudományos-kutatási inté­zetek közvetlen együttműködésére és kö­zös vállalatok létrehozására. A kétoldalú együttműködésben már érvényesítjük ezeket a formákat. Lengyel- országban már több mint 200 termelővál­lalat, 190 kereskedelmi és 100 kutatási és fejlesztési szervezet folytat baráti együtt­működést a szovjet partnerekkel. Meg­született az első három közös vállalat is. Folytatódnak az előkészületek további gazdasági szervezetek létrehozására és szeretném hangsúlyozni, hogy néhány esetben a gazdasági szubjektumok saját kezdeményezéséből. A szovjet elvtársakkal számos megol­dásban megállapodtunk, amelyek segítik e formák aktivizálását. Ide tartozik például a nemzeti pénznemek alkalmazása az elszámolásban és a számlák kiegyenlíté­sében, a vállalatok és a szervezetek köz­vetlen együttműködésében részt vevő termékek és a közös vállalatok termékei árképzésének közös módszertana. A csehszlovák elvtársakkal kormány­közi szerződéstervezetet dolgozunk ki a nemzeti pénznemekkel való elszámolás és ügyvezetés elveiről. Hasonló kérdésről lengyel-magyar és lengyel-bolgár tárgyalások is folynak. Figyelemmel kísérjük a közösség más országainak a kétoldalú együttműködés­ben érvényesített vagy alkalmazott mód­szereit is. A KGST szerveitől azt várjuk, hogy elősegítik az említett megoldások sok­oldalúsága fokozása érdekében végzett munka felgyorsítását. A szocialista integ­ráció keretében ez a korszerű gazdasági és termelési együttműködés egyik fő fel­tétele. Tanácskozásunk abban az időben zaj­lik, amikor a kelet-nyugati kapcsolatok­ban elmélyülnek a pozitív változások, s ezek kedvezően hatnak a világbékére. E változások jelképévé vált a Moszkvá­ban megtartott szovjet-amerikai csúcsta­lálkozó. Reméljük, hogy a kelet-nyugati kap­csolatokban bekövetkezett javulással együtt kedvező folyamatok játszódnak majd le a gazdasági kapcsolatok terén is. Ez számunkra különösen fontos. Nyu- gat-Európához és az Egyesült Államok­hoz fűződő gazdasági kapcsolataink nor­malizálásának eddigi eredményei ugyanis nem kielégítóek. Lengyelországgal szem­ben továbbra is érvényesítik a hitel- és pénzügyi diszkriminációt. A nemzetközi légkör javulása hozzájá­rult ahhoz, hogy siker koronázta a 15 évig tartó tárgyalásokat szervezetünk és az Európai Gazdasági Közösség hivatalos kapcsolatának felvételéről. Reméljük, hogy az aláírt dokumentum számos területen megnyitja az utat az együttműködés felé - a technika fejlesz­tésében, a környezetvédelemben, a köz­lekedésben és az energiaiparban. A fejlődő országokkal folytatott egyen­jogú együttműködés megszilárdítására, s a kölcsönösen előnyös együttműködés szüntelen bővítésére törekszünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom