Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-07 / 158. szám, csütörtök

Küldöttségvezetők felszólalása a KGST 44. ülésszakán ĽUBOMÍR ŠTROUGAL (Csehszlovák Szocialista Köztársaság) ÚJ szú 1988. VII. 7. Ami a KGST elmúlt időszakban kifejtett tevékenységének értékelé­sét illeti, a csehszlovák fél egyetért több küldöttség vezető nézetével, miszerint az 1986. évi bukaresti ta­nácskozás óta elért gyakorlati ered­mények nincsenek összhangban erőfeszítéseinkkel. Sajnos, csak részeredményekhez vezetett az együttműködés mecha­nizmusának, a KGST szocialista gazdasági együttműködésének és tevékenységének gyors átalakításá­ra vonatkozó irányvonal. Ezért csat­lakozunk azokhoz a küldöttségek­hez, amelyek szerint a 43. ülésszak csak az első lépést jelenti terveink valóra váltásában. Sok időt vesztettünk azzal, hogy minden részkérdésben a sokoldalú­ság alapján igyekeztünk megálla­podni a konkrét eljárásban és tudjuk, hogy az egyes tagállamok gazdasá­gi fejlődése, reformjaik sajátosságai eltérő platformot jelentenek a felve­tett konkrét kérdések viszonylatá­ban. Csehszlovákia figyelembe akarja venni a kollektív kérdések megoldásának eltérő feltételeit. Csakhogy ránk is nyomást gyakorol­nak a mi feltételeink és főleg az időtényező az integráció meggyorsí­tása felé és ezért arra törekszünk, hogy az egyes elképzeléseket az illetékes államokkal együtt vagy két­oldalú megállapodás alapján oldjuk meg. A tanács szerveinek tevékenysé­gét értékelve részletesebben szeret­nék foglalkozni munkájának új, a jö­vőre nézve meghatározó szakaszá­val. A 43. ülésszak azon alapvető határozatára gondolok, hogy a jövő­ben a KGST-nek és szerveinek te­vékenységét az együttműködés szervezésére kell irányítani, miköz­ben a kormányok szintjén kell keres­ni, megindokolni és meghatározni az alapvető gazdasági és tudományos­műszaki problémák stratégiai és koncepciós megoldását. A KGST szerveinek eddigi mun­kájához viszonyítva ez bizonyos le­szűkítést jelent, de ugyanakkor na­gyon igényes fordulatot is. Ez meg­követeli, hogy teljes mértékben megváltoztassuk tevékenységük tartalmát, a titkárságot is beleértve és újonnan formáljuk a KGST hátor­szágát az egyes tagállamokban. Ezért egyetértünk a beterjesztett ja­vaslatokkal, amelyek szerveink szerkezeti felépítésének további egyszerűsítésére vonatkoznak és ezt a folyamatot nem tekintjük le­zártnak. A KGST szerveinek túlnyomó részt operatív és ágazati értelmezé­sétől olyan együttműködésre térünk át, amelynek a tagországoknak a közös érdeklődés tárgyát képező alapvető kérdésekhez való hosszú­távú megközelítésének tisztázásán és formálásán kell alapulnia. Cseh­szlovákia most a legfontosabbnak a nemzetközi szocialista munka- megosztás és az együttműködés mechanizmusának átalakítását tart­ja. A KGST tevékenységének előte­rébe kerül az a követelmény, hogy el kell mélyíteni a hosszútávú terve­zést, ki kell használni az árupénz viszonyokat, fejleszteni kell az elem­ző és prognosztikai tevékenységet azzal a céllal, hogy megindokoljuk azoknak a kulcsfontosságú kérdé­seknek a kiválasztását, amelyeket közösen kell megoldani. Nézetünk szerint a KGST tevé­kenységének elsősorban ezeket a problémaköröket kell felölelnie: A legfontosabbnak azokat a kér­déseket tartjuk, amelyeket úgy jelle­mezhetnénk, mint a közösség tech­nológiai és műszaki-gazdasági szín­vonalának sokoldalú emelésére ki­fejtett törekvést. ' Politikai és gazdasági szempont­ból elsődleges problémakörről van szó, ennek megoldására vonatkozik a tudományos-műszaki haladás komplex programja 2000-ig. Előké­születek folynak a nagy műszaki és technológiai célprogramok kidolgo­zására a tudomány és technika meghatározó területein. Megállapíthatjuk, hogy a KGST- nek már megvan a stratégiai prog­ramja ezen az elsődleges kulcsfon­tosságú szakaszon, de megvalósí­tásának színvonala még mindig nem felel meg a szükségleteknek. Az elemzések azt mutatják, hogy ezen a téren komoly gazdasági problé­mákba ütközünk, amelyeknek okai az egyes országok mechanizmusa, valamint az együttműködés és in­tegráció mechanizmusa által képvi­selt akadályok okozzák. Ezek a kér­dések logikusan napirendre kerültek és Csehszlovákia nevében alá sze­retném húzni, hogy az egyes orszá­gok, valamint az egész KGST gaz­dasági mechanizmusát úgy kell megfogalmazni, hogy közben res­pektáljuk az objektív gazdasági tör­vényszerűségeket, ezek közeledé­sére ’ törekedve. Ez lehetővé teszi, hogy hatásuk jobban mozgósítsa az ezen a területen meglévő kihaszná­latlan tartalékokat és lehetőségeket. A második csoportba, nézetem szerint a hatékony nemzetközi szo­cialista munkamegosztás kérdései, illetve a tagországok perspektív strukturális politikája tartozik. Itt azokra a kérdésekre gondo­lunk, amelyek összefüggnek a gaz­daságunk intenzív fejlesztésére való áttérés nehézségeivel, valamint ar­ra, hogy a népgazdasági tervek ed­digi öt évre szóló egybehangolásá­val a nemzetközi szakosítással és kooperációval nem értünk el jelentő­sebb sikereket. A megoldást jogo­san a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás kollektív koncepciójá­nak következetes időszerűsítésében látjuk. Az erre vonatkozó javaslat elkészült és már elő is terjesztették. A stratégiai jelentőségű kérdések harmadik csoportja, amellyel néze­tünk szerint foglalkoznia kellene a tanácsnak, az emberi tényező sokoldalú fejlesztésének a szocialis­ta építés meggyorsítása fő tényező sokoldalú fejlesztésének kérdése je­lenti. Gondolok itt a szakemberképzés­ben folytatott együttműködésre, be­leértve az átképzést, a tagországok közti mozgást, az egészségügyben a településfejlesztésben és az öko­lógiában folytatott együttműködést. Ide tartoznak a nem termelési szféra más területei is, így a szolgáltatá­sok, az információs rendszert is be­leértve. Egyszerűen mindaz, ami közvetlenül érinti az embert, társa­dalmi, jogi motiválását, e stratégiai kérdés minden összefüggésében. Ezen a téren sajnos országaink együttműködése minimális, a jövő­ben minél előbb és minél nagyobb mértékben bővíteni kell az együtt­működést. Ezek a kérdések megkö­vetelik az új gazdasági és szociális­politikai megközelítések szintézisét. Rendkívül fontos kérdésekről van szó, amelyek nagyon érzékeny ha­tást gyakorolnak. Egyes testvérpártoknak és orszá­goknak már tapasztalataik vannak ezen a területen. Azt javaslom ezért, hogy jövőre a KGST 45. ülésszakának program­ján kívül vitassuk meg ezeket a kér­déseket. A végrehajtó bizottságnak elő kellene készítenie a szükséges alapanyagokat, kihasználva a szo­cialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet tapasztalatait és javaslatait is. A negyedik kérdéskör, amely a KGST új irányú tevékenységének fő irányvonalához tartozik, az együttműködés és a szocialista gaz­dasági integráció hatékony mecha­nizmusának további fejlesztése. Ezen a téren már a 43. üléssza­kon megfogalmaztuk azokat a célo­kat, amelyeket most lebontunk az átalakítás egyes szakaszainak konkrét feladataira. Véleményünk szerint átfogóan, koncepciósán kell eljárnunk. Ezért, azt javasoljuk, hogy a tagországok alakítsanak egy nem­zetközi szakembercsoportot, amely kidolgozná az integráció mechaniz­musa átalakításának átfogó koncep­cióját. Ami Csehszlovákiát illeti, ké­szen állunk, hogy kipróbáljuk min­denkivel, aki arra hajlandó, kipróbál­ni az együttműködés új formáit és módszereit, készen állunk, hogy az ilyen kísérleteket értékeljük és a ta­pasztalatokat valamennyi tagállam rendelkezésére bocsássuk. Ezen a téren már megállapodtunk a Szov­jetunióval a közös munkaprogram­ban 1988-1990-re. Csehszlovákia érdekeltsége a KGST tevékenységének új értel­mezésében abból ered, hogy az or­szág tervezett fejlesztését nagymér­tékben az feltételezi, hogy jelentős haladást érünk el a tudomány és technika eredményeinek alkalmazá­sában, a nemzetközi munkameg­osztás kihasználásában és főleg szerkezeti változásokat hajtsunk végre az anyagi termelésben. Mindez arra ösztönöz bennünket, hogy keressük a szocialista munka- megosztásban való részvételünk hatékony elmélyítésének új módjait. Azzal számolunk, hogy jelentős mértékben optimalizálhatjuk terme­lésünket, s jobban kihasználhatjuk szakképzett munkaerőnket. Ennek érdekében készen állunk, hogy bel­ső irányítási mechanizmusunkat kö­zelebb hozzuk az integráció és együttműködés mechanizmusához. Abból indulunk ki, hogy a csehszlo­vák gazdaság szakosításának profil­ja túlnyomórészben a többi KGST- országgal folytatott együttműködé­sünk folyamatában alakul ki. A CSSZSZK párt- és állami veze­tősége a KGST tevékenységében elérendő fordulat elválaszthatatlan részének tekinti, hogy teret kell te­remteni országaink tudományos és gazdasági szervezeteinek közvetlen együttműködéséhez. Véleményem szerint éppen az értékelt időszakban kezdtük mélyebben értelmezni a közvetlen kapcsolatokat és az együttműködés más új formáit an­nak ellenére, hogy ezen a téren is még csak a kezdetnél tartunk. Az együttműködés új formái fon­tos tényezőt jelentenek, elősegítik a gazdaságban végrehajtandó mik- rostrukturális változásokat és hoz­zájárulnak a tagországok termelési komplexuma szerkezetének módo­sításához. Minden bonyolultság el­lenére alkalmazni kezdtük a közvet­len kapcsolatokat a tudományos­műszaki haladás komplex program­ja terveinek megvalósítása, valamint a vállalatok hosszú távú kooperáci­ós és specializációs kapcsolatainak kialakítása során. Annak ellenére, hogy elvben ki­alakultak az integrációs együttmű­ködés új formáinak és módszereinek bizonyos jogi és szervezeti feltételei, a szervezetek közvetlen kapcsola­tainak túlnyomó többségét nem a vállalatok kezdeményezték és csak egyharmaduk vonatkozott a termelési együttműködésre. Teljesen egyértelmű és törvény- szerű, hogy szerepet kell játszaniuk a gazdasági feltételeknek és az áru -pénz viszonynak, amely motiválja az önelszámolás és az önfinanszíro­zás elvei alapján dolgozó vállalatok tevékenységét. Figyelembe vesszük a gazdasági hatékonyságot, ame­lyet azonban napjainkban a közvet­len együttműködésre vonatkozó számos javaslatban még nehezen tudunk kielégítően számszerűleg ki­mutatni. A belső árak közti nagy eltérésekbe ütközünk, deformáltak az árfolyamok viszonyai és a hely­zetet bonyolítja, hogy eltérőek az egyes gazdaságok vállalatainak be­fizetési és adózási feltételei. A gaz­dasági kimutatásokat egyelőre el­ferdítik az egyes nemzeti gazdasá­gok keretében fizetett rejtett dotáci­ók és szubvenciók. Ezeknek a bo­nyolult és sürgető problémáknak a megoldása jelenti közösségünk­ben a közvetlen termelési együttmű­ködés fejlesztésének fő útját. Egyes tagországok már meg­kezdték az említett akadályok kikü­szöbölését, de látnunk kell, hogy bonyolult, bizonyos időt igénylő fel­adatok megoldásáról van szó. Csehszlovákia megállapodást kötött a Szovjetunióval arról, hogy a köz­vetlen kapcsolatokban a nemzeti va­lutákban készülnek majd az elszá­molások. Feltételezhetően ezzel párhuzamosan oldjuk majd meg az árfolyamok viszonyát és az árak kér­dését. Nagykereskedelmi áraink 1989. január elsejei módosítása minden bizonnyal hozzájárul, hogy csökkennek a szerződéses árak vi­szonylatában az irreális relációk. A végrehajtó bizottság beterjesz­tett jelentése áttekinti ugyan szerve­zetünk széles körű tevékenységét, de nézetünk szerint nem értékeli az egyes tagállamok reális helyzetét a világgazdaságban. Hiányoznak az összehasonlítások a műszaki, tech­nológiai és gazdasági fejlődés alap­vető irányzataival. Ezt döntő fontos­ságúnak kell tekinteni. A KGST te­vékenységének kölcsönös együtt­működésünk stratégiai és átfogó kérdéseire kell irányulnia, de ugyan­akkor a Közös Piaccal való kapcso­latfelvétel révén tevékenységünknek szélesebb nemzetközi platformja lesz. A külső feltételek jelentős és növekvő hatást gyakorolnak a KGST szerveire és az egyes tagországok­ra is. Ezért a KGST keretében le kell küzdeni az elszigeteltséget, a világ gazdasági fejlődésétől és kritériu­maitól, mivel ez elferdíti közös tevé­kenységünk hatékonyságának meg­ítélését. Meggyőződésünk, hogy ez a követelmény teljes mértékben jo­gos és a végrehajtó bizottságnak intézkednie kell ezen a téren. Egyszerűen szólva számos kér­dést reálisabban kell megítélnünk, szembe kell nézni a gazdasági való­sággal, ami a műszaki szabványok területére is vonatkozik, ezek jelen­tősége egyre nagyobb a világgazda­ságban. A tudományos-műszaki ha­ladás komplex programjának meg­valósítása, főleg a komplex automa­tizálás területén arra utal, hogy együttműködésünk mai kiinduló pontjai a műszaki szabványok terü­letén nem megfelelőek. Vélemé­nyünk szerint a KGST keretében meg kell szüntetni a szabványpoliti­ka autarkiáját és a jövőben úgy kell eljárni, hogy a közös szabványpoliti­kát úgy értelmezzük, mint a nemzet­közi műszaki szabványok elválaszt­hatatlan részét. Felül kell vizsgálni a KGST szabványstatútumának alapelveit, elsősorban az egyöntetű­ség elvére gondolok a szabványok jóváhagyása során. Fokozni kell a KGST és az egyes tagországok aktivitását a nemzetközi szabvány­szervezetekben. Ezért azt javasol­juk, hogy a végrehajtó bizottság fog­lalkozzon ezzel a kérdéssel és ter­jesszen javaslatokat a KGST 45. ülésszaka elé. Aggodalmat kelt a tagországok kölcsönös kereskedelmének mai helyzete, gyakorlatilag a pangás irányzatával találkozhatunk. Hibá­nak tartjuk, hogy az elmúlt időszak­ban végzett tevékenységről előter­jesztett jelentés nem kísérli meg mé­lyebben elemezni ezt a helyzetet. A javasolt megoldások túlságosan általánosak és nézetünk szerint nem érintik az alapvető okokat. Elsősor­ban az áruszerkezet megváltozásá­nak kérdéséről, a kölcsönös árucse­rében a termékek műszaki színvo­nalának és minőségének bíráló érté­keléséről van szó. Ebben kell keres­ni a kivezető utakat. Elvárjuk, hogy a külgazdasági kapcsolatokkal és a tervezéssel foglalkozó bizottságok nagyobb kezdeményezést fejtenek ki annak érdekében, hogy a mai helyzet a közös akcióprogram alap­ján megváltozzon. Ugyancsak szükségesnek tartjuk, hogy a külgazdasági kapcsolatok bi­zottsága részletesebben fogalkoz- zon a fejlődő országokkal folytatott együttműködésben felmerülő prob­lémákkal. A KGST szervei tevé­kenységének értékelésével kapcso­latban ki szeretném jelenteni, hogy Csehszlovákia, politikájával össz­hangban készen áll, hogy lehetősé­geinek megfelelően növelje a fejlődő országok részvételét külkereskedel­mében. A mai helyzetet nem tartjuk kielégítőnek. Készen állunk, hogy a többi tagállammal együtt felülbírál­juk kapcsolatainkat a fejlődő orszá­gokkal és közösen kidolgozzuk a kö­vetkező öt évre vonatkozó céljainkat és hosszú távú elképzeléseinket. Ami az iparilag fejlett tőkés orszá­gokat illeti, új helyzet alakult ki a KGST és a Közös Piac, valamint az egyes közös piaci országokkal megkötött hivatalos kapcsolatok alapján. A külgazdasági kapcsola­tokkal foglalkozó bizottság javasla­tokat dolgozott ki a tudományos­műszaki és a gazdasági együttmű­ködés és kooperáció, a licensz-ke- reskedelem, valamint a harmadik piacokon való közös lépések kibőví­tésére. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy a kölcsönös elő­nyösség elve alapján támogatjuk az együttműködést és visszautasítunk mindennemű diszkriminációt. Befejezésül bejelentem, hogy a csehszlovák küldöttség egyetért a határozati javaslattal, a szerkesz­tőbizottságban módosításokat java­sol majd, amelyek a most előterjesz­tett javaslatokat tükrözik. NYIKOLAJ RIZSKOV (Szovjetunió) Ennek az ülésnek a célját első­sorban abban látjuk, hogy gyakorlati lépést tegyünk a szocialista integrá­ció fejlesztése, együttműködésünk minőségi megújítása terén. A szov­jet küldöttség ezeket a kérdéseket az SZKP éppen most véget ért 19. országos konferenciája eredménye­inek tükrében közelíti meg. Ez az esemény óriási jelentőségű. Határo­zatai a politikai akarat megnyilvánu­lása, a szovjet nép alkotó energiájá­nak új forrása lett. E határozatok új, erős impulzust adnak a politikai­gazdasági és szociális fejlődésnek a Szovjetunió forradalmi átalakulá­sának folyamatában. Pártunk, amely kitűzte a politikai rendszer reformjá­nak kulcsfontosságú feladatait - a következetes demokratizáció és nyíltság alapján - megbízható ga­ranciát nyújt az átalakítás visszafor­díthatatlanságára. A vita egész lefolyása és azok a határozatok, amelyeket a konfe­rencia elfogadott, lehetővé teszik alapvetően kiszélesíteni és elmélyí­teni napjaink kulcsfontosságú prob­lémáinak és jelenségeinek értékelé­sét. A szovjet küldöttség számára ez kiindulópontot jelent azoknak a fon­tos feladatoknak a megoldásához, amelyeket az utóbbi időszakban a testvérpártok központi bizottságai kitűztek a szocialista országok együttműködésének elmélyítése te­rén a KGST tevékenysége formái­nak és módszereinek, a szocialista integráció tökéletésítésének folya­matában. Az átalakítás sikere érdekében nagy jelentősége van a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett pozi­tív változásoknak. Ezek nagymér­tékben a Szovjetunió és a többi szocialista ország béke javaslatainak köszönhetők, de annak is, hogy az emberek mindenütt a világon egyre inkább megértik a világ jelenlegi köl­csönös függőségét és annak szük­ségszerűségét, hogy közösen kell keresni a sürgető globális problé­mák megoldását. Mindez oda vezet, hogy gyakorlatilag a társadalmi vi­szonyok minden területén leküzdjük az elavult elképzeléseket, és elfo­gadjuk az új gondolkodásmód elveit, amelyek a nemzetközi biztonság koncepciójának sokoldalú alapját képezik, s amelyeket a Szovjetunió terjeszt folyamatosan elő. Napjainkban tanúi lehetünk an­nak, hogy az új gondolkodásmód elemei egyre erősödnek, terjednek és a világpolitika reális tényezőjévé válnak. Mindezt bizonyítja az olyan jelentős esemény is, mint amilyen a negyedik legfelsőbb szintű szov­jet-amerikai találkozó volt. Azoknak a bonyolult helyzetek­nek és ellentéteknek a feltételei kö­zött, amelyeknek az átalakítás jelen­legi szakaszában tanúi lehetünk, kü­lönösen tudatában vagyunk annak, hogy határozottan és következete­sen kell előrenyomulnunk a radikális gadzasági reform útján, a szocialista gazdaság minőségileg új modellje felé. Igyekszünk kezdeményezően kihasználni az értéktörvény szabá­lyozó feladatait és olyan feltételeket biztosítani, amelyben a gazdasági versengés biztosítja a termelők ru­galmas reagálását a társadalmi kö­vetelmények változásaira, a tudo­mányos-műszaki haladás legújabb vívmányaira. Éppen ezért olyan irá­nyítási rendszert építünk, amelynek keretében az állam tervszerűen fog­ja irányítani a vállalatok gazdasági tevékenységét az egész nép érdekei alapján, elsősorban a közgazdasági szabályozók segítségével, és nem adminisztratív úton. A Szovjetunió Kommunista Pártja az átalakítás egyik fő feladatának tekinti, hogy alapvető változásokat hajtson végre az országnak a nem­zetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódásának jelenlegi szint­jén, annak valamennyi jellemzőjét figyelembe véve. Ezen a területen a jelenlegi helyzet nem elégíthet ki bennünket. A Szovjetunió részese­dése a nemzetközi kereskedelem­ben nincs összhangban a világban betöltött gazdasági, sem pedig poli­tikai szerepével. A külkereskedelmi forgalom szerkezete továbbra is el- (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom