Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-05 / 156. szám, kedd

Szovjetunió - Egyesült Államok Megkezdődött a rakétaszerződés végrehajtásának ellenőrzése (ČSTK) - Készen áll az ellenőr­zésre minden olyan szovjet katonai objektum, amelyekre a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták fel­számolásáról kötött szovjet-ameri­kai szerződés rendelkezései vonat­koznak. A múlt szombaton megér­keztek Moszkvá­ba azok az ameri­kai szakértők, akik két hónapon keresztül helyszí­ni ellenőrzést vé­geznek, felbecsü­lik a megsemmisí­tésre kerülő raké­ták számát, s megtekintik a megsemmisítés helyszíneit. Ugyanazon a na­pon egy különre- pülőgéppel het­ven szovjet el­lenőr utazott az Egyesült Álla­mokba. A rakétaszer­ződés mindkét félnek feladatul adja, hogy a hely­színi felügyeletet július 1-én kellett megkezdeni. A Szovjetunióban, Csehszlovákiá­ban és az NDK- ban összesen 133 katonai objektu­mot tekintenek meg az amerikai szakértők, a szovjet ellenőrök pedig az USA és Nyugat-Európa területén 26 létesítményt tekintenek meg. A szovjet fél feltételezi, hogy az első 66 napos ciklusban a felügyeleti munka rendkívül intenzív lesz. Az ellenőrök egy része közvetlenül a megérkezés után útnak indult a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat gyártó üzemekbe: az USA-ban Magna városba (Utah ál­lam), a Szovjetunióban pedig a vöt­Voroncov fogadta az iráni nagykövetet (ČSTK) - Julij Voroncov, a szov­jet külügyminiszter első helyettese tegnap fogadta Nasszer Heirani- Nobarit, Irán moszkvai nagykövetét. A találkozót az iráni diplomata kérte. A felek a kétoldalú kapcsolatok­ról, valamint az iráni utasszállító re­pülőgép lelövéséről folytattak tár­gyalásokat. Robbanás Madridban (ČSTK) - Madridban hétfőn délelőtt bomba robbant az amerikai nagykövetség épülete előtt. A robbanás csak kisebb anyagi károkat okozott, senki sem sebe­sült meg. A merényletért a „nemzetközi antiimperialista brigádok" egyik tagja vál­lalta a felelősséget. A névtelen telefonáló elmondta, hogy további Amerika-ellenes akciókra is sor fog kerülni. Megfigyelők szerint ez az incidens is összefüggésben van az iráni utasszállító repülőgép lelövésével. kinszki üzembe. Más csoportok pe­dig a szerződés által említett további létesítményeket keresnek fel. A szovjet fél alaposan felkészült az ellenőrök fogadására. A katonai különvonatok ezekben a napokban szállítják az utolsó rakétákat a meg­A szovjet ellenőrök csoportja megérkezett a San Francisco melletti légitámaszpontra (Telefoto: ČSTK) semmisítés helyszíneire. Mindezt úgy, hogy ellenőrizhetők legyenek a világűrből a nemzeti műszaki esz­közökkel. A legtöbb szovjet rakétát Északkelet-Kazahsztánban semmi­sítik meg. Maga a megsemmisítés augusztus elsején kezdődik. ASEAN-külügyminiszterek a kambodzsai helyzetről (ČSTK) - A kambodzsai helyzet politikai rendezéséről kezdték meg tegnap kétnapos tanácskozásukat az ASEAN tagországok külügymi niszterei Bangkokban. Prem Tin szulanond thaiföldi miniszterelnök nyitóbeszédében annak a reményé­nek adott hangot, hogy a kiegyensú­lyozott politikai megoldást a felek mielőbb elérik. Hozzáfűzte, hogy az ilyen megoldáshoz már megterem­tették az alapokat. Brunei, Indonézia, Malaysia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Szin­gapúr külügyminiszterei vasárnapi előzetes értekezletükön támogatá­sukról biztosították az indonéz béke­kezdeményezést, s felszólították a kambodzsai problémában érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a július végére tervezett dzsakartai értekez­leten. Ezen a tanácskozáson kellene majd kidolgozni a kambodzsai konf­liktus békés rendezésének alapel­veit. Bővíteni kell a párbeszédet (ČSTK) - Alexander King, a Ró­mai Klub elnöke vasárnap Varsóban tartott sajtókonferenciáján hangsú­lyozta: a jelentős tudósokat, politikai személyiségeket és vállalkozókat tömörítő nemzetközi szervezet úgy ítéli meg, itt az ideje, hogy oly mó­don bővítsék a Kelet és Nyugat közti párbeszédet, amely már nem csak a nukleáris fegyvertárak és más fegyverfajták korlátozásának terén hozna eredményeket. Mint mondotta, a legfelső szovjet vezetővel és Wojciech Jaruzelski- vel egyaránt baráti kapcsolatokat alakítottak ki. A mostani varsói meg­beszélések pedig bizonyították, hogy sikeresen fejlődik Lengyel- ország és a Római Klub közti vi­szony. Ciszjordániában bezárják az iskolákat Súlyos zavargások Jeruzsálemben (ČSTK) - Ma lép érvénybe az az izraeli intézkedés, melynek értelmé­ben Ciszjordániában három napra bezárják mind az 1200 iskolát. A megszálló hatóságok azzal indo­kolták lépésüket, hogy a palesztin fiatalok tömegesen vesznek részt az Izrael-ellenes tüntetéseken. A mos­tani intézkedés 300 ezer diákot érint. Jeruzsálemben tegnap tömegek tüntettek az Al Aksza mecset alatt húzódó több mint 2000 éves alagút ásatásainak megkezdése ellen. A mecset ugyanis egyike az iszlám kegyhelyeknek. A nagyszabású til­takozások és az ezt követő össze­csapások eredményeképp az izraeli hatóságok néhány héttel elhalasz­tották a feltárás megkezdését. Szemtanúk szerint a vasárnap kez­dődött zavargások - melyekben leg­alább 26-an megsérültek - a legsú­lyosabbak voltak az elmúlt 20 évben. A megszállt területekről múlt hé­ten visszatért izraeli tartalékos tisz­tek 17 fős csoportja vasárnap átadta Haim Herzog izraeli államfőnek azt a jelentést, amely az izraeli fegyve­res erőknek a palesztinokkal szem­beni törvénysértéseiről számol be. A tisztek egyidejűleg figyelmeztet­tek, hogy a megszállt területeken alkalmazott brutalitás következtében a hadsereg veszít harcképességé­ből. A tisztek vezetője, Simon Leh- ler újságíróknak adott nyilatkozatá­ban nem volt hajlandó részletezni az egyes törvénysértéseket. Kijelentet­te azonban: „a megszállt területeken szolgáló minden izraeli katonát fele­lősség terheli a történtekért“. Harcok Burdzs Barazsnában (ČSTK) - Bejrútban egyhetes viszony­lagos fegyvernyugvás után ismét kiújultak a harcok az El-Fatah egymással rivalizáló csoportjai között. Ágyútűz alá vették a Burdzs Barazsna palesztin menekülttá­bort. A támadások során legalább négy ember életét vesztette és 12-en megse­besültek. Heves harcok folytak két héttel ezelőtt a Satila táborban, ahonnan a szakadárok- nak sikerült kiűzniük az Arafathoz hű erőket. A bejrúti sajtó szerint nincs kizár­va, hogy a Burdzs Barazsnának hasonló lesz a sorsa, mint Satilának, amelyet szinte teljesen romba döntöttek. A tájé­koztatások szerint Burdzs Barazsnának eredetileg 15 ezer lakosa volt, ma már csak háromezer. Hatalmas felháborodás az iráni utasszállító lelövése miatt ÚJ SZÚ 1988. VII. 5. (Folytatás az 1. oldalról) az amerikaiak önvédelemből lőtték le a légibuszt, amelyet állítólag iráni harci gépnek véltek. Reagan elnök óriási tragédiának nevezte a szeren­csétlenséget. Az irániak visszautasí­tották ezt a magyarázatot. Az ÍRNA a dél-iráni Bandar Abbasban - innen indult a gép Dubaiba - szolgálatot teljesítő repülésirányító jelentésére hivatkozva közölte: az utasszállító a lelövés pillanatában a nemzetközi légifolyosóban tartózkodott, s ezt tu­datosítaniuk kellett az amerikaiak­nak is. Mir Hosszéin Muszavi iráni kor­mányfő a repülőgép lelövését Irán elleni bűntettnek minősítette. Ali Ve- lajati külügyminiszter kijelentette: a Perzsa öbölben tartózkodó ameri­kai haditengerészeti alakulatok csak fokozzák a feszültséget a térségben. Egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy határozottan ítélje el ezt a rakétatámadást. E barbár tettért - melynek következtében ár­tatlan emberek vesztették életüket - csakis az Egyesült Államokat ter­heli a felelősség. Iránban tegnap egynapos nemzeti gyászt rendeltek el. A teheráni rádió közlése szerint Irán hétfőn az ENSZ-nél tiltakozott. Velajati külügyminiszter a világszer­vezet főtitkárához intézett levelében kérte, ítéljék el az amerikai akciót. Az ENSZ szakembereit pedig arra szólította fel, hogy a helyszínen vizsgálják ki a szándékos támadás körülményeit. A francia külügyminisztérium va­sárnap nyilatkozatot adott ki, mely­ben többek között ez állt: a francia kormány fel van háborodva az iráni utasszállító lelövése miatt, és őszin­te részvétét fejezi ki az egész iráni népnek. Hasonló nyilatkozatot adtak ki Rómában és Londonban is. A ja­pán kormány reményét fejezte ki, hogy ez az eset nem élezi ki még jobban a feszültséget a térségben, s egyben az iraki-iráni háború mi­előbbi befejezése mellett foglalt ál­lást. Az USA-t és a nemzetközi közös­séget terheli a felelősség azért, hogy Irak és Irán között folytatódik a há­ború. Nem lehet azonban kétségbe vonni az amerikai fegyveres erők önvédelemre való jogát - jelentette ki Michael Dukakis, a Demokrata Párt elnökjelöltje a Hormuzi-szoros- ban történt esettel összefüggésben. Reményét fejezte ki továbbá, hogy hamarosan befejeződik az a vizsgá­lat, amelyet a Pentagon kezdett meg, s az eredmények minden nyi­tott kérdésre választ adnak. Dánia Iránnál tiltakozott amiatt, hogy támadás érte Karama Maersk nevű tartályhajóját. Többek között ez áll abban a közleményben, ame­lyet Poul Schlüter kormányfő irodája adott ki vásárnap. Az iráni gyors- nasszádok szombaton este támad­ták meg a dán tankert a Perzsa­öbölben. A moszkvai Pravda vezércikke a pártkonferenciáról Az átalakítás mérföldköve (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi vezércikkében az országos pártértekezlet történelmi jelentőségével foglalkozik. A cikk többek között a következőket írja: Négy napon keresztül tanácsko­zott Moszkvában az SZKP 19. or­szágos konferenciája. Négy napon keresztül milliók figyelme összpon­tosult a Kreml Kongresszusi Palotá­jára, ahol nagy, nyíltságát és bolse­vik őszinteségét tekintve példa nél­kül álló pártvita folyt jelenünkről és jövőnkről, arról, hogyan valósítjuk meg a forradalmi átalakítást, ame­lyet a párt kezdeményezett és az ő irányítása alatt bontakozott ki. Nem voltak hiábavalóak a szovjet kommunisták fórumával kapcsolatos remények és erőfeszítések. Az érte­kezlet lenini szellemben zajlott, győ­zött a nép, a forradalom iránti fele­lősségtudat. Azonban időre van szükség ahhoz, hogy az emberek megértsék a konferencia tartalmát, munkájának eredményeit. Viszont már ma is egyértelmű: a párt és az ország életében olyan esemény ját­szódott le, amely az átalakítás mér­földkövének nevezhető. A konferen­cián elfogadott határozatok hatal­mas jelentőséggel bírnak az ország sorsa szempontjából, a változások szerves részét alkotják, s ugyanak­kor meg is gyorsítják azokat. Amint Mihail Gorbacsov záróbe­szédében megállapította: a konfe­rencia fő eredménye az, hogy a tézi­sekről kibontakozott pártonbelüli és össznépi vita minden alapvető kér­désével kapcsolatban kidolgozta a programadó politikai álláspontot. Nemcsak a központi bizottság által előterjesztett javaslatokat hagyta jó­vá, hanem sok mindenben gazdagí­totta azokat a pártszervezetek és dolgozókollektívák élő tapasztalatai­val is. A küldöttek - munkások, pa­rasztok, tudósok, kulturális szemé­lyiségek, vállalatigazgatók és párt­tisztségviselők - tanúsították, hogy mély felelősséget éreznek az átala­kítás sorsa iránt; olyan sürgetően és elvszerűen vetették fel a kérdéseket, mint korábban még soha. A vita tükrözte az országban jelenleg ural­kodó politikai légkört, az alkotó gon­dolkodás felszabadultságát, a de­mokratikus fejlődés szintjét, egyszó­val mindazt, amit az SZKP Központi Bizottságának 1985. áprilisi plénum- ülése óta elértünk. Társadalmunk életének sokoldalú demokratizálása, az átalakítás front­jának kibővítése volt a konferencia fő témája. Nézzük az elfogadott ha­tározatok címeit: Az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak meg­valósításáról, az átalakítás elmélyí­tésével kapcsolatos feladatokról; A szovjet társadalom demokratizálá­sáról, a politikai rendszer reformjá­ról; A bürokratizmus elleni harcról; A nemzetek és nemzetiségek kap­csolatairól; A nyilvános tájékoztatás­ról; A jogi reformról. S végül, de nem utolsósorban kell említeni A Szovjet­unió politikai rendszerének reformjá­val kapcsolatos halaszthatatlan gya­korlati intézkedésekről című határo­zatot, amely mintegy beindítja a kitű­zött célok megvalósításának me­chanizmusát. S ezzel lényegében össze is foglaltuk azoknak a problé­máknak a komplexumát, amelyeket a pártnak és az országnak meg kell oldania. A konferencia figyelmének kö­zéppontjában állt a pártnak, mint a társadalom politikai élcsapatának az új szerepe. Ugyanakkor a tanács­kozáson nem kevés bírálat hangzott el a pártszervek címére, beleértve a felsőbb szerveket, s az egyes vezető tisztségviselőket is. A sajtó­ban közzétett anyagokból mindenki meggyőződhet arról, hogy ami a vita hevességét és élességét illeti, csak­nem hatvan éven keresztül nálunk ilyesmi nem történt. Az érvekből és javaslatokból egyértelműen nyilván­valóvá vált, hogy a felszólalók még erősebbnek és összeforrottabbnak akarják látni pártunkat. A konferen­cia felszólította arra, hogy pártunk nemcsak tevékenységének tartalmát, hanem módszereit tekintve is teljes mértékben lenini típusú párt legyen. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az adminisztratív-utasításos módsze­rek visszafordíthatatlanul legyenek a múlté, hogy a pártpolitika kizárólag a szervező, a káder- és az ideológiai munkán keresztül, a törvények és a társadalmi élet demokratikus alap- elveinek szigorú tiszteletben tartá­sával valósuljon meg. Azt is jelenti, hogy a pártszervezeteknek és bi­zottságaiknak fel kell hagyniuk azzal a gyakorlattal, hogy helyettesítik az állami szerveket, diktálnak a szak- szervezeteknek, a Komszomolnak és más társadalmi szervezeteknek. Indokolatlanok azok az aggodalmak, hogy ilyen körülmények között gyen­gülhet a párt vezető szerepe. Erről szó sincs. A párt vezető szerepe megmarad, s mint a konferencián is hangsúlyozták: minden szükséges eszközzel rendelkezik vezető szere­pének érvényesítéséhez. A konferencia kimondta, folytatni kívánjuk a radikális gazdasági refor­mot. Ennek alapjait a KB 1987 júniu­si plénumülése, továbbá a vállalati és a szövetkezeti törvény rakta le. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a reform számos irányban egy helyben topog, a bürokrácia ellenál­lását távolról sem sikerült megtörni, ami pedig azt jelenti, hogy követke­zetesen fel kell számolni a fékező mechanizmusokat. Sok küldött fog­lalkozott az értekezleten egy másik fájó ponttal, ez pedig az élelmiszer­program. A fő erőket erre kell össz­pontosítani. Már ma is különböző utakon további erőforrásokat irányí­tunk erre a területre, felfedeztük a tartalékokat. Elsőrendű kötelessé­günk az, hogy a földműveseknek sokoldalú segítséget nyújtsunk, s elősegítsük a falvak fejlődését. E téren sok mindent már ebben az ötéves tervidőszakban végre kell hajtanunk. A jelenlegi szakaszban, amikor a társadalmi folyamatokra óriási ha­tással van a tudományos-technikai forradalom, a problémákat nem le­het sikeresen megoldani a nép szel­lemi és erkölcsi erőforrásainak be­vonása nélkül. Nem véletlen, hogy a konferencián a politika és a gazda­ság kérdéskörét a szellemi szférával szoros összefüggésben vizsgálták, azok valamilyen morális dimenzió­kat nyertek, s a tudomány, az iskola­ügy és a kultúra kérdéseivé váltak. A nézetek ütközésében, sokszínű­ségében nyilvánult meg a vélemé­nyeknek az a szocialista pluralizmu­sa, amely elutasítja a szellemi egyeduralmat, s amelyet társadalmi életünkben a párt igyekszik érvényre juttatni. Ezzel összefüggésben elsőrendű jelentőséget kap a nyíltság. Az élet arra tanít, hogy minél több igazságot mondunk ki, annál nagyobb az em­berek hite abban az ügyben, ame­lyet a párt kezdett el. Nyíltság nélkül nincs demokrácia, nincs szocializ­mus. Tömegtájékoztató eszközeink­nek még energikusabban kell lelep­lezniük a negatív jelenségeket, tá­mogatni a tapasztalatot, a bátor, újszerű megoldások életképes haj­tásait. A nyíltság ugyanakkor nagy­fokú felelősségtudatot is feltételez, összeegyeztethetetlen a frakció­zással, a tények szépítgetésével, az egyéni számlák kiegyenlítésével. Szükség van a politikai kultúrára, a kritika kulturáltságára, a kulturált elvtársi vitára, amely sajnos még sokunkból hiányzik. Ismét bebizo­nyosodott, hogy milyen hibákat és veszélyeket rejt magában az elsie­tett, megfontolatlan improvizálás a politikában. Az átalakítás során a túlzott sietség épp olyan helytelen, mint a késedelmeskedés. Megszülettek tehát a döntések, irányvonalunk helyesnek bizonyult. Nagyon fontos munka vár ránk. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a demokratizálás feltételei között, amikor megváltoznak a pártbizottsá­gok funkciói, s a szocialista jogállam kialakításán munkálkodunk, komoly próbát kell kiállni a párt tekintélyé­nek is. Az átalakítás, a politikai rend­szer reformja egészen új helyzetet teremt a társadalomban. A párt ve­zető szerepét ebben a helyzetben már nem a tekintéllyel, a korábbi érdemek fogják meghatározni, ha­nem az a reális tekintély, amelyet minden egyes esetben konkrét tet­tekkel kell kivívni. Minden kommu­nistának, aki méltó akar lenni erre a névre, az átalakítás, a forradalmi megújulás harcosává kell válnia. Ez a pártkonferencia fő utasítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom