Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-27 / 175. szám, szerda

Székfoglaló helyett Beszélgetés Vágó Ferenccel, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Nemzeti Bizottság elnökével Vágó Ferencet odahaza, a Dunaszerdahelyi járásban igazán min­denki ismeri, tehát nem kell „bemutatni“ a szó megszokott értelmében. Mivel azonban az ember sokszor még legközelebbi ismerősei életének állomásait sem tartja számon, vessünk egy pillantást arra az útra, amelyen keresztül most új tisztségéhez érkezett. Jó tudni, ki milyen tapasztalatok, tudás birtokában akar valamit, mennyi szavainak tettek­ben mérhető fedezete. Még akkor is, ha a jelszavas felsorolásban elsikkadhat az a sok erőfeszítés, az a szívós küzdelem, amellyel a társadalom előrehaladását szolgálni kívánó, képességeit, tudását ennek szolgálatába állító ember dolgozik. ÚJ SZÚ 1988. VII. 27.-Valóban csak röviden: 1933- ban születtem Tornócon (Trnovec nad Váhom). 1953-ban érettségiz­tem, ezt követően az akkori vágsely- lyei (Šaľa) járás ifjúsági mozgalmá­ban dolgoztam, majd a katonaévek következtek, azután Galántán (Ga­lanta) fe járási nemzeti bizottságon kaptam feladatokat. 1958-ban „át­szegődtem“ a takarmányiparba, s ezen a területen dolgoztam har­minc évig, vagyis mostanáig. Köz­ben Nyitrán (Nitra) mezőgazdasági mérnöki képesítést szereztem. A tornóci üzemből a hatvanas évek elején ide jöttem, Dunaszerdahely- re. Itt alapítottam családot, itt van az otthonom. Voltam itt üzemigazgató, a gabonatröszttel egyesített vállalat igazgatóhelyettese, a bratislavai vál­lalatnál a termelési részleg főnöke, s ugyanitt 1977-ig igazgatóhelyet­tes, azután a Mezőgazdasági Ter­ményfelvásárló és Ellátó Vállalat ter­melési igazgatóhelyettese, 1977-től mostanáig a vállalat igazgatója. Közben voltam a járási pártbizott­ság, majd a kerületi pártbizottság tagja, tevékenykedtem képviselő­ként, s közéleti, társadalmi és politi­kai tisztségeimet is mindig igyekez­tem maradéktalanul ellátni. ■ Július elsején foglalta el az elnöki széket, most, amikor a nemzeti bizottságok megnöve­kedett jogkörrel folytatják majd munkájukat. Milyen „hozományt“ kapott, milyennek látja innen az elnöki székből a járást, új munka- területét?- Amit pár nap alatt sikerült meg­tudnom, abból kiderül, hogy igényes feladatokat vállaltam, amikor ezt a megbízatást elfogadtam. De egy - a tanács által elfogadott - átfogó fejlesztési terv van megvalósulóban, amely jó alapul szolgál a megnöve­kedett igények, az új társadalmi fel­adatok teljesítéséhez. Egész járásunk, minden község és város fejlődését erőteljesen meg­határozzák a mezőgazdasági ter­melésben elért kiváló eredmények. A lakosság társadalmi munkája mel­lett döntő jelentőségű az a tény, hogy a földműves-szövetkezetek is hozzájárulnak a falufejlesztéshez, mind anyagi mind erkölcsi támoga­tásukkal sokat lendítenek a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front által tervezett programok és akciók telje­sítésén. Itt van például a gáz és a víz bevezetése. Csak nagyobb vonalak­ban: több mint 8 ezer 400 lakásban használhatják már a gázt, 53 kilo­méternyi gázvezeték készült el a já­rásban, a vízvezetékhálózatot 283 kilométerben éppúgy kimutathatjuk, mint lakosokra kivetítve. Ma már 64 ezer lakos ihat egészséges ivóvizet. Több mint 30 ezer ember lakókörze­tében készült el a szennyvíz-elveze- tó hálózat. Ebben az évben 728 lakás kerül átadásra a járásban, 860 lakás építése pedig elkezdődik. Rendkívül fontosak a környezet- védelmi építkezések, főként a szennyvíztisztítók. Most áll befeje­zés alatt itt, Dunaszerdahelyen és Zlaté Klasyban az építésük és folya­matban van Gabčíkovóban meg So- morján (Šamorín). Egészségügyi in­tézményeink is korszerűsödnek, számuk növekedik. De sorolhatnám az épülő vagy korszerűsödő óvodá­kat, napköziket, üzlethálózatunk megvalósuló vagy megvalósítandó objektumait, a szolgáltatásokat, amelyek sokhelyütt kitűnőek, de ál­talában mindenütt további fejlesztést is igényelnek... Amit mégis kiemelésre érdemes­nek, nagyon fontosnak tartok, az a kultúra, a népművelés. Ezen a té­ren a nemzeti bizottságok általi köz­vetlen irányítás sokat tehet a köz­ségek valóságos igényeinek feltárá­sáért és kielégítéséért. Remélhető­leg megoldódik a művelődési ottho­nok, termek gondnokságának kér­dése is, sok földműves-szövetkezet felajánlotta, hogy átveszi ezek keze­lését, vagy legalábbis besegít fenn­tartásukba. És ez a folyamatos mű­ködésük alapfeltétele. ■ Úgy látom, már a tennivalók­nál tartunk. Ez természetes is, hiszen az eredmények számbavé­teléből egyenesen következik a további feladatok meghatározá­sa. Folytassuk hát ezekkel a sort.-Alaposan átgondolt, mindenre kiterjedő az az átfogó fejlesztési terv, amelyre utaltam. A sürgősségi szempontot, a sorrendet, a lakosság igényei diktálják, s ezzel párhuza­mosan az országos, a társadalmi fontosságú feladatok. Társadalmi és egyéni érdek természetesen össze­cseng például a háztartási szemét lerakatait, egyáltalán a környezetvé­delmet szolgáló építményeket illető­en. A közellátás állandó javítása is ilyen feladat, a kor követelménye ezen belül az üzlethálózat szakosí­tása. Sürgető gondunk a tömegköz­lekedés korszerűsítése, bővítése. Tudvalévő, hogy járásunkból 8 ezer ember utazik ki naponta, ingázik. Nem mindegy, milyen körülmények között érkezik a munkahelyére, mennyi időt tölt utazással. Ezen - mármint a közlekedésen - belül sajátos feladatot jelent a vízlépcső- rendszer építése által érintett lakos­ság zavartalan köz- és egészség- ügyi ellátása, közlekedésének meg­szervezése. De még valóban na­gyon új vagyok itt, erről - konkrétab­ban - talán később beszéljünk. Ami a nemzeti bizottságokkal szemben támasztott új követelmé­nyeket illeti, úgy gondolom, jó a „starthelyzetünk“. Olyan szolgál­tató, termelő vállalataink vannak, amelyek szép haszonnal dolgoznak. Ebből - s a hasonló módon létesí­tendő további részlegek, üzemek nyereségéből - nagyobb távlatokra is számolhatunk a járás igényes fej­lesztésével. A helyi nemzeti bizottságok jog­körének a kiszélesítése természete­sen nem lesz egyszerű feladat. Számtalan szervezési kérdést kell megoldanunk, s közben önállóbb gondolkodásra, a személyes fele­lősség elmélyítésére, új hozzáállás­ra kell ösztönöznünk apparátusunk dolgozóit, tisztségviselőinket. Csök­kenteni kell a bürokráciát, s ez nem csupán rajtunk múlik, de azért a sa­ját házunk táján nekünk kell szét­néznünk. A demokrácia megszilár­dítása: nos, ez nagyon szép feladat, de csupán akkor valósítható meg, ha az önállóan gondolkodó, szemé­lyes felelősségüket tudatosító veze­tők vállalják mindenütt az emberek­kel a rendszeres, mindennapi kap­csolatot a tennivalók érdekében. Er­re kell felkészítenünk testületeink, szakbizottságaink vezetőit és tiszt­ségviselőit éppúgy, mint minden egyes képviselőt. A közelebb a nép­hez igénye tulajdonképpen az együtt a néppel feladatává válik. A falugyű­lések számtalan helyen már ezt a megközelítést ígérik. Azonban annyiféle új lehetőség, forma vár még kiaknázásra, hogy könnyelmű­ség lenne kapásból felsorolni. Meg az lenne a jó, ha ezeket mindenütt a saját feltételeikre, körülményeikre mérten alakítanák ki, tökéletesíte­nék. Ami engem illet, szeretek dol­gozni. Jó lenne, ha nem csalódná­nak bennem azok, akiknek a bizal­mából ezt a megtisztelő munkakört rámbízták. Nem titok az sem, hogy Vágó Ferenc, „a Feri“ népszerű ember a járásban, s az sem, hogy sokat várnak tőle. De az elnök szerény, szűkszavú tájékoztatásra intett. Érthető, s megfontoltságot, közéleti tapasztalatokat, előrelátást egyaránt bizonyító ez az intelem. Az önös érdekeket, személyes előnyöket remélő várakozás tehát gyorsan meg­csappanhatja annak a népszerűségét, aki elsősorban a közösségi érdekekre figyel. Ahol azonban összhangban vannak az egyéni és a közösségi érdekek - ebben a járásban a lakosok régen felismerték, hogy ez boldogulásuk és jólétük záloga - ott remélhetőleg a járási nemzeti bizottság új elnökének népszerűségét tovább öregbíti majd, ha a lakosság segítségével sikerül megvalósítania a fejlesztés tervét, s ehhez új, korszerű módszereket is érvényesítenie a közigazgatás­ban. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET FÓIDÉNY A KONZERVGYÁRBAN Kevés gyümölcsöt kínálnak a termelők A találmányok, újítások és mű­szaki újdonságok bmói kiállításán nagy sikert arattak a hazai konzerv­gyárak termékei. Jobbára csak ilyenkor, a bemutatókon döbbenünk rá, hogy milyen sok finomságot - új vagy felújított terméket - kínál az élelmiszeripar. Például az érsekúj­vári (Nové Zámky) Novofruct már hagyományosan a kiállítók között szerepel. Ez a konzervgyár hazánk legnagyobb élelmiszer-ipari vállala­tai közé tartozik, évi termelésének értéke meghaladja az 534 millió ko­ronát. Fő termékei a bébiételek és a cukorbetegek számára készülő Dia-készítmények. Nemrég ellátogattunk ebbe a ha­tárainkon túl is jól ismert konzerv­gyárba, ahol Száraz Pál vegyész- mérnökkel, a termelési részleg ve­zetőjével beszélgettünk. • Dél-Szlovákiát olykor a ker- tészkedók birodalmaként emlegetik. Azt hihetné az ember, hogy itt nem lehetnek alapanyag-gondjai a tartó­sítóiparnak.- Nagy általánosságban ez így is van, általában nincsenek ellátási problémáink. Persze, vannak idő­szakok, amikor kevesebb alapanya­got kínálnak a termelők. Ez az év sajnos nem a legkedvezőbben ala­kul. Már tavasszal nyilvánvaló volt, hogy a fagy jelentős kárt okozott a gyümölcsösökben, főleg a kajszi- és az őszibarackosokban. Sokat tör­tük a fejünket, hogy mivel lehetne pótolni a bébiételek legfontosabb alapanyagát adó gyümölcsféléket. Gondjainkat tetézte, hogy a felméré­sek szerint almából sem várhatunk elegendő alapanyagot. Az időjárás azonban, mint mindig, most is köz­beszólt. Szerencsére ezúttal a ja­vunkra „dolgozott“, s a tervezettnél több és jobb minőségű szamócát kaptunk feldolgozásra. Már június­ban jelentős készleteink voltak ebből a gyümölcsfélékből, így a bébiéte­lekből sikerült teljesítenünk a terme­lési feladatokat. A választék bővíté­sére szintén gondoltunk, s mézzel ízesített sárgarépapürét is készítet­tünk. • Ilyen feltételek között, gondo­lom, a munkaszervezésben is elő­fordultak problémák.- Az akadozó ellátás a feldolgo­zásban szerencsére nem okoz külö­nösebb gondot. Korszerű gépsorok­kal dolgozunk, s szinte óráról órára át tudunk állni a különféle termékek feldolgozására, tartósítására. Nem mondom, volt néhány nehéz napunk a szamócaidényben, amikor a nyári vakáció egy részét nálunk töltő kö­zépiskolások segítségére még nem számíthattunk. A feldolgozási kapa­citás maximális kihasználásával azonban sikerült jó minőségben tar­tósítanunk a termést. • Ezekben a napokban milyen alapanyagokkal dolgoznak?- A zöldborsó után cseresznyét és meggyet konzerváltunk. A cse­resznyéből 60 tonnát hagyományos módon, 73 tonnát pedig a cukorbe­tegek számára tartósítottunk. Meggyből gyengébb volt a termés, ezért a kajszibarackkal együtt dol­gozzuk fel, amiből sajnos szintén szerény a kínálat. Csemegeuborká­ból az idén 4 ezer tonnát tervezünk felvásárolni. Egyelőre úgy tűnik, en­nek nem lesz különösebb akadálya. • Az ország egyik legkorszerűbb konzervgyárában valószínűleg nem csupán hazai piacra termelnek.-Termékeink zöme a hazai fo­gyasztói igények kielégítését szol­gálja, de exportfeladataink is van­nak. Például meggyből 50, cseme­geuborkából 1820, szamócából pe­dig 90 tonna kerül kivitelre, jobbára a nyugat-európai országokba. Né­hány évvel ezelőtt Ausztráliában is piacra leltünk. • A minőség nemcsak alap­anyag, de műszaki felkészültség és technológiai fegyelem kérdése is. E tekintetben nincsenek gondjaik?-Ami a műszaki felkészültséget illeti, a KGST-országok viszonylatá­ban előkelő helyet foglalunk el. Az idén 35 ezer tonna zöldség és gyü­mölcs feldolgozását tervezzük. Ilyen teljesítményre csak igazán korszerű berendezéssel lehet vállalkozni. Nem mondom, kellene már néhány új gépsor, de a nyugati gyártóválla­latokkal folytatott tárgyalások kissé vontatottan haladnak. A technológiát magunk fejlesztjük, tökéletesítjük, így ilyen vonatkozásban nincs külö­nösebb problémánk. • Úgy tudom, vállalatuknál nem csak névlegesen létezik, de kiváló újításokat és találmányokat produkál a Csehszlovák Tudományos-mű­szaki Társaság alapszervezete, amelynek ön az elnöke.- Büszkék vagyunk arra, hogy te­vékenységünk hozzájárul a vállalat kimagasló termelési eredményeinek eléréséhez. Ami engem illet, egye­bek között kidolgoztam egy eljárást, amellyel növelni tudtuk a bébiételek beltartalmi értékét. A komplex racio- nalizációs brigádjaink szintén jól működnek és elsősorban az újítások gyakorlati megvalósításában érnek el kiemelkedő sikereket. Nálunk há­rom műszakban folyik a termelés, s mivel főleg nőket foglalkoztatunk, érdekünk, hogy a termelés korsze­rűsítésével megkönnyítsük a mun­kájukat. SZITÁS GABRIELLA Q -7 érettem volna riportot készíteni 0^1 vele, megnézni munkáit, ame­lyekre olvasóink is felhívták figyelmünket, de hiába próbálom elérni, vagy legalább üzenetet hagyni neki. Aztán mégis! A so­kadik telefont felveszi valaki: „elutazott, nem tudom, mikor érkezik, este hét után biztosan itthon lesz..." A tévében már a híradó kockái peregnek, amikor felkere­sem lévai (Levice) otthonában. Tudom, hogy az időpont nem a legalkalmasabb látogatásra, hogy az utazás kifárasztotta, s bizonyára pihenni szeretne. Magyará­zom is: csupán egy napon, órán szeret­nék vele megegyezni, amikor ismét felke­reshetném A csipkekészító Sümegh Vil­ma nénit azonban más fából faragták. Ha csipkéről és kézimunkáról van szó, nem fáradt, nincsen késő. Beljebb invitál, mun­káit mutatja, magyarázza és mesél... Heten voltak testvérek. Ö, a legfiata­labb eredetileg textiltervezó szeretett vol­na lenni, de a háború közbeszólt. A csip­kevetést 1941-ben a nóipari iskolában sajátította el, ám csipkézni csak jóval később - amikor már a két fia és egy lánya nagyok - kezdett. Eleinte ragaszko­dik a hagyományos vertcsipke-motívu- mokhoz, kész mintákhoz, majd mind job­ban távolodik tőlük s keresi az egyénisé­gének legmegfelelőbb ornamentikát, té­mát. Maga választja ki a színeket, keresi a díszelemeket, szerzi be a fonalakat. Műhelyében ma kizárólag saját maga megtervezett térítők, abroszok, kézelők, gallérok és egyéb tetszetős ruhadíszek készülnek. Ezek bársonnyal bevont táb­lákra, panelokra feszítve már képek. Ké­pek, amelyeknek van mondanivalójuk. A legkorábban készült munkái közül elsőként a Várnát mutatja, amely egy bulgáriai kirándulás emlékeit, élményeit őrzi. A várnai kovácsoltvas kapukat, kerí­téseket, gazdagon díszített ötvösmunká­kat, melyek a majd másfél méter átmérőjű kép megalkotására ihlették. Egy másik képen leányfej és egy szegfű látható, Lili lányának 25. születésnapjára készítette. A virág eredetileg rózsa volt, de szerinte nem illett a kompozícióba. A G-kulcs alakú Sorsszimfóniát egy Beethoven-arc- képre építette, melyet rajztanár testvére festett. De mutat olyan térítőkét, amelye­ket eredetileg megrendelésre készített.- Nem tudtam megválni tőlük - mond­ja - bármennyit kínáltak is értük. A csipke ugyanis nem eladó! Opál, Marina, Gótika, Vénasszonyok nyara, Pillangókisasszony, Jupiter, Vé­nusz ... Újabb képek, amelyeket egy-két mondattal kiegészít. Megtudom például, hogy a bulgáriai kirándulás után mindent elolvas, összegyűjt, ami a vert csipkével kapcsolatos, rendszeresen vesz részt tanfolyamokon, kiállításokon. Pedig 1980-ban súlyos balesete is volt. Hátge­rinctöréssel több hónapos mozdulatlan­ságra kényszerült. A gyúgyi (Dudince) fürdőben kezelték. Itt ismerkedett meg azzal a szintén csipkéző beteg nénivel, aki kitartásával, fáradhatatlanságával fel­keltette benne a reményt: ó is fog még csipkét készíteni. És valóban. A baleset után szebbnél szebb térítők, abroszok, ruhadíszek szü­letnek műhelyében. Gyűjteménye ma már több mint 150 kész csipkéből áll.- Ez a most készülő fekete-piros terítő még a fűrészporral kitömött dobon van kigombostűzve - mondja, s próbál be­avatni a műhelytitkokba. Hogy a munkát először meg kell álmodnia, terveznie, raj­zolnia, s csak utána következik az orsók ide-oda helyezése, keresztezése. Vilma néni kézügyességét sokan meg­csodálták. Versenyeken, kiállításokon, de vannak, akik lakásán is felkeresik. Több önálló kiállítása volt. Léván, Gyűgyön, Zselizen (Želiezovce), szerepeltek mun­kái Nyitrán (Nitra), sőt cseh- és morvaor­szági városokban is. Bratislavai bemutat­kozásra mindmáig nem volt lehetősége, de értesüléseink szerint a szlovák főváros is hamarosan megismerkedhet művésze­tével. Sümegh Vilma néni képeiből ugyanis a CSEMADOK óvárosi alapszer­vezete a Kulturális napok rendezvényso­rozat keretében kiállítást tervez. GÁGYOR ALÍZ (A szerző felvétele) Csipk&szimfónia

Next

/
Oldalképek
Tartalom