Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-19 / 168. szám, kedd
Levelezőink írják A Kremnicai Ércbányák gépipari üzemegységében évente 31,5 ezer villanykályhát készítenek hazai piacra és magyarországi megrendelésre. A felvételen Ján Roob mérnök az új, U 40 RB típusú kályhát ellenőrzi (Július Tadian felvétele) Színházszerető ifjúságot nevelni... Nemrég színházban voltam Kassán (Košice) a MATESZ elődásán. Nem vagyok szakértője a világot jelentő deszkákon zajló életnek, ezért kritikusi babérokra nem vágyom, persze az egyszerű ,,fogyasztónak“ is feltűnő zavaró körülményeket észreveszem. Például az aláfestő zene helyenként indokolatlan távolkeleti ízű részeit, a „mozgalmas“ ballaszt jelentek müviessé- gét, a királyi „színt“ előidézni igyekvő, de zavaróan ott lógó óriási grófi koronát, a díszletidegen téglalap keretben „ékeskedő“ portrékat (Petur bán „udvara“), az öltözékével már- már komikus hatást keltő testőrséget (azok a sisakok...), a férfiak más korokat idéző „vegyes“ jelmezeit, a feltűnően „olcsó" fegyvereket, a trón stílustalan díszítését. Bár tudom, az anyagiak... Tisztelettel adózom mindazoknak, akik a mű élvezetéért jöttek el. Hiszen a rendezés, a szereposztás Öregedő kocsipark A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a közületi haszon- gépjárművek számára rendszeresített műszaki ellenőrzések az idén február 24-től június 20-ig tartottak, melyen a járási közlekedésrendészeti felügyelőség, a járási katonai parancsnokság képviselői vettek részt. A jnb közlekedési osztályát ezúttal a kerületi forgalomszervezési központ járási irodája képviselte. Az ellenőrzések azt mutatták, hogy nincs semmilyen javulás, ugyanazok a hibák, fogyatékosságok ismétlődnek, mint amiket a múlt évben feltűntettek. A szemlék az üzemeltetőknél a fogyatékosságok feltárásán túlmenőleg a felsőbb szervek felé is jelzést adtak, mire kellene az illetékeseknek jobban odafigyelni a közúti közlekedés tárgyi-műszaki feltételeinek javítása területén. Lényegesen több, jobb minőségű pótalkatrészre, kiegészítő tartozékokra lenne szükség, mivel az üzemeltetők a legjobb igyekezetük ellenére sem tudják a hiányos alkatrészellátás miatt a járműveiket kijavítani, rendbe tenni, kellő színvonalon felújítani. Újak vásárlására, az egyre öregedő autópark felújítására pedig pénzszűke miatt nemigen akad lehetőség, s az új járművek kiutalása is limitálva van. Az autójavító vállalatoknál végzett nagyjavítások, fódarabcserék minőségével sem lehetnek elégedettek. Gyakoriak a reklamációk, a panaszok a felelőtlenül végzett munka miatt. Nem szólva arról, hogy ezek a javítások is egyre drágábbak lesznek. Ugyanakkor a gyárból kijövő új járművek sem felelnek meg mindig a közlekedési előírásoknak. Ugyancsak visszaköszönő téma a gumiabroncsok hiánya. A gyártók négyféle típusban szállítanak, de nem elegendőt, s így az üzemeltetők az előírásokat megszegve keverik a típusokat, aszerint, ami éppen van. Méri ,stván és az interpretáció minden kifogásolható részlete mellett egy jó előadásnak lehettünk a részesei. Sokan taglalták már, hogy miért ezt vagy azt a darabot „tálalta“ a színház, olyan következtetésre jutva, hogy azért mégsem lehet mindig a „teremtöltő“ Csárdáskirálynőt... így igaz! De, szükséges-e az „odaterelt“ közönség? A középiskolás ifjúságra gondolok elsősorban, bár a mindent megrontó általánosítást kerülni kívánom. A színházi est élménycsökkentői nem a darab apró (végeredményben lényegtelen) buktatói voltak, hanem a szervezett közönség említett rétegének eléggé el nem ítélhető megnyilvánulásai. A tapasztalatok alapján akaratlanul is felötlik a kérdés, tudunk-e úgy színházszerető ifjúságot nevelni, ha a megfelelő irodalom e módot mellőző metodikával „táplálódik“ fejecskéikbe? Nekünk még úgy tanították (viszonylag eredményesen): ha nem érdekel az előadás, legalább a színdarabra figyelőket ne zavarjuk. Ha mégsem tudnánk türtőztetni magunkat, az előadás szünetében távozzunk. Még egy szó a színészek javára. Hihetetlen, hogy egy profi ne észlelje a nézőtéren történteket, hisz a jó értelemben vett rutin „látóvá“ tesz. Ha ennek ellenére is az odafigyelők- nek tud játszani, ez komoly és kemény munka. A taps megérdemelt! Urbancsok Egon Elégedettek új otthonukkal Már tizedik éve annak, hogy a kormányrendelet alapján jóváhagyták Mohi (Mochovce) község területén az atomerőmű építését. Ezzel kapcsolatban a majd 700 éves községet lebontották és lakosait kitelepítették. A 480 lakos több mint 80 százaléka a járási székhelyen Léván (Levice) a Rybníky lll-as lakótelepen kapott új korszerű lakást. Egy nagy állami bérházban laknak a város szélén, s kérésükre az utcát Mochovskának nevezték el. Természetesen, a falu lakói nem szívesen hagyták el házaikat, s eleinte nehéz volt megszokniuk az új városi környezetet. Különösen az idősebbek hagyták ott fájó szívvel családi házukat, portájukat. Hiányzott nekik a természet, a gyümölcsösök, a háztáji. A változást, az új környezetet könnyebben viselték a fiatalok, akik bár többnyire az efsz-ben dolgoztak, gyorsan bekapcsolódtak a járási székhely építésébe. Ma már különböző helyeken: üzemekben, üzletekben, közlekedésben és egyéb szolgáltatásokban dolgoznak. Vannak, akik visszatértek volt falujuk területére, részt vesznek az atomerőmű építésében. Az elmúlt évek során megszokták a városi életet, s ma már elégedettek új otthonukkal. Végül is büszkék arra, hogy szülőfalujuk helyén épül az a korszerű atomerőmű, amely rövidesen biztosítani fogja az energiát mindnyájunk számára. Sidó Sándor, Mohi utolsó hnb-elnöke Baráti találkozás Barátságot kötött a Komáromi (Komárno) Képzőművészek Köre az NDK-beli Weissenfelsi Képzőművészek Körével. A napokban háromtagú csoport tett baráti látogatást Komáromban. A házigazdák gazdag programot készítettek: látogatást tettek amatőr és hivatásos képzőművészeknél, a Duna Menti Múzeumban megtekintették Barta Gyula festőművész tárlatát, megnézték a híres komáromi erődítményt, a Csemadok Galériában a képzőművészek körének tagjaival találkoztak, Karván (Kŕavany nad Dunajom) megtekintették a Dunát és megkóstolták a dunai halakból készült ételeket. A vendéglátókat barátaik viszontláto- gatásra hívták meg. A tervek szerint a jövő év októberében Weissenfelsben kiállítást rendeznek a Komáromi Képzőművészek Köre tagjainak munkáiból. Sztrecskó Rudolf Korszerű fakitermelés A Kékkői (Modrý Kameň) Állami Erdészetben tervszerűen folyik a fa- kitermelés, hogy a kivágott fák helyébe újakat telepíthessenek. Az erdészet 92 ezer hektár területet gondoz, ebből 29 ezer hektárt erdő borít. Ez a jelentős terület nem csupán a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás területén található, hanem átnyúlik a Losonci (Lučenec) és aZvoleni járásba is. Van tehát tennivaló bőven, mind a fakitermeléssel, mind az erdőtelepítéssel, felújítással. Az idei tervük közel 58 ezer köbméter fa kitermelését irányozza elő. Vágás alá leginkább akác-, bükk-, cser-, és tölgyfa kerül, a tűlevelűek közül pedig a borókafenyő. A fakitermelés főleg tarlóvágással folyik, de több helyen végeznek ritkítást is. Fontos a fakitermelésben a silány erdők vágása, majd felújítása. Az állami erdészet hatalmas területét négy kirendeltség irányítja. Az egyik a Losonci járás területén Gá- cson (Halič) van, a többi a Nagykürtösi járás területén Újfaluban (Nová Ves), Slovenské KľačanybanésCsá- bon (Čebovce). Az erdészet 580 dolgozójából 150-en dolgoznak közvetlenül a fakitermelésben. A munka minden területen gépesítve van. Vágáshoz, fadöntéshez motoros kézi fűrészt használnak, a fa elszállítását speciális traktorokkal, illetve lófogattal végzik. A fa gazdaságos hasznosítását egy svéd gyártmányú Bruks aprítógép segíti, mely a kivágott fa gallyait forgáccsá aprítja és úgy szállítják a zvoleni Bučina és az istebnéi fafeldolgozó üzembe. A felvételen Jozef Bátka traktoros és Ladislav Jágerský favágó. Kép és szöveg: Böjtös János Személyi nyugdíj K. B.: 1977-ben a minisztériumtól kitüntetést kaptam. Úgy tudom, az ilyen kitüntetéssel a nyugdíj is emelkedik (jelenleg 1700 korona a nyugdijam). A nyugdíjamat azonban nem emelték, s olyan tájékoztatást, indoklást kaptam, hogy csak a köztársaság elnöke, illetve a szövetségi kormány elnöke által adományozott kitüntetés után jár nyugdíjemelés, nekem pedig miniszter adományozta a kitüntetést. Megfelel a valóságnak ez az indoklás? A kitüntetéssel a nyugdíj nem emelkedik. Állami kitüntetés alapján azonban megítélhető ún. személyi nyugdíj, amely magasabb, mint az az öregségi nyugdíj, amelyre egyébként jogigénye lenne a dolgozónak. Ágazati kitüntetésekért azonban nem ítélhető meg tudomásunk szerint személyi nyugdíj. Áthelyezés V. A.: A munkáltatóm áthelyezett egy másik városba, ugyanabba a munkakörbe. A szerződésemben viszont a munkavégzés helyeként az előző város van megjelölve. Azt szeretném tudni, jogos-e az áthelyezés, s ha igen, milyen hosszú ideig tarthat? A Munka Törvénykönyve 36. § (2) bekezdése szerint a dolgozó csak kivételesen kötelezhető a munka- szerződésben meghatározottól eltérő munka elvégzésére vagy a munkaszerződésben meghatározott helytől eltérő helyen való munkavégzésre. A dolgozót áthelyezni - a munka- szerződésben szereplőtől eltérő munkavégzési helyre - csak a munkáltató szervezet keretein belül szabad, s csak akkor, ha ezt az áthelyezést a munkáltató szervezet üzemeltetési érdekei feltétlenül megkívánják. Ugyanakkor a munkáltató köteles a dolgozóval előzetesen megvitatni az áthelyezés indokát és időtartamát, s köteles figyelembe venni a dolgozó jogos érdekeit is. Ha a dolgozó és a munkáltató nem állapodnak meg másként, az áthelyezés időtartama nem haladhatja meg a 90 napot egy naptári évben (azaz január 1-tól december 31-ig). A törvény tehát arra helyezi a hangsúlyt, hogy az áthelyezés megegyezés alapján történjen. Ha azonban a munkáltató nem tudja meggyőzni dolgozóját az áthelyezés szükségességéről, s a dolgozó nem ért egyet az áthelyezésével, melynek időtartama meghaladná az egy hónapot, az áthelyezés (mint intézkedés) csak akkor érvényes, s csak akkor kötelezi a dolgozót, ha az intézkedést a szakszervezet üzemi bizottsága előzetesen jóváhagyta. Az általánostól eltérő rendelkezés vonatkozik az ügyészekre, pedagógusokra, nevelőkre, egészségügyi dolgozókra stb., akiket legfeljebb egy évre lehet áthelyezni (ismételt áthelyezésnél azonban a korábbi áthelyezés befejezésétől számított egy év eltelte után). Először is tehát azt ajánljuk, hogy forduljon a szakszervezet üzemi bizottságához, illetve annak elnökéhez, hogy beleegyeztek-e az ön áthelyezésébe. Mint említettük, ez a beleegyezés az egy hónapot meghaladó áthelyezés érvényességének jogi feltétele. Ha hiányzik a szakszervezet üzemi bizottságának beleegyezése, a munkáltatói utasítás érvénytelen, s nem kötelezi önt. Az ilyen intézkedés nemteljesítéséért fegyelmi büntetést sem kaphat. A Munka Törvénykönyve 80 § (1) bekezdése szerint ugyanis „a dolgozó nem kaphat fegyelmi büntetést olyan utasítás nemteljesítéséért, amely ellentétben áll a jogszabályokkal.“ A törvény lehetőséget biztosít önnek arra is, hogy a szakszervezet üzemi bizottsága mellett működő (de attól, s a munkáltatótól is független) munkaügyi döntőbizottsághoz, esetleg a járásbírósághoz forduljon azzal az indítvánnyal, hogy állapítsák meg az áthelyezésről szóló munkáltatói döntés érvénytelenségét. Özvegyi nyugdíj M. K.: A férjem 10 éve halt meg. Két gyermeket neveltem fel. A lányom idén decemberben fejezi be az iskolát. Én azonban még nem leszek 45 éves, amikor befejezi a tanulást. Azt szeretném tudni, hogy jogosult leszek-e majd továbbra is az özvegyi nyugdíjra. Az özvegyi nyugdíjra való jogigénye megszűnik azzal, hogy a lányának megszűnik az árvaellátásra való jogigénye (ami annak következménye lesz, hogy befejezi az iskolát). Ha azonban az özvegyi nyugdíjra való jogigényének megszűnésétől számított két éven belül betölti a 45. életévét, az özvegyi nyugdíjra való jogigénye megújul, tehát ismét jogosult lesz rá. Továbbdolgozó nyugdíjas M. J.: 55 éves vagyok. A nyugdíjam 2200 korona (az özvegyi nyugdíjjal együtt): Jelenlegi munkahelyemen szükség van rám, s én is szeretnék még tovább dolgozni. Ezért szeretném tudni azt, hogy mennyit dolgozhatok egy évben, esetleg mennyit kereshetek. Az özvegyi, esetleg az öregségi nyugdíját nyilván már jelenleg is rövidítik a Társadalombiztosítási Törvény 65. § (2) bekezdése alapján, mégpedig oly módon, hogy a magasabb összegű nyugdíjat a teljes összegében, az alacsonyabb nyugdíjat pedig a fele összegében folyósítják. Az özvegyi nyugdíj (esetleg további) rövidítéséről a Társadalom- biztosítási Törvény 39. §-a rendelkezik, mely szerint, ha az özvegy kereseti tevékenységet folytat, az özvegyi nyugdíjat annak az összegnek felével rövidítik, mellyel az özvegyi nyugdíja és az utóbbi 12 hónapban elért bruttó keresetének átlaga meghaladja az 1500 koronát. Az özvegyi nyugdíjat azonban nem rövidítik, ha a férj halálától még nem telt el egy év, vagy ha az özvegy legalább egy gyermekről gondoskodik, vagy betöltötte 70. életévét (1988. október 1-tól 65. életévét). Nem rövidítik az özvegyi nyugdíjat akkor sem, ha az özvegy egyben öregségi nyugdíjat élvez és teljesíti a 142/1983 Tt. sz. kormányrendelet 2. vagy 3. paragrafusában megállapított feltételeket. Az említett rendelkezések különbséget tesznek az adminisztratív, a műszaki-gazdasági dolgozók közt, illetve a munkásként, üzemeltetési dolgozóként, a középfokú és kisegítő egészségügyi dolgozóként stb. foglalkoztatott nyudí- jasok közt. Az adminisztratív, vagy műszaki- gazdasági munkakörben foglalkoztatott továbbdolgozó nyugdíjasoknak akkor folyósítják változatlan összegben az öregségi és az özvegyi nyugdíjat, ha legfeljebb egy évre szóló munkaszerződést kötöttek, s a keresetük a naptári évben nem haladja meg a 22 ezer koronát. Ha a továbbdolgozó nyugdíjas keresete a naptári évben meghaladja az említett összeget, az öregségi nyugdíjának folyósítását felfüggesztik, s az özvegyi nyugdíját a Társadalombiztosítási Törvény fent említett 39. §-a szerint rövidítik. A munkásként, üzemeltetési és kiszolgáló dolgozóként stb. foglalkoztatott nyugdíjasoknak akkor folyósítják változatlan összegben az öregségi és az övzegyi nyugdíjat, ha a munkaviszonyukat határozott időre létesítették, s nem növelik az öregségi nyugdíjra való jogigényüket a Társadalombiztosítási Törvény 21., illetve a 22. §-a alapján (a leggyakrabban a nyugdíjkorhatár betöltése utáni évi 7 százalékkal való növelésről van szó). Annál a továbbdolgozó nyugdíjasnál, aki teljesíti ezeket a feltételeket, nem vizsgálják a naptári év folyamán elért keresete összegét. Hogy pontosan kikre vonatkozik ez a kedvezmény, azaz milyen munkákat végző dolgozók tartoznak a munkások, s a további kedvezményezett dolgozók közé, a foglalkozások egységes minősítéséből állapítható meg (az 1 -5. osztályba soroltak). Ajánljuk tehát, hogy forduljon a munkáltatójához, amely köteles erről, s a nyugdíja további folyósításának feltételeiről is tájékoztatást nyújtani. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1988. VII. 1
