Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-19 / 168. szám, kedd

Felkészülnek az igényesebb munkára KERESIK A JÖVEDELMEZŐSÉG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIT A hurbanovói Februári Győzelem Efsz évek óta az élenjárók közé tartozik a Komáromi (Komárno) já­rásban. Az itteni vezetők nem félnek a kockázattól, a haladó termelési technológiák alkalmazásától. A szín­vonalas irányító és rugalmas szer­vezőmunka kedvezően hat a dolgo­zók aktivitására. A vállalati érdekek­kel együtt a vezetők szem előtt tart­ják a társadalmi érdekeket is. Olyan szövetkezetről van szó, amely igyekszik összehangolni kínálatát a kereslettel, ezért a munkaigényes növények termesztésétől sem zár­kózik el. A dolgozók szorgalmára építve vállalja a vezetőség az igényes fela­datokat. Néhány éve a majoránna­termesztés meghonosításával kísér­leteznek. Igaz, kezdetben voltak ku­darcaik, de a múlt évben már jelen­tős eredményt értek el és szép nye­reségre tettek szert. Amikor arról volt szó, hogy az ellátás javítása érdekében több zöldséget kell ter­melni, ez a szövetkezet többet vállalt az átlagosnál. Alapos felmérés után úgy döntöttek, hogy a Trenčíni járás­ban hét üzletet nyitnak, s azokat naponta ellátják friss zöldséggel. Amikor Pollák János mérnökkel, a szövetkezet elnökével erről a kez­deményezésről beszélgettünk reáli­san értékelve a helyzetet azt mond­ta, nem olyan megbecsült és jöve­delmező ez a vállalkozás, amennyi­re központilag szorgalmazzák. Elég nagyok a szállítási költségek, sok munkaerőt „leköt“ a folyamatos be­takarítás, az áru piaci előkészítése stb. Ennek ellenére, mint sok zöld­séget termelő szövetkezet, köteles­ségüknek tartják, hogy hozzájárulja­nak a friss zöldséggel való ellátás javításához. Remélik, hogy a jövő­ben előnyösebben alakulnak az árak, és az üzletek is eredménye­sebben fognak működni. Az elnök kiemelte, hogy számukra sokkal elő­nyösebb, ha a partnereik szállítják el az árut. Például a Zvoleni járás egyik szövetkezete saját jármüvével szál­lítja el az itt vásárolt zöldséget. A jö­vőben több ilyen partnert szeretné­nek. A termés rugalmas értékesíté­se céljából bárkivel készek tárgyalni EGY LEVÉL NYOMÁBAN Az ígéret: év végéig... Fiatal házasok, egy-két gyermek­kel. Saját otthonról álmodoznak. Ki­lincselnek, amíg építkezési enge­délyt kapnak. Aztán a családi és a baráti összefogás eredményeként aránylag rövid időn belül felépül a komfortos ház. Ekkorra derül csak ki ugyanis, hog ‘ a ház hivatalosan nem nyilvánítható lakhatónak. Hamuliakovón a Matus család is így járt. Az illetékesek szóbeli bele­egyezésével már harmadik éve lakja a befejezett, berendezett, ám lakha­tóvá nem nyilvánított (nyilvánítha­tott) családi házukat. „Mert valahol valaki megfeledkezett a közművesí­tésről, pontosabban a villanyveze­tékről" - írja levélben Matusné Sátor Lídia. Csak provizórikus vezetékük van, amely sok bosszúságot okoz: gyakran hibásodik meg, nem bírja a terhelést, arról nem is szólva, hogy az építkezési áram fogyasztása olyan berendezések mellett, mint a villanytűzhely és a villanybojler, nem kis többletkiadást is jelent. Pe­dig a közművesítést - tudomása szerint - a Bratislava-vidéki Jnb-nek még az építkezési engedélyek meg­adása előtt - utcájuk esetében öt évvel ezelőtt - biztosítania kellett volna... Az utóbbit az áramszolgáltató vál­lalat dolgozói is megerősítik, de hoz­záteszik: fellépni a nemzeti bizottság ellen, amely figyelmen kívü[ hagyta e rendeletet nem tudnak. Ök csak arra jogosultak ilyen esetekben, hogy az ideiglenes vezetéket áram- talanítsák (amiből - végsősoron - csak a panaszosnak lenne kára). az együttműködésről, de csakis a kölcsönös előnyök alapján. A zöldségtermesztés csak lát­szatra jövedelmez jól. Ha nem alkal­mazzák a legkorszerűbb módszere­ket, és a termelési-értékesítési ter­veket nem hangolják össze a keres­lettel, akkor akár veszteséges is le­het a vállalkozás. Dikasz Mihály mérnök, a szövetkezet agronómusa kimondottan kockázatosnak minősí­tette a zöldségtermesztést. Nálunk az idén például a felhőszakadás okozott komoly károkat. A hirtelen lezúdult víz befolyt a fóliasátrak alá és tönkretette a már termő paprika egy részét. Az sem mindegy, hogy a 9 hektáros fóliás kertészetből mi­kor adják piacra az első termést. Aki korábban jelentkezik, nagyobb jöve­delemhez jut. Természetesen igye­keznek akkor eladni például a zöld­paprikát, amikor még jó ára van. Érdeklődéssel figyelik a Marcelházai (Marcelová) Efsz és a Zelenina pró­bálkozását az állandó felvásárlási ár érvényesítésével. A Hurbanovói Efsz a múlt évben kilogrammonként 8,33 koronáért értékesítette a zöldpapri­kát, az idén pedig 9 koronás átlagár elérését tervezik. A termelési költsé­gek és a bevételek alakulásától füg­gően, jövőre talán ők is csatlakoz­nak a kísérletező marcelházai szö­vetkezethez. Mert jó dolog előre tud­ni, hogy milyen bevételre számíthat­nak, s mennyi termés átvétele ga­rantált. Ebben a szövetkezetben mindent megtesznek a munka termelékeny­ségének, a termelés jövedelmező­ségének növeléséért. Korszerű kö­rülmények között, többet és olcsób­ban termelni. Ezt tartják szem előtt a tervezésnél. Kádek Miklós, a fél­hektáros üvegházi kertészet vezető­je korszerű módszerekről, valamint arról beszélt, miként igyekeznek fo­lyamatos termeléssel a lehető leg­jobban kihasználni a rendelkezésük­re álló területet. A palántanevelést követően paradicsomot ültettek az üvegházakba, s úgy számítják, hogy a félhektáros területről legalább 2,5 millió korona bevételük lesz. A szövetkezet elnökétől azt is megkérdeztük, hogy a nehezebb fel­Ezek után a Hamulíakovóí Hnb illetékeseit kérdeztük: vajon mit tesznek annak érdekében, hogy mi­hamarább meglegyen a hiányzó vil­lanyvezeték?- Az építkezési engedélyek kiadá­sa és a közművesítés a jnb hatáskö­rébe tartozik, mi csak véleményün­ket, illetve a lakosság panaszait, észrevételeit tolmácsolhatjuk a jnb illetékeseinek - válaszolta l/ass Er­zsébet, a hnb elnöke, majd néhány levelet mutatott. Ezekben a villany- vezetékkel kapcsolatos lakossági kérelmeket továbbították a felsőbb szerveknek. Csak kiegészítésként jegyzi meg: a szóbanforgó házak előtt társadalmi munkában szerettek volna járdát építeni, mert az sincsen, de a jnb elutasítóan válaszolt leve­lükre, amelyben 20 ezer koronás hozzájárulást kértek.-Talán a szigorú pénzügyi keret miatt? Stanislav Miškovský, a jnb építke­zési és területtervezési szakosztály vezetője ezen enyhén szólva cso­dálkozik. Majd magyarázatot kérve hívja fel a pénzügyi osztály dolgo­zóit.- Félreértés történhetett - vála­szolta mert ilyen akciókra van pénz és a jnb örömmel fogadja a la­kosság kezdeményezéseit...- Akkor már csak a villanyveze­tékkel maradtak adósak a hamuliko­tételek között miként tudnak megáll­ni a saját lábukon. Az elnök elmondta, hogy részle­tesen elemezték a helyzetet s arra a következtetésre jutottak, hogy ké­pesek lesznek eleget tenni az elvá­rásoknak. Persze számolnak azzal, hogy színvonalasabbá kell tenni a tervezést, jobban figyelembe kell venni a népgazdaság igényeit. A vállakozókedv növelése érdeké­ben szerintük véget kell vetni a fel­vásárló szervezetek monopol hely­zetének. Mint mondták, nem lehet úgy dolgozni, hogy a felvásárló vál­lalatok teljhatalmú, fölérendelt part­nernek képzelik magukat, feltétele­ket szabnak, viszont lebecsülik a termelők jogait és érdekeit. Előre és pontosan kell meghatározni pél­dául a zöldségfélék felvásárlási árát, és némi kedvezményt kellene adni azoknak a vállalatoknak, amelyek saját üzleteket nyitnak. A felvásárlók teremtsenek kedvező lehetőségeket arra, hogy a zöldségfélék minél gyorsabban és minél jobb minőség­ben jussanak el a fogyasztóhoz. Szóba kerültek az állattenyészté­si ágazat problémái is. Január else­jén hatályba lépett az új tejfelvásár­lási szabvány, de a tejipar - lega­lább is Pollák János mérnök szerint - nem készült fel az igényesebb -munkára. Nem segítség, ha a ter­melők a tejminták alapján csak egy hét múlva tudják meg, hogy az el­adott tejet milyen minőségi osztályba sorolták. így a gyakorlatban késnek a minőség javítására irányuló intéz­kedések, és a vállalatnál sok eset­ben nincsenek meggyőződve arról, hogy a fejők prémiumát jogosan ítél­ték, illetve vonták meg. Ez a helyzet tehát a Komáromi járás egyik élenjáró szövetkezeté­ben a nehezebb feltételekre való felkészülés időszakában. Eddig eredményesen gazdálkodtak, hisz például a múlt évben 13,5 millió korona nyereséggel zárták a mérle­get. Hogy a jövőben hasonló ered­ményességgel gazdálkodhassanak, ahhoz a termelő, a felvásárló és szolgáltató vállalatok partnerkap­csolatait a kölcsönös előnyökre kell alapozni. BALLA JÓZSEF vóiaknak. Vajon meddig kell még rá várniuk? Az osztályvezető tudott a pana­szokról. Mint mondotta, nemegyszer keresték fel őt is a panaszosok a ve­zetékkel kapcsolatban. De meg volt győződve arról, hogy már üzemel. Létrehozásával ugyanis két évvel ezelőtt foglalkoztak, és a jnb akkori energetikusa - azóta munkahelyet változtatott - úgy vélekedett, hogy csak két-három oszloppal kell meg­hosszabbítani a jelenlegi vezetéket. S tudomása szerint a szerelők már voltak a helyszínen.-A panaszosoktól tudom, hogy állítólag csak ekkor, mármint hogy a helyszínen derült ki; többről van szó 2-3 oszlopnál, s ezért már terv­rajz is szükséges. Ismét tárcsázni kezd. A vonal vé­gén az új energetikus, akihez az ügy átkerült. Beszélgetésükből néhány adat: a jnb csak 1987. szeptember 29-én kérte a tervrajz kidolgozását; a dokumentum az idén májusban készült el; az illetékesek már jóvá­hagyták; a 49 ezer koronás beruhá­zásra június 20-án adták ki az épít­kezési engedélyt.-Tehát mikorra készül el a ha- mulikovói villanyvezeték?-A kivitelezők ígérete szerint még az idén, legkésőbb az év végé­ig, de mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy már szeptember­ben üzemelhessen - mondta az építkezési és területtervezési szak­osztályvezetője. -gyor Új próbaalagútban folyik a Škoda gőzturbinák és tur­bógenerátorok forgórészei­nek kiegyensúlyozása és fel- pergetése a plzeňi Škoda Művek Energetikai Gépgyá­rában. Acéllal bélelt vasbe­ton falainak vastagsága 3 méter, belső átmérője 7 méter. A technológiai be­rendezés nagy része a nyu­gatnémet Schenck cégtől származik. Felvételünkön a mochovcei atomerőmű 220 megawattos kisnyomású for­górészét a próbaállványokra helyezik a kiegyensúlyozás előtt. (Jirí Berger felvétele - ČTK) Kinek a véleménye érvényesült? A Szövetségi Gyűlés június 14-16-án megtartott 10. ülésével megkezdődött a gazdasági reform törvényesítésének folyamata. Az ál­lami vállalatról, a mezőgazdasági szövetkezetekről, a lakás, fogyasz­tási és ipari szövetkezetekről elfoga­dott törvények, a Gazdasági Tör­vénykönyv Novellája, valamint a gazdasági döntőbíróságokról és a külgazdasági kapcsolatokról szóló törvények Csehszlovákia új gazdasá­gi mechanizmusának alapját ké­pezik. Ezeknek a törvényeknek a jelentő­sége nemcsak abban rejlik, hogy megteremtik a feltételeket a vállala­tok teljes önállóságához és szocia­lista vállalkozásához, hanem egyút­tal lehetővé teszik a szocialista ter­melési viszonyok előnyeinek jobb kihasználását, a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozá­sát. Államunk szociálpolitikájában a társadalom- és betegbiztosításról elfogadott törvény a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott szociá­lis program részét képező intézke­dések megvalósításának második szakaszát jelenti. Annak ellenére, hogy a kormány által előkészített törvénytervezetek megtárgyalása, felülbírálása, majd jóváhagyása nagy munkát követelt a képviselőktől, a Szövetségi Gyűlés elé terjesztett javaslatok közül egyi­ket sem becsülték le. Egyes nyugati kommentátorok azonban nagy gondban vannak a Szövetség^Gyúlés tanácskozása miatt. Még a Tcozelműltban azt han­goztatták, hogy az átalakításban le­maradunk a többi szocialista ország mögött, „mai struktúráink“ nem hajthatják végre az átalakítást és szavaink ellentétben állnak tette­inkkel. Az ilyen és a hasonló koholmá­nyokra választ adott már a CSKP KB 9. ülése, a Munka Törvénykönyvé­nek Novellája előkészítésének meg­gyorsítása, - alapelveit nyilvános vi­tára bocsátottuk - és számos más törvény előkészítése is. Most azonban, amikor a Szövet­ségi Gyűlés jóváhagyta a döntő fon­tosságú törvényeket, ugyanezek a kommentátorok más kifogásokat húztak elő. Szerintük a Szövetségi Gyűlés tanácskozása az eddigieknél „pompásabb“ volt, a rendszer veze­tőségének „zajos demonstrációját“ jelentette. Azt állítják, hogy a minisz­terek rákényszerítették akaratukat a parlamentre és ügyrendi fogyaté­kosságokat vetnek szemünkre, amelyek szerintük abban rejlenek, hogy az állami vállalatról szóló tör­vény tervezete előkészítésének ide­jét lerövidítettük. Szerintük a Szö­vetségi Gyűlés napirendje túlmére­tezett volt, és a „szavazási gépe­zet“ az utolsó, még működő dolgok közé tartozik. Úgy vélekednek, hogy nincs igazi parlamentünk, mivel a gyorsítás érdekében sikerült elke­rülni az előírt eljárások többségét. Nézetük szerint a Szövetségi Gyű­lés tanácskozása ismételten tanúsí­totta, hogy a képviselők nem becsü­lik küldetésüket és saját választóikat sem. Folytathatnánk a rágalmak, vá­dak sorolását. Ma nem az átalakítás és a de­mokratizálás késése bántja őket, hanem az, hogy a törvényhozás szempontjából is meggyorsul ez a folyamat. Ezért értékelik olyan epésen a Szövetségi Gyűlés 10. ülését. Mi a valóság, hogyan szerveztük meg a törvénytervezetek előkészíté­sét és a Szövetségi Gyűlés tanács­kozását? Nem kell külön megemlítenünk az állami vállalatról, a mezőgazdasá­gi, a lakás-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szóló törvényter­vezetek nyilvános vitáját. Az állam­polgárok több mint 100 ezer javasla­tot, észrevételt terjesztettek elő a tervezetekkel és általában a gazda­sági mechanizmus átalakításával kap­csolatban. A reform által megköve­telt konkrét határidő megszabása bonyolult feladatokat állított a tör­vénytervezetek előterjesztői, a kor­mány törvényhozó tanácsa, vala­mint a Szövetségi Gyűlés képviselői elé. Kezdeményezően ki kellett hasz­nálni az időt, hogy a törvényterveze­tek jó minőségben készülhessenek el. Ennek a követelménynek megfele­lően választották meg a Szövetségi Gyűlés kamarái bizottságainak és képviselőinek munkamódszereit és formáit. Ezért a kamarák bizottságai a Szövetségi Gyűlés ügyrendjével összhangban az átalakítást szava­toló legfontosabb tövénytervezetek előkészítésének, megtárgyalásának meggyorsítása érdekében közös munkabizottságokat hoztak létre. Ez lehetővé tette, hogy a képviselők még a hivatalos beterjesztés előtt megismerkedjenek a tervezetekkel. Ebben a szakaszban a képvise­lőknek számos elvi jelentőségű ész­revételük volt, ezek nagy részét fi­gyelembe vették a végleges terve­zetek kidolgozása során. A bizottság az állami vállalatról szóló törvény tervezetének kidolgozásakor 58 észrevételt, a mezőgazdasági szö­vetkezetekről szóló törvény terveze­tében 31, a lakás-, fogyasztási és ipari szövetkezetekről szóló törvény- tervezetnél pedig 36 észrevételt és javaslatot vett figyelembe. A képvi­selőknek a Gazdasági Törvény- könyv Novellájához is több észrevé­telük volt. A Szövetségi Gyűlés ve­zetői részt vettek a munkabizottság és az egyes bizottságok tanácsko­zásain, az ellentmondásos nézetekét rugalmasan tisztázták. Miután a CSSZSZK kormánya hi­vatalosan előterjesztette a törvény- tervezeteket, a Szövetségi Gyűlés szervei az alkotmánynak megfelelő­en megvitatták ezeket. Elegendő idő volt a felelősségteljes megvitatásra és arra, hogy a kamarák bizottságai­nak előadói megtárgyalják a terve­zeteket a szakemberekkel. A kamarák bizottságai ezekután májusban megtárgyalták a törvény- tervezeteket. Egyes esetekben 5-7 napig is tanácskoztak és számos újabb észrevétel, javaslat hangzott el. Ezek alapján a bizottságok közö­sen javasolták a kamaráknak az egyes törvénytervezetek jóváhagyá­sát, további módosítások végrehaj­tásával. Az állami vállalatról szóló törvény tervezetét a bizottságok által javasolt 22 változtatással, a mező- gazdasági szövetkezetekről szóló törvényt 48 változtatással és a Gaz­dasági Törvénykönyv Novelláját 32 változtatással hagyták jóvá. Tehát a valóságban nem a mi­niszterek érvényesítették akaratu­kat, hanem volt mit tenniük azért, hogy mint a javaslatok előterjesztői megvédjék a tervezeteket és sok esetben „alá kellett magukat vetni­ük" a képviselőknek, figyelembe venni észrevételeiket. Az elmondottak alapján nyilván­való, hogy a Szövetségi Gyűlés 10. ülése a képviselők, a bizottságok és mások hosszú időt igénylő munkájá­nak betetőzését jelentette. JÁN JANÍK, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének alelnöke, a Nemzetek Kamarájának elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom