Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-15 / 139. szám, szerda
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1988. június 15. XLI. évfolyam 139. szám Ára 50 fillér Önmagunkért Betegség, baleset - életünkben természetesen elkerülhetetlen. Olyasmi ez, amivel még a legtökéletesebb egészségmegeiőzés és -ellátás, illetve a leggondosabb személyi elővigyázatosság és intézményes munkavédelem mellett is számolunk ma és a jövőben egyaránt. Semmiképp sem közömbös viszont számunkra az, hogy milyen az előfordulási aránya, a gyakorisága. Elsősorban is azért nem, mert legnagyobb értékünk, az egészség és az élet mind eredményesebb megóvása társadalmi feladatainknak egyik legfontosabbikja, és legsajátabb egyéni érdekünk. Másodszor pedig azért nem, mivel a betegség és a különféle balesetek akár egyszázalékos növekedése is a foglalkoztatottak körében a termelés, a munka frontján roppant károkat okoz, nagymértékben megnehezíti és hátráltatja gazdaságunk fejlődését és így közvetve életszínvonalunk emelkedését. Mi is a helyzet e tekintetben? - ezt a kérdést feszegette egy tüzetes jelentés alapján e napokban a betegbiztosítás hazai csúcsszerve. Pozitívumként „könyvelte el“, hogy tavaly mérsékelten csökkent azoknak száma, akik a fent említett okoknál fogva kiestek a munkafolyamatból. Ennek ellenére ez a hányad meglehetősen magas, országosan csaknem négy és fél százalékos volt. Ennél talán többről árulkodó adat, hogy 1987-ben naponta átlagosan 312 511 dolgozó volt táppénzes. A bajjal járó emberi, családi gondokon és a fejlődési ütemet lassító hatáson túl ebben a viszonylatban gondolnunk kell az állami költségvetés jelentős megterhelésére is. Az átlagosan majdnem tizennyolc napig tartó munkaképtelenség idejére eső táppénz ugyanis a közös kasszából összesen több mint hét és fél milliárd koronát emelt ki. A betegségek és a balesetek előfordulási arányának csökkentése tehát szüntelen szem előtt tartott fontos közös érdekünk és tennivalónk. Erre irányuló törekvéseink semmiképpen sem tekinthetőek amolyan szélmalomharcnak. Hiszen közismert, hogy a munkaképtelenség okai nem csak objektívak, rajtunk kívül állóak, tehát aligha kivédhetöek, hanem részben tőlünk is függnek. Egyértelműen kitűnik ez a betegbiztosítási szervek elemzéséből is. Megállapításuk szerint a fő okok egyike az, hogy romlott a népesség egészségi állapota. Az irányító szervek, több tárca feladata* felmérni, hogy főleg a munka feltételeinek, a szociális körülményeknek és a nemkülönben a környezeti viszonyoknak, a beszükült anyagi lehetőségeknek megfelelő javításával miként lehet ezen a területen kedvező változást elérni. Az azonban bizonyos, s ezzel az illetékes szervek tisztában is vannak, hogy itt lépnünk kell. Mégpedig az eddiginél határozottabban. Ezzel szerves egységben mindannyiunknak jóval nagyobb gondot kell fordítanunk fizikai és szellemi épségünk megvédésére. Mert ki tagadhatná, hogy a táppénzre utaltak arányát és számát nem elhanyagolhatóan csökkentené, ha sokan változtatnának egészségtelen életmódjukon - például a mértéktelen italozáson és a dohányzáson -, ha ésszerűbben használnánk ki a szabadidőnket aktív pihenésre, erőnk gyarapítására. Arról már nem is beszélve, hogy nagyobb gonddal számos baleset is elkerülhető lenne. Vagyis nem a természettől kell várnunk valamiféle csodát s nem- csupán a kormányzattól a megoldást, hanem önmagunknak is nagyobb felelősséget kell vállalnunk és tanúsítanunk - önmagunkért. GÁLY IVÁN Bohuslav Chňoupek havannai tárgyalásai Dinamikusan fejlődik Csehszlovákia és Kuba együttműködése (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek tegnap folytatta hivatalos baráti látogatását Kubában. Külügyminiszterünk keddi programja keretében megismerkedett a havannai génsebészeti és biotechnológiai intézet munkájával, s akárcsak hétfőn, ismét tárgyalásokat folytatott -vendéglátójával, Isidoro Malmiercával. Elősegíteni a kapcsolatfelvételt (ČSTK) - František Klouček, hazánk belgiumi és luxemburgi ügyvivője hétfőn diplomáciai jegyzéket adott át az Európai Közösségek bizottságának. A dokumentum a mindkét fél részéről tanúsított érdeklődésre hivatkozva leszögezi: a csehszlovák kormány kész meg- hatalmatott nagykövet szintjén hivatalos kapcsolatokat létesíteni az Európai Közösségekkel. A csehszlovák döntés célja, hogy elősegítse a hazánk és az EGK 12 tagállama közti kapcsolatbővítéshez szükséges feltételek megteremtését. A csehszlovák-kubai külügyminiszteri tárgyalásokon áttekintették a kétoldalú együttműködés és a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Bohuslav Chňoupek tájékoztatta Isidoro Malmiercát annak a javaslatnak a részleteiről, amelyet Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára terjesztett elő. Ez indítványozza, hogy a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén hozzák létre a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetét. A kétoldalú együttműködésről szólva kiemelték, hogy az utóbbi időszakban gazdasági és tudományos-műszaki téren dinamikusan fejlődnek a kapcsolatok. A miniszterek nagyra értékelték az együttműködés nem hagyományos formáinak bővítéséről szóló tárgyalások alakulását. A kubai külügyminisztérium épületében a hétfői megbeszélések után Bohuslav Chňoupek találkozott a havannai diplomáciai testület tagjaival. Miloš Jakeš, Gustáv Husák és Ľubomír Štrougal a Szövetségi Gyűlés ülésén. (ČSTK-felvétel) A Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának 10. együttes ülése A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az állami vállalatról szóló törvényjavaslatot Az ülésen részt vett Miloš Jakeš és Gustáv Husák • Az 1987. évi állami zárszámadás tanulságai • Az állami vállalatról szóló törvény 1988. július 1-jével lép életbe (Munkatársunktól) - Kedden délelőtt 10 órakor kezdte meg tanácskozását a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának 10. együttes ülése. A három napra tervezett ülés napirendjén rendkívül fontos, a gazdasági mechanizmus átalakításához elengedhetetlenül szükséges törvényjavaslatok szerepelnek. Az ülést Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők nevében szívélyesen köszöntötte a legfelsőbb népképviseleti és törvényhozó testület ülésén Miloš Jakešt, a CSKP KB főtitkárát s Gustáv Husákot, a CSSZSZK elnökét. A tanácskozáson jelen volt Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök, Ladislav Adamec, Peter Ezt követően Jaromír Žák szövetségi pénzügyminiszter emelkedett szólásra, (beszédét lapunk 4. oldalán közöljük) s megindokolta a kormány határozati javaslatát az 1987. évi állami zárszámadás jóváhagyására. A zárszámadás egyes fejezeteit megvitatták a két kamara illetékes bizottságai is. Figyelmük középpontjában a gazdasági mechanizmus átalakításával és a szocialista demokrácia elmélyítésével összefüggő kérdések álltak. A Népi Kamara állandó bizottságainak véleményét Alois Hűla képviselő, a Nemzetek Kamarája bizottságaiét Csémi József képviselő foglalta össze. A Népi Kamara állandó bizottságai a zárszámadás megvitatása során mérlegelték a költségvetési gazdálkodás eredményeit, megállapították, hogy a kormánynak az egyes költségvetési kiadások korlátozásával sikerült a költségvetésben megnyilvánuló feszültséget csökkenteni. Rámutattak, hogy a költségvetési egyensúly megteremtésének a pénzügyi források fokozott képzésén kellene alapulnia. Fontos és tartós követelmény az anyagi ráfordítások és a népgazdaság energiaigényességének csökkentése. A bizottságok megállapították, hogy a kormánynak a tartalékgazdálkodás terén hozott intézkedései nem váltották be teljesen a hozzájuk fűzött reményeket, s ezért átfogóbb intézkedésekre van Colotka, Karel Hoffmann, Ignác Janák, Josef Kempný és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Josef Haman, Vladimír Herman, Miloslav Hruš- kovič, František Pitra és Miroslav Zavadil, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnöke, Mikuláš Beňo és František Hanus, a központi bizottság titkárai, Zdenék Horení, Jindŕich Poledník es Miroslav štépán, a CSKP KB Titkárságának tagjai. Ott voltak a szövetségi kormány elnökhelyettesei, miniszterei, a Nemzeti Frontba tömörült pártok és társadalmi szervezetek vezető tisztségviselői és más vendégek. A napirend jóváhagyása után a két kamara elfogadta az állandó bizottságok új tagjaira vonatkozó javaslatot. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! * Lapunk holnapi számában közöljük az állami vállalatról szóló törvényt, amelyet a Szövetségi Gyűlés 1988. június 14-én hagyott jóvá. Rudolf Rohlíoek beszéde A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája és Nemzetek Kamarája elé terjesztette megvitatásra és jóváhagyásra az állami vállalatról szóló törvény tervezetét. E törvény előkészítésének rendkívül nagy figyelmet szenteltünk. Tervezetét össznépi vitára bocsátottuk, amelynek tanulságait többek között a CSKP KB 7. ülése is értékelte. A törvénytervezet kidolgozásában nem kis jelentőséggel bír legfelsőbb törvényhozó testületünk képviselőinek kezdeményezése is, amely megmutatkozott mindkét kamarája bizottságainak erőfeszítéseiben, a májusi szakértői tanácskozáson és a bizottságok ezt követő tevékenységében. A képviselők részvétele a törvénytervezet kidolgozásában lehetővé tette, hogy még az előkészítési szakaszban a képviselők számos észrevétele helyt kapjon benne. Az előkészületek ilyen módja lehetővé teszi, hogy indoklásomban elsősorban a törvénytervezet kulcsfontosságú momentumaira helyezzem a fő hangsúlyt, amelyeket a Szövetségi Gyűlésnek mérlegelnie kell. A szóban forgó törvénytervezet a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott gazdasági és szociális fejlődés gyorsításának koncepciójából indul ki. Magába foglalja az átalakítás politikai és gazdasági céljait, oly módon, ahogy azok megfogalmazódtak a gazdasági mechanizmus átalakításának irányelveiben és főleg a CSKP KB 7. ülésének a gazdasági mechanizmus komplex átalakítására vonatkozó határozataiban. Az átalakítás alapvető célja, hogy megteremtse az alapfeltételeket a szocialista termelési viszonyok előnyeinek kihasználásához a dolgozók alkotó kezdeményezésével, annak tág teret nyitva. Mindez lényeges változásokat követel meg az állami szervek és a gazdasági szervezetek kapcsolatában, feladataiban, pozíciójában. Ami a központi szerveket illeti, eien- gednetetlen nemcsak megőrizni, hanem megerősíteni is a központi irányítást az alapvető stratégiai és programfeladatokban s biztosítani a szociális fejlődés egyensúlyát. Mindez megköveteli azt is, hogy új módon, az eddigiektől eltérően határozzuk meg feladatát, hatáskörét és szerkezetét. Mindez azt jelenti, hogy a központ feladatkörét elsősorban a közgazdasági kritériumok és hosszú lejára*ú normatívák elvi egységére kell irányítani. Egyúttal (Folytatás a 3. 'oldalon) szükség. A hiányosságok ellenére a 8. ötéves tervidőszak első két évének eredményei - összevetve az előző tervidőszakéval - számos területen fejlődést jeleznek, főként a személyi és a társadalmi fogyasztás alakulása terén. Alapjában véve megvalósul a CSKP XVII. kongresz- szusán kitűzött szociálpolitikai program. Ugyanakkor némely területeken számos intézkedés ellenére sem sikerült felszámolni egyes negatív jelenségeket, különösképpen a gazdaság intenzifikálása fő iránya- (Folytatás a 2. oldalon)
