Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-09 / 134. szám, csütörtök

A rendkívüli leszerelési ülésszak általános vitája NADZSIBULLAH AFGÁN VEZETŐ BESZÉDE • A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KÜLDÖTTSÉGVEZETŐINEK TALÁLKOZÓJA • SEVARDNADZE MEGBESZÉLÉSEI CSIEN CSI-CSENNEL ÉS GENSCHERREL DJ SZÚ 1988. VI. 9. (ÖSTK) - Az ENSZ-közgyűlés 3. rend­kívüli leszerelési ülésszakán kedden szó­lalt fel Nadzsibullah afgán államfő. Érté­kelte a moszkvai csúcstalálkozó eredmé­nyeit, kijelentette, a szovjet-amerikai leg­felsőbb szintű találkozó újabb lépés volt a bizalom légkörének javítása felé. Az a tény, hogy a két nagyhatalom közti kapcsolatok rendszeressé válnak, hozzá­járul az egész világ helyzetének javításá­hoz. Nadzsibullah hangsúlyozta: további leszerelési intézkedésekre van szükség, ezektől függ más világméretű problémák megoldása is. Az Afganisztán körüli helyzet rendezé­sére vonatkozó genfi megállapodások aláírása bizonyítja, hogy békés politikai eszközökkel el iehet érni a különböző problémák és konfliktusok rendezését. Az elnök megerősítette, Afganisztánnak szi­lárd elhatározása, hogy teljesíti ezeket a megállapodásokat. Végezetül reményét fejezte ki, a rendkívüli ülésszak hozzájárul ahhoz, hogy 2000-ig létrejöjjön az atom­fegyverek nélküli világ. Nadzsibullah New Yorkban sajtóérte­kezletet is tartott. Elmondta, eddig már 34 ezer szovjet katonát vontak ki Afganisz­tánból, vagyis a korlátozott katonai kon­tingens több mint egynegyedét. Az afgán államfő azonban rámutatott arra, hiba lenne, ha a genfi megállapodások teljesí­tését csak a szovjet kontingens kivonásá­nak üteme szempontjából ítélnék meg. A megállapodásokból eredő valamennyi kötelezettség megtartására van szükség, tehát a kormányellenes csoportoknak szánt fegyverszállítmányok beszünteté­sére is, ezt a kötelezettségüket azonban a pakisztáni hatóságok nem teljesítik. Nadzsibullah ezzel összefüggésben meg­állapította, hogy a genfi megállapodások rendszeres megsértése esetén az afgán fél esetleg mérlegelni fogja a szovjet csa­patok távozása időrendjének átértéke­lését. Ugyancsak kedden szólalt fel a vitá­ban Jósé Sarney brazil, és Virgilio Bar- co Vargas kolumbiai államfő, továbbá Etiópia, Barbados és Nagy-Britannia kép­viselője. Geoffrey Howe brit külügymi­niszter szintén foglalkozott a moszkvai csúcstalálkozóval. A továbbiakban arról beszélt, hogy a vegyi fegyvereknek az egész világra kiterjedő teljes és ellenőr­zött betiltására van szükség. Nyomban ezután ,.realizmusra" szólított fel és úgy vélekedett, az atomfegyverek nélküli vi­lágnak az ezredfordulóig való létrehozása megvalósíthatatlan. Ezt a szovjet kezde­ményezést azonban támogatja a rendkí­Schlüter kicselezi a parlamentet (ČSTK) - Poul Schlüter dán mi­niszterelnök Koppenhágában teg­nap kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely a parlament tilalma ellenére lehetővé teszi, hogy a dán kikötők a jövőben is fogadhas­sanak nukleáris fegyvereket szállító hajókat. A miniszterelnök programnyilat­kozata értelmében a NATO-szövet- ségeseket dán felségvizekre érke­zésükkor tájékoztatják a szóban for­gó tilalomról, nem firtatják azonban a hajók rakományának jellegét. A kormány mostani döntésével első­sorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kedvében szeretne járni. Annak idején mindketten éle­sen tiltakoztak a dán parlament ha­tározata ellen. Az amerikai külügyminisztérium nem titkolt megelégedését fejezte ki a dán kormány döntésével kapcso­latban. Dukakis a demokraták elnökjelöltje (ČSTK) - Michael Dukakis mas- sachusettsi kormányzó került ki győztesen a Kaliforniában, New Jer- sey-ben, Montanában és Új-Mexi- kóban kedden megtartott utolsó elő­választásokból. Dukakis összesen 2081 demokrata küldött támogatá­sát szerezte meg és ezzel az elnök­jelöltséget is biztosította magának. A novemberben esedékes elnökvá­lasztásokon Dukakis ellenfele Geor­ge Bush lesz. A CBS televíziós társaság szerint Michael Dukakis mind a négy szö­vetségi államban jóval több szava­zatot kapott, mint riválisa, Jesse Jackson színes bőrű lelkész. vüli ENSZ-ülésszak küldötteinek jelentős része. A világszervezet székhelyén kedden találkoztak a rendkívüli ülésszak munká­jában részt vevő 14 szocialista ország küldöttségeinek vezetői. Hazánkat Bo- huslav Chňoupek külügyminiszter képvi­selte. A találkozó résztvevői megállapították, hogy a moszkvai csúcs eredményeinek köszönhetően a rendkívüli ülésszak új, kedvezőbb feltételek között dolgozik. A résztvevőket Eduard Sevardnadze külügyminiszter tájékoztatta részletesen Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tárgyalásainak eredményeiről. A szocia­lista országok küldöttségvezetői nagyra értékelték az elért eredményeket és a folytatódó szovjet-amerikai párbeszé­det, amely magában foglalja a világpoliti­ka elvi problémáit és a nemzetközi kap­csolatok egészséges alapon való átépíté­sének stabil tényezőjévé válik. Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter az ENSZ székhelyén találkozott Csien Csi-csen kínai külügyminiszterrel. Véleménycserét folytattak a rendkívüli ENSZ-ülésszakról és megállapították: a Szovjetunió és Kína álláspontja közeli az alapvető leszerelési kérdésben, így mindenekelőtt a nukleáris és hagyomá­nyos fegyverek korlátozásának és a vi­lágűr militarizálása elhárításának kérdé­sben A miniszterek megvitatták az afga­nisztáni és a kambodzsai rendezés prob­lémáit és kifejezték meggyőződésüket, hogy a regionális konfliktusokat politikai eszközökkel kell megoldani. Megállapítot­ták, számos területen dinamikusan fejlőd­nek a szovjet-kínai kapcsolatok és a két ország a baráti szomszédi viszony továb­bi fejlesztésére törekszik. A szovjet diplomácia vezetője megbe­széléseket folytatott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellárral, külügyminiszterrel is. A tárgyszerű és konstruktív megbeszélések során Se­vardnadze tájékoztatta Genschert a moszkvai csúcstalálkozó eredményei­ről. A miniszterek kifejezték meggyőződé­süket, hogy a moszkvai csúcs pozitív hatást gyakorol a legfelsőbb szintű szov- jet-nyugatnémet kapcsolatokra is. Tuda­tosítva, hogy a hagyományos fegyveres erők és fegyverzet korlátozása mind a Szovjetuniót, mind az NSZK-t közvetle­nül érinti, ezt a kérdést a miniszterek részletesen megvitatták. Leszögezték; a jelen időszakban a legsürgetőbb fel­adat, hogy a bécsi utótalálkozón megálla­podás szülessen az erre vonatkozó jövő­beni tárgyalások mandátumáról. Szorgal­mazták a vegyi fegyverek betiltásáról szó­ló szerződés mielőbbi kidolgozását és részletes véleménycserét folytattak a két­oldalú kapcsolatokról, Helmut Kohl kan­cellár hivatalos szovjetunióbeli látogatá­sának előkészítésével összefüggésben. Az SZKP KB PB ülése A dolgozók helyeslik a párt irányvonalát (ČSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizott­sága keddi ülésén megvitatta a 19. orszá­gos pártkonferencia előkészítésével és megrendezésével összefüggő kérdése­ket. Rámutatott arra, hogy a pártszerve­zetekben és a dolgozókollektívákban ak­tív vita folyik az SZKP KB téziseiről, a kommunisták és a többi dolgozó helyes­li a párt irányvonalát az átalakításra, tá­mogatja a központi bizottságnak a tézi­sekben kifejtett platformiát. Számos ja­vaslat hangzik el, melyek célja az SZKP szerepének növelése, a párt- és társadal­mi élet további demokratizálása és a glasznoszty bővítése. A politikai bizott­ság feladatul adta a pártbizottságoknak és az SZKP KB osztályainak a különböző helyekről érkezett javaslatok összesíté­sét. Ezeket a javaslatokat figyelembe kell venni a konferencia programjának és ha­tározatainak kidolgozása során. A politikai bizottság teljes mértékben helyeselte Mihail Gorbacsov tevékeny­ségét Ronald Reagan amerikai elnök hivatalos látogatása idején, s úgyszintén egyetértett a legfelsőbb szintű szovjet­amerikai tárgyalások eredményeivel. Megállapította,hogy a moszkvai csúcsta­lálkozó a nemzetközi élet jelentős esemé­nye volt. Legfőbb eredménye a két állam közti politikai párbeszéd elmélyítése. A politikai bizottság kifejezte meggyőző­dését, hogy a moszkvai tárgyalások bőví­tették a szovjet-amerikai kapcsolatok glo­bális légköre javításának lehetőségeit és hozzájárultak a kedvező politikai légkör kialakításához a nemzetközi kapcsola­tokban. Ulánbátorban a Jakeš-látogatásról (ČSTK) - A Mongol Népi Forradalmi Párt KB PB megtárgyalta és teljes mér­tékben jóváhagyta Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára és Dzsambin Batmönh leg­felsőbb mongol vezető tárgyalásainak eredményeit. Ezzel kapcsolatban határo­zatot fogadtak el, amely a két párt és ország sokoldalú együttműködésének to­vábbi bővítése, valamint a szocialista or­szágok együttműködésének szilárdítása szempontjából rendkívül jelentősnek mi­nősíti a megbeszélések eredményeit. Megelégedéssel nyugtázza, hogy az együttműködés formáinak tökéletesítése, a hatékonyság növelése érdekében mindkét fél az erőfeszítések nagyobb mozgósítása mellett foglalt állást. Szovjet hetilap az eltűnt katonák felkutatásáról (ČSTK) - A Moszkovszkije No- vosztyi című szovjet hetilap az Afga­nisztánban eltűnt szovjet katonák problémájával foglalkozik. A lap le­szögezi: a kérdés megoldását nem lehet halogatni. Ismeretes, a probléma Ronald Reagan moszkvai látogatása alkal­mával is szóba került. Pakisztán moszkvai nagykövete arról biztosí­totta a szovjet közvéleményt, hogy kormánya mindent megtesz, a 311 eltűnt katona felkutatásáért. Ezeket a katonákat egyébként Afganisztán területéről a fegyveres ellenzéki csoportok hurcolták Pakisztánba. A TASZSZ tudósítójának nyilat­kozva a pakisztáni külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy hasonló együttműködésre a múltban is sor került. A pakisztáni fél a Vöröske­reszt, valamint önkéntes társaságok és más szervezetek közvetítésével igyekszik felderíteni a szovjet állam­polgárok hollétét. A VILÁG HALADÓ KÖZVÉLEMÉNYE TILTAKOZIK Két kommunista vezető pere Ankarában (ČSTK) - Ankarában tegnap megkezdődött Haydar Kütlunak, a Török Kommunista Párt KB főtitká­rának, valamint Nihat Sarginnak, a Török Munkáspárt főtitkárának bí­rósági pere. Mint ismeretes, mindketten 1980 óta éltek külföldi száműzetésben. Tavaly novemberben, rögtön haza­térésük után azonban letartóztatták őket. A két baloldali pártvezetőt ille­gális tevékenységgel, valamint „Tö­rökország nemzeti egysége elleni összeesküvéssel“ vádolják. Az ügyész mindkét esetben 66 év és hat hónap szabadságvesztést kö­vetel. A két párt képviselői a bírósági eljárással kapcsolatban Brüsszel­ben sajtótájékoztatót tartottak, me­lyen élesen tiltakoztak Kütlu és Sar- gin fogva tartása ellen. Nyilatkoza­tuk rámutat, hogy a török kormány a két vádlottat kizárólag azért akarja elítélni, mivel erőfeszítéseket tesz­nek egy bizonyos társadalmi rend megteremtésére. A Le Drapeau Rouge belga kommunista napilap szerint az eljárás Európa szerte nagy felháborodást keltett. Ezt bizo­nyítja az Európa Parlament határo­zata is, mely követeli a két politikus azonnali szabadon bocsátását. A büntető törvénykönyv 141. és 142. cikkelye értelmében Törökor­szágban tilos a „kommunista tevé­kenység“. A Török Kommunista Párt megalakulása, tehát 1922 óta illegalitásban működik. A Török Munkáspártot, melyet a baloldali ér­telmiség és szakszervezeti aktivis­ták 1961-ben hoztak létre, 1980-ban tiltották be. A két párt tavaly októberi egyesülését követően jött létre az Egyesült Török Kommunista Párt. Csehszlovákia és a régiók Rokon törekvések H azánk kis országnak számít a világ államainak közössé­gében. Ez, persze, nem azt jelenti, hogy a nemzetközi kérdésekben szerényen meghúzódunk, s passzí­van figyeljük, mi is történik a világpo­litikában. Ellenkezőleg! Egy ország hozzájárulását az egyetemes prob­lémák megoldásához nem a méretei határozzák meg, különösen akkor nem, ha olyan exponált térségben fekszik, mint Európa, s annak is a közepe. Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter az ENSZ-közgyűlés 3. rend­kívüli leszerelési ülésszakán kedden elhangzott felszólalásában utalt rá, hogy a szovjet-amerikai rakétaszer­ződés megkötését, ratifikálását Csehszlovákia is elősegítette, akár­csak annak megvalósítása során is segítségére van a két nagyhatalom­nak. Azzal például, hogy beleegye­zett az egyedülálló ellenőrző intéz­kedésekbe, amelyek - mint ismere­tes - a szerződés megszületésének folyamatában igen kényes kérdés­nek számítottak. Vagy azzal, hogy még a ratifikálás előtt kivonták Csehszlovákiából a megnövelt ható- távolságú szovjet harcászati-had- műveleti rakétákat. Ezzel fontos, ha nem a legfontosabb térségben - Eu­rópában - csökkent, csökkenni fog a két nagyhatalom katonai szemben­állásának szintje. Régiónkra vonat­kozóan azonban egész sor más kezdeményezést is tettünk, amelyek .kiegészítik a szovjet-amerikai pár­beszéd napirendjén szereplő lesze­relési törekvéseket, s azokat a ja­vaslatokat is, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai közösen ter­jesztenek elő az átfogó biztonsági rendszer megteremtésére. Közismert az NDK-val együtt tett indítványunk a közép-európai atom-, illetve vegyifegyver-mentes övezet létrehozására, de az utóbbi időben arról a - Jakeš-javaslat néven is­mertté vált - kezdeményezésünkről esik a legtöbb szó, miszerint a két katonai tömb, a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán - tehát ott, ahol a legsűrűbb a „fegyverer­dő“, s ezért a konfrontáció veszélye is a legnagyobb - hozzuk létre a bi­zalom, az együttműködés és a jó­szomszédi kapcsolatok övezetét. Mint azt Bohuslav Chňoupek már említett beszédében jelezte, Cseh­szlovákia a közeljövőben e javaslat konkrét részleteit tartalmazó doku­mentumot terjeszt elő, amely egye­bek között „fegyverektől megritkí­tott“ zóna kialakítására fog vonat­kozni. Természetes, hogy elsősorban az a térség foglalkoztat bennünket, amelyben élünk, s ahol - sajnos - katonai-politikai, gazdasági, öko­lógiai és humanitárius problémák egész hegye tornyosul. Ezt a hegyet igyekszünk elhordani, szorgalmas, apró, de kitartó munkával, s együtt­működésre ösztönözni partnereinket is. Ám ilyen „hegyek" a világon másutt is vannak, s az, hogy elfogy­janak, egyetemes érdek, tehát a mi érdekünk is. Ezért kísérjük figyelem­mel, miként alakul a helyzet a regio­nális válsággócokban. A múlt heti moszkvai csúcsérte­kezleten is nagy figyelmet szenteltek e feszültséggócoknak, amelyek el­mérgesedése negatívan hat a nagy­hatalmak viszonyára is, és ellenke­zőleg: rendezésük erősítheti közöt­tük a bizalmat, javíthatja a tárgyalá­sok légkörét, s közvetve jobb esélyt adhat a nagyobb horderejű dönté­sek megszületésének. De hogyan járulhat hozzá mindehhez Csehszlo­vákia? Legalábbis úgy, hogy a nem­zetközi fórumokon, a kétoldalú tár­gyalásokon támogatja a regionális problémák igazságos, békés rende­zését, de úgy is, hogy fokozza együttműködését az egyes veszély­zónákban levő államokkal. Az utóbbi hetek szolgáltattak né­hány példát arra, hogy a csehszlo­vák külpolitika látóköréből nem ma­rad ki Latin-Amerika, a Közel-Kelet vagy éppenséggel Ázsia. Ide sorol­hatjuk Ľubomír Štrougal brazíliai út­ját, az Alois Indra vezette csehszlo­vák parlamenti delegáció tunéziai és marokkói látogatását (az észak-afri­kai arab királyságban most járt elő­ször ilyen magas szintű csehszlovák küldöttség), vagy például azt, hogy június elsejével felvettük a nagykö­veti szintű diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Arab Emírségekkel. Fő­leg azonban Miloš Jakeš ázsiai kör­útját kell megemlítenünk. Ha egyáltalán lehet rangsorolni, akkor Európa után Ázsia az a tér­ség, ahol a válsággócok megoldása a legsürgetőbb feladatok közé tarto­zik. Még a felsorolásuk sem könnyű, nemhogy rendezésük, hiszen szer­teágazó, a történelemben, a gazda­sági fejlettségben, különböző politi­kai, vallási, nemzetiségi érdekek­ben, vélt és valós sérelmekben gyö­kerező problémákról van szó. A Kö­zel- és Közép-Kelettől kezdve Afga­nisztánon, az indiai szubkontinen- sen, Kambodzsán keresztül egé­szen a Távol-Keletig, a Csendes­óceánig terjed a lista. Van, ahol a fegyvereké a főszerep, de van már példa is - ázsiai példa! - megoldá­suk módjára: Afganisztán. Ezen az úton haladva számos ország meg­szabadulhatna az állandó feszült­ségtől. Pártunk főtitkára Kínát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot és Mongóliát látogatta meg az elmúlt napokban, s a kétoldalú együttmű­ködés ösztönzése mellett a nemzet­közi, főleg az ázsiai problémák is a tárgyalási „menühöz“ tartoztak. És még az sem zavarta meg az „ebéd“ hangulatát például Peking- ben, hogy olyan „ételt“ is „felszol­gáltak“, amelyet nem egyformán szeretünk. Igen, Kambodzsa ügyé­ben eltérőek a nézeteink Kínával, de lényeges körülmény, hogy mindkét fél a kompromisszumok útját tartja járhatónak. Ugyanez érvényes a Ko­reai-félszigeten kialakult helyzetre, amely egyáltalán nem felel meg a vi­lágban jelenleg kibontakozó tenden­ciáknak. Az állandó feszültség eny­hítésére tett phenjani javaslatokat természetesen támogatjuk, akár­csak a két országrész olyan politikai párbeszédét, amely békés úton ve­zetne el Korea egyesítéséhez. Ami Mongóliát illeti, figyelemre méltó az az ulánbátori kezdeménye­zés, hogy Ázsia és a csendes-óceá­ni térség államai közötti kapcsola­tokban teremtsenek meg egy olyan mechanizmust, amely kizárná az erő alkalmazását. Ez is azt jelzi, hogy Ázsiában úgyszintén keresik az égető problémák megoldásának módjait, azt, hogy a térség államai- nagyságuktól és társadalmi rend­szerüktől függetlenül - miként egye­síthetik erőfeszítéseiket a háborús veszély csökkentése, a kölcsönös bizalom és megértés erősítése, az egyenjogú együttműködés elmélyí­tése érdekében. 0*7 ámunkra is ismerősen O^. hangzanak ezek a törek­vések. És éppen azért, mert a regio­nális problémák megoldása terén a miénkkel rokon erőfeszítésekről beszélhetünk, értékes minden- a pekingihez, a phenjanihoz vagy az ulánbátorihoz hasonló - találko­zó. És nemcsak támogatjuk egymás javaslatait, hanem tanulunk is egy­mástól, a tapasztalatcsere minden­képp ötletekkel, tanulságokkal szol­gál PAPUCSEK GERGELY ZSÁK A FOLTJÁT? (ČSTK) - Bouches-de-Rhone megyében a jobboldali Tömörülés a Köztársaságért (RPR) és a Szö­vetség a Francia Demokráciáért (UDF) helyi vezetősége úgy döntött, a francia parlamenti választások második fordulójában együttműkö­dik a szélsőjobboldali Nemzeti Fronttal. Megfigyelők véleménye szerint ez a fejlemény bizonyos mértékig ha­tárkő a francia politikai életben. Azt erősíti meg, hogy még az UDF „libe­rálisai“ is hajlandók szövetkezni az újfasisztákkal, ha pozícióikat ve­szélyben érzik. A francia „hagyomá­nyos“ jobboldal ismét megmutatta, hogy nem képes átlépni saját árnyé­kát. Ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy ez a megyei szintű együttműködés saját híveinek tábo­rában is ellenérzést válthat ki, ezért a jobboldali politikusok igyekeznek csökkenteni jelentőségét. Charles Pasqua, volt belügyminiszter azt hangoztatta, csak „helyi" megálla­podásról van szó, mások pedig azt igyekeznek elhitetni, hogy az egész ügy „kivétel".

Next

/
Oldalképek
Tartalom