Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-08 / 133. szám, szerda

Az ezeremeletes áruház választéka A BRNÓI VÁSÁRON LÁTTUK Múlt, jelen és jövő Húszéves a Csehszlovák Kereskedelmi Bank A történet valamikor nagyon ré­gen egy pádon, a pénzváltók padján kezdődött. Itt zajlott a pénz adásvé­tele és a hitelek közvetítése. A ban­kok előfutárai az ókori pénzváltók voltak, a mai értelemben vett pénz­intézetek azonban csak a korai kapi­talizmusban jelentek meg. Egyrészt összegyűjtötték a forgalomból ideig­lenesen felszabadult pénzeszközö­ket és a lakosság megtakarításait, másrészt kölcsönöket adtak a vállal­kozóknak. Napjainkban a bank megtartotta a kapitalizmusból átvett formát, de működésének tartalma jelentősen megváltozott. A pénzforgalmon ke­resztül nyilvántartja a termelést és a termékelosztást, a hitelezés révén pedig azt az állam gazdaságpolitiká­jának megfelelően befolyásolja. Te­hát tevékenységét az egész társa­dalom érdekében végzi. Bankrendszerünk, amely a pénz- kibocsátásnak, a hitel- és pénzfor­galomnak, a devizagazdálkodásnak és egyéb pénzügyi szolgáltatások­nak a feladatait ellátó intézmények összessége, meglehetősen fontos szerepet tölt be társadalmunkban. Pénzintézeteink közül az egyik leg­fiatalabb a Csehszlovák Kereske­delmi Bank, amelynek bratislavai fi­ókintézete az idén ünnepli megala­kulásának huszadik évfordulóját. Ebből az alkalomból kerestük fel Albert Valčák mérnököt, a bank igazgatóját, hogy az intézmény múltjáról, jelenéről és jövőjéről be­szélgessünk.- Szlovákiában a külkereskede­lem lényegében a hatvanas évek közepén indult gyors fejlődésnek. Fokozatosan önálló szubjektumok - részvénytársaságok, külkereske­delmi vállalatok - alakultak és több szervezet kapott külkereskedelmi tevékenység végzésére jogot. Szük­ség lett hát egy olyan intézményre, amely külkereskedelemmel kapcso­latos szolgáltatásokat nyújt. 1967- ben született meg a döntés, hogy Szlovákiában is létre kell hozni egy kereskedelmi bankot, s egy év múl­va Bratislavában a prágai Külkeres­kedelmi Bank fiókintézete megnyi­totta kapuit. A külkereskedelmi vál­lalatok, külkereskedelmi tevékeny­ség végzésére feljogosított szerve­zetek és magánszemélyek lettek az ügyfeleink.- Milyen szolgáltatásokat nyújt a kereskedelmi bank?- Elsőrendű feladatunk a külke­reskedelmi tevékenység finanszíro­zása koronában és devizában, fize­tési műveletek lebonyolítása a kül­földi partnerekkel és egyéb pénzügyi szolgáltatások biztosítása. Folyósí­tunk deviza-visszatérítésü hiteleket, szakmai szempontból segítjük a ter­melési kooperáció fejlődését a kapi­talista országokkal és Jugoszláviá­val, támogatjuk a közvetlen kapcso­latok felvételét a szocialista orszá- gokbeli vállalatokkal, és segítjük a közös vállalatok létrehozását és működését. Egyébként az elmúlt két évtized alatt a kereskedelmi bank tevékeny­sége gyorsan fejlődött. Munkánk eredményességét igazolja, hogy az utolsó öt esztendőben a szolgáltatá­sainkat igénybe vevő szervezetek külkereskedelmi forgalmának növe­kedési indexe 142,4 volt. Itt kell megjegyezni azt is, hogy az intézet­nek fontos szerepe van a külkeres­kedelmi vállalatok munkájában, s a húsz évi együttműködésnek is köszönhető, hogy napjainkban ezek a szervezetek maradéktalanul telje­sítik feladataikat. 1987-ben például a szocialista és kapitalista országok­ba irányuló kivitel a tervek szerint alakult, s a szlovákiai vállalatok jobb eredményeket értek el, mint a Kül­kereskedelmi Minisztériumhoz tarto­zó vállalatok.-Magánszemélyek milyen ese­tekben fordulnak pénzintézetükhöz?-A kereskedelfrii bank a lakos­ság tuzex-számláit kezeli. Ez eset­ben elsősorban a külföldi szolgálati utak és a külföldi munkajellegű tar­tózkodások alkalmával megtakarí­tott pénzeszközöket, külföldről kül­dött ajándékokat, nyugdíjakat és ho­noráriumokat, valamint más igazol­ható forrásból származó pénzeszkö­zöket betétek formájában fogad el. Tavaly november óta a külföldi utá­nzások finanszírozása céljából aján­dékozott pénzeszközöket kezeli, il­letve kifizeti, 1988. áprilisától viszont a lakossági devizaszámlákkal is fog­lalkozik. .- A Csehszlovák Kereskedelmi Bank tevékenysége meglehetősen sokrétű, ennél fogva az elmúlt két évtizedben jelentős helyet vívott ki magának bankrendszerünkben. Va­jon milyen feladatok várnak az inté­zetre a közeljövőben, s mennyiben változik munkája az átalakítás folya­matában?- A kereskedelmi bank szakosí­tott pénzintézet, tevékenységét el­sősorban a társadalmi szükségletek befolyásolják. Fontos feladata - s ez a jövőben is változatlan marad - a kivitel támogatása és hitelnyújtás export esetén. Ugyancsak jelentős részt vállal a behozatal lebonyolítá­sában. Napjainkban, amikor az or­szág belgazdasága és külgazdasági kapcsolatai egyaránt jelentős válto­zásokon mennek keresztül, a bank­nak rugalmasan kell reagálnia a vál­tozó szükségletekre. Ebből a körül­ményből kiindulva szolgáltatásokat nyújtunk azoknak a komplex kísér­letben részt vevő vállalatoknak, és más gazdasági szubjektumoknak, amelyek külföldi partnerekkel vesz­nek fel, illetve már tartanak fenn kapcsolatot. A jövőben továbbra is ügyelnünk kell arra, hogy rugalmas és zavartalan legyen a pénzművele­tek lebonyolítása. Igaz, a bankügy­letek jelentős része a szocialista országokkal kapcsolatos, s ezekben az esetekben az inkasszóval nincs probléma. Bonyolultabb viszont a helyzet a nem szocialista országok vonatkozásában - mondta végeze­tül Albert Valčák - mivel közülük néhánynak általában gyengébb a fi­zetésképessége. Ha tehát azt akar­juk, hogy ügyfeleink meg legyenek elégedve szolgáltatásainkkal, mun­kánkat az igényekhez alkalmazkod­va továbbra is nagyon körültekintő­en kell végeznünk. KOVÁCS EDIT Személygépkocsik ezreinek és autóbuszok százainak volt úticélja az elmúlt héten Brno, pontosabban a fogyasztási cikkek árusítással egybekötött vására. Az idén immár 26. alkalommal rendezték meg a vásárt s az érdeklődés már az első napokban - túlzás nélkül állíthatjuk - óriási volt. Az első hétvégén több mint 230 ezren látogatták meg és 50 millió korona értékű árut vásároltak, illetve közel 100 millió koronáért rendeltek árut a kiállítóktól. Ruhák, cipők az érdeklődés középpontjában Sokakat a kíváncsiság, másokat a vásárlási szándék hozta el Dél- Morvaország központjába. Nos, a nézelődni vágyóknak volt miben gyönyörködni és a vásárlási igényei­ket is kielégíthették azok, akiknek volt elég türelmük sorban állni a nagy tömegben. Mert ahol valami szépet, szokatlant, újat vagy kere­sett cikket kínáltak, ott bizony sorok kígyóztak. Nem véletlen, hogy a ruházati cikkek és lábbelik iránt volt fokozott az érdeklődés. A piaci ellátás ugyanis ezekből az árufélékből nem mondható kielégítőnek. S azáltal, hogy a kiállításon az ipari szövetke­zetek és a helyi gazdálkodási válla­latok mutatták be, illetve kínálták termékeiket, a lakóhelyeiken meg­szokottnál jóval bővebb volt a vá­bútorgyárak termékei nagyon sok fogyasztó igényét nem elégítik ki, s ez az egyedüli alkalom, hogy a „kis“ gyártók is bemutassák, mire képesek. Évről évre megállapíthat­juk, milyen nagy az érdeklődés a nagyrészt megrendelésre készülő lakberendezési tárgyak iránt. Sokan járták jegyzetfüzettel a csarnokokat, rajzoltak, feljegyezték a méreteket, de nem egy helyen már hiába tet­szett a modell, felirat figyelmeztetett: elfogyott. így volt ez például a čadcai Kysucában készített VUN 24/08 tí­pussal, mely igen célszerű, divatos lakberendezési együttes. A myjavai Kodreta a tőle már megszokott, esz­tétikus ülőgarnitúráit mutatta be, a Bruntáli Járási Ipari Vállalat pedig konyhabútorait kínálta. Egyébként meglepően sok vállalat hozott fürdő- szoba-berendezést ( panelházak la­kóinak fájhatott a szíve, hogy ez nem nekik való), közülük említést érdemel a Rimaszombati (Rimavská a prágai Kovoslužba gyártja majd, a brnói Chemoplast a motorosoknak készít számtalan apró, de fontos cikket. Például a pótkerékben elhe­lyezhető szerszámtartót, mellyel sok hely takarítható meg a gépkocsi ra­kodóterében. A Banská Bystrica-i Rozkvet nagy választékban készít bútorvasalást, fémből, fából, mű­anyagból különböző színű fogantyú­kat az ajtókra, fiókokra. A háziasz- szonyokról sem feledkeztek meg: különböző formák, tésztaszaggatók egész sorát láttuk (s reméljük, rövi­desen viszontlátjuk ezeket a boltok­ban is). Gazdag kínálat, miért csak itt? Alig akadt látogató a kiállítás terü­letén, aki legalább egy csomagot ne tartott volna a kezében. Mert ki tud­na innen üres kézzel hazamenni! Ha mást nem, vásárfiát kell vinni a leg- közelebbieknek. Akár törökmézet, vagy egyéb édességet, amit bőven kínáltak a járdák mentén. Az élelmi­szer-vásárlás elsősorban a D pavi­lonban folyt, itt kapott helyet 13 dél- morvaországi fogyasztási szövetke­zet. Igaz, az iparcikkek közül is szin­te minden árucsoportnak volt részle­ge, de a leghosszabb sorok az élel­miszereknél voltak. S hogy miért? Mert kaphatóak voltak az üzleteink­ből gyakran hiányzó kekszek, cso­koládé, így sokan lemondva az egyéb látnivalókról, idejüket várako­zással töltötték. A bútor mindig sláger Brnóban laszték. Olyan cikkeket láthattunk az ország különböző pontjairól, melyek nem tartoznak a boltok szokványos árui közé. Szinte mindenki megállt a brati­slavai VKUS vállalat vitrinje előtt, hogy megnézze a női ruhákat, kosz­tümöket. Elsősorban a következő évi kollekció volt vonzó, a divatos színek, fazonok miatt. A žilinai Mo- dex már .hagyományosan a legna­g yobb érdeklődést kiváltó kiállítók közé tartozik. Azt hiszem valameny- nyi nőtársam szívesen elfogadta (meg is vásárolta) volna bármelyiket a kiállított ruhák közül. Főképp a Dvűr Králové-i Tiba vállalat anya­gaiból készültek arattak sikert. Sportöltözékeivel a ružomberoki Fatran tűnt ki, bizonyítva, hogy ezen a téren is lépést tudunk tartani a di­vattal. Felsorolni lehetetlen, hogy szem­lénk során milyen említésre méltó ruházati cikkekkel találkozhattunk a vitrinekben és a standok polcain. Az ipari szövetkezetek változatos, különleges pulóvereket, szvettere- ket, ruhákat hoztak Brnóba. Nyilván­való volt a szebbre, divatosabbra való törekvésük, de azt is tükrözték termékeik, abból gyártottak, amihez hozzá tudtak jutni, amilyen alap­anyagot sikerült beszerezniük. Vál­tozatlanul nagy volt az érdeklődés a Žiar nad Hronom-i Žiaran pamut­trikói iránt - szerencsére leegysze­rűsítették díszítésüket -, a vásárlók nemigen figyeltek fel a nem épp kifogástalan minőségre. A Znojmói Járási Ipari Vállalat szabadidőruhái­hoz és pulóvereihez is jó félórás várakozás után lehetett csak hozzá­jutni.- Ez hihetetlen - álltunk meg a Z pavilon bejáratánál, ahol a brnói Snaha cipői sorakoztak. Már bánom, hogy nem számoltam meg, hányféle modellt állított ki ez a szövetkezet. Elképzeltem, ha ez a választék min­den méretben azonnal megvásárol­ható volna... Persze enélkül is kitar­tóan sorakoztak a cipőkért, szandá­lokért az érdeklődők, de volt aki csizmát, télen keresett meleg lábbe­lit vásárolt. Bútor és többszáz apróság Az iparcikkek közül már hagyo­mányosan a bútor a sláger a brnói vásáron. Köztudott, hogy az állami A Martini Nehézgépipari Művek Kutató- és Fejlesztőintézetének munka­társai jelentős sikereket értek el olyan, bányákban alkalmazható mozdo­nyok összeszerelése terén, amelyek üzemanyag-fogyasztása alacsony. Ezenkívül egyszerűsítették a korábban gyártott vezérlőrendszer kezelé­sét, s hatékonyabbá tették a fékrendszer működését. Az első tíz mozdony még ebben az évben elkészül a Hliník nad Hronom-i Nehéz­gépipari Vállalatnál. A képen: Ladislav Máliš a mozdony levegőszűrőjét szereli. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Nagy volt az érdeklődés a ruházati cikkek és a divatbemutatók iránt (R. Štursa felvételei) aki az egyedi darabokat kedveli és meg is tudja fizetni, hát tessék! A pavilonokat járva az volt a be­nyomásom, ha a brnói kiállításon látható újdonságok kerülnének az üzletekbe, bizonyára többen távoz­nának elégedetten a boltokból. Hisz sokszor az apróságok miatt bosz- szankodunk, szidjuk a kereskedel­met, a gyártókat. Úgy látszik, az ipari szövetkezetek és a helyi gazdálko­dási vállalatok megpróbálnák egyre inkább a fogyasztók kedvében járni. Hogy csak néhány, a vásáron látott érdekességet említsek: a jesení- kyi Jesan a második félévben a ház­tartási cikkeket árusító boltokban forgalmazza majd a Baroko füg­gönytartókat, a hiánycikknek számí­tó kézi kávéőrlőket és gázgyújtókat több sátorban láttunk színes pamut­trikókat, kötött pulóvereket. Vásári hangulat volt a javából. A zárás előtti órákban már egyre többen ültek a padokon, hogy a sok járáshoz nem szokott lábukat pihen­tessék. Voltak, akik azon töpreng­tek, miért is kellett épp itt színes televíziót, vagy éppen mélyhűtőt vennie, hiszen otthon a szomszéd házban van a szaküzlet? Azt hi­szem, a sorbanállások, a hiánycik­kek keresése elferdítette a fogyasz­tási cikkek árusítással egybekötött bemutatójának igazi feladatát. Ke­vesebb ideje jutott a látogatónak a nézelődésre, de a rendezvény ta­nulságul szolgál a gyártónak és a kereskedelemnek egyaránt. DEÁK TERÉZ Sobota) Járási Ipari Vállalat SELI tükrös, szekrényes együttese. Gyer­mekbútorból is hoztak újat, meré­szet a kiállítók, például ilyen a Ŕi- čany u Prahy-i Járási Ipari Vállalat DUHO elnevezésű, szokatlan kivite­lezésű többrészes variálható beren­dezése. Az igényesek is találhattak különlegességeket: a piešťanyi Dre­vovýroba bordó hálószoba-bútorát, igaz 53 ezer koronáért kínálták, de Ha már az élelmiszerek kerültek szóba, meg kell említeni a vendéglá­tást is. Ételből, üdítőből ottjártunkkor nem volt hiány. A látogatók választ­hattak a frissensültekből, hambur­gert, pizzát is ehettek. A kiszolgálók­nak nem hiszem, hogy volt idejük a pihenésre, épp ezért volt meglepő és elismerést érdemlő, hogy a papír­tálcán átadott grillcsirkéhez nem fe­lejtettek el jó étvágyat kívánni. Aki emlékül fényképezkedni akart, erre is volt lehetősége, a gott- waldovi Služba szövetkezet délelőtt készített felvételeit még aznap átve­hették a megrendelők. Szórakozási lehetőség is bőven akadt, divatbe­mutatók tarkították a vásári progra­mot. A pavilonok közti szabad tere­ket pedig a magánárusok sátrai tet­ték színesebbé. Volt ezekben min­den: kerámia, festett képek, bőrdísz­mű, bizsu. De bő volt a kínálat a házi készítésű konfekcióból (amely a leg­újabb divatot próbálta képviselni), de

Next

/
Oldalképek
Tartalom