Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-07 / 132. szám, kedd

Levelezőink írják Negyedszázados fennállás Értékelte tevékenységét a Marcelházi (Marcelova) Hnb polgári ügyek testülete, mely 1956-ban alakult és jelenleg 23 tagja van. Számos járási és kerületi kitüntetést mondhatnak magukénak. Esküvőn, névadón és temetésen kívül még 16-féle rendezvényt készítenek elő, illetve képvi­seltetik magukat azokon. Az értékelő gyűlésen a legaktívabb tagokat megjutalmazták. Tárnok Ferenc felvételén Keszegh Béla (balra) a testület elnöke és Takács Ernő hnb-elnök Gál Líviának gratulál. Czibor Ilona Művelődési tábor Gömörben A Csemadok rimaszombati (Ri­mavská Sobota) járási bizottsága, városi alapszervezete és a Tompa Mihály Klub június 10, 11, 12-én rendezi meg Almágyban (Gemerský Jablonec) a járási művelődési tá­bort, a község illetékes szerveivel, szervezeteivel és az efsz vezetősé­gével együttműködve. A rendezvény első napján ifjúsági délután keretében Bolond Istók cím­mel verses összeállítást láthat a kö­zönség, majd Batta György Töklám­pás című színpadi mesejátékát ad­ják elő a TMK Blaha Lujza Játék­színjének tagjai. Az esti órákban a Mint a szép szivárvány című da- los-zenés irodalmi műsort mutatja be az említett klub irodalmi és anya­nyelvi stúdióia, majd ifj. Lévay Tibor zenekara, Ádám Lajos társastánc­csoportja és jeles járásbeli szólisták lépnek pódiumra. A második nap délelőttjén a résztvevők kirándulnak a környéken, amely során a Med­vesalja egy festői helyén Dr. Gaál Lajos környezetvédelmi ismertetése és egy Tompa Mihály életét felidéző előadás hangzik el. Délután Ady Endre életművét elemző fórumbe­szélgetéssel folytatódik az ese­ménysorozat, majd csehszlovákiai magyar írókkal találkoznak a táboro­zok és a környékbeli érdeklődők. Este a Fiaim, csak énekeljetek című Mini-affér / .smét elérkeztek a melegebb, nyarat idéző napok, amelyek­nek örömre késztető hatása kétség­telen, bár ez személyenként mást és mást jelenthet Az utcákon újra meg­jelentek a lenge nyári öltözékek, a le­barnult fiúk, az állomásokon batyuju­kon nyugvó ..ideiglenes csövesek“, megszaporodtak a sztereómagnót közhallgatásra bocsátó, vagy éppen fülhallgatóval közlekedő lányok és fi­úk. És - ismét megjelent a mini! A mini? Már rég nem szenzáció, több mint húsz éve nem az. Nagyjá­ból számítva ennyi idő telt el ugyanis az első mini berobbanása óta. Az első nagy hullám elvonulása után kisebb-nagyobb intenzitással időn­ként újra éreztette jelenlétét, ám csak változó jelleggel. Az általános mini-viselet hulláma után a maxi és a midi,,közviseletének“ hulláma kö­vetkezett. Miért? Mert már az akkori lányok is önkritikát gyakoroltak, és amit az előző években ,,messzeme­nően“ mutogattak, azt a továbbiak­ban minél jobban igyekeztek elrejteni. Bár a mini időnként és személyen­ként vissza-vissza tér, már nem olyan nagy hatásfokkal teszi, mint legelő­ször. Az utóbbi években a minipártiak f \ minden idény elején bejelen­tik: a minit minden mást elsöprően divatba hozzák. Hogy a mini hívei fenyegetésüket az idén beváltják-e, arra csak a nyár végén fogunk meg­nyugtató választ kapni, bár prognó­zisként - figyelembe véve lányaink önismeretét - már most megjegyez­hetjük: Lehet, hogy ez a fenyegetés az idén is beváltatlan marad... CSÓKA GÁBOR irodalmi műsor kerül színre, amelyet táncház követ a Gömör táncegyüt­tes, a Csámborgó népi zenekar és medvesalji csoportok, népdaléneke­sek szereplésével. A harmadik na­pon zenés felvonulás lesz a köz­ségben, Farsang István filmvetítés­sel egybekötött előadást tart dísznö­vényeinkről, s kopjafaavatásra is sor kerül. A tábor böngészdéjében mindhá­rom napon könyvek és folyóiratok várják az olvasókat, vásárlókat. VÖRÖS ATTILA A Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének Somorjai (Šamorín) Szakmunkásképző Inté­zete ez év júniusában ünnepli fenn­állásának 25. évfordulóját. A szak­munkásképző 1963. június elsején alakult, ideiglenesen a volt kolostor épületében helyezték el. Az elméleti oktatás itt folyt, míg a szakmai gya­korlatot a diákok az akkori Korona szállóban és étteremben végezték. 1976 szeptember elsején adták át rendeltetésének az új, korszerű is­kolaépületet a Csallóköz étterem­mel, valamint az ötszintes diákszál­lóval együtt. Iskolánk 25 éves fenn­állása alatt 1404 végzős növendéket bocsátott ki, akik pincér, szakács, illetve pincér-szakács képesítést kaptak. Végzős növendékeink jól ér­vényesülnek a Jednota fogyasztási szövetkezeteknél. Sokan közülük olyan sikereket értek el, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Célunk a fogyasztók igényeinek minél jobb és teljesebb kielégítése. Törekvésünkről ismét meggyőződ­hetnek a június 6-tól 18-ig megren­dezésre kerülő magyar konyha nap­jain. Ilyen és hasonló akciót minden évben rendezünk, mégpedig a diá­kok, mestereik és az étterem dolgo­zóival közösen. Ezzel meg akarjuk mutatni, milyen elméleti és gyakorla­ti tudásra tesznek szert diákjaink és alkalmazottjaink. Benko József A 84 éves Lengyel András Kassa - Hernádtihanyban (Košice - Ťaha- novce) él, s még ma is hódol kedvtelésének, hurkapálcából házikókat, várakat készít. Az aprólékos rajz alapján készített, ügyes kezet igénylő alkotásokat nagyszámú - 50-tagú - családjának ajándékozza. Kovács Árpád felvétele Ünnepi hangulat helyett - ásítozás, kapkodás Ezzel a címmel jelent meg lapunk május 6-i számában Nagy Ilonától jegyzet egy kerületi szavalóverseny­ről. Az írásra a szervezésben érin­tettek, a Kolárovói Városi Művelődé­si Központ dolgozói nevében Tóth Anna igazgató reagált. A cikk írójával részben egyetérte­nek, mert való igaz, hogy az idei kerületi szavalóverseny a szerve­zést illetően nem mondható éppen sikeresnek. Viszont az írás megjele­nése óta eltelt néhány nap alatt a város kultúrát szerető és művelő lakossága részéről, ezzel a cikkel kapcsolatban nem éppen hízelgő megjegyzéseket kapnak, s azért, hogy ez így történt, csakis őket, a házigazdákat hibáztatják. Érthetet­lennek tűnik ez számunkra, hiszen városunkban már nagyon sok szép, és nagy tömeget megmozgató sereg­szemlére került sor, s minden alka­lommal kedvező visszhangra talált. A központ dolgozói nem keresnek kibúvót, csupán a valóságot szeret­nék tudatni velük és a kerületi sza­valóverseny résztvevőivel. A fesztivál időpontját a Nyugat­szlovákiai Kerületi Népművelési Központ illetékes dolgozója ugyan idejében ismertette velük, viszont a részletekről még a fesztivált meg­előző napon sem tájékoztatta őket. Ebből adódott: nem számítottak ar­ra, hogy a távolabbi helyekről már hét óra előtt érkeznek versenyzők, ugyanis a művelődési házat 7 órakor és nem a szokásos 8 órakor nyitot­ták ki. Az is igaz, hogy a színházte­rem üresen állt a délelőtt folyamán, ahol kényelmesen elfért volna a kö­zönség - a nagymamák és a testvé­rek is -, aminek csak örültek volna a rendezők, de a kerületi népműve­lési központ illetékes dolgozója más véleményen volt. A cikk írójával nem értenek egyet abban, hogy a fesztiválnak más köz­ponti helyet kellene választani. Le­het, hogy gyenge vigasz, de sok éve ezek a versenyek Kolárovóban való­sulnak meg, és mindig ünnepi han­gulat uralkodott. ,.Végezetül annyit, hogy mi, a Ko­lárovói Városi Művelődési Központ dolgozói minden rendezvény meg­szervezésére nagy gondot fordítunk, a lehetőségeinkhez mérten igyek­szünk a maximumot nyújtani a sze­replők és a közönség megelégedé­sére. Bízunk abban, hogy városunk méltó színhely lesz a jövőben is a fesztiválok megrendezésére." - fejezi be levelét Tóth Anna igazga­tó. -tgá­Nyugdíj E. Gy.: 1988 januárjában töltöt­tem be 60. életévemet. Úgynevezett adminisztratív beosztásban dolgo­zom. Azt szeretném tudni, kérhe­tem-e a nyugdijam megítélését visz- szamenőleg - januártól. A legalább 25 ledolgozott (beszá­mítható) évvel rendelkező dolgozó­nak a 60. életéve betöltésével nyílik meg a nyugdíjigénye. Ettől az idő­ponttól kérvényezheti az öregsé­gi nyugdíj megítélését. A nyugdíj visszamenőleges megítélésénél azonban figyelembe kell venni a CSSZSZK kormányának 142/1983. számú rendeletét is, amely a to­vábbdolgozó nyugdíjasok öregségi nyugdíjának folyósítását szabályoz­za. Az említett kormányrendelet szerint az adminisztratív beosztás­ban dolgozó alkalmazottaknak akkor folyósítható a munkabérük mellett öregségi nyugdíj, ha a legfeljebb egy évre létesített munkaviszonyukban a naptári év folyamán elért bruttó jövedelmük nem haladja meg a 22 000 koronát. A fent említett feltételeket teljesí­tenie kell az öregségi nyugdíj esetle­ges visszamenőleges folyósításánál, illetve megítélésénél is, mégpedig attól a naptól, amelytől a nyugdíj megítélését kérvényezi. Ez gyakor­latilag azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíj visszamenőleges megítélé­se csak akkor lehetséges, ha ettől a naptól létesítettek legfeljebb egy évre szóló munkaviszonyt, s az elért jövedelme idén nem haladja meg a 22 000 koronát. Az ön esetében az öregségi nyugdíjat utólag 1988. januárjától tehát akkor lehet megítélni, ha az eredeti munkaviszonyát januárban megszüntette (felmondással vagy a munkáltatójával kötött megállapo­dással), és új, legfeljebb egy évre szóló munkaviszonyt létesített. Ha ezt a feltételt nem teljesíti, lényegte­len az az esetleges körülmény, hogy ebben a naptári évben a jövedelme még nem haladta meg a 22 000 koronát. Gondozási segély Cs. A.: Hatan vagyunk testvérek. Az édesapánk 1977-ben halt meg. Az édesanyánkat két éve műtötték (amputálták a lábát), s megbénult a bal oldala. A hugunk megszakítot­ta munkaviszonyát, hogy gondos­kodni tudjon róla. Amióta nincs mun­kaviszonyban, sehonnan sem folyó­sítanak számára anyagi támogatást. Mi a keresetünket természtesen fél­rerakjuk, hiszen ideje már nősülésre gondolnunk. Mivel elég népes csa­lád voltunk, a szüléinktől sem nagy házat, sem pénzt nem kaphattunk. Bár én és fivéreim megélünk, szeret­ném tudni, hogy jár-e hugunknak gondozási segély az államtól édes­anyánk gondozásáért, hiszen ö is elmúlt már 20 éves, szeretne egy kis pénzt megtakarítani vagy legalább annyi pénzt kapni, hogy ne édes­anyánkon élősködjön. A gondozási segélyt a gondozói szolgálattal összefüggésben szabá­lyozza a társadalombiztosítási jog. A gondozószolgálat feladata az, hogy az idős vagy a súlyos egészségkárosodásban szenvedő személyeknek nyújtson a szükséges mértékben törődést, ápolást, ha azok magányosak, esetleg ha csa­ládtagjaik nem tudnak gondoskodni róluk. Gondozószolgálatnak ezért nem tekinthető az, ha a ráutalt idős vagy súlyos egészségkárosodásban szenvedő személyről a szülei, gyer­mekei, házastársa gondoskodnak. Gyermekek esetében ez a korláto­zás különösen a Családjogi Törvény rendelkezései miatt indokolt, ame­lyek szerint a gyermekeknek szüle­ikkel szemben eltartási kötelezettsé­gük van. Hangsúlyozni szeretném, hogy minden gyermeknek, így a fiú­gyermekeknek is, főleg amíg nőtle­nek, s nincs gyermektartási kötele­zettségük sem. Ezért a gyermekek külön jutalmazás nélkül kötelesek tartást nyújtani szüleiknek, ugyan­úgy, ahogy azok bármilyen külön­leges jutalmazás nélkül felnevelték őket. A családjogi tartási kötelezett­ség fogalma alatt nem csupán az esetleges tartásdíjat értjük, hanem az ápolást, a háztartásról való gon- doskodát, stb. Említést kell tennünk természete­sen arról is, hogy a nemzeti bizott­ság ismétlődő pénzbeli segély folyó­sítását ítélheti meg annak, aki szoci­álisan ráutalttá vált azért, mert meg­szüntette munkaviszonyát olyan fel­nőttkorú személy gondozása miatt, aki túlnyomórészt vagy teljesen ma­gatehetetlen, esetleg betöltötte 85. életévét. A szociális ráutaltság felté­telét a nemzeti bizottság a közös háztartásban élő személyek jöve­delme alapján bírálja el. A „túlnyomórészbeni, illetve tel­jes magatehetetlenség“ fogalmait jogszabályok határozzák meg. A jogi rendelkezések a magatehetetlenség három fokozatát különböztetik meg; a részleges, a túlnyomórészbeni, és a teljes magatehetetlenséget. Az édesanyjukat valószínűleg teljesen magatehetetlennek kell tekinteni. A magatehetetlenségről szóló dön­tést (szakvéleményt) a járási nem­zeti bizottság társadalombiztosítási véleményező bizottsága adja ki. A segély megítélésén kívül egy ilyen döntés alapján kérvényezhető az ún. magatehetetlenségi pótlék meg­ítélése is, amely a magatehetetlen­ség fokozatától függően 200, 300 vagy 400 korona. A pótlék megítélé­séről a bratislavai Nyugdíjhivatal döntene. Együttélő személyek öröklése K. I.: Az édesanyám tizenkét éves koromban férjhez ment. A nevelő­apám az eskövő után hozzánk költö­zött, azaz édesanyám házába. A há­zasságukból közös gyermek nem született. Harminc évig éltünk meg­értésben, közösen gazdálkodtunk, átépítettük a házat. Az édesanyám 1984-ben halt meg. Ezt követően a feleségemmel együtt gondoskod­tam 74 éves nevelőapámról. Nálunk lakott, nálunk halt meg. Nemrég a hagyatéki tárgyaláson kiderült, hogy a meglévő vagyonnak csak a felét öröklöm, a másik felét pedig a nevelőapám nővére, holott ő tudo­mást sem vett róla, amikor annak segítségre lett volna szüksége. Most bírósággal fenyegetőzve akar en­gem arra kényszeríteni, hogy adjam el neki a részemet vagy vegyem meg az ő részét - azt, amit én magam építettem! A megbízható válaszadáshoz elő­ször is tudnunk kellene, befejező­dött-e már a hagyatéki eljárás, és ismernünk kellene az édesanya ha­lálát követő hagyatéki eljárásban hozott döntést, mivel a nevelőapja csak ennek alapján válhatott az édesanyja tulajdonában levő családi ház társtulajdonosává, esetleg tulaj­donosává. Az öröklés törvényes rendjét az ön által leírt esetben a Polgári Tör­vénykönyv 475 §-a határozza meg, mely szerint „ha nem örököl a há­zastárs, sem a szülők valamelyike, a harmadik csoportban egyenlő arányban örökölnek az örökhagyó testvérei és azok, akik az örökha­gyóval, annak halálát megelőzően legalább egy évig éltek közös ház­tartásban, s ebből az indokból gon­doskodtak a közös háztartásról, vagy eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva.“ Az idézett rendelke­zésből egyértelműen kitűnik, hogy a nevelőapja nővérét törvényes örö­kösnek kell tekinteni, s hogy ön nem azért örökölt, mert az örökhagyó a nevelőapja volt, hanem azért, mert közös háztartásban éltek, s gondos­kodott a közös háztartásról, a neve­lőapja szükségleteiről, ápolásáról. Ugyanezeket a feltételeket feltehe­tően teljesíti az ön felesége is, hi­szen a levelében azt írta, hogy az örökhagyó önökkel lakott, s közösen gondoskodtak róla. Ezért a feleségét is törvényes örökösnek kellene te­kinteni, s így a hagyatékot, (az örök­hagyónak a halála pillanatában meglévő vagyonát) nem kétfelé, ha­nem háromfelé kellene elosztani. Ajánljuk, a felesége öröklési jogai­nak érvényesítése érdekében for­duljon mielőbb a járási közjegyző- séghez, esetleg a járási ügyvédi ta­nácsadó valamelyik ügyvédjéhez. (m.-n)

Next

/
Oldalképek
Tartalom