Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-29 / 151. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1988. június 29. XLI. évfolyam 151. szám Ára 50 fillér Tanácskozik az SZKP 19. országos pártkonferenciája. A föbeszámolót Mihail Gorbacsov terjesztette elő. (ÖSTK-felvételek) Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja 19. országos konferenciája A XXVII. kongresszus határozatainak megvalósítása és az átalakítás elmélyítésének feladatai Megválasztották az elnökséget és a munkabizottságokat • Egyhangúan jóváhagyták a tanácskozás napirendjét • Délután megkezdődött a vita (ČSTK) - A moszkvai Kreml Kongresszusi Palotá­jában kedden, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja 19. országos konferenciája. A csaknem 20 millió szovjet kommunistát a tanácskozáson 4991 küldött képvise­li. A konferencián az SZKP és a szovjet állam fejlődésével, a társadalom átalakításával és demok­ratizálásával összefüggő kulcsfontosságú kérdések szerepelnek napirenden. A küldöttek bevezetőben üdvözölték Mihail Gorba- csovot, az SZKP KB főtitkárát, továbbá a politikai bizottság tagjait és póttagjait, a központi bizottság titkárait és más központi pártszervek vezetőit. A kon­ferencián jelen vannak a munkásosztály, a szövetke­zeti parasztság, a kulturális front, a társadalmi szer­vezetek és a szovjet tudomány képviselői. Legjobb­jaikat küldték el a pártfórumra a szovjet nők és a komszomolisták. A legalább négy napig tartó tanácskozáson meg­vitatják a XXVII. kongresszus határozatainak teljesí­tését, a XII. ötéves tervidőszak első felében született eredményeket, a pártszervezetek feladatait az átala­kítás során. Ugyancsak áttekintik a párt és az egész társadalom további demokratizálásához vezető uta­kat. E két kérdéskörben várhatóan önálló határoza­tokat hoz az országos pártkonferencia. A szovjet kommunisták tanácskozását Mihail Gor­bacsov nyitotta meg. A küldöttek megválasztották a konferencia munkabizottságait. Az elnökség összetételére Mihail Gorbacsov tett javaslatot a ke­rületi, járási és köztársasági pártszervezetek képvi­selőinek előzőleg kidolgozott indítványa alapján. A konferencia elnöksége 112 tagú. A küldöttek meg­választották a konferencia titkárságát, a szerkesztő- és a mandátumvizsgáló bizottságot. Az összetéte­lükre vonatkozó javaslatot Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára terjesz­tette elő. A küldöttek ezt követően jóváhagyták a tanácsko­zás napirendjét, amelynek két pontja van: 1.Az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak teljesítése, a 12. ötéves tervidőszak első felének fő eredményei és a pártszervezetek feladatai az átalakí­tás elmélyítése során. 2. A párt és a társadalom életének további demok­ratizálását célzó intézkedések. A konferencia résztvevői további szervezési kér­déseket vitattak meg, majd a két napirendi kérdésről Mihail Gorbacsov mondott előadói beszédet. A beszéd elhangzása után a délutáni ülésen meg­kezdődött a vita. A CSKP KB üdvözlő távirata a szovjet kommunisták országos értekezletéhez (ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött a Szovjetunió Kommunista Pártja 19. országos értekezlete küldötteinek. A távirat szövege a következő: Kedves elvtársak! A CSKP KB, a csehszlovák kommunisták és országunk népe nevé­ben szívből jövő elvtársi üdvözletünket küldjük a szovjet kommunisták 19. országos konferenciájának, és sok sikert kívánunk tanácskozá­sukhoz. A kommunisták és országunk népe nagy érdeklődéssel kíséri a Szovjetunióban az SZKP vezetésével végbemenő forradalmi változá­sokat. Az SZKP XXVII. kongresszusán és a Központi Bizottság ülésein jóváhagyott politikai irányvonal a csehszlovák kommunisták körében is teljes támogatásra talált s ösztönzés és tanulságok forrásává vált a csehszlovákiai szocialista építés nem könnyű feladatainak megoldá­sában. A szocializmus fejlődési dinamikája objektíve szükséges megújítá­sára törekedve XVII. kongresszusán pártunk is új feladatokat tűzött ki Csehszlovákia politikai, gazdasági és társadalmi átalakítása, valamint demokratizálása terén. E merész forradalmi célok elérésének alapvető feltétele a békés élet és munka. Ebből adódóan teljes mértékben és fenntartás nélkül támogatjuk az SZKP és a szovjet állam bátor és rugalmas külpolitikáját, amely már meghozta első pozitív eredményeit a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szovjet-amerikai egyezmény formájában. Csehszlovákia népe is béké­ben akar élni, és hozzá akar járulni a szocialista közösség tökéletesíté­sének és forradalmi megújhodásának folyamatához. Sok sikert kívánunk Önöknek, minden szovjet kommunistának, a testvéri Szovjetunió népének az átalakításhoz, a 19. országos pártértekezleten a Szovjetunió szociális és gazdasági fejlesztésének meggyorsítása, valamint a szocializmus és a világbéke pozícióinak erősítése érdekében hozandó határozatok végrehajtásához. Franz Vranitzky befejezte csehszlovákiai tárgyalásait Együttműködést a békés egymás mellett élés alapján Csehszlovák-osztrák kormányfői megbeszélések Prágában • Szívélyes fogadtatás Bratislavában (ČSTK) - Ľubomír štrougal szö­vetségi miniszterelnök tegnap dél­előtt a prágai Hrzán-palotában négyszemközti tárgyalást folytatott Franz Vranitzky osztrák kancellár­ral. Szívélyes légkörben ismét átte­kintették az európai ügyek alakulá­sát. Egyetértettek abban, hogy sike­resen be kell fejezni a bécsi utótalál­kozót, amely megnyitja az utat a konvencionális leszerelés előtt az Atlanti-óceántól egészen az Uraiig. Hangsúlyozták, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Oszt­rák Köztársaság felelős a közép­európai békés együttműködésért és jószomszédi kapcsolatokért. Ezzel kapcsolatban megítéltek számos ja­vaslatot a két ország, valamint a ha­tár menti kerületek és tartományok kapcsolatainak megélénkítésével összefüggésben. Kiemelték az ipari és tudomá­nyos-műszaki együttműködés mo­dern formái érvényesítésének fon­tosságát, s kiemelték, hogy e téren még nem használjuk ki megfelelően a hagyományokat, államaink földraj­zi közelségét és gazdaságaink szükségleteit. Kidomborították a két kormánynak azt a törekvését, hogy fejlődjék a vállalatok, szövetkezetek és intézmények közvetlen együtt­működése, kooperációja és közös (Folytatás a 2. oldalon) ihail Gorbacsov előadói beszéde Küldött elvtársak! Hogyan tudnánk elmélyíteni és visszafor­díthatatlanná tenni a forradalmi átalakítást, amely a párt kezdeményezésére és a párt vezetésével bontakozott ki országunkban - ez az az elvi kérdés, amely előttünk, a 19. országos pártkonferencia küldöttei előtt áll. Ezt a kérdést maga az élet vetette fel. Széles körű párbeszéd folyik róla a párton belül és a nép körében. Attól, hogy mennyire helyes választ adunk rá, függ majd az, képes lesz-e a párt teljesíteni a szovjet társadalom­nak fejlődése új szakaszában a politikai él­csapat szerepét. Életünk utolsó három évét teljes joggal nevezhetjük a fordulat éveinek. A párt és a dolgozók erőfeszítésével sikerült elejét venni annak, hogy az ország tovább sodródjék a gazdasági, a szociális és a szellemi válság felé. A társadalom ma már jobban ismeri és érti saját múltját, jelenét és jövőjét. A konkrét társadalmi-gazdasági programban testet öltő átalakítás milliók gyakorlati ügyévé válik. Eb­ben foglalható össze országunk politikai hely­zetének lényege. Látjuk, hogyan pezsdül fel társadalmunk. Sokrétűbbé, érdekesebbé és gazdagabbá vált országunk szellemi élete. Új értelmezést nyer Marx és Lenin sok olyan gondolata, melyeket még a közelmúltban is egyoldalú­an értelmeztek, vagy teljesen elhallgattak. A dogmatizmus ellen vívott harcban újjászü­letik a tudományos, humánus szocializmus alkotó alapja. Az emberek ráéreztek saját felelősségük­re, megszabadulnak a közömbösségtől, az elidegenedettségtől. A megújulás szele erősíti a nép erkölcsi egészségét. A demokratizálás a gondolatok, az érzelmek és a kezdeménye­zések hatalmas áradatát szabadította fel. Az igaz szó, a nyíltság érvényesítése tisztábbá teszi a társadalmi légkört, ösztönzi az embe­reket, szabaddá teszi a tudatot és ösztönzi az aktív tevékenységet. Ez, elvtársak, nagyszerű és lenyűgöző fo­lyamat, amelybe bekapcsolódik minden, ami népünkben becsületes és haladó. Szilárdul­nak a forradalmi megújulás erői. Az emberek hisznek az átalakításban, azt követelik, hogy állandóan haladjunk előre és csak előre. Ma nagyfokú öntudatról és szervezettségről ad tanúbizonyságot a munkásosztály. A fo­lyamatban, amikor életünkben valami szokat­lan, új és bonyolult jelenik meg, ismét bizo­nyítja kiváló politikai és erkölcsi tartósságait, a szó valódi értelmében állampolgári felelős­ségtudattal közelít az ügyekhez, munkájával bizonyítja, hogy támogatja az átalakítást. A munkásosztálynak ez a magatartása lehe­tővé teszi, hogy a párt magabiztosan folytas­sa a forradalmi átalakítást. Nagy érdeklődést tanúsít a parasztság. A kolhoztagok kongresszusa megmutatta, mi­lyen hatalmas átalakító energiával rendelkez­nek a mezőgazdasági dolgozók. Az átalakítás hívei a mezőgazdaságban bátran térnek át a munka új formáira, felvérte­zik magukat a tudománnyal, a hatékony tech­nológiákkal, készek arra, hogy próbálkozza­nak, keressenek, sót kockázatot is vállaljanak az új érdekében, készek teljes erőbedobással felelősségteljesen és átgondoltan dolgozni önmaguk és az egész ország javára. Az átalakítás igazolta annak az ismert lenini tézisnek a helyességét, hogy az értel­miség felfokozott szociális érzékenységgel rendelkezik, megértéssel viszonyul a társadal­mi változások iránt. Az értelmiség forró he­lyesléssel reagál a párt felhívására, hogy teljes mértékben az átalakítás szolgálatába állítsuk a társadalom intellektuális, szellemi potenciálját. Ószintén üdvözölték a XXVII. kongresszuson megfogalmazott'igazságokat. Az elmúlt három hét párthatározatai mély megértésre találtak az értelmiség körében. így hát az április utáni időszak fő politikai eredménye az egész társadalmi légkör meg­változása, megkezdődött a megújulás esz­méjének anyagi erővé válása, s a szovjet nép egyre nagyobb mértékben támogatja a párt irányvonalát az átalakításban. Ez azonban azt jelenti, hogy valóban min­denütt és teljes mértékben zajlanak a változá­sok a jobb irányába, hogy visszafordíthatatlan­ná váltak a forradalmi változások? Nem, nem jelenti ezt. Ha realisták akarunk lenni, akkor el kell ismernünk, elvtársak, hogy ez még nem következett be. Még nem számoltuk fel a fejlődés leféke­zésének mélyreható okait, nem mindenütt hoztuk működésbe és egyes területeken még ki sem dolgoztuk a megújulás mechanizmu­sait. Sok pártszervezet akcióképessége még nem felel meg az átalakítás támasztotta fel­adatok mértékének. Új, minőségi változások­ra van szükség fejlődésünkben, ez azonban lényegbevágó döntéseket, aktív, kezdemé­nyező eljárást igényel. Ma nagyon sok bonyo­lult kérdés áll előttünk. Melyik ezek közül a kulcsfontosságú? Az SZKP Központi Bizott­sága úgy véli, hogy ez a kérdés politikai rendszerünk reformja. A központi bizottság a pártértekezlet tézi­seiben fejtette ki álláspontját. Nem az volt a tézisek feladata, hogy mindenre kész vála­szokat adjanak. Számítottunk arra, hogy a vi­ta során új gondolatok és javaslatok merülnek fel, melyeket a pártértekozlet figyelembe ve­het. (gy azután a határozatok valóban az egész párt és az egész nép kollektív alkotó munkájának eredményei lesznek. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom