Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-23 / 146. szám, csütörtök

Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Lehet jobban és hatékonyabban is dolgozni A CSKP KB 7. és 9. ülései határo­zatainak szellemében járási konfe­renciánkon is hangsúlyoztuk, hogy a XVIII kongresszusig terjedő idő­szak, amelyben meg kell valósíta­nunk a társadalmi-gazdasági és po­litikai fejlődés meggyorsításának stratégiáját, valóban fordulatot jelen­tő korszak társadalmi fejlődésünk­ben, és méltán nevezzük forradalmi­nak. Ez alatt az időszak alatt le kell küzdenünk mindazt, ami előrehala­dásunkat fékezi, föl kell szabadíta­nunk minden társadalmi erőforrást, hogy a lehető legnagyobb mérték­ben megmutatkozzanak a szocializ­mus előnyei. Leküzdeni a régit és utat nyitni az újnak, nem lesz könnyű, fájdalom- mentes feladat, nem megy végbe nehézségek és problémák nélkül. Semmi sem volna azonban káro­sabb, mint a nehézségek előtt - le­gyenek azok szubjektivek vagy ob- jektívek - meghátrálni. Az ellenük folytatott harc határozottságot, bá­torságot kíván; szembe kell szegülni azoknak a demagógiájával, akik ma nem értik meg a kor szellemét és nyilván nem tudatosítják, hogy a je­lenlegi feladatok teljesítéséhez nemcsak fegyelemre, rendre és lel­kiismeretességre van szükség, ha­nem ennél sokkal több kell: kemény­ség, áldozatkészség, önállóság és önálló kezdeményezés. Ez indította járási pártkonferenciánkat arra, hogy minden pártszerv, -szervezet és kommunista számára feladatul adja, hogy jelentősen siettesse a pártmunka stílusában végrehajtott változásokat. Ez nagyobb tettre- készséget, több harciasságot, aktivi­tást és kezdeményezést jelent, amint az a CSKP KB 7. és 9. ülésé­nek és az SZLKP KB azt követő üléseinek határozatából egyértel­műen kitűnik. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a pártszervezetek mindennapi befolyása nem mindenütt elégséges és nem minden kommunista oszto­zik a feladatok teljesítésében, ké­pességei, lehetőségei és ereje sze­rint; nem követnek el mindent annak érdekben, hogy mozgósítsák a pár­ton kívülieket. Egyes párttagok mint­ha elvesztették volna forradalmisá- gukat. Kényelmesek lettek, könnyel­műek a problémákkal és fogyaté­kosságokkal szemben, melyek mun­kahelyükön előfordulnak, és ez ugyancsak egyik oka annak, hogy az ötéves terv első két évének fela­datait a járásban nem teljesítettük, az SZLKP járási bizottságának rendkívüli igyekezete és összponto­sított erőfeszítése ellenére sem A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem használják ki kellőképpen a tömegek képességeit és energiá­ját; mindenekelőtt a munkakollektí­vák, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom lehetőségeit. A szakszer­vezeteknek határozottabban kellene mozgósítaniuk tagságukat a gazda­ságpolitika céljainak megvalósításá­ra. Az a véleményünk, hogy főleg a nagy szakszervezetekben, és kü­lönösképpen azokban, amelyekben függetlenített elnökök és bizottságok dolgoznak, mélyen elemezni kell a tevékenységet, keresni a munka új formáit, melyek jobban biztosítanák a tömegekkel fenntartott kapcsola­tot. El kell érni, hogy minden szak- szervezeti tag valóban mint szak- szervezeti dolgozó tevékenykedjen, ne csak jogait tartsa számon az elosztásban, hanem kötelességeit is az elosztandó javak forrásainak megteremtésében. Lényeges változtatást kell végre­hajtani a kádermunkában, mely a jö­vőben is pótolhatatlan eszköze lesz a dinamikus gazdasági és járásunk élete minden területe fejlődésének. Növeljük az igényességet a politi­kai kultúrával szemben. Tanulnunk kell nemcsak kulturáltan vitatkozni, nézeteinket szembesíteni; hanem kulturáltan elvtársiasan és tárgyila­gosan bírálni. Nem egyszer találko­zunk azzal, hogy a bírálat és az önbírálat öncélú, s azzal is, hogy a kritika néhol a személyes számlák kiegyenlítésének eszköze, s nem is annyira az ügy érdekét szolgálja, mint inkább egyesek befeketítését. Ugyanakkor találkozunk a bírálat­ra való nem megfelelő reagálással is, amikor a megbírált ahelyett, hogy hibáit igyekezne kiküszöbölni, azt keresi, hogyan akadályozhatná meg a kritikát, rosszabb esetben a bíráló­nak igyekszik ártani. Ezzel összefüggésben úgy irá­nyítjuk a pártalapszervezeteket, hogy tudatosítsák, a demokráciának elválaszthatatlan része a kritika és az önkritika. A demokrácia ugyan­úgy nem egyeztethető össze a tár­sadalmi élet bürokratikus túlszerve- zettségével, mint az anarchiával, az önkénnyel és a káosszal. A demokrácia öntudatos fegyel­met jelent, szocialista törvényessé­get és annak megtartását a hivata­loktól kezdve valamennyi kommu­nistán át az egyszerű állampolgárig, úgy, ahogy azt a CSKP KB Elnöksé­gének Levele írja. Járásunk kommunistái teljes mér­tékben tudatosítják felelősségüket a további sikeres fejlődésért. Szilár­dan elhatározták, hogy példát mu­tatnak, hogyan lehet jobban, felelős­ségteljesebben és hatékonyabban dolgozni, hogyan lehet a tudomá­nyos-műszaki haladást gyorsabban és hatásosabban alkalmazni, ho­gyan növelhető a gazdaságosság, javítható a termékek minősége és miként lehet tartalmasabb szocialis­ta életmódot folytatni. A járási pártszerv jelenlegi össze­tétele, a járási pártbizottság újonnan választott szervei és a pártappará­tus biztosítékai annak, hogy van elég erőnk leküzdeni a nehézsége­ket, és képesek vagyunk becsülete­sen teljesíteni azokat a feladatokat, amelyek a XVII. kongresszus hatá­rozataiból és a 8. ötéves terv felada­taiból ránk hárulnak, hogy a lehető legnagyobb mértékben járuljunk hozzá a Közép-szlovákiai kerület feladatainak teljesítéséhez. MILAN GORUŠA, az SZLKP Žilinai Járási Bizottságának vezető titkára Tíz egységes földműves-szövetke­zet, valamint a járási mezőgazdasági terményfelvásárló- és ellátó válla­lat összefogásának eredményeként 1967-ben alakult meg a Kelecsényi (Klačany) Közös Mezőgazdasági Ba­romfitenyésztő Vállalat, melynek dol­gozói évente már több mint 30 millió tojást küldenek a boltokba vagy élel­miszer-ipari feldolgozásra. Mivel ez a mennyiség több mint a kétszerese annak, amit évente eladnak a Rima- szombati (Rim. Sobota) járás boltjai­ban, a közös vállalata Közép-szlová­kiai kerület más vidékeinek ellátásá­ba is besegít. (Lalo Károly felvétele) Meggyőzőbb és színvonalasabb tömegpolitikai munkát A tömegpolitikai munka mindig fontos helyet foglal el a pártéletben. Jelentőségéről főleg akkor esik a legtöbb szó, amikor a társadalom fejlődésének egy új szakaszába lé­pünk. így van ez a jelenlegi időszak­ban is, amikor a XVII. kongresszus és a CSKP KB 7. és 9. üléseinek határozatait kell megvalósítani. En­nek a feladatnak igényessége ter­mészetszerűen megköveteli a tö­megpolitikai munka színvonalának az emelését. Ezzel összefüggésben nem az „arccal a tömegek felé“ jelszó egy­szerű ismétléséről van szó, hanem a tartalomról, a céltudatos előkészí­tésről. Hasonlóak a követelmények az agitációt és propagandát illetően is. Az agitációs központoknak, kol­lektíváknak még több figyelmet kell fordítaniuk a szemléltető és szemé­lyes agitáció tartalmára, színvonalá­nak emelésére. A cél, hogy a propa­gandamunka jobban igazodjon a na­pi feladatokhoz. Az idén megtartott járási pártkon­ferencián értékeltük a járási párt- szervezet tevékenységét, s azt, hogy mit tett a XVII, kongresszus határozatainak teljesítéséért. Ennek kapcsán hangzott el az is, hogy a tömegpolitikai munkában még ha­tékonyabban, átgondoltabban kell felhasználni a jó tapasztalatokat. Já­rásunkban például a pártszerveze­tek többsége jól előkészíti a nyilvá­nos pártgyűléseket. A járási pártbi­zottság, de mindenekelőtt az elnök­ség értékeli az ott elhangzott észre­vételeket, javaslatokat. Az intézke­désről pedig rendszeresen tájékoz­biztosítani az önellátást Csehszlovákia Kommunista Pártja szociális és gazdásági stratégiájának célja egyre jobb feltéte­leket teremteni az ember harmonikus fejlődésé­nek, a nép életszínvonalának emelése, minősé­gileg magasabb szinten elégíteni ki a lakosság anyagi és szellemi igényeit. Számunkra, mezőgazdasági dolgozók számá­ra ez azt jelenti, hogy teljesítenünk kell azokat az igényes feladatokat, amelyek ránk hárulnak a la­kosság élelmezése terén. Növelnünk kell a ter­mékek mennyiségét és javítani minőségüket. A Töketerebesi (Trebišov) járás egyike a leg­produktívabb járásoknak, mezőgazdasági terme­lésével jelentős mértékben hozzájárul a kerület önellátásának biztosításához. A 8. ötéves terv első két évében sikerült teljesíteni a tervfeladatokat a gabona, az olajos magvak és a hüvelyesek termesztése terén. Nem teljesítettük feladatainkat a zöldségfélék, a takar­mánynövények és főleg a cukorrépa termeszté­sében. A cukorrépa terméshozama az utóbbi idő­ben csökkenő tendenciát mutat, ennek oka a rossz minőségű agrotechnika, a nem kielégítő növényvédelem és bizonyos szervezési fogyaté­kosságok. E kedvezőtlen helyzeten úgy szeret­nénk változtatni, ahogy az a kerületi konferencia fő feladatai közt szerepel; 3 ezer hektár körül állandósítjuk a vetésterületet, 15-16 százalékos cukortartalom mellett 40 tonnára emeljük a hek­tárhozamot Az említett problémák mellett nem kielégítő az üzemek nagy teljesítményű gépekkel való ellátása. Hiányoznak a korszerű BECKER- típusú vetőgépek és a modern cukorrépa-beta- karító gépek. Elégedetlenek vagyunk a tervfeladatok teljesí­tésével az állattenyésztésben. Ezen a szakaszon nem érjük el a hízóállatok és a tehenek tervezett hasznosságát, nem kielégítő a marhaállomány létszáma és reprodukciós mutatója. Tudjuk, hogy nem elegendő a hiányt a betegállomány fölszá­molásával magyarázni, mivel találkozunk még olyan problémákkal is, amelyek a hiányos irányí­tó-szervező munkából adódnak az egyes mező- gazdasági üzemekben, s közrejátszik a nem kielégítő technológiai fegyelem is. Ezek az okai annak, hogy nem sikerült teljesítenünk eladási tervünket vágóállatból, a baromfi kivételével. A 8. ötéves terv első két évének tervfeladatait a hús­eladás terén 99,7 százalékra, a tejeladásban pe­dig 99,5 százalékra teljesítettük. A felvásárlási terv jelenlegi teljesítése lehetővé tette, hogy törlesszük adósságunkat, és a követ­kező időszakra feladatul tűztük a terv egyenletes teljesítését, választékban és minőségben egy­aránt, s ez az év elejétől egészében véve sikerült. Jelentős hiányosságok mutatkoznak az állat- tenyésztés számára szállított műszaki berende­zéseket illetően. E téren igényeinket aiig elégítik ki. Példaként hozhatnám fel, hogy 1988-ra tize­nöt fejóberendezést igényeltünk, s mindössze ötöt kapunk; 18 darab PACKO típusú hűtőtartályt rendeltünk, de csak hármat kapunk; a 34 darab istállótrágya-lehúzóból egyet sem biztosítottak számunkra. Naponta használt berendezések ezek, nélkülük nehezen teljesíthetjük a termékek kívánt minőségi mutatóit. Munkánk céltudatosságát eredményeink iga­zolják, noha önkritikusan be kell vallanom, hogy nem minden sikerült. Ha összehasonlítjuk a 8. ötéves terv első két évének eredményeit a 7. ötéves terv eredményeivel, megerősítenek ben­nünket cselekedeteinkben és gyengéink felszá­molására mozgósítanak, összehasonlítva a 7. ötéves terv átlagával, két év alatt csaknem 11 500 tonnával növeltük a gabonatermelést. A hüvelyesek termését több mint 7250, az olajos magvakét 3877 tonnával, a tejfelvásárlásét 3 mil­lió 229 ezer literrel, a tojásét pedig 2 millió 608 ezer darabbal növeltük. Jelentős javulás állt be a mezőgazdasági üze­mek gazdálkodásában. A 7. ötéves terv átlagával szemben a nyereség tervét 100,4 százalékra teljesítettük, s ez a 7. ötéves terv 32 milliós veszteségéhez képest 60 millió tonna nyereséget jelent. A mezőgazdasági bruttó termelés értéke 29 millió koronával nőtt a jelenlegi ötéves terv első két évében. Megállapíthatjuk azonban, hogy az elért eredményeket nem magától értetődően és nem automatikusan értük el, hanem a gazdasá­gosság fokozásával, az anyagi ráfordítás csök­kentésével, a nem termelő és a termelő szférá­ban bevezetett önelszámolással. Nem akarjuk tagadni az eredmények elérésé­ben a 302 szocialista brigád, a 22 komplex racionális brigád és a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás szerint dolgozó 72 kollektíva érdemeit. Az említett tények alapján megállapíthatjuk, hogy a növénytermesztés terén jelentős haladást értünk el. Sajnos az állattenyésztésben ez nem sikerült, ezért a mezőgazdasági üzemek vezetői­től szigorúan megköveteljük, hogy javítsák a munka színvonalát és a termelékenységet. A további igényes időszakban, az új gazdasági szabályozók közepette, amikor a gazdasági me­chanizmus átépítése kerül napirendre, a mező­gazdasági üzemek számára sikert csak a további lelkiismeretes munka eredményezhet. Változtatni kell az elavult munkastíluson, nagyobb felelőssé­get kell megkövetelni minden szakaszon, a gon­dolkodásban és a cselekvésben pedig a gazda­ságosságot kell szem előtt tartani. Hogy úrrá legyünk a jelenlegi nehézségeken és a jövő feladatainak sikeresen megfeleljünk, nem kíméljük erőinket és időnket. Fontos, hogy az optimális gazdaságosság mellett egyenlete­sen teljesítsük feladatainkat. ANTON HRIN, a Töketerebesi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója tatja az illetékes pártszervezeteket. Céltudatos munkával elértük, hogy a járásban, a pártszervezetek döntő többsége évente négy nyilvános pártgyűlést tart. Ezeken kívül nyilvá­nos gyűléseket szerveznek a CSKP KB ülésein, valamint az évzáró tag­gyűléseken elfogadott feladatok megismertetése céljából. A tömegpolitikai munka, a gazda­sági propaganda és agitáció a válla­latok és üzemek nagy többségében megfelel az elvárásoknak. Rendsze­resen szerveznek párt- és gazdasá­gi értekezleteket. Jónak mondható járásunkban a feltalálók és újítók mozgalma, valamint a szocialista munkaverseny. A gazdasági propa­gandában és agitációban aktívan ki­veszik részüket a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom és a SZISZ szervei, szervezetei, a szocialista munkabrigádok, komplex racionali- zációs brigádok, feltalálók és újítók, valamint a tudományos-műszaki tár­saság bizottságai, a kiváló dolgozók és a műszaki értelmiség. A vállala­tokban és* üzemekben a tömegpoliti­kai munka a dolgozók mozgósításá­ra, a minőségre, a hatékonyságra, a munkatermelékenység fokozásá­ra, az anyaggal és az energiával való takarékosságra irányul. Tuda­tosítottuk, hogy a tömegpolitikai munkának fontos szerepe van az átalakításban, a gazdasági mecha­nizmus gyakorlati megvalósításá­ban. A cél, megértetni a dolgozókkal az új gazdasági intézkedések jelen­tőségét. Ennek tudatában végzik a pártszervezetek a tömegpolitikai munkát a nehézgépgyárak losonci (Lučenec) üzemében, a cinobaňai és a tomášovcei kerámiaüzemben, a losonci csempegyárban, a helyi ipari vállalatban és más üzemekben. Az eddig elért eredmények - mint ahogyan az a járási pártkonferen­cián a vitafelszólalásokból is kitűnt - tanúsítják, hogy biztonságot és perspektívát adnak a jövőre nézve. A tömegpolitikai munkában szer­zett tapasztalatok azt igazolják, hogy ha a dolgozók aktivitását, kez­deményezését tovább akarjuk nö­velni, javítanunk kell a tájékoztatás színvonalát. Napjainkban a tömegek nyílt és tárgyilagos tájékoztatása meghatározó. A járási pártbizottság következetesen eleget tesz ennek az elvárásnak. Tájékoztatja a járás kommunistáit, polgárait mindazon kérdésekről, feladatokról, amelyek összefüggnek a járás gazdasági, szociális és kulturális fejlődésével, életével. Megismertette a járás kom­munistáit és polgárait a járási párt­konferencián elfogadott határoza­tokkal. Tájékoztatja őket a járási szervek üléséről, valamint a felsőbb pártszervek határozatairól. Ebben sokat segítenek az ideológiai aktí­vák, a tömegtájékoztatási eszközök, mindenekelőtt a járási újság stb. Ezen a téren feltétlenül többet vá­runk a politikai informátoroktól. A tömegpolitikai munka vala­mennyi formáinak tökéletesítésével, a lenini elvek következetes megtar­tásával kívánjuk tovább erősíteni a párt és a nép kölcsönös bizalmát, s mozgósítani mindenkit a járási pártkonferencián elfogadott határo­zatok sikeres teljesítésére. TANKINA ISTVÁN, az SZLKP Losonci Járási Bizottságának előadója

Next

/
Oldalképek
Tartalom