Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-31 / 126. szám, kedd

A moszkvai csúcstalálkozó második napja (Folytatás az 1. oldalról) Ronald Reagan tegnap moszkvai rezidenciáján fogadta az ún. belső disszidenseket, akiket az USA moszkvai nagykövetsége hívott meg az elnökkel való találkozóra. A be­szélgetésen az emberi jogok szov­jetunióbeli „problémáiról“, az emig­rációról és a másképpen gondolko­dó személyek „üldözéséről" volt szó. A találkozó résztvevői abban a szellemben nyilatkoztak, ahogyan Reagan elnök beszélt nemrégiben Helsinkiben. A finn fővárosban az amerikai elnök azt mondotta, hogy az emberi jogok szovjetunióbeli „problémái“ jelentik majd a moszk­vai tárgyalások egyik fő napirendi pontját. Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő a Reagan moszkvai rezidenciáján lezajlott találkozóval kapcsolatban kijelentette, a Szovjet­unió nem akar kitérni az emberi jogokról folytatott párbeszéd elől. Mint mondotta, megítélése szerint azonban az amerikai elnöknek nincs tiszta képe a Szovjetunióban kiala­kult valós helyzetről, a múltból indul ki, s nem veszi figyelembe az utóbbi években bekövetkezett változáso­kat. A szovjet fél nem kíván akadá­lyokat gördíteni a találkozó útjába, mivel a szovjet közvélemény saját maga alakítja ki véleményét - mon­dotta Geraszimov. Georgij Arbatov akadémikus, az USA és Kanada Kutató Intézet igazgatója ugyancsak a találkozóval kapcsolatban kijelen­tette, hogy az „Washington politikai ízlésének a manifesztációja volt“, s hogy az elnök tanácsadói nagyon rossz szolgálatot tettek Reagannek az akció megszervezésével. Mihail Gorbacsov és felesége hétfőn este díszvacsorát adott Ro­nald Reagan és felesége tiszteleté­re. Szovjet részről a vacsorán jelen volt Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Nyi­kolaj Rizskov kormányfő, Eduard Sevardnadze külügyminiszter, Dmitrij Jazov honvédelmi miniszter és más hivatalos személyiségek, valamint a tudomány, a kultúra, a művészet és az egyház képviselői. Amerikai részről a vacsorán jelen volt George Shultz külügyminiszter, Frank Carlucci hadügyminiszter, Colin Powell, az elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója, az USA moszkvai nagykövetségének mun­katársai, a kereskedelmi körök kép­viselői és az elnök kíséretének tagjai. A vacsorán Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan beszédet mondott. xxx Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő a tegnap esti tájé­koztatón elmondta, hogy Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan tárgyalá­sain, amelyeken főleg leszerelési kérdésekkel foglalkoztak, haladást értek el. Geraszimov nagy előrelépésnek nevezte, hogy az interkontinentális rakéták mozgatható indítóállásai­nak kérdésében előreléptek, az ellenőrzési módszerek többségé­ben megállapodtak. Úgy fogalma­zott, hogy holnapig (vagyis máig) minden valószínűség szerint sikerül kidolgozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok ballisztikus ra­kétáival végzett kísérletek beje­lentéséről szóló szerződést. Geraszimov amerikai kollégájá­val, Mariin Fitzwater szóvivővel egyetértésben leszögezte, hogy ez­zel szemben semmilyen haladás nem született a rakétaellenes vé­delem, s az amerikai elnök úgyne­vezett hadászati védelmi kezde­ményezése terén. További nagy problémaként jelölte meg a tengeri telepítésű nagy hatótávolságú ro­botrepülőgépek ellenőrzését. A „fő probléma az, hogy az USA-nak nyil­ván nem érdeke ezeknek az eszkö­zöknek az ellenőrzése“ - mondta Geraszimov. A szovjet-amerikai csúcstalálko­zó tegnapi második fordulója 1 óra 40 percig tartott - közölte Fitzwater. Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan egyetértett abban, hogy az ed­digi tárgyalások jó légkörben foly­nak. „Reagan elnök elégedett a si­keres és termékeny párbeszéddel“ - szögezte le az amerikai szóvivő. A továbbiakban arról beszélt, hogy Jazov és Carlucci megbeszélései A legfelsőbb szintű szovjet-ame­rikai találkozó keretében tegnap Dmitrij Jazov hadseregtábornok, szovjet honvédelmi miniszter és Frank Carlucci amerikai hadügymi­niszter is megbeszéléseket folyta­tott. Ez egyébként a két katonai vezető második találkozója, az első­re március 16-17-én került sor Bernben. Akkor a katonai doktrínák összehasonlítása, valamint a fögy- verzetkorlátozási problémák szere­peltek napirenden. Dmitrij Jazov szerint a katonai vezetők párbeszé­de további jó alkalom arra, hogy megvitassák a katonapolitikai, vala­mint katonai-műszaki kérdéseket, s ezáltal hozzájárulhatnak a kölcsö­nös megértés és bizalom mélyíté­séhez. Genfben több olyan megállapo­dás tervezetét dolgozták ki, amelyek kötődnek a hadászati támadófegy­verek 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződéshez. E szerződés körvonalai már most is elég világo­san kirajzolódnak, de az előrelépés­hez még több kulcsfontosságú kér­dést tisztázni kell. A szovjet fél pél­dául javasolja, vegyék be a HTF- szerződés szövegébe azt, amit a decemberi washingtoni nyilatkozat is rögzített, vagyis, hogy a felek tiszteletben tartják az 1972-es ABM- szerződést, abban a formában, ahogy azt aláírták. Még mindig nyi­tott továbbá a tengeri telepítésű nagy hatótávolságú robotrepülőgé­pek ellenőrzésének a problémája. Az amerikai fél nem terjesztett elő konstruktív ellenőrzési intézkedése­ket, csupán megkérdőjelezi azokat, amelyeket a Szovjetunió ajánlott. Nem tisztázták a bombázókra tele­píthető robotrepülőgépek beszámí­tásának kérdését sem. A tegnapi tárgyalások után Dmitrij Jazov vacsorát adott Frank Carlucci tiszteletére, aki újságírók előtt kije­lentette, hogy a Jazovval folytatott eszmecserék megfeleltek az ő elvá­rásainak. „Tárgyalásaink pozitívak voltak, folytattuk a politikai doktrí­nákról Bernben megkezdett párbe­szédet. Érintettük a szovjet-ameri- kai katonai kontaktusok kérdését is, a tárgyalásokat holnap folytatjuk. Minden problémakörről konstruktív hangnemben szóltunk. Nagyra érté­kelem a miniszter vendégszerete­tét“ - mondotta Carlucci. Nancy Reagan programja Az amerikai elnök felesége teg­nap a Kropotkin utcai középiskolába látogatott, ahol a tanárok és diákok szívélyesen üdvözölték. Nancy Rea­gant sok minden érdekelte, a tan­terv, az iskolai rendtartás, valamint az oktató-nevelő munka sok más kérdése. A tízéves középiskola ta­nulói második osztálytól kezdve ta­nulják az angol nyelvet. A szovjet fővárosban 89 ilyen szakosított isko­la működik, ahol az átlagosnál jóval nagyobb óraszámban tanítják az idegen nyelveket. Moszkvában egyébként 1300 a középiskolák száma. Nancy Reagan tegnap az ameri­kai nagykövet feleségének, Rebeka Matlocknak a társaságában a Moszkvától mintegy 20 percnyi autóútra lévő házában felkereste az ismert szovjet költőt, Andrej Voz- nyeszenszkijt. Voznyeszenszkij felesége, Zoja Boguszlavszkaja írőnő az újság­íróknak elmondta, Nancy Reagan ebédmeghívást fogadott el, s közö­sen ízlelték meg az ukrán borscsot, főtt új borgonyát és kaviárt. Az ebéd mintegy 40 percig tartott, a legkülön­bözőbb témákról beszélgettek, a szovjet nők helyzetétől kezdve egészen az átalakítás, a nyilvános tájékoztatás politikájának eredmé­nyeiig. Andrej Voznyeszenszkij megemlítette közelmúltbani látoga­tását az USA-ban és találkozását Reagan elnökkel. Útban a Voznyeszenszkij házas­pár lakhelye felé Nancy Reagan megállt a Peregyelkinótól nem messze levő temetőben, s virág­csokrot helyezett el a kiváló szovjet író és költő, Borisz Paszternak sírján. a fegyverzetkorlátozási kérdéseket általánosságban is, s az egyes vo­natkozásokban is megvitatták. E kérdésekkel még részletesebben foglalkoznak a munkacsoportok, kedd délután pedig a két külügymi­niszter tárgyal majd róluk. Mindkét szóvivő azt mondta, hogy haladás született mind a leszere­lés, mind pedig a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének a kérdé­seiben. A két ország legfelsőbb vezetői megelégedéssel nyugtáz­ták a decemberi rakétaszerződés ratifikálását. A figyelem közép­pontjában azonban a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentését rögzítő szerződés kidolgozása állt. A szovjet fél megerősítette, készen áll arra, hogy ezt a szerződést a jelenlegi amerikai kormánnyal kösse meg. Ezt az amerikai fél nagyra értékeli. Nagy figyelmet szenteltek az ellenőrzési intézkedéseknek, s a Szovjetunió hangsúlyozta, hogy érdeke a jövendőbeli szerződés komplex ellenőrzése. A szovjet fél javasolta, hogy ha­sonlóan a ballisztikus rakétákhoz, dolgozzanak ki olyan szerződést, amely a légi és a tengeri telepítésű robotrepülőgépek startjaira vonatko­zó bejelentési kötelezettségről, vala­mint a bombázórepülőgépek töme­ges startjainak a bejelentéséről szól­na. Tárgyalni lehetne a hadászati erők gyakorlatainak a bejelentésé­ről, valamint a nem magas röppályá- jú stratégiai rakéták betiltásáról. Úgy tűnik, az amerikai fél hajlandó fonto­lóra venni ezeket az új szovjet javas­latokat. A Szovjetunió készen áll továbbá tárgyalni a rakéták úgynevezett al- szintjeiről, s éppen ezekkel a problé­mákkal foglalkozik egy munkacso­port is. Haladást értek el a légi telepítésű robotrepúlögépek ellenőr­zésére vonatkozóan. Viszont na­gyon bonyolult a tengeri telepítésű robotrepülőgépek ellenőrzése. Amíg ez nem lesz biztosítva, addig a ha­dászati támadófegyverekre vonat­kozó szerződésen végzett minden munka fölösleges - hangsúlyozta Geraszimov. Amerikai kollégájával együtt szóltak arról, hogy a rakéta­elhárító rendszerek ügyében nem közeledtek a vélemények. Ami az európai hagyományos fegyvereket illeti, a Szovjetunió meggyőződése, hogy egyensúly áll fenn a NATO és a Varsói Szerződés között. Az esetleges aránytalansá­gokat meg kell vitatni és fel kell számolni. Az amerikai fél azonban ezzel nem ért egyet. A Szovjetunió ismét adatcserét javasolt - a hu­szonhármak bécsi konzultációinak részeként - a hagyományos erőkről. Geraszimov kijelentette: javasoljuk, hogy a jövendőbeli tárgyalások kez­detén helyszíni inspekció útján el­lenőrizzük ezeknek a kiindulási ada­toknak a helyességét. A további szakaszban mindkét fél fegyveres erőit félmillió katonával csökkente­nék. A harmadik szakaszban azt kellene biztosítani, hogy a két tömb fegyveres erőinek kizárólag védelmi jellege legyen. A Szovjetunió e fo­lyamat minden szakaszában hajlan­dó tárgyalni a támadófegyverek min­den fajtájáról, a páncélosokról, repü­lőgépekről, stb. Mariin Fitzwater bejelentette: Szergej Ahromejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke július elején az Egyesült Álla­mokba látogat. Alois Indra hazautazott Marokkóból (ČSTK) - A csehszlovák parlament küldöttsége, amelyet Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szö­vetségi Gyűlés elnöke vezetett, tegnap befejezte Marokkóban tett négynapos hi­vatalos látogatását és Rabatból hazauta­zott. A Szövetségi Gyűlés delegációja Ahmed Uszman, a marokkói képviselő- ház elnökének meghívására tartózkodott az észak-afrikai országban. A csehszlo­vák-marokkói politikai kapcsolatok törté­netében ez a látogatás volt eddig a leg­fontosabb. Rabatban a csehszlovák tör­vényhozók a marokkói képviselöház kül­döttségének tagjaival folytattak megbe­szélést. A vendégek találkoztak Azzadin Laraki kormányfővel és Abdul Lafit Filali külügyminiszterrel. A látogatás utolsó napján a csehszlovák küldöttséget II. Hasszán király is fogadta. A szocialista gazdasági integráció elmélyítéséről (Folytatás az 1. oldalról) KB PB tagja, a KB titkára, Bat- Ocsirin Altangerel, az MNFP KB PB tagja, a mongol minisztertanács ‘alelnöke, Pavangin Damin, az MNFP KB PB póttagja, a KB titkára, több más párt- és állami vezető, valamint Dušan Rozbora és Jon- dongin Ocsir, a két ország nagykö­vete. Miloš Jakeš üdvözölte a repülőté­ren összegyűlt mongol dolgozókat és a csehszlovák nagykövetség munkatársait. Jakeš elvtárs ezután Dzsambin Batmönh kíséretében ulánbátori re­zidenciájára indult. A Szuhe Bátor téren lévő Barátság Kapujánál a fő­város lakosai üdvözölték a legfel­sőbb csehszlovák pártvezetőt. A délutáni órákban Miloš Jakeš és kísérete koszorút helyezett el Damin Szuhe Bátor és Horlogin Csojbalszan, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt alapítóinak sírjára. A ko- szorúzási ünnepség a két ország himnuszával fejeződött be. Az aktu­son részt vett Cerendasin Namszraj és Szambugin Mönhdzsargal, az MNFP KB tagja, az ulánbátori városi népi hurál végrehajtó bizottságának elnöke. Miloš Jakeš és Dzsambin Bat- mönh a két ország viszonyáról, a CSKP és az MNFP közötti együtt­működésről kezdett megbeszélést Ulánbátorban. A felek tapasztalat- cserét folytattak a CSKP XVII. és az MNFP XIX. kongresszusán kitűzött irányvonal teljesítéséről, a szociális­gazdasági reform meggyorsítására tett erőfeszítésekről. Nagy figyelmet fordítottak a két országban végbe­menő gazdasági reformfolyamattal és a szocialista demokrácia elmélyí­tésével kapcsolatos problémákra. A kétoldalú viszonyt és az együtt­müködés eredményeit elemezve Mi­loš Jakeš és Dzsambin Batmönh megállapította, hogy a kongresszu­sok óta eltelt időszakban tovább fej­lődtek a politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatok. A kétoldalú együttműködés alapja továbbra is a bőripar, a cipőgyártás, a geológia és a nyersanyagtermelés marad. A politikusok hangsúlyozták: növelni kell a kereskedelmi, gazdasági, tu- dományos-műszaki együttműködés hatékonyságát, nagyobb figyelmet kell fordítani a tartalékok és lehető­ségek kihasználására ezekben az ágazatokban. Nagy hangsúlyt he­lyeztek a KGST 2000-ig szóló hosz- szú távú gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési programjá­nak megvalósítására. Mindkét or­szág a szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítésére, a KGST tevé­kenységének tökéletesítésére töre­kedik. A felek véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseiről is. Rámutattak az új politikai gondolkodásmód érvényesítésének fontosságára. Hangsúlyozták, hogy a szovjet-amerikai rakétaszerző­désnek nagy jelentősége van, mert megnyitja az utat a valódi leszere­léshez. Miloš Jakeš és Dzsambin Batmönh reményét fejezte ki, hogy a szovjet-amerikai csúcstalálkozó sikeres lesz és hozzájárul a nemzet­közi helyzet javításához. A legfelsőbb mongol vezető tá­mogatja azt a csehszlovák kezde­ményezést, hogy a Varsói Szerző­dés és a NATO érintkezési vonalán hozzák létre a bizalom, az együtt­működés és a jószomszédi kapcso­latok övezetét. A szívélyes, nyílt légkörű tárgya­lásokon teljes volt a nézetazo­nosság. Dzsambin Batmönh Miloš Jakeš tiszteletére tegnap díszvacsorát ren­dezett Ulánbátorban. A szívélyes, baráti légkörű vacsorán a két főtitkár beszédet mondott. DZSAMBIN BATMÖNH: Új, hatékonyabb formák keresése Dzsambin Batmönh a vacsorán mon­dott beszédében egyebek között emlé­keztetett rá, hogy Miloš Jakeš látogatásá­ra olyan fontos és felelősségteljes idő­szakban kerül sor, amikor a mongol és a csehszlovák nép mélyreható szociális­gazdasági változásokat hajt végre, s a köz­élet széles körű demokratizálására és megújítására törekszik. Pártunk a gazdasági és szociális fejlő­dés sürgető feladatait teljesíti - folytatta a mongol vezető -, s nagy figyelmet fordít a Szovjetunióban és a többi szocialista országban végbemenő folyamatoknak. Bátor és újszerű hozzáállásuk a szocialis­ta építés bonyolult problémáinak megol­dásához lehetővé teszi az új társadalmi rend kimeríthetetlen lehetőségeinek teljes feltárását és a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezőkészségének szabad ki­bontakoztatását. Röviddel ezelőtt fejeztük be tárgyalá­sainkat Miloš Jakeš elvtárssal. Megbe­széléseink megerősítették, hogy a szoci- ális-gazdasági fejlődés alapvető kérdése­iben nézeteink azonosak, s egyaránt sík- raszállunk a hagyományos baráti kapcso­latok és az együttműködés bővítéséért. Megelégedéssel tölt el bennünket Mongólia és Csehszlovákia politikai, ke­reskedelmi-gazdasági, tudományos-mű­szaki és kulturális együttműködésének elért szintje, s nem kevésbé annak táv­latai. Meggyőződésünk, hogy a mongol­csehszlovák gazdasági és tudományos- műszaki együttmüködés hosszú távú, 2000-ig szóló programjának sikeres meg­valósítása kapcsolatainkat minőségileg magasabb szintre emeli. Ugyanakkor fon­tos az együttműködés új lehetőségeinek, az új, hatékonyabb formáknak a kere­sése. Batmönh a továbbiakban őszinte kö­szönetét fejezte ki a CSKP-nak, a cseh­szlovák kormánynak és az ország népé­nek a szoros és gyümölcsöző együttmű­ködésért, a szocialista építés során Mon­góliának nyújtott támogatásért. A továb­biakban néhány időszerű nemzetközi kér­déssel foglalkozott, s egyebek között han­goztatta, hogy a regionális konfliktusok megoldása nagymértékben elősegítené az átfogó politikai helyzet javítását. Kitért rá, hogy Ázsiában számos feszültséggóc található. Mongólia kitartóan törekszik ar­ra, hogy a kontinens a bizalom és az együttmüködés övezetévé váljon. Ezt a célt szolgálja az a mongol javaslat, hogy teremtsék meg az ázsiai és csendes­óceáni államok kapcsolataiban az erő alkalmazását kizáró mechanizmusokat. MILOŠ JAKEŠ: Forradalmi feladatok várnak ránk Miloš Jakeš beszédének bevezető ré­szében megköszönte a szívélyes fogad­tatást, s örömét fejezte ki afelett, hogy ismét látogatást tehet a baráti Mongóli­ában. A továbbiakban emlékeztetett rá, hogy a két ország kapcsolatai hosszú hagyo­mányokra tekinthetnek vissza, a mongol népi állam első éveiben gyökereznek. Bohumil Šmeral a húszas években részt vett a népi Mongólia építésében, s hozzá­járult internacionalista kapcsolataink megszilárdításához. Ma már ismert Ja­roslav Hašek tevékenysége is az 1920- ban Irkutszkban megjelenő Mongol Prav­da első számainak kiadása során. Miloš Jakeš a továbbiakban utalt rá, hogy 1981-ben részt vehetett a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszu­sán, s megállapította, hogy az ország népe a nyolcvanas években végigjárta a szocialista társadalom alapjai sikeres felépítésének az útját. Tavaly decemberben és idén április­ban Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága a párt és az egész társadalom szempontjából fontos üléseket tartott. Komoly döntéseket hoz­tunk a gazdasági mechanizmus átfogó átalakításának további menetéről és a szocialista demokracia elmélyítéséről. A kitűzött feladatok valóban forradalmiak, s a testvérpártok, mindenekelőtt az SZKP tapasztalataira támaszkodnak. Tárgyalásaink ismét megmutatták, hogy a csehszlovák-mongol kapcsolatok sikeresen fejlődnek minden területen és minden szinten. Megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy az együttműködési megállapodások alapján kapcsolataink gyors ütemben fejlődnek. Reálisnak lát­szik a kölcsönös kereskedelem volume­nének jelentős fokozása és minőségének javítása. Úgyszintén nagy jelentőséget tulajdonítunk a KGST keretében folyó gazdasági együttműködés további fej­lesztésének. Támogatjuk a KGST műkö­dési mechanizmusának tökéletesítésére és az új együttműködési formák beveze­tésére irányuló törekvéseket - mondotta Miloš Jakeš, majd beszéde végén röviden szólt az időszerű nemzetközi kérdésekről. 1988.

Next

/
Oldalképek
Tartalom