Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1988-05-26 / 122. szám, csütörtök
Építövállalat vándorzászlóval Nem kötelező, de a hazai szokások szerint minden „önmagára valamit adó“ vállalat, szövetkezet vagy intézmény igyekszik méltóképpen megünnepelni megalapításának 20., 25., 30. stb. évfordulóját. Van olyan szervezet, amely jubileumát hirdető jelvényt, prospektust készíttet ilyenkor, s van, amely rádió- vagy tévéreklám segítségével adja tudtára országnak-világnak, hogy ünnepel. Mindez csupán üres magamutogatás? A „kellemessel“ összekötött hasznos reklám, avagy az ünneplő közösség munkahelyéhez való ragaszkodásnak őszinte megnyilvánulása? A válasz bizonyára - az eképpen ünneplő - szervezetenként különböző. A bratislavai Mezőgazdasági Építővállalat például tavaly volt 35 éves. Erről dolgozói nem is feledkeztek meg, csak éppen egyik módját sem választották az említett ünnepi hangulatkeltésnek. Ok egyszerűen teljesítették a vállalat tervét, beleértve valamennyi fő gazdasági mutatót, és így elnyerték a termelési-gazdasági egységük vezérigazgatóságának, illetve a mezőgazdasági tárca ágazati szakszervezeti tanácsának a vándorzászlaját. Szlovákia öt mezőgazdasági építővállalata közül a legjobb eredményt elérni már nem kis teljesítmény. Ezt a viszonylag nagy múltú vállalatot az egykori Erdészeti és Faipari Minisztérium határozata alapján hozták létre, és Lesostav néven vált Szlovákia-szerte ismertté. Elsősorban, az erdőgazdálkodás, valamint a fa- és papíripar számára épített különböző létesítményeket. Időközben azonban megváltozott a neve, s vele együtt szerkezete is. Tevékenysége még néhány éven át a sertéshizlaldák, tehénistállók, növényszárítók és raktárak építéséhez szükséges előre gyártott elemek ki- fejlesztésére és gyártására irányult. Később kísérletképpen olyan új típusú mezőgazdasági épületeket épített, mint a hroboňovói nagyhízlalda, a királyrévi (Kráľov Brod) nagy kapacitású borjúnevelde és más jelentős nyugat-szlovákiai mezőgazda- sági létesítmények. A vállalat a hatvanas évek közepén az árvíz okozta károk felszámolásában is részt vett, s azóta többtucatnyi létesítményt épített a szlovákiai növénytermesztés és állattenyésztés számára. Mai munkájáról, eredményeiről és gondjairól - mert ez utóbbiakból még egy eredményes vállalatnál sincs hiány - Andrej Rosolanka mérnökkel, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesével beszélgettünk. • Milyen feladatok várnak ma a bratislavai Mezőgazdasági Építő- vállalatra?-A vállalat munkája sokrétűbb, mint arra nevéből következtetni lehet, hiszen a mezőgazdasági reszort számára építünk mezőgazda- sági és ipari objektumokat, valamint az ilyen jellegű építmények nagyjavítása is feladatunk. • Vállalatuk szempontjából melyek a legjelentősebb építkezéseik?- Közéjük tartozik a Piešťany melletti Ostrovban készülő magnemesítő, az öntözőrendszer kiépítése Skalica-Gbely és Jarovce-Oroszvár (Rusovce) mezőgazdasági területén, s a trnavai malom, valamint a hlohoveci kozmetikai üzem épületeinek a felújítása. Ide sorolható továbbá a Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer, a kladnói ČKD vállalat Slaný-i szerelőcsarnokainak építése, és most kezdjük meg a Banská Bystrica-i járásban levő antoli-kastély felújítását. Mindemellett természetesen készítünk mezei trágyatelepeket, silókat, szénapajtákat stb. • A felsorolás valóban arra utal, hogy vállalatuk tevékenysége szerteágazó - úgy tűnik, talán túlságosan is az. Nem hátráltatja ez a kimondottan mezőgazdasági célokat szolgáló létesítmények építését? Egyáltalán előnyös egy mezőgazda- sági építövállalat számára ennyire széles körű építőipari tevékenységet folytatni?- Ezek a különböző jellegű építkezések vállalatunktól igényesebb munkaszervezést, az új technológiai eljárások alkalmazását, és az építési munkák állandó ésszerűsítését követelik. Előfordul, hogy olyan munkát kell végeznünk, amellyel nincs tapasztalatunk, és számunkra nem is jövedelmező. A mezőgazda- sági építővállalatok nem az építőipari reszortba, hanem a mezőgazdasági - és élelmezésügyibe tartoznak. S ha valamelyik mezőgazdasági üzemnek éppen ipari létesítményre van szüksége, akkor azt, ha vállalatunk kapacitása megengedi nekünk kell felépítenünk. • Vállalatuk néhány évvel ezelőtt még tervezett veszteséggel működött. Ma már az említett nem jövedelmező építkezéseik ellenére is jelentős haszonnal gazdálkodnak. Mivel magyarázható mindez?-Azt, hogy vállalatunknak 1984- ben még 2,8 millió korona volt a tervezett vesztesége, s hogy ezzel szemben 1987-ben már 5,2 millió korona nyereséget könyvelhetett el, elsősorban az önelszámolási rendszer fokozottabb érvényesítésével, a brigádrendszerű munkaszervezéssel, és részben a vállalat dolgozói kezdeményezéséhez szükséges jobb feltételek megteremtésével értük el. Az említetteknek köszönhetően sikerült tavaly mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatókat teljesíteni. Ami a határidő betartását illeti, van még javítanivaló, de az ok elsősorban az anyagellátási keretben és műszaki felszereltségünk hiányosságaiban gyökerezik. Nincs elegendő előre gyártott épületelem, tégla, cement, faanyag, kerámiaipari áru stb. • Ezek szerint jó munkaszervezéssel sikerült áthidalniuk országos méretű problémákat is. amelyek általában fékezik a hazai építőipari termelés ütemét?- Ezt így túlzás lenne állítani. Inkább csak ily módon igyekszünk segíteni magunkon, mert például amellett, hogy az általunk végzett építkezésekhez szükséges anyagra nincs mindig megfelelő keret, hátráltat bennünket a tervek- és beruházási munkák előkészítésének elégtelensége is. Emiatt rendszerint meg kell változtatni a vállalat termelési programját, s mi sem tudunk kellően felkészülni, az építkezési munkálatokra, mert tovább bonyolódnak az anyagellátással kapcsolatos nehézségek. így aztán vállalatunk tavaly elért eredményei ellenére sem lehetünk elégedettek. Tudjuk, hogy a munkatermelékenység elsősorban tőlünk, a vállalat dolgozóitól függ, de amíg az említett problémák nem oldódnak meg országos méretben, addig nehéz bármilyen módszerrel is eredményesen dolgozni. Termelésnövekedés helyett legfeljebb az eredetileg tervezett eredmények elérésére lehetünk képesek. Nos, -Rosolanka mérnökkel csak egyet lehet érteni. Az anyag- ellátás szűkre szabott keretei aligha segítik elő a tervszerű gazdálkodást - ha egy vállalat valamiféle pluszmunkával, jobb munkaszervezéssel képes is túlteljesíteni tervét. Ezenkívül - bár erről az igazgatóhelyettes nem szólt - az említettek alapján a kívülállóban akaratlanul is felmerül a kérdés: vajon helyes-e az, hogy miközben a mezőgazdasági ágazat építőipari létesítmények hiányával küzd, a mezőgazdasági építővállalatok- mint például a bratislavai is- eredeti feladatuktól eltérő jellegű építőipari munkákat is kénytelenek végezni. Az sem egészen világos, hogy miért az építőipari tárca magas- és mélyépítő, illetve egyéb szakvállalatai kapnak arra lehetőséget és műszaki felszerelést, hogy igényes mezőgazdasági objektumokat építsenek, míg a mezőgazdasági építővállalatok eredeti beállítottságuktól elütő munkát kénytelenek keresni. Nem lenne-e az egész társadalom számára előnyösebb, ha például a magasépítő vállalatok lakások és járulékos építkezések, a mező- gazdasági épitövállalatok pedig gabonasilók, mezőgazdasági raktárak építésére szakosodná- nak...? BARANYAI LAJOS Segíthetnek a lakóhelyi és munkahelyi közösségek ÚJ szú A közelmúltban többek között a cigánylakosság helyzetével, iskola- látogatásával és foglalkoztatásának nehézségeivel, életkörülményeinek lassú javulásával foglalkozott a Losonci (Lučenec) Jnb plénuma. A tanácskozáson megállapították, hogy az összességében pozitív fejlődés mellett több negatív körülmény hátráltatja a cigánylakosság teljes társadalmi beilleszkedését. Az iskolákban még mindig a gyermekek igazolatlan mulasztása okozza a legfőbb gondot, s bizony az egyes munkahelyeken is vannak problémák. Ami pedig a legaggasz- tóbb: jelentős mértékben nőtt a cigányok által' elkövetett bűncselekmények és törvénysértések száma. A Losonci járásban az elmúlt év végén 10 282 cigány élt, közülük közel hatezren vannak produktív korban. A statisztikák tanúsága szerint munkaviszonyban csak 76,2 százalékuk volt. A férfiak esetében ennél valamivel jobb, a nőknél kedvezőtlenebb a foglalkoztatási arány. A közel ezer munkanélküli foglalkoztatása nem egyszerű dolog, hiszen túlnyomó többségük nem rendelkezik szakképesítéssel, s az üzemek és vállalatok többsége - különösen ha fluktuánsokról van szó - idegenkedik alkalmazásuktól. Mindemellett a járás ipari és mezőgazdasági vállalatainál változatlanul kevés a nők számára kínálkozó munkalehetőség. A nem dolgozók közül száztizennyolcan részleges, százhar- mincöten teljes rokkantsági nyugdíjat kapnak. A járás óvodáiban a 742 három-öt éves korú gyermek' közül 644-en tanulhatnak, s akár teljes is lehetne iskolai előkészítésük, ha Losoncon és Füleken (Fiľakovo) elegendő óvodai férőhely lenne. A járás alapiskoláit az elmúlt tanévben 1897 cigánygyerek látogatta, s a mulasztott órák száma egy tanulóra megközelíti a kilencvenet. A kisegítő iskolákban 473 gyermek tanult, mindemellett a képzés speciális formáira jóval több tanulónak lett volna szüksége. A csavargások, iskolakerülések megszüntetése érdekében az elmúlt időszakban igen sokat tettek az iskolaügyi szervek, a remélt javulás azonban nem következett be. Nyilvánvaló, hogy a kérdés megoldása nem lehet csupán egyetlen intézmény ügye, a jövőben ezért sokkal nagyobb felelősség terheli majd a szülőket, illetve az őket foglalkoztató üzemeket, a nemzeti bizottságokat, a lakóhelyi és munkahelyi közösségeket is. A cigánylakosság beilleszkedéséhez szükséges segítség változatlanul hiányzik a munkahelyi közösségek többségéből. Vannak persze pozitív példák is. A füleki Kovosmaltban, a losonci Polanában és a Poltári Üveggyárakban a dolgozókollektívák is sokat tesznek a hátrányos helyzetűek segítése érdekében. Az említett üzemekben nem kevesebb, mint 12 szocialista munkabrigád működik csupán cigány dolgozókból, s elért eredményeikért nem kell szégyenkezniük. A tömegszervezetek közül az elmúlt évben a Szlovákiai Nőszövetség és a SZISZ próbálta növelni taglétszámát a cigánylakosság soraiból, s számukra különböző tanfolyamok rendezésével igyekeztek vonzóbbá tenni a közösségi életformát. Az elmúlt évek jelentős eredményei ellenére még mindig nem javultak szükséges mértékben a cigánylakosok életkörülményei. A lakásgondok elsősorban a városokban égetőek, a falvakban is felszámolásra vár még öt cigánytelep, ahol összesen több mint százan élnek. Az elkövetkező időszakban - a nemzeti bizottságok megteremtik annak feltételeit, hogy huszonöt család megfelelő lakáshoz jusson. Az elmúlt időszakban jelentős összeget, több mint hárommillió koronát fordítottak a cigánylakosság helyzetét is érintő közcélú beruházásokra. Füleken óvodát és bölcsődét építettek a kormány támogatásával, s két családi ház átalakításával bővítették az ottani magyar tanítási nyelvű alapiskolát. Több mint félmillió koronát fordítottak a nagydaróci (Veľké Dravce) kastély tatarozására, amely a teljes felújítás után gyermekotthonként szolgálja majd a cigánynépességet, -h.aEredeti műszaki megoldással rövidítik le az új bratislavai Szlovák Nemzeti Színház építésének idejét. A nézőtér a tervezett öt hónap helyett 30 nap alatt készül el. A jelenlegi időszakban folyik a leendő nézőtér 90 tonnás födémszerkezetének a beemelése. Az ostravai Kohóipari Szerelövállalat dolgozói felhasználták a Slovnaftban készülő hidrokrakkoló építésén alkalmazott speciális darut. A képen Michal Parikrupa (baloldalt) és Emil Lašút munka közben. (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) Növekvő jogkör és felelősség Tapasztalatok a Sviti Tatrasvitben A Kelet-szlovákiai kerületben tavaly, július 1 -tői hét vállalatnál kezdték el a komplex kísérlet alapelveinek érvényesítését, köztük a sviti Tatrasvitben is.-Jövőbeni gazdálkodásunk job- bátéteíét, eredményességének továbbfejlesztését várjuk az új intézkedésektől - nyilatkozta tíz hónappal ezelőtt a kísérlet kezdetén Anton Bezák mérnök, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese. - Vállalatunk dolgozóinak túlnyomó többsége tudatában van annak, hogy a nagyobb önállóság, a szélesebb jogkör nagyobb felelősséget is von maga után, a vállalat sorsa a dolgozókollektíva kezébe kerül. Meg kell szoknunk, hogy csakis olyan pénzeszközökkel rendelkezhetünk, gazdálkodhatunk, amelyeket saját munkánkkal teremtettünk elő, tehát a vállalaton belül végzett munkánk eredményességének arányában, annak hatékonysági fokától függően alakul majd pénzügyi mérlegünk. Elkészült az elmúlt esztendő gazdasági mérlege, a vállalatok értékelték az idei első negyedév eredményeit, sőt a Tatrasvitben a vállalati önállóság terén szerzett tapasztalatok elemzésére is sor került mind a vállalaton belül, mind a kerület politikai és állami szerveinek tanácskozásain. Matej Poruban vállalati igazgató hangsúlyozta:- Több mint féléves felkészülés előzte meg a kísérleti intézkedések bevezetését, s ennek során 68 vélemény érkezett a vállalat dolgozóitól. Közülük 42 javaslat bekerült a vállalatról készült felmérő dokumentumba. Ezzel is arra szeretnék utalni, hogy a komplex kísérlet alapelveinek bevezetése nem adminisztratív jellegű intézkedés volt nálunk, hanem széles körben ismertetett és megvitatott gazdasági beavatkozás. Tehát az új gazdasági feltételekkel alaposan megismertették a vállalat dolgozóit. Ennek ellenére üzemenként eltérő a komplex kísérlet értelmezése. Például a Spišská Nová Ves-i 3-as üzemben a növekvő személyes felelősség szellemében fokozódik a kollektívák aktivitása, munkájuk eredményessége, viszont az 1-es és 2-es üzemben nem kielégítő a hatékonyság szintje. Még elég gyakran előfordul, hogy a dolgozók bizonyos csoportja nem hajlandó felelősséget vállalni a tervteljesítésért. Igaz, többnyire megalapozottan...- Ugyanis arra hivatkoznak- hangsúlyozta Matej Poruban hogy a gazdasági átalakítást szorgalmazó komplex kísérletnek csupán néhány vállalat,, adott otthont“- mint mi is - ezek az új szabályzók szerint gazdálkodnak, viszont igen sok partnervállalatra a régi előírások érvényesek. így ezek a vállalatok például még ma is megengedik magunknak, hogy sem időben, sem kellő mennyiségben, sem a kívánt minőségben nem szállítják a termelésben szükséges anyagokat, nem teljesítik szerződésileg vállalt kötelezettségeiket. A Tatrasvitben csupán a partnerek részéről megnyilvánuló mulasztás - a hiányos anyagszállítás - csaknem 18 millió korona értékű termelési lemaradást idézett elő. Ezeket a kedvezőtlen jelenségeket a vállalaton belüli hatékonyabb munkával igyekeznek áthidalni. Hogy sikerrel, azt bizonyítják a Tat- rasvit tavalyi és idei eredményei is. A 8. ötéves tervidőszak második évének jó gazdasági mérlegét követően kedvezően alakult a tervteljesí- tés az idén is. Az első negyedév során túlteljesítették az árutermelési tervet, s az előző év hasonló időszakához viszonyítva 3,6 százalékkal jobb eredményt értek el. A hazai áruellátás tervét csaknem 102 százalékra, az exportét 107 százalékra teljesítették. Jelentősen javult a hatékonyság és a munkatermelékenység is.- A vállalaton belüli gazdasági átalakítás új feltételek megteremtését igényli - folytatta az igazgató -, s ennek megfelelően dolgoztuk ki az 1990-ig érvényes intenzifikációs programot, figyelembe véve a saját tapasztalatokat és a szükségleteket. A komplex kísérlet feltételei között a korábbinál sokkal rugalmasabban használhatjuk fel a korszerűsítési alapot, ami évente 50-60 millió koronát tesz ki. Ez év januárjától bevezettük a műszaki fejlesztési csoport tagjainak személyes felelősségét az új gépek és berendezések időbeni üzembehelyezéséért, azok teljes kihasználásáért, s ennek hasznossága már érzékelhető. Például a vállalat dolgozóit nagyon élénken foglalkoztatja, mennyi anyagot, energiát használtak fel, milyen minőségű terméket gyártottak, s az mennyiért értékesíthető. Ezeknek az adatoknak az alapján alakul ugyanis a gazdasági mérleg, a béralap, tehát a kereset is! Azaz jó úton halad a Tatra- svit a gazdasági fellendülés felé... Ez a tény ösztönzi a vállalat dolgozóinak az innovációs program megvalósítására irányuló igyekezetét, a divatújdonságok, a luxustermékek piaci versenyképességének megteremtését, s így egyre több külföldi vásárló megszerzését. A tavalyi eredmények ezen a téren is kedvezően alakultak. A divatújdonságok arányát az árutermelés 21 százalékában határozta meg a terv, ezzel szemben 23,2 százalékot értek el. A luxustermékek értékesítéséből származó bevételt 57 millió koronára tervezték, a valóságban csaknem 64,5 millió korona értékű ilyen terméket adtak el. A külföldi partnervállalatokkal egyre bővülő, már most is igen hasznosnak mondható a vállalat együttműködése. Az idén jelentős mértékben bővíti termelési kapcsolatát a munkácsi (Mukacsevo) Kötöttárugyárral, a tallinni Marat vállalattal, kubai textilüzemekkel, az angol Lee Cooper-céggel, s tárgyalások folynak az ADIDAS-céggel is. A munkácsi testvérvállalattal immár tíz esztendeje együttműködő Tat- rasvit idei eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat elnyerte a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság vörös zászlaját. KULIK GELLÉRT