Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-03 / 103. szám, kedd

Levelezőink írják Hagyományápolók örökségünk címmel a ghýmesi (Jelenec) alapiskola tanulói Jókai Mária és dr. Sírnék Viktor pedagógu­sok vezetésével műsoros délutánt rendeztek. A műsor célja a régi zo- boraljai népszokások felidézése volt. Először a kicsik régi gyermekjá­tékokat elevenítettek fel tavaszi nép­szokásokból. Az iskola énekkara népviseletbe öltözve egy népdal­csokrot adott elő. A fiúk folklór­csoportja nyári- népszokásokat mu­tatott be. A helyi iskola leánycso­portja felelevenítette a villözést, amely az egész környéken mint ghýmesi népszokás ismert. Az isko­lás lányok énekelve, feldíszített fűz­faággal bejárják az egész falut, s természetesen népviseletbe öltöz­ve. A műsor további részében nép­balladákat énekelt Balkó Henrietta, Sipos Anna és Borbély Renáta. A műsoros délután végén a közön­ség az egyik tanteremben megren­dezett néprajzi kiállítást is megtekin­tette. Demete Anna Törődnek velük A Somodi (Drienovec) Hnb nagy gondot fordít a cigányok életkörül­ményeinek javítására. Már sikérült megoldani lakásgondjaikat, szép emeletes és ikerházak sorakoznak a régi viskók helyén. A kéttantermes óvodában 30-35 gyerek részesül egész napos ellátásban. Átéli hóna­pokban ebben az óvodában rendez­nek különféle előadásokat. Bár évente szervez a művelődési ház egy-egy előadássorozatot, még számos beszélgetésre, meggyőző példára és hatékony felvilágosító munkára van szükség, amíg a fo­gyatékosságokat felszámolják. Már szép eredményeket értek el az isko­la és az óvoda pedagógusai, a pol­gári ügyek testületének tagjai és a hnb vezetősége segítségével, s továbbra is arra törekednek, hogy a somodi cigányok érezzék - a tár­sadalom törődik velük. Farkas Rózsa Új nemzeti park A természetvédelmi napok alkal­mából ez év április elsejével nemzeti parkká nyilvánították a Kis-Fátra ter­mészetvédelmi területei. Az új nem­zeti park három járás, a Dolný Ku- bín-i, a Žilinai, valamint a Martini járás területén fekszik 22 630 hektá­ron, 14 rezervációt és két természet- védelmi lelőhelyet foglal magába. Gazdag a növény- és állatvilága. Körülbelül ötven teljesen, vagy rész­ben védett növényfajta található a területén. Az állatvilágból a ma már ritkaságba menő hiúz, valamint barnamedve érdemel említést. Az új, kis-fátrai nemzeti park ad­minisztrációs központja a žilinai já­rásbeli Gbelany község kastélyában van, ahol a Természetvédők Szlová­kiai Iskolája is székel. Néhány kilo­méternyire Krasňany községben a Pongrácz grófok egykori kastélyá­ban pedig a Považské Múzeum ter­mészetrajzi osztálya, valamint állan­dó kiállítása található. Gugenberger Tamás ........---q...............-......................-T-r-nmin-ornmn Ga lántán (Galanta) nagy figyelmet szentelnek a tömegsport fejlesztésének. Ennek keretében a vnb ifjúsági és testnevelési bizottsága, a Mladosť sportegyesület és a Csehszlovák Testnevelési Szövetség járási bizottsága a város felszabadulásának 43. évfordulója tiszteletére futóversenyt rende­zett. Korosztályok szerint tíz kategóriában 239 futó állt rajthoz. A felvételen a fiúk kategóriájának versenyzői. Oláh Gyula felvétele Az internacionalista munkaverseny győztese A Tőketerebesi (Trebišov) járás ipari és mezőgazdasági üzemei már évek óta jó helyezést érnek el a Ke­let-szlovákiai kerület és a Szovjet­unió kárpáton túli területe üzemei­nek szocialista munkaversenyében. Az előző években az élelmiszeripari kombinát, a vaaongyár, a Zemplín­ska Teplica-i Állami Gazdaság re­mekelt. A tavalyi eredmények érté­kelése során a gálszécsi (Sečovce) gépgyár került ki győztesen. Ebben az üzemben a jó eredmé­nyek eléréséhez már évek óta nagy­ban hozzájárul az átgondoltan szer­vezett szocialista munkaverseny. Kerülik a formaságokat, csak a té­nyekre alapoznak. A versenymoz­galomban a 25 szocialista munka­brigád 517 tagjának egy célja van: a tervet minden részletében mara­déktalanul teljesíteni. így volt ez az elmúlt évben is, amikor a tervfelada­tokat 100,13 százalékra teljesítették, közel 111 millió korona értékű árut termeltek. Az áruértékesítés is terv­szerű volt. A szocialista és a nyugati országokba irányuló árukivitelt is a szerződésekben megkötött feltéte­lek szerint biztosították. Az üzem sokat várt annak a há­rom kollektívának a munkaeredmé- nyeitól, amelyek a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást alkalmazták, s nem is csalódott. A három szocialista munkabrigád tapasztalatai alapul szolgálnak az üzemen belüli átalakításban, utat nyitnak a dolgozók nagyobb kezde­ményezésének. A pártkonferencián behatóan ele­mezték az üzemen belüli munka- szervezés kérdéseit, a munkaidő ki­használásának hatékonyságát, a le­gyártott termékek minőségi besoro­lását. Ugyanis van még mit javítani, mert tavaly a termékeknek csupán 30,48 százaléka került a kiváló mi­nőség kategóriájába. Jól kihasználták a meglevő tarta­lékokat az anyagtakarékosság te­rén. A szocialista munkabrigádok kötelezettségvállalásaiban ez állt az elsó helyen. Az előző évekhez vi­szonyítva az anyagmegtakarítás kö­zel 30 százalékkal emelkedett. Az energiatakarékossági versenyben 96 100 kilowattóra villamosenergiát takarítottak meg. Az újítási mozga­lomban tavaly érték el a legjobb eredményt. A 74 újítási javaslatból 45-öt valósítottak meg. Az internacionalista szocialista munkaverseny keretében nem kis figyelmet szenteltek a dolgozókról való gondoskodásnak, a szociális program teljesítésének. Ezek alap­ján sikerült elérni, hogy az üzemben nem volt súlyos sérülés vagy halálos baleset. A verseny győztesének kijáró vándorzászlót a kárpáton túli terüle­ten működő üzemek közül kikerülő győztes üzem dolgozóinak jelenlété­ben májusban adják át a gálszécsi gépgyár dolgozóinak. Horosz Gizella AZ OLVASÓ SZÓVÁ TESZI Nagyobb odafigyelést Nap mint nap hallunk az energia­takarékosságról, s valóban aki csak teheti és módjában áll takarékosko­dik. Az illetékesek, sajnos, megfe­ledkeznek arról, hogy a nappalok egyre hosszabbodnak, a falvak, vá­rosok közvilágításának automata kapcsolású óráit ennek megfelelően szinte hetente kellene átállítani. TÁNCOLNI JÓ. Háromnapos táncmaratont rendezett a Csemadok érsekújvári (Nové Zámky) alapszervezetének táncklubja a város felszabadulásának tiszte­letére. A versenyzők száma túllépte a százat. Ez még nem fordult elő az itt megrendezett táncversenyek történetében. A hazai párokon kívül részt vettek jugoszláv, magyar és NDK-beli táncospárok. A győzelmet a hódmezővásárhelyi páros szerezte meg. A képen az elsó négy helyezett párosai láthatók. Kép és szöveg: Virág Tibor Mostanában egyre gyakrabban látom, hogy napkelte után hét órakor is vannak utcák, ahol az automata még nem kapcsolt ki, s naplemente előtt, amikor még világos van, már bekapcsolt, s világítanak a falvak utcalámpái. Nagyobb odafigyeléssel nem kis enerigát lehetne itt is meg­takarítani. Szöllősy Csaba (Kukučínov) Hazai meglepetés Ketten voltak. Járták Budapest utcáit és üzleteit. A Rákóczi úton bementek egy élelmiszerüzletbe.- Sok minden van ebben az üz­letben - mondta a hatvan év körüli férj a feleségnek.- Bizony gazdag a kínálat. Vala­mit vegyünk útra is. Amíg a feleség megvásárolta az útravalót, a férj nézegette a polcokra kirakott árut.-Nézd csak, anyukám, azt hi­szem angol fogvájókat találtam. Sok az angol szó a dobozon, olvasd csak.- Elhiszem. Én sem veszem elő azért a szemüvegemet. Vigyünk vagy tíz dobozzal... Odahaza Galántán (Galanta) ki­csomagolták a vásároltakat. Először az asszony kezdte olvasni - immár szemüveg segítségével - az „an­gol“ szavakat: Jemná zubní párát­ka. Vyrába družstvo invalidú Prošec (Vagyis: Finom fogvájók. Gyártja a prošeci rokkantszövetkezet)... Krajcsovics Ferdinánd Kártérítés L. A.. Az iskola elvégzése után el- adónöként léptem munkába. Az üzletben nem végeztek leltárt. Még egy hete sem dolgoztam, amikor egy éjszaka feltörték az üzletet. A leltározás szerint az áru­hiány meghaladta a 20 ezer koronát. A betörőt kézrekerítették ugyan, de nyil­vánvaló volt, hogy a hiányzó árut ilyen értékben nem vihette el. így aztán köz­tünk osztották el a leltárhiány egy részét. Engem 506 korona megtérítésére kötelez­tek, holott, mint említettem, még meg sem melegedtem az üzletben. Főként az érde­kelne, miből tudták ezt az összeget kiszá­mítani. Kérdésére talán elsősorban attól kel­lett volna választ kérnie és kapnia, aki a kártérítés önre eső összegét kiszámítot­ta. Mi ebben az ügyben csupán a felelős­ség és a kártérítés szabályairól nyújtha­tunk tájékoztatást, a kártérítés kiszámítá­sának helyességét azonban, mint a to­vábbiakból is kiderül, semmiképp sem áll módunkban felülvizsgálni. Először is ahhoz, hogy egyáltalán fele­lősségről lehessen beszélni az ön eseté­ben, alá kellett írnia egy megállapodást a leltári felelősségről (dohoda o hmotnej zodpovednosti). Ezt a megegyezést csak a 18. életévét már betöltött dolgozóval és csak írásban lehet megkötni, különben érvénytelen. Ha nem kötöttek ilyen meg­egyezést, vagy ha a megegyezés aláírá­sakor még nem töltötte be a 1 Öl életévét, nem felel a leltárhiányért. Itt kell elmonda­nunk, hogy legalábbis óvatlan volt, hogy anélkül irta alá (?) a leltárhiányért való felelősségről szóló megegyezést, hogy leltározást kért volna. Ha ugyanis leltáro­zást kért volna, nem lehetne kötelezni a leltárhiány megtérítésére (lásd a Munka Törvénykönyvét végrehajtó 54/1975 Ub. sz. rendelet 46 § (3) bekezdését). Ami a kártérítés összegét illeti, ezt a Munka Törvénykönyvének 182. §-a és a végrehajtó rendelet 47. §-a szabályoz­za. Az említett rendelkezések szerint a hiányt a felelős dolgozók között bruttó keresetük arányában kell szétosztani. A kártérítés összegének kiszámításához tehát ismerni kell minden egyes, az üzlet­ben alkalmazott eladó bruttó keresetének összegét. Az ön esetében ez a bruttó kereset az, amit a munkába lépésének napjától a leltárhiány megállapításának napjáig számolt volna el a bérosztály. Mivel ez a bruttó kereset nyilvánvalóan rendkívül alacsony munkatársnőihez ké­pest, nekik sokkal magasabb kártérítést kellett volna fizetniük. A kártérítési felelősség alól akkor mentesülhetne, ha bizonyítani tudná, hogy a leltárhiány az ön vétkessége nél­kül keletkezett. Felemás örökbefogadás L. Zs.: Néhány évvel ezelőtt elváltam a férjemtől. Van egy kislányom. Nemrég megismerkedtem egy fiatalemberrel, sze­retnék vele házasságot kötni. Mivel ő haj­landó lenne örökbefogadni a kislányomat, azt szeretném tudni, megtehetné-e ezt oly módon, hogy az eredeti apa továbbra is teljesítené kötelezettségeit, s a gyer­mek nem maradna ki az apai öröklésből sem. Ilyen örökbefogadás nem létezik. Az örökbefogadónak nemcsak a szülői jogo­kat kell vállalnia, hanem a szülői köteles­ségeket is (tehát a gyermek eltartásának kötelezettségét is, mert ugye ez az a kö­telezettség, melyet elképzelése szerint továbbra is az „eredeti apának“ kellene viselnie). Meg kell mondanunk azonban azt is, hogy tekintettel az örökbefogadás szigorú törvényi feltételeire nem tartjuk valószínűnek, hogy a bíróság ezt engedé­lyezné (rendszerint szükség van a gyer­mek törvényes képviselőinek, általában mindkét szülőjének beleegyezésére, bi­zonyítani kell továbbá, hogy az örökbefo­gadás a gyermek érdekeit szolgálná, stb.). Feltett kérdése szempontjából fon­tos rendelkezés az is, hogy az örökbefo­gadással megszűnnek az örökbefogadott és az eredeti családja közötti kölcsönös jogok és kötelességek. Az örökbefoga­dással tehát a gyermek elvesztené a vér­szerinti apja .utáni törvényes öröklési jogát. A jog betűje és szelleme N. I.: A gyermekem rövidesen betölti második életévét. Ezzel kapcsolatban szeretném tudni, jogom van-e a gyermek harmadik életévének betöltéséig fizetet­ten szabadságra. A munkáltató ugyanis azt követeli, hogy térjek vissza dolgozni, vagy szüntessem meg a munkaviszo­nyomat. A Munka Törvénykönyve 157. §-a (2) bekezdése értelmében a dolgozó nőnek még jelenleg is csak kétévi gyermekgon­dozási szabadságra (ďalšia materská do­volenka) van jogigénye. Ez a rendelkezés ma már nincs összhangban az anyasági segély és a gyermekgondozási segély jogi szabályozásával. A gyermekgondo­zási segély szabályozásában pl. az 50/1987 számú törvénnyel eszközölt mó­dosítás értelmében az 1987. december 31-ét követően született gyermekekre harmadik életévük betöltéséig jár a se­gély, ha az anya még egy további gyer­mekről gondoskodik. Ugyanakkor azon­ban az anyának a jelenlegi munkáügyi szabályok értelmében csak a gyermek kétéves koráig van jogigénye arra, hogy otthon maradjon munkaviszonya meg­szakítása nélkül, amely természetesen olykor nagyobb anyagi veszteséget jelent, mint a gyermek 3. életévéig folyósított gyermekgondozási segély. Még ellent­mondásosabb ezzel kapcsolatban az a rendelkezés, amely szerint, ha a dolgo­zó nő az újabb anyasági szabadságát azelőtt kezdi meg, hogy előző gyermeke betöltené életének 37. hónapját (három év és egy hónap) az anyasági segélyt ugyanabból a tiszta napi átlagkeresetből számítják ki, mint előző anyasági szabad­sága idején, akkor is, ha az előző szülés­től nem dolgozott egyetlen napot sem. Az anyasági segély megítélésének törvé­nyes feltétele azonban az is, hogy a dol­gozó nő időközben nem szakította meg munkaviszonyát, vagy legalábbis a mun­kaviszonya megszakítása és az anyasági segély folyósításának kezdete között nem telik el hat hónapnál hosszabb idő. Mind­két segély szabályozása számol tehát azzal, hogy az anyák személyesen gon­doskodnak gyermekükről azok 3. élet­évének betöltéséig. Ezzel szemben a Munka Törvénykönyve csak a gyermek 2. életévének betöltéséig garantálja a gyermekgondozási szabadságot. Mindezzel csupán arra kívántam rá­mutatni, hogy ha a jogszabályok szelle­mét, vagy inkább, a jogalkotó szándékát tekintjük, nyilvánvaló, hogy kívánatosnak tartja a minél hosszabb ideig tartó anyai gondoskodást. Ezekkel az 1987-ben, il­letve 1982-ben hozott rendelkezésekkel azonban még nincs összhangban a két évtizeddel ezelőtt meghozott munkajogi szabályozás. Igaz persze, hogy a dolgozó nő - anya - kérvényezhet fizetetten szabadságot is. Ezt a munkáltató azonban csak akkor köteles megadni, ha a gyermek fontos indokból nem lehet gyermekintézmény (bölcsőde) gondozásában. Fontos indok­nak, legalábbis a jogszabály betűje szempontjából aligha tekintneio az, nuyy a nő anyai küldetésének akar eleget ten­ni; vitatható, mennyire fontos indok az, hogy lakóhelye közvetlen környezetében nincs bölcsőde, s végül fontos indoknak főként az tekinthető, ha a gyermek keze­lőorvosa igazolja, hogy a gyermek, gya­kori megbetegedései vagy más egész­ségügyi indokok miatt nem mehet közös­ségbe. A Munka Törvénykönyve 128 §-a a fi­zetetten szabadságot csak a dolgozó sze­mélyét illető indokból engedélyezi. Rugal­masabb szabályozás az, amelyet a Mun­ka Törvénykönyvét végrehajtó kormány­rendelettartalmaz, ti., hogy ,,a munkáltató más fontos indokból is nyújthat szabad­időt dolgozójának, főként az olyan sze­mélyes, családi vagy vagyoni ügyeik inté­zéséhez, melyeket munkaidőn kívül nem lehet elintézni... A dolgozó a munkáltató­jával megegyezhet, hogy az így kimaradt munkaidőt utólag ledolgozza.“ Az idézett rendelkezés tartalmából azonban nyilván­való, hogy a jogalkotó nem számolt hosz- szabb, hónapokig tartó fizetetlen szabad­idővel, csupán néhány órával. Ellenkezne tehát a jogszabály küldetésével, a jogal­kotó szándékával a hosszú, esetenként egy évig tartó fizetetlen szabadság. Ugyanakkor azonban a három évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodó nőket fokozott munkajogi védelem illeti meg; a munkáltatójuk csak a törvényben jelen­tős mértékben leszűkített körű felmondási indokok alapján szüntetheti meg munka- viszonyukat. Ezek közé tartozik az is, ha dolgozó nő olyan súlyosan sérti meg a munkafegyelmet, hogy a munkaviszo­nyát - a vállalat dolgozói munkafegyelme megtartása indokából - nem lehet fenn­tartani még a felmondási idő végéig sem. A gyakorlatban azonban nem alkalmaz­zák ezt a felmondási indokot, bár a tör­vény betűje szerint kétségkívül rendkívül súlyos megsértése a munkafegyelemnek az, ha a dolgozó egy évig engedély nélkül nem jelenik meg munkahelyén. (m-n.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom