Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-18 / 115. szám, szerda

Elhárultak a ratifikálási vita útjában álló akadályok Amerikai szenátorok kedvezően értékelik a szovjet - amerikai rakétaszerzödést (ČSTK) - Robert Byrd, az ameri­kai szenátus demokrata párti több­ségének elnöke tegnap a reggeli órákban közölte, elhárultak az utolsó akadályok a szovjet-amerikai raké- taszerzödés ratifikálási vitája meg­kezdésének útjából. Később a sze­nátus meg is kezdte a vitát. Egyébként a szenátus több kulcs- fontosságú bizottságának, mint pél­dául a külügyi, a hadügyi és a hír­szerző szolgálatok ellenőrzésével foglalkozó bizottságnak az elnöke is egyetértett ezzel. A jelentések sze­rint eloszlottak az ellenőrzéssel, va­lamint az új fizikai elveken alapuló egzotikus fegyverekkel kapcsolatos kétségek George Shultz külügymi­niszter hétfőn részletesen tájékoz­tatta a külügyi bizottságot az Edu­ard Sevardnadzéval Genfben foly­tatott tárgyalásainak eredményeiről. ,,Megnyugtatóan oldottunk meg minden ellenőrzéssel kapcsolatos problémát“ - mondotta a miniszter, s arra kérte a szenátorokat, hogy a szerződést változások és kiegé­szítések nélkül fogadják el. Állítólag már csak néhány tucat olyan „admi­nisztratív jellegű“ s kisebb jelentő­ségű kérdést kell megoldani, ame­lyek a ratifikálást nem hátráltat­hatják. Shultz jellemzése szerint a szer­ződésben foglalt ellenőrzési mecha­nizmus ,,a fegyverzetellenőrzés és Külügyminiszterünk a Jakeš-javaslatról (CSTK) - Hazánk washingtoni nagykövete, M. Houstecký hétfőn az amerikai fővárosban Joao Cle­mente Baena Soaresnek, az Ame­rikai Államok Szervezete főtitkárá­nak átadta Bohuslav Chňoupek külügyminiszter levelét. Ez tartal­mazza azt a csehszlovák javaslatot, hogy a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán fokozatosan hozzák létre a bizalom, együttmükö­dés és jószomszédság övezetét. Mint ismeretes, a CSKP KB főtitkára február 24-én ismertette a javas­latot. Joao Soares a csehszlovák nagy­követtel folytatott beszélgetéskor ki­jelentette: nagyon fontosnak tartja e kezdeményezést, mert megfelel nemcsak Európa, hanem más konti­nensek biztonsági és konstruktív együttműködési érdekeinek is. He­lyesnek tartja ezért, hogy Csehszlo­vákia a nem európai országokkal és a különböző nem^fetközi szerveze­tekkel is ismerteti kezdeménye­zését. a megállapodások történetében a legrészletesebb és a leghatéko­nyabb. E megállapodással új alapo­kat fektettünk le, a helyszíni ellenőr­zés nagy előrelépésnek számít.“ Bejelentette: a felek Genfben olyan álláspontra jutottak, hogy a szerző­dés a „jövő fegyvereire“ is vonat­kozik. Washingtonban most már bizo­nyosra veszik, hogy a szerződést ratifikálni fogják, bár nem szabad lebecsülni a Jesse Helmshez ha­sonló ultrakonzervatív szenátorok azon igyekezetét, hogy különböző kiegészítések és változások javasla­tának az előterjesztésével hátráltas­sák a munkát. A Fehér Ház továbbra is elutasítja azt a követelést, hogy az USA jövőbeni kormányai és elnökei ne térhessenek el a dokumentum jelenlegi magyarázatától. A szenáto­rok többsége egyetért a kormánynak azzal a kívánságával, hogy a doku­mentumot május 29-ig, vagyis a moszkvai csúcstalálkozó megkez­déséig ratifikálni kell. Robert Dole, a republikánus kisebbség elnöke szintén egyetértett Shultznak azzal a nézetével, hogy ez a szerződés jó, ezért törvényerőre kell emelni. Szikh terroristák pandzsábi akciói (ČSTK) - A szikh szélsőségesek terrorakciói az észak-indiai Pan- dzsáb államban hétfő óta újabb 44 halálos áldozatot követeltek. A több tucat sebesült közt van Keval Ki- san, a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus (I) volt főtitkára is. Tizenkilenc embert Dzsalandhar- ban öltek meg. Az Amritsartól csak­nem 200 kilométerre fekvő Saman város vásárcsarnokában a szikh szélsőségesek fejetlen lövöldözés­be kezdtek: 15-en a helyszínen éle­tüket vesztették, tizennyolcán pedig megsebesültek. A szeparatisták a terror újabb hul­lámával próbálnak nyomást gyako­rolni az indiai biztonsági erőkre, hogy szüntessék be az amritsari Arany Templom ostromzárát. A templomban még mindig vagy hetven terrorista tartja magát elbari- kádozva. Az indiai rendőrség hétfőn kijelentette, nem engedi, hogy a templomot erődítménnyé alakít­sák, azonban nincs szándékában a több mint 400 éves vallási központ területére lépni. India és Pakisztán hétfőn megál­lapodott, hogy a pandzsábi közös határ mentén három hónapon ke­resztül együttesen ellenőrzi a terro­risták mozgását és a fegyvercsem­pészést. A belügyminisztérium titkárainak háromnapos megbeszéléseit köve­tően Delhiben kiadott közlemény szerint a két ország folyamatosan tájékoztatja egymást a közös hatá­ron kialakult helyzetről. Pakisztán egyidejűleg visszautasította India azon követelését, hogy határőrei pa­kisztáni területre is követhessék a terroristákat. Az indiai küldöttség a tárgyalásokon meggyőző bizonyí­tékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy Pakisztán támogatja a szikh szélsőségeseket. SZOVJETUNIÓ Rendkívüli érdeklődés kíséri a pártkonferencia küldötteinek megválasztását (ČSTK) - Folytatódik a vita a szovjet sajtó hasábjain azzal kap­csolatban, hogy jelenleg folyik a jú­nius 28-án kezdődő országos párt­konferencia küldötteinek a megvá­lasztása. Az olvasói levelekben azt hangsúlyozzák, hogy a küldötteket demokratikus módon kell kiválaszta­ni, mégpedig a pártalapszervezetek és a dolgozókollektívák aktív rész­vételével. A moszkvai Pravda e levelekkel kapcsolatban közölt kommentárt. Megállapítja, a küldöttek kiválasztá­sa iránt a közvélemény rendkívüli Egyelőre kevés az esély a síita belháború békés rendezésére (ČSTK) - A Libanonban vasárnap óta tartó szokatlan hőhullám, s a ra- madannal kapcsolatos vallási ün­nepségek ellenére sem enyhültek a harcok Dél-Bejrút elővárosaiban. Az Irán-párti Hezbollah hívei az el­múlt napokban heves támadásokat intéztek az Amal mozgalom még meglevő állásai ellen, azzal a céllal, hogy az egész városrész felett átve­gyék az ellenőrzést. A szír rendfenntartó erők - me­lyek vasárnap óta körülzárva tartják Dél-Bejrútot - megerősítették egy­ségeiket, várt bevonulásuk azonban még nem kezdődött meg. A szír fél továbbra is erőfeszítéseket tesz ar­ra, hogy újabb áldozatok nélkül, megállapodás útján rendezze a konfliktust. Jól informált bejrúti for­rások szerint az említett megállapo­dás útjában áll többek közt a szélső­ségesek által épp Dél-Bejrútban fogva tartott nyugat-európai túszok kérdése. Hasonlóan a tárgyalások középpontjában áll annak a csak­nem 400 iráni forradalmi gárdistának a sorsa, akik a Hezbollah pártján kapcsolódtak be a harcokba. A meg­beszéléseken a szélsőségesek Bej­rutból való távozásának módjáról is szó van. Az Amal vezetése legutóbbi nyi­latkozatában elítélte egyes saját tagjait is, köztük magasrangú kato­nai tiszteket. A dokumentum rámu­tat, a mozgalom területi veszteségeit a Hezbollahhal szimpatizáló Amal- harcosok nem eléggé erőteljes el­lenállása, esetenként a túloldalra való átállása okozta. érdeklődést tanúsít. Az embereket érdekli, hogy kit választanak meg a konferenciára, ki fog dönteni a tár­sadalom létfontosságú problémái­nak megoldásáról. Szükséges, hogy a küldöttek az átalakítás hívei, aktív kommunisták legyenek - állapítja meg a cikk, hozzáfűzve, hogy el kell utasítani az életkori és szociális kri­tériumok szerinti válogatást, s bizto­sítani kell a nyíltság szellemében történő demokratikus választást. A Pravda olvasói bírálják a pártfunk- cionáriusok hozzáállását, azokét, akik a küldöttek kiválasztásakor fi­gyelmen kívül hagyják a dolgozókol­lektívák véleményét. V. Upolovnyi- kov, a kirgiziai Os városból azt írja, az adminisztratív és direktív mód­szert, a formalizmust esetenként csak látszólag küzdötték le. Sokan csak szavakban támogatják a de­mokratikus elveket, a delegátusok személyéről a kulisszák mögött dön­tenek. Egy másik példa: a Szocialisztyi- cseszkaja Jakutyija szerkesztője ar­ról számol be a Pravdában, hogy náluk 86 kommunistát javasoltak a konferenciára, s közülük csak 14- et választanak meg. A demokratikus légkörben a dolgozókollektívák ma­guk állnak elő a javaslatokkal, hogy kiket tartanának megfelelőnek, s e körül heves viták is folynak. Azonban nemcsak a megfelelő kül­döttek kiválasztásáról van szó. El kell gondolkodni azon is, miként lép­jünk előre az átalakítás terén, milyen gondolatokat és javaslatokat ves­sünk fel a 19. országos pártkonfe­rencián - szögezi le a levélíró. A megszállt területeken folytatódik a palesztin lakosság felkelése. A városok és falvak, valamint a menekülttáborok többségében továbbra is kijárási tilalom van ér­vényben, s az izraeli katonák fel­szólítás nélkül gumilövedékekkel és éles lőszerrel nyitnak tüzet a tüntetőkre. Hétfőn három fiatal palesztint öltek meg, 12-t megse­besítettek. Tavaly december óta az izraeli egységek hétfőn hasz­náltak először ideggázt egy gázai megmozdulás során. Ezt Bagdad­ban közölte Abu Sarif, Jasszer Arafat tanácsadója. Képünkön: iz­raeli katonák Ramallahban őrizet­be vett palesztin fiatalokat kisér­nek. (Telefoto - ČSTK) R endkívül sűrű programot bo­nyolított le a múlt héten Bra­zíliában Ľubomír Štrougal, a szövet­ségi kormány elnöke. Rio de Janei­ro, Brasilia, Sao Paulo, Belo Hori­zonte, Manaus, Recife... Kilométe­rek ezrei, találkozók, beszélgetések tucatjai, tárgyalások az ország, az egyes szövetségi államok vezetői­vel, az üzleti körök képviselőivel... Gazdasági megállapodások aláírá­sa, kiállítás megnyitása, díszebé­dek, díszvacsorák... De közben ju­tott idő az ismerkedésre is, az ismer­kedésre az emberekkel és ezzel a hatalmas, gyönyörű és természeti kincsekben rendkívül gazdag or­szággal... Jutott idő például hajóki­rándulásra az Amazonas és a Rio Negro találkozásánál, ahol a helyen­ként mintegy tíz kilométer széles, beláthatatlan víztükör mintha azt jel­képezné: Csehszlovákia és Brazília további együttműködésében is rend­kívül tágak a lehetőségek. Természetesen a jövőről, kapcso­lataink alakulásá­ról, elmélyítéséről esett a legtöbb szó a brazíliai hat nap során. A múlt felidézése azon­ban ugyanúgy hozzátartozott a kö­tetlen beszélgetésekhez, mint a hi­vatalos tárgyalásokhoz. Éppen het­ven éve, hogy Brazília és Csehszlo­vákia felvette a diplomáciai kapcso­latokat, s többször is elhangzott, hogy a mostani látogatás ezért jel­képes is. A hét évtized alatt cseh­szlovák kormányfő nem járt Brazíliá­ban, Ľubomír Štrougal útja az első ilyen magas szintű látogatás volt. A szövetségi kormány elnöke ezért méltán mondhatta Jósé Sarney ál­lamfőnek: ,,Rendkívüli örömmel tölt el, hogy végre kezet szoríthatunk és személyesen is megismerhetjük egymást...“ Igen, az emberi kapcsolatok, a személyes kontaktusok mindig ,fontos helyet foglalnak el két állam viszonyában. De hát ezeket nem nélkülözte a csehszlovák-brazil vi­szony a múltban sem, főleg a kultúra terén. A 19. század végén uralkodó II. Pedro (Péter) udvari festője az a cseh Ferdinand Krumholc volt, akinek képeit ma a riói múzeum őrzi. A brazilok azt is tudják, hogy a szá­zad elején a manausi operában nem egyszer vendégszerepeit a híres cseh énekesnő, Erna Destin. És per­sze Juscelino Kubitschekről is szó esett az elmúlt napokban, arról a brazil elnökről, akinek ereiben cseh vér is folyt, s akinek egyik legnagyobb érdeme, hogy Lucio Costa és Oscar Niemeyer tervei alapján az ötvenes évek második felében felépíttette Brasiliát, ezt az építészetiremek-együttest a dzsun­gel közepén. Kedves pillanata volt az egész brazíliai látogatásnak, ami­kor Sarney elnök a hivatalos tárgya­lások előtt bemutatta Ľubomír Štrou- galnak Jorge Amado lányát, aki Csehszlovákiában született (a világ­hírű brazil író 1948-1952 között élt száműzetésben Franciaországban és hazánkban). V issza-visszatérő gondolat volt a tárgyalásokon, hogy bár Brazília és Csehszlovákia földrajzi­lag igen messze fekszik egymástól, a szerteágazó kapcsolatok ennek nem látták kárát. Ez vonatkozik a gazdasági együttműködésre is, amelynek hagyományai az évszá­zad elejére nyúlnak vissza. Első la­tin-amerikai cukorgyárát Csehszlo­vákia Brazíliában építette fel, követ­keztek a szeszgyárak, majd később a textil- és bőrfeldolgozó gépek, go­lyóscsapágyak, vegyipari és gyógy­szeripari termékek, erőmüvi beren­dezések szállítása. Cserébe főleg vas- és mangánércet kaptunk, no és dohányt meg kávét. A cserének ez a hagyományos szerkezete megma­rad a jövőben is, de új cikkekkel, és főleg korszerű formákkal bővül. Na­gyobb hangsúlyt kap a közös válla­latok létrehozása, a gépipari koope­ráció, a műszaki együttműködés és a harmadik piacokon való közös megjelenés. Csehszlovákia emellett főleg beruházási javakat, egész víz- és hőerőműveket, cementgyárakat, továbbá dízelmotorokat, tömegköz­lekedési eszközöket, Brazília pedig a már említett nyersanyagokon kívül számítógépeket, személygépkocsi­kat, élelmiszereket és fogyasztási cikkeket fog nagyobb mértékben szállítani. Mindezt az a kormányközi megál­lapodás fekteti le, amelyet a brasiliai elnöki palotában Jósé Sarney és Ľubomír štrougal jelenlétében írtak alá. A dokumentum azt feltételezi, hogy 2000-ig, vagyis nem egészen 12 év alatt az árucsere ötszörösére növekszik, s értéke eléri az 1 milliárd dollárt. Ez hatalmas növekedés, de mindkét fél véleménye szerint reális. s nem utolsósorban azt jelzi, hogy Brazíliában jó neve van a csehszlo­vák iparnak, hogy a csehszlovák termékek állni tudják a versenyt a rendkívül éles konkurenciában. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, vajon a gazdasági együtt­működési megállapodást a gyakor­latban konkrétan realizáló csehszlo­vák vállalatoknak nincs-e okuk ag­godalomra, nem kell-e tartaniuk a kapcsolatfelvételtől egy olyan or­szággal, amely a világon a legna­gyobb adósok közé tartozik? Szak­emberek véleménye szerint a helyes kereskedelmi szerkezet és a kom­penzációs műveletek széles körű ki­A brazíliai út használása mellett nem kell tartani a brazil eladósodás negatív követ­kezményeitől. E téren teljes a biza­lom a két ország között. Eddig nem voltak problémák, a brazil fél mindig fizetett a szállításokért, s azok a vál­lalatok, amelyekkel együttműkö­dünk, fizetőképesek. Brazília nem a klasszikus értelemben vett fejlődő ország, fontos nyersanyagokkal ren­delkezik és dinamikusan fejlődik az ipara (pl. a gépkocsigyártásban a vi­lágon a negyedik helyet foglalja el). A mint arra Ľubomír Štrougal lá­togatása befejeztével adott interjújában rámutatott, Brazília szükségletei megfelelnek a mi ipa­runk szerkezetének. A latin-amerikai ország energiaipari berendezése­ket, textilgépeket, cementgyárakat, más gépipari termékeket igényel, mi pedig érdeklődünk a számítástech­nikai, informatikai cikkeik, no és ter­mészetesen nyersanyagaik iránt. Ebből a szempontból a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése elő­segítheti a csehszlovák gazdaság exportképességének fokozását. Nem utolsó szempont az sem, hogy a jövőben egyensúlyba kerül a ke­reskedelmi mérlegünk is, amely Csehszlovákia számára negatív volt (1987-ben brazil behozatalunk 340,1 millió koronát, kivitelünk pedig mindössze 129,3 millió koronát tett ki). Egyszóval, kölcsönösen előnyös továbbra is a csehszlovák-brazil gazdasági és kereskedelmi együtt­müködés és az évezred végéig való­ban korszerű, dinamikus lesz. A brazíliai látogatás politikai tölte­te úgyszintén jelentős lehet a jövő számára. Bár egymástól távoli, de fontos térségben fekvő országok ve­zetői találkoztak, s találták meg a közös hangot napjaink legégetőbb nemzetközi problémáinak megvita­tása során. Ennek megfelelően megkülönböztetett fontosságot tulaj­donítottak a nukleáris leszerelésnek és az ehhez vezető szovjet-ameri­kai párbeszédnek Ugyanakkor Bra­zília és Csehszlovákia ebbe a „nagy áramlatba“ ömlő, azt éltető kisebb „folyóként“ saját kezdeményezése­ket is tesz. A Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán levő bizalmi övezet létrehozására, vagy a közép-európai atom- és vegyi fegy­verektől mentes övezet megte­remtésére tett csehszlovák javasla­tok éppúgy ismertek és elismertek Brazíliában, mint nálunk az a brazil indítvány, hogy az Atlanti-óceán déli része váljon a béke és az együttmű­ködés térségévé. N apjainkban egyre inkább nyil­vánvaló, hogy minden állam felelősséget visel a világ sorsáért - legyen az a hatalmas Brazília vagy a kis Csehszlovákia. Nekünk sem mindegy például, hogy Közép-Ame- rikában milyen irányt vesznek az események, ezért nagyra értékeljük Brazília erőfeszítéseit e regionális konfliktus rendezésére. Éppúgy tá­mogatjuk az adósságprobléma igaz­ságos megoldását, s a nemzetközi fórumokon síkraszállunk a diszkrimi­nációtól mentes, egyenjogú gazda­sági együttműködésért, amit Brazília is egyik legfontosabb feladatának tart. A közös felelősség tehát mesz- sze túllépi saját határaink horizont­ját, s ennek tudata olyan erő, amely megint csak közelebb viszi egymás­hoz országainkat. PAPUCSEK GERGELY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom