Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-15 / 88. szám, péntek
Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) vánt szerkezetben és minőségi színvonalon, amit meggyőzően bizonyítanak a belkereskedelemben, a beruházásoknál és a kivitelben tapasztalható problémák. Az utóbbi időszakban újból növekedett a túlméretezett készletekben és a befejezet: len építkezésekben lekötött források értéke. Az energiaforrások és az anyagok értékesítésében, valamint a munkatermelékenység növelésében nem értük el az előirányzott ütemet. A hatékonyság egészében véve kedvezőtlen fejlődése oda vezetett, hogy Szlovákiában körülbelül 1,0 százalékkal maradtunk el a nemzeti jövedelem tervezett növekményének elérésétől. A hatékonyság alacsony színvonala számos vállalatnál fizetési nehézségeket okoz. Ez év február végén a vállalatok adóssága 8,3 milliárd koronára nőtt, ami kedvezőtlenül hat az SZSZK állami költségvetésére. Emellett azt is látni kell, hogy egyes vállalatok 1988-ban is szorgalmazzák az állami végrehajtási terv módosítását. Ha figyelembe vennénk a vállalati-gazdasági szféra javaslatait, a nemzeti jövedelem legalább 4 milliárd koronával csökkenne. Ezen az úton nem mehetünk tovább. Ezért helyes, hogy a központi szervek olyan intézkedéseket tettek, amelyek úgy mozgósítják az SZSZK gazdaságában rejlő forrásokat és tartalékokat, hogy a kívánt irányokban túlteljesíthessük a terv feladatait, s a lehető legjobb eredményt érjük el a nemzeti jövedelem termelésében. Az idei év első negyedévében elért eredmények e feladat realitását bizonyítják. Az ipari termelés évi tervéből 24,8 százalékot teljesítettünk, s a bruttó termelés negyedéves tervét 101,3 százalékra sikerült teljesíteni. A módosított saját termelési érték tervét 101 százalékra teljesítettük. Az építőipari szervezetek az építőipari alaptevékenység tervét 102,7 százalékra teljesítették. A mezőgazdaságban a vágóállatok felvásárlási tervét 9,7, a baromfiét 8, a tejét 2,5, a tojás felvásárlási tervét pedig 6,3 százalékkal teljesítették túl. Továbbra is egyenlőtlenségek vannak azonban a terv teljesítésében. A termelési, főleg az anyagráfordítási költségek csökkentése nem éri el a tervezett ütemet. Ennek arra kell mozgósítania a párt-, az állami, a gazdasági szerveket és szervezeteket, valamint a dolgozókollektívákat, hogy nagyobb mértékben törekedjenek a terv minőségi feladatainak teljesítésére. Sürgősen ki kell egészíteni a kereskedelmi árukészleteket, amelyek állománya az utóbbi években csökkent, be kell pótolni a lemaradásokat az ipari és az ökológiai építkezések kivitelezésében, továbbá a komplex lakásépítésben. E fogyatékosságok okai számos esetben szubjektív jellegűek és megkeserítik az emberek életét. Ezek felszámolását nem lehet tovább halogatni. Támogatni kell az emberek aktivitásának minden formáját az SZKT kezdeményezésével együtt, amely a költségek csökkentésében, a munkatermelékenység és a termékminőség javításában előirányzott feladatok túlteljesítésére irányul. Erre a határozott mozgósításra azért van szükség, mert az életszínvonal tekintetében és a szociális területen nem mondtunk le a CSKP XVII kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kitűzött célokról. Számos intézkedést tettünk a lakosság szociális ellátásának javítására. Tartalékok a vállalaton belüli irányítás színvonalában Elvtársak, már a legközelebbi időszakban hozzá kell fognunk az 1989. évi terv intenzív előkészítéséhez, Az a körülmény, hogy az új termelési kapacitások többségét az ötéves tervidőszak befejező szakaszában helyezzük üzembe, s hogy a technológiai berendezések behozatala a deviza- megtérítésü hitelek keretében is erre az időszakra összpontosul, más tényezőkkel együtt feljogosít minket arra, hogy az állami és gazdasági szervek és szervezetek számára feladatul adjuk a növekedési dinamika meggyorsítását Szlovákia gazdaságában, a tervidőszak első éveiben elért fejlődéshez viszonyítva Ennek a feladatnak csak úgy tudunk eleget tenni, ha a gazdaságban következetesen a minőségi mutatókat helyezzük előtérbe. Amint az állami vállalatról szóló törvénytervezetből, valamint más törvényekből kitűnik, lényeges mértékben kibővülnek a dolgozókollektívák jogai, de felelősségük is megnövekszik. A vállalatoknak el is kell adniuk a megtermelt termékeket, s minimális költségekkel kell termelniük, hogy létrehozhassák saját eszközeiket a munka javadalmazására és a további fejlődésre, beleértve a szociális fejlesztést és a termelés korszerűsítését. Ilyen igényes feltételek között egyelőre a kísérletező szervezetek igyekeznek gazdálkodni. Tény azonban, hogy közülük több nem csekély nehézségekkel küzd, s nem kifejező mértékű a hozzájárulásuk a hatékonyság növeléséhez és a társadalmi szükségletek fedezéséhez. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szervezetek gazdálkodásában előforduló számos fogyatékosság közös nevezője a vállalaton belüli irányítás alacsony színvonalában rejlik. Elsősorban a vállalaton belüli önelszámolást kell mélyebben kibontakoztatni és érvényesíteni a műhelyek, a brigádok és az egyes dolgozók szintjén. Ebben az összefüggésben különösen sürgős feladat az, hogy igazságosságot teremtsünk a javadalmazásban. Ez azt jelenti, hogy bátrabban kell folytatni a harcot az egyenlősdiség ellen, amely számos emberben mély gyökereket vert. A vállalaton belüli irányítás javításával összefüggő említett és további problémák megoldása a gazdasági növekedésnek olyan jelentős nem beruházási jellegű tényezője, amelyre rendkívüli figyelmet kell fordítanunk. Már csak azért is, mert ez lényegében nem kerül pénzünkbe, s nagyon gyorsan mozgósítható. Nem tűrhetjük el, hogy egyes dolgozók a legalapvetőbb kötelességeiket sem teljesítik. Nem használják ki a munkaidőt, nem tanúsítanak elegendő kezdeményezést és alkotókészséget. Az eddigi értékelések azt bizonyítják, hogy a napi munkaidő-veszteségek az utóbbi tíz év alatt állandóan növekedtek. Ha ezeket az időveszteségeket legalább 1 százalékkal mérsékelnénk, úgy az SZSZK iparában és építőiparában mintegy 6800 munkás foglalkoztatásának megfelelő munkaidőalapot hozhatnánk létre. A vizsgálatok eredményei azt is kimutatták, hogy a munkaidő műszakon belüli veszteségei az iparban 15, az építőiparban pedig 20 százalékot érnek el. Ezek a veszteségek az SZSZK népgazdaságának csupán ebben a két ágazatában körülbeül 100 ezer munkás munkaidőalapjának felelnek meg. Ezek a tények arra mutatnak, hogy hatékonyabban kell szilárdítani a technológiai és a munkafegyelmet, jobban kell szervezni a munkát, határozottabban kell büntetni a hanyagságot és a kötelességekhez való felelőtlen viszonyulás megnyilvánulásait. Határozottan felelősségre kell vonnunk mindenkit, aki az ilyen és a hasonló rendellenességeket eltűri. Hatékonyabb központi irányítással dására. Az SZSZK kormányának és a pártszerveknek számos határozatát nem sikerült következetesen megvalósítani. Ebben egyaránt része van a kormánynak és a további központi szerveknek. Amikor a központ szükséges átalakításáról beszélünk, ezzel nem akarjuk kétségbe vonni, vagy csökkenteni a központi szervek és dolgozóik hozzájárulását Szlovákia fejlesztéséhez. Sokan közülük nem csekély igyekezetei és energiát fejtettek ki, szabad idejüket, sőt egyesek egészségüket is feláldozták a kitűzött feladatok teljesítése érdekében. Azok a feltételek, amelyek között az előttünk álló időszakban dolgozni fogunk, az SZSZK kormányától megkövetelik, hogy még ésszerűbben és még alkotóbb módon járjon el Szlovákia gazdaságának irányításában. E feladat igényességét az is növeli, hogy az irányítási rendszer átalakításával együtt az apparátusok létszáma is csökken, ami lehetővé teszi a központi apparátus minőségi fejlesztését. Ezekkel a változásokkal arra törekszünk, hogy felszámoljuk a káros reszortizmust a központ munkájában, erősítsük annak funkcionális és komplex jellegét a koncepcionális és programozó tevékenységben, s megszüntessük az adminisztratív- bürokratikus munkamódszereket. Amint azt a CSKP KB 9. ülése hangsúlyozta, a központ új szervezeti rendszerének a legközelebbi időszakban végre kell hajtania a termelési-műszaki, kutatási-fejlesztési és forgalmazási alapban előirányzott szervezeti változtatásokat is. Eddigi tapasztalataink szerint az előterjesztett javaslatokhoz gyakran kapcsolódnak helyi és személyi érdekek. A javaslatokat érzékenyen kell kezelni, s olyan megoldásokat kell találni, amelyek összhangban vannak az össztársadalmi érdekekkel. Tudatosítjuk a szervezeti változások komolyságát, az emberekre gyakorolt hatását. A központ, valamint a vállalati-gazdasági szféra szervezeti rendszerének átalakítása számos esetben szükségessé teszi a munkabeosztás megváltoztatását, s új szakképzettség elérését követeli meg. Az ebből eredő feladatokért felelőssé tesszük az SZSZK kormányát, a minisztériumokat, a vállalatokat, s az illetékes párt- és társadalmi szervezeteknek is figyelmébe ajánljuk a tennivalókat. E fontos feladat teljesítését úgy kell előkészíteni, hogy elkerüljük az esetleges méltánytalanságokat. Rendkívül érzékeny ügyről van szó, amely számos ember, köztük a bevált káderek érdekeivel, távlataival és önrealizálásával függ össze. A társadalomnak érdekében áll, hogy az új beosztásukban teljes mértékben kihasználjuk élettapasztalataikat és képességeiket. Továbbra is rendkívülufigyelmet fordítunk a nemzetközi szocialista gazdasági integráció fejlesztésére, főleg annak magasabb formáira, amilyenek a vállalatok, az üzemek, a kutatóintézetek, a főiskolák és más szervezetek közvetlen kapcsolatai. E magasabb formák fejlesztésében az is fontos szempont, hogy hatékony eszközként szolgálnak az imperializmus reakciós erői által kifejtett gazdasági agresszióval szembeni védekezéshez, amely a legkorszerűbb technikára vonatkozó embargóban nyilvánul meg. Ez a diszkrimináció szöges ellentétben áll a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésére irányuló törekvéssel. A szocialista országok azonban ma már hatalmas tudományos potenciállal rendelkeznek, s kölcsönös együttműködésükkel sikeresen tudnak védekezni a gazdasági agresszió említett formájával szemben. Ezt teljes mértékben igazolja tudományos munkahelyeink együttműködésének a gyakorlata a szocialista országokban, elsősorban a Szovjetunióban tevékenykedő partnerekkel. Ebben a vonatkozásban nagyobb súlyt kell helyeznünk a gyártási részlegek építésére a Szlovák Tudományos Akadémia intézeteinél és a főiskolákon. Nyíltan be kell azonban ismernünk, hogy a szocialista közösség országai keretében megvalósuló tudományos-műszaki együttműködésben vannak még kihasználatlan tartalékaink. Az illetékes munkahelyek közvetlen együttműködésének a fejlesztésével alapvető fordulatot kell elindítani ebben az irányban. A szocialista demokrácia fejlesztésének útján Elvtársak, amikor a vállalati-gazdasági szféra irányításában előforduló fogyatékosságokról beszélünk, nem lennénk objektívek, ha nem mutatnánk rá a központ irányítási munkájában rejlő tartalékokra. Nem véletlen, hogy a CSKP KB 9. ülésén nagyon sürgős feladatként szerepelt a központi irányítási rendszer átalakítása. Ez abból következik, hogy a központ irányítási munkája még mindig nem eléggé hatékony és következetes az újratermelési folyamat intenzifikálásában. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy az irányítási szervek Szlovákiában sem tették meg mindig a szükséges szervezési és tárgyi intézkedéseket a problémák megolTisztelt elvtársak, a CSKP Központi Bizottságának 9. ülése hangsúlyozta, a szociálisgazdasági fejlődés meggyorsításának, a gazdasági mechanizmus és a társadalmi élet átalakításának feltétele a szocialista demokrácia további fejlesztése, a nép kezdeményezésének és aktivitásának kibontakoztatása. „A demokrácia lényege eppen abban rejlik - mondotta nagyon találóan Mihail Gorbacsov - hogy meg kell teremteni a feltételeket az emoerek alkotómunkájához és az önigazgatáshoz'‘. Szlovákiai viszonyok között is majd akkor lesz eredményes és hatékony a demokratizálás folyamata, ha következetesen kihasználjuk a politikai rendszerünk nyújtotta lehetőségeket. Meg kell azonban állapítani, hogy konkrét feltételeink között nem érvényesítjük kellő mértékben azokat az új megközelítéseket, amelyeket demokratikus jellege tesz lehetővé. Ezért, el kell érni, hogy a kommunisták az SZSZK Nemzeti Frontjában, a társadalmi szervezetek szlovákiai központi bizottságaiban betöltött vezető tisztségekben határozottabban és céltudatosabban induljanak ki munkájuk során a CSKP KB Elnökségének a Nemzeti Front aktivizálására vonatkozó dokumentumából. Ennek a követelménynek a jogosságát alátámasztja, hogy a dokumentum jóváhagyásától már több mint fél év telt el, de tartalma nem nyilvánul meg az egyes szervezetek tevékenységében. Napjainkban az SZSZK Nemzeti Frontjának szerveiben és a Nemzeti Frontban egyesült szervezetekben dolgozó kommunisták időszerű feladata, hogy magyarázzák az átalakítás lényegét és céljait, megnyerjék az állampolgárokat és a fiatalokat a forradalmi folyamatban való aktív részvételre. A pompás akciók, a gyakran tettekkel nem alátámasztott kötelezettségvállalások kimutatása, a semmit sem megoldó tanácskozások és gyűlések helyett teret kell teremteni az állampolgárok alkotó, aktív tevékenységéhez. Mindenütt le kell küzdeni a bürokráciát. Valamennyi társadalmi szervezetben, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban és a Szocialista Ifjúsági Szövetségben véget kell vetni az aránytalanul sok jelentés gyakorlatának. Egyes tisztségviselők gyakran bírálják ezt a jelenséget, de fordulat nem következett be Az SZLKP Központi Bizottsága a Szlovák Szakszervezeti Tanácsban és a szakszeivezeti szövetségek szlovákiai bizottságaiban dolgozó kommunistáktól elvárja, hogy az átalakítás folyamatában a szakszervezetek fokozzák részvételüket a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében, és tovább mélyítsék a szakszervezeteken belüli demokráciát. El kell érni, hogy minden munkahelyen jobban megnyilvánuljon a szakszervezeti tagok részvétele az irányításban, jobban befolyásolják a 9. ötéves terv harmadik éve és az egész ötéves terv konkrét feladatainak teljesítését. Erre kell irányítanunk a dolgozók kezdeményezését és a szocialista versenyt. A szakszervezetek figyelmének előterébe kerülnek a szociális kérdések és a dolgozókollektívákban gyakorolt nevelő hatás. Az átalakítás főleg a fiatalok számára ad alkalmat, hogy kellő tapasztalatokat szerezzenek és egyúttal egyedülálló távlatokat állít eléjük. El akarjuk érni, hogy a fiatalok legszélesebb körei részt vegyenek az átalakításban. A Szocialista Ifjúsági Szövetségtől és az összes fiataltól elvárjuk, hogy az eddiginél nagyobb mertékben vegyenek részt a tudományos-műszaki fejlesztésben. Hiszen létérdekeiket fejezi ki és egyúttal az önmegvalósításuk egyik eszköze. Az SZLKP Központi Bizottsága az eddiginél még nagyobb erőfeszítéseket tesz azért, hogy a Nemzeti Front és a társadalmi szervezetek szerveiben több fiatal, nő, más politikai pártok tagja és politikailag nem szervezett állampolgár dolgozzon. Nagyra becsüljük a Szabadság- párt és a Szlovák Megújhodás Pártja tagjainak építómunkáját. A közelmúltban megtartott kongresszusaikon támogatták a CSKP politikáját és azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyek az átalakítás folyamatában társadalmunk előtt állnak. Továbbra is érvényesíteni fogjuk a Nemzeti Front szerveiben folytatott, bevált konzultációkat, tájékoztatásokat, illetve a kétoldalú konzultációkat. A szocialista demokrácia elmélyítésének folyamata megköveteli, hogy jobban használjuk ki a választási rendszerünk nyújtotta lehetőségeket. Ezért az illetékes szerveknek nagyobb teret kell teremteniük a dolgozók politikai aktivitásához a Nemzeti Front jelöltjeinek javasolása és kiválasztása során, szavatolni kell a választók aktív részvételét a választási folyamat valamennyi szakaszában úgy, hogy az a széles körű demokrácia légkörében, az emberek részvételével menjen végbe A nemzeti bizottságokon dolgozó kommunistáktól elvárjuk, hogy elkötelezettebben viszonyuljanak az adott területek átfogó gazdasági és szociális fejlesztése kérdéseinek megoldásához, a gazdasági átalakítással és a társadalmi élet demokratizálásával kapcsolatos feladatokhoz. Megköveteljük, hogy tovább fejlesszék és javítsák a szolgáltatásokat, az áruellátást, a közlekedést, a lakásgazdálkodást, hatékonyabban vegyenek részt a környezet alakításában és védelmében, a közrend védelmében. Az SZLKP Központi Bizottságának szerveiben már nemegyszer mutattunk rá, hogy az alapfokú nemzeti bizottságokat fel kel ruházni azokkal a jogkörökkel, amelyeket a CSKP KB 6 ülése és az SZLKP KB 1982. évi áprilisi ülése határozott meg. Sajnos, ezen a téren megbocsáthatatlan halogatással találkozunk. Tudatosítani kell, hogy az államigazgatás csakis az elfogadott intézkedések következetes érvényesítésével kerülhet közelebb az emberekhez és a nemzeti bizottságok csakis ebben az esetben oldhatják meg jobban az állampolgárok jogos követeléseit. Az SZLKP kongresszusán és más alkalmakból is figyelmeztettünk arra, és most ismét rámutatunk, hogy egyszerűsíteni kell a nemzeti bizottságok kapcsolatát az állampolgárokkal, határozottan küzdeni kell a bürokrácia és a fölösleges adminisztráció ellen. Az elmúlt évben Szlovákiában felülvizsgálták az egyes minisztériumi irányelveket és rendeleteket, amelyek a nemzeti bizottságok munkáját érintik. Ezek egy részét törölték. Ezt csak a folyamat kezdetének tekintjük. Nem szabad megengednünk - és ez a központi szervekben dolgozó kommunisták feladata - hogy megismétlődjön az a helyzet, amikor is a rendeletek számának csökkentése után rövid időn belül számuk újból megnövekedett. Következetesen meg kell oldani az állampolgároknak azokat a jogos követeléseit, észrevételeit és javaslatait, amelyekkel a nemzeti bizottságokhoz fordulnak, ezeket úgy kell intézni, hogy megakadályozzuk a panaszok számának növekedését. A szlovákiai központi szervekben végrehajtandó változásokkal összefüggésben rövid időn belül meg kell oldani viszonyukat a nemzeti bizottságokhoz, amelyekre igényes feladatok várnak a gazdasági szféra szerkezeti átalakításával kapcsolatban. Társadalmunk és társadalmi életünk integrált részét képezik a hívők. A szocialista állam respektálja vallásos világnézetüket és megteremti a feltételeket vallási igényeik kielégítéséhez. Valamennyi egyház hívőinek és a hazafias papoknak a döntő többsége is elismeri ezeket a tényeket. Az állam megbecsüli a papok hazafias cselekedeteit és a hívők részvételét a szocialista állam építésében. Támogatjuk a jó kapcsolatok kialakítását a hívőkkel, továbbra is megteremtjük a feltételeket vallásos életükhöz, de nem engedjük meg, (Folytatás az 5. oldalon) 1988. IV. 1