Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-15 / 88. szám, péntek

Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) vánt szerkezetben és minőségi szín­vonalon, amit meggyőzően bizonyí­tanak a belkereskedelemben, a be­ruházásoknál és a kivitelben tapasz­talható problémák. Az utóbbi idő­szakban újból növekedett a túlmére­tezett készletekben és a befejezet: len építkezésekben lekötött források értéke. Az energiaforrások és az anyagok értékesítésében, valamint a munkatermelékenység növelésé­ben nem értük el az előirányzott ütemet. A hatékonyság egészében véve kedvezőtlen fejlődése oda ve­zetett, hogy Szlovákiában körülbelül 1,0 százalékkal maradtunk el a nemzeti jövedelem tervezett nö­vekményének elérésétől. A hatékonyság alacsony színvo­nala számos vállalatnál fizetési ne­hézségeket okoz. Ez év február vé­gén a vállalatok adóssága 8,3 milli­árd koronára nőtt, ami kedvezőtlenül hat az SZSZK állami költségvetésé­re. Emellett azt is látni kell, hogy egyes vállalatok 1988-ban is szor­galmazzák az állami végrehajtási terv módosítását. Ha figyelembe vennénk a vállalati-gazdasági szféra javaslatait, a nemzeti jövedelem leg­alább 4 milliárd koronával csök­kenne. Ezen az úton nem mehetünk tovább. Ezért helyes, hogy a köz­ponti szervek olyan intézkedéseket tettek, amelyek úgy mozgósítják az SZSZK gazdaságában rejlő forráso­kat és tartalékokat, hogy a kívánt irányokban túlteljesíthessük a terv feladatait, s a lehető legjobb ered­ményt érjük el a nemzeti jövedelem termelésében. Az idei év első negyedévében elért eredmények e feladat realitását bizonyítják. Az ipari termelés évi tervéből 24,8 százalékot teljesítet­tünk, s a bruttó termelés negyedé­ves tervét 101,3 százalékra sikerült teljesíteni. A módosított saját terme­lési érték tervét 101 százalékra telje­sítettük. Az építőipari szervezetek az építőipari alaptevékenység tervét 102,7 százalékra teljesítették. A mezőgazdaságban a vágóálla­tok felvásárlási tervét 9,7, a baromfi­ét 8, a tejét 2,5, a tojás felvásárlási tervét pedig 6,3 százalékkal teljesí­tették túl. Továbbra is egyenlőtlenségek vannak azonban a terv teljesítésé­ben. A termelési, főleg az anyagrá­fordítási költségek csökkentése nem éri el a tervezett ütemet. Ennek arra kell mozgósítania a párt-, az állami, a gazdasági szerveket és szerveze­teket, valamint a dolgozókollektívá­kat, hogy nagyobb mértékben töre­kedjenek a terv minőségi feladatai­nak teljesítésére. Sürgősen ki kell egészíteni a ke­reskedelmi árukészleteket, amelyek állománya az utóbbi években csök­kent, be kell pótolni a lemaradásokat az ipari és az ökológiai építkezések kivitelezésében, továbbá a komplex lakásépítésben. E fogyatékosságok okai számos esetben szubjektív jel­legűek és megkeserítik az emberek életét. Ezek felszámolását nem le­het tovább halogatni. Támogatni kell az emberek aktivi­tásának minden formáját az SZKT kezdeményezésével együtt, amely a költségek csökkentésében, a munkatermelékenység és a ter­mékminőség javításában előirány­zott feladatok túlteljesítésére irányul. Erre a határozott mozgósításra azért van szükség, mert az életszín­vonal tekintetében és a szociális területen nem mondtunk le a CSKP XVII kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kitűzött célokról. Számos intézkedést tettünk a lakos­ság szociális ellátásának javítására. Tartalékok a vállalaton belüli irányítás színvonalában Elvtársak, már a legközelebbi időszakban hozzá kell fognunk az 1989. évi terv intenzív előkészítéséhez, Az a kö­rülmény, hogy az új termelési kapa­citások többségét az ötéves tervidő­szak befejező szakaszában helyez­zük üzembe, s hogy a technológiai berendezések behozatala a deviza- megtérítésü hitelek keretében is erre az időszakra összpontosul, más té­nyezőkkel együtt feljogosít minket arra, hogy az állami és gazdasági szervek és szervezetek számára fel­adatul adjuk a növekedési dinamika meggyorsítását Szlovákia gazdasá­gában, a tervidőszak első éveiben elért fejlődéshez viszonyítva Ennek a feladatnak csak úgy tudunk eleget tenni, ha a gazdaságban következe­tesen a minőségi mutatókat helyez­zük előtérbe. Amint az állami vállalatról szóló törvénytervezetből, valamint más törvényekből kitűnik, lényeges mér­tékben kibővülnek a dolgozókollektí­vák jogai, de felelősségük is megnö­vekszik. A vállalatoknak el is kell adniuk a megtermelt termékeket, s minimális költségekkel kell termel­niük, hogy létrehozhassák saját esz­közeiket a munka javadalmazására és a további fejlődésre, beleértve a szociális fejlesztést és a termelés korszerűsítését. Ilyen igényes felté­telek között egyelőre a kísérletező szervezetek igyekeznek gazdálkod­ni. Tény azonban, hogy közülük több nem csekély nehézségekkel küzd, s nem kifejező mértékű a hozzájárulásuk a hatékonyság nö­veléséhez és a társadalmi szükség­letek fedezéséhez. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szervezetek gazdálkodásá­ban előforduló számos fogyatékos­ság közös nevezője a vállalaton be­lüli irányítás alacsony színvonalá­ban rejlik. Elsősorban a vállalaton belüli önelszámolást kell mélyebben kibontakoztatni és érvényesíteni a műhelyek, a brigádok és az egyes dolgozók szintjén. Ebben az összefüggésben külö­nösen sürgős feladat az, hogy igaz­ságosságot teremtsünk a javadal­mazásban. Ez azt jelenti, hogy bát­rabban kell folytatni a harcot az egyenlősdiség ellen, amely számos emberben mély gyökereket vert. A vállalaton belüli irányítás javítá­sával összefüggő említett és további problémák megoldása a gazdasági növekedésnek olyan jelentős nem beruházási jellegű tényezője, amelyre rendkívüli figyelmet kell for­dítanunk. Már csak azért is, mert ez lényegében nem kerül pénzünkbe, s nagyon gyorsan mozgósítható. Nem tűrhetjük el, hogy egyes dol­gozók a legalapvetőbb kötelessé­geiket sem teljesítik. Nem használ­ják ki a munkaidőt, nem tanúsítanak elegendő kezdeményezést és alko­tókészséget. Az eddigi értékelések azt bizonyítják, hogy a napi munkai­dő-veszteségek az utóbbi tíz év alatt állandóan növekedtek. Ha ezeket az időveszteségeket legalább 1 száza­lékkal mérsékelnénk, úgy az SZSZK iparában és építőiparában mintegy 6800 munkás foglalkoztatásának megfelelő munkaidőalapot hozhat­nánk létre. A vizsgálatok eredményei azt is kimutatták, hogy a munkaidő mű­szakon belüli veszteségei az ipar­ban 15, az építőiparban pedig 20 százalékot érnek el. Ezek a veszte­ségek az SZSZK népgazdaságának csupán ebben a két ágazatában kö­rülbeül 100 ezer munkás munkaidő­alapjának felelnek meg. Ezek a tények arra mutatnak, hogy hatékonyabban kell szilárdítani a technológiai és a munkafegyelmet, jobban kell szervezni a munkát, ha­tározottabban kell büntetni a ha­nyagságot és a kötelességekhez va­ló felelőtlen viszonyulás megnyilvá­nulásait. Határozottan felelősségre kell vonnunk mindenkit, aki az ilyen és a hasonló rendellenességeket eltűri. Hatékonyabb központi irányítással dására. Az SZSZK kormányának és a pártszerveknek számos határoza­tát nem sikerült következetesen megvalósítani. Ebben egyaránt ré­sze van a kormánynak és a további központi szerveknek. Amikor a központ szükséges át­alakításáról beszélünk, ezzel nem akarjuk kétségbe vonni, vagy csök­kenteni a központi szervek és dolgo­zóik hozzájárulását Szlovákia fej­lesztéséhez. Sokan közülük nem csekély igyekezetei és energiát fej­tettek ki, szabad idejüket, sőt egye­sek egészségüket is feláldozták a ki­tűzött feladatok teljesítése érde­kében. Azok a feltételek, amelyek között az előttünk álló időszakban dolgozni fogunk, az SZSZK kormányától megkövetelik, hogy még ésszerűb­ben és még alkotóbb módon járjon el Szlovákia gazdaságának irányítá­sában. E feladat igényességét az is növeli, hogy az irányítási rendszer átalakításával együtt az apparátu­sok létszáma is csökken, ami lehe­tővé teszi a központi apparátus mi­nőségi fejlesztését. Ezekkel a változásokkal arra tö­rekszünk, hogy felszámoljuk a káros reszortizmust a központ munkájá­ban, erősítsük annak funkcionális és komplex jellegét a koncepcionális és programozó tevékenységben, s megszüntessük az adminisztratív- bürokratikus munkamódszereket. Amint azt a CSKP KB 9. ülése hangsúlyozta, a központ új szerve­zeti rendszerének a legközelebbi időszakban végre kell hajtania a ter­melési-műszaki, kutatási-fejlesztési és forgalmazási alapban előirány­zott szervezeti változtatásokat is. Eddigi tapasztalataink szerint az előterjesztett javaslatokhoz gyakran kapcsolódnak helyi és személyi ér­dekek. A javaslatokat érzékenyen kell kezelni, s olyan megoldásokat kell találni, amelyek összhangban vannak az össztársadalmi érde­kekkel. Tudatosítjuk a szervezeti változá­sok komolyságát, az emberekre gyakorolt hatását. A központ, vala­mint a vállalati-gazdasági szféra szervezeti rendszerének átalakítása számos esetben szükségessé teszi a munkabeosztás megváltoztatását, s új szakképzettség elérését követeli meg. Az ebből eredő feladatokért fele­lőssé tesszük az SZSZK kormányát, a minisztériumokat, a vállalatokat, s az illetékes párt- és társadalmi szervezeteknek is figyelmébe ajánl­juk a tennivalókat. E fontos feladat teljesítését úgy kell előkészíteni, hogy elkerüljük az esetleges mél­tánytalanságokat. Rendkívül érzé­keny ügyről van szó, amely számos ember, köztük a bevált káderek ér­dekeivel, távlataival és önrealizálá­sával függ össze. A társadalomnak érdekében áll, hogy az új beosztá­sukban teljes mértékben kihasznál­juk élettapasztalataikat és képessé­geiket. Továbbra is rendkívülufigyelmet fordítunk a nemzetközi szocialista gazdasági integráció fejlesztésére, főleg annak magasabb formáira, amilyenek a vállalatok, az üzemek, a kutatóintézetek, a főiskolák és más szervezetek közvetlen kapcso­latai. E magasabb formák fejlesztésé­ben az is fontos szempont, hogy hatékony eszközként szolgálnak az imperializmus reakciós erői által ki­fejtett gazdasági agresszióval szem­beni védekezéshez, amely a legkor­szerűbb technikára vonatkozó em­bargóban nyilvánul meg. Ez a diszk­rimináció szöges ellentétben áll a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésére irányuló törekvéssel. A szocialista országok azonban ma már hatalmas tudományos potenciállal rendelkez­nek, s kölcsönös együttműködésük­kel sikeresen tudnak védekezni a gazdasági agresszió említett for­májával szemben. Ezt teljes mérték­ben igazolja tudományos munkahe­lyeink együttműködésének a gya­korlata a szocialista országokban, elsősorban a Szovjetunióban tevé­kenykedő partnerekkel. Ebben a vo­natkozásban nagyobb súlyt kell he­lyeznünk a gyártási részlegek építé­sére a Szlovák Tudományos Akadé­mia intézeteinél és a főiskolákon. Nyíltan be kell azonban ismernünk, hogy a szocialista közösség orszá­gai keretében megvalósuló tudomá­nyos-műszaki együttműködésben vannak még kihasználatlan tartalé­kaink. Az illetékes munkahelyek közvetlen együttműködésének a fej­lesztésével alapvető fordulatot kell elindítani ebben az irányban. A szocialista demokrácia fejlesztésének útján Elvtársak, amikor a vállalati-gazdasági szfé­ra irányításában előforduló fogyaté­kosságokról beszélünk, nem len­nénk objektívek, ha nem mutatnánk rá a központ irányítási munkájában rejlő tartalékokra. Nem véletlen, hogy a CSKP KB 9. ülésén nagyon sürgős feladatként szerepelt a központi irányítási rend­szer átalakítása. Ez abból követke­zik, hogy a központ irányítási mun­kája még mindig nem eléggé haté­kony és következetes az újraterme­lési folyamat intenzifikálásában. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy az irányítási szervek Szlová­kiában sem tették meg mindig a szükséges szervezési és tárgyi intézkedéseket a problémák megol­Tisztelt elvtársak, a CSKP Központi Bizottságának 9. ülése hangsúlyozta, a szociális­gazdasági fejlődés meggyorsításá­nak, a gazdasági mechanizmus és a társadalmi élet átalakításának fel­tétele a szocialista demokrácia to­vábbi fejlesztése, a nép kezdemé­nyezésének és aktivitásának kibon­takoztatása. „A demokrácia lényege eppen abban rejlik - mondotta na­gyon találóan Mihail Gorbacsov - hogy meg kell teremteni a feltéte­leket az emoerek alkotómunkájához és az önigazgatáshoz'‘. Szlovákiai viszonyok között is majd akkor lesz eredményes és ha­tékony a demokratizálás folyamata, ha következetesen kihasználjuk a politikai rendszerünk nyújtotta le­hetőségeket. Meg kell azonban álla­pítani, hogy konkrét feltételeink kö­zött nem érvényesítjük kellő mérték­ben azokat az új megközelítéseket, amelyeket demokratikus jellege tesz lehetővé. Ezért, el kell érni, hogy a kommu­nisták az SZSZK Nemzeti Frontjá­ban, a társadalmi szervezetek szlo­vákiai központi bizottságaiban betöl­tött vezető tisztségekben határozot­tabban és céltudatosabban indulja­nak ki munkájuk során a CSKP KB Elnökségének a Nemzeti Front akti­vizálására vonatkozó dokumentu­mából. Ennek a követelménynek a jogosságát alátámasztja, hogy a dokumentum jóváhagyásától már több mint fél év telt el, de tartalma nem nyilvánul meg az egyes szerve­zetek tevékenységében. Napjainkban az SZSZK Nemzeti Frontjának szerveiben és a Nemzeti Frontban egyesült szervezetekben dolgozó kommunisták időszerű fel­adata, hogy magyarázzák az átala­kítás lényegét és céljait, megnyerjék az állampolgárokat és a fiatalokat a forradalmi folyamatban való aktív részvételre. A pompás akciók, a gyakran tettekkel nem alátámasz­tott kötelezettségvállalások kimuta­tása, a semmit sem megoldó ta­nácskozások és gyűlések helyett te­ret kell teremteni az állampolgárok alkotó, aktív tevékenységéhez. Min­denütt le kell küzdeni a bürokráciát. Valamennyi társadalmi szervezet­ben, főleg a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalomban és a Szocialista Ifjúsági Szövetségben véget kell vetni az aránytalanul sok jelentés gyakorlatának. Egyes tisztségvise­lők gyakran bírálják ezt a jelenséget, de fordulat nem következett be Az SZLKP Központi Bizottsága a Szlovák Szakszervezeti Tanács­ban és a szakszeivezeti szövetsé­gek szlovákiai bizottságaiban dolgo­zó kommunistáktól elvárja, hogy az átalakítás folyamatában a szakszer­vezetek fokozzák részvételüket a politika kimunkálásában, megva­lósításában és ellenőrzésében, és tovább mélyítsék a szakszervezete­ken belüli demokráciát. El kell érni, hogy minden munkahelyen jobban megnyilvánuljon a szakszervezeti tagok részvétele az irányításban, jobban befolyásolják a 9. ötéves terv harmadik éve és az egész ötéves terv konkrét feladatainak teljesíté­sét. Erre kell irányítanunk a dolgo­zók kezdeményezését és a szocia­lista versenyt. A szakszervezetek figyelmének előterébe kerülnek a szociális kérdések és a dolgozó­kollektívákban gyakorolt nevelő hatás. Az átalakítás főleg a fiatalok szá­mára ad alkalmat, hogy kellő ta­pasztalatokat szerezzenek és egyúttal egyedülálló távlatokat állít eléjük. El akarjuk érni, hogy a fiata­lok legszélesebb körei részt vegye­nek az átalakításban. A Szocialista Ifjúsági Szövetségtől és az összes fiataltól elvárjuk, hogy az eddiginél nagyobb mertékben vegyenek részt a tudományos-műszaki fejlesztés­ben. Hiszen létérdekeiket fejezi ki és egyúttal az önmegvalósításuk egyik eszköze. Az SZLKP Központi Bizottsága az eddiginél még nagyobb erőfeszíté­seket tesz azért, hogy a Nemzeti Front és a társadalmi szervezetek szerveiben több fiatal, nő, más politi­kai pártok tagja és politikailag nem szervezett állampolgár dolgozzon. Nagyra becsüljük a Szabadság- párt és a Szlovák Megújhodás Pártja tagjainak építómunkáját. A közel­múltban megtartott kongresszusai­kon támogatták a CSKP politikáját és azoknak a feladatoknak a teljesí­tését, amelyek az átalakítás folya­matában társadalmunk előtt állnak. Továbbra is érvényesíteni fogjuk a Nemzeti Front szerveiben folyta­tott, bevált konzultációkat, tájékozta­tásokat, illetve a kétoldalú konzultá­ciókat. A szocialista demokrácia elmélyí­tésének folyamata megköveteli, hogy jobban használjuk ki a válasz­tási rendszerünk nyújtotta lehetősé­geket. Ezért az illetékes szerveknek nagyobb teret kell teremteniük a dol­gozók politikai aktivitásához a Nem­zeti Front jelöltjeinek javasolása és kiválasztása során, szavatolni kell a választók aktív részvételét a vá­lasztási folyamat valamennyi szaka­szában úgy, hogy az a széles körű demokrácia légkörében, az emberek részvételével menjen végbe A nemzeti bizottságokon dolgozó kommunistáktól elvárjuk, hogy elkö­telezettebben viszonyuljanak az adott területek átfogó gazdasági és szociális fejlesztése kérdéseinek megoldásához, a gazdasági átalakí­tással és a társadalmi élet demokra­tizálásával kapcsolatos feladatok­hoz. Megköveteljük, hogy tovább fejlesszék és javítsák a szolgáltatá­sokat, az áruellátást, a közlekedést, a lakásgazdálkodást, hatékonyab­ban vegyenek részt a környezet ala­kításában és védelmében, a köz­rend védelmében. Az SZLKP Központi Bizottságá­nak szerveiben már nemegyszer mutattunk rá, hogy az alapfokú nem­zeti bizottságokat fel kel ruházni azokkal a jogkörökkel, amelyeket a CSKP KB 6 ülése és az SZLKP KB 1982. évi áprilisi ülése határozott meg. Sajnos, ezen a téren megbo­csáthatatlan halogatással találko­zunk. Tudatosítani kell, hogy az ál­lamigazgatás csakis az elfogadott intézkedések következetes érvé­nyesítésével kerülhet közelebb az emberekhez és a nemzeti bizottsá­gok csakis ebben az esetben oldhat­ják meg jobban az állampolgárok jogos követeléseit. Az SZLKP kongresszusán és más alkalmakból is figyelmeztettünk arra, és most ismét rámutatunk, hogy egyszerűsíteni kell a nemzeti bizottságok kapcsolatát az állampol­gárokkal, határozottan küzdeni kell a bürokrácia és a fölösleges admi­nisztráció ellen. Az elmúlt évben Szlovákiában felülvizsgálták az egyes minisztériumi irányelveket és rendeleteket, amelyek a nemzeti bi­zottságok munkáját érintik. Ezek egy részét törölték. Ezt csak a folyamat kezdetének tekintjük. Nem szabad megengednünk - és ez a központi szervekben dolgozó kommunisták feladata - hogy megismétlődjön az a helyzet, amikor is a rendeletek számának csökkentése után rövid időn belül számuk újból megnöveke­dett. Következetesen meg kell oldani az állampolgároknak azokat a jogos követeléseit, észrevételeit és javas­latait, amelyekkel a nemzeti bizott­ságokhoz fordulnak, ezeket úgy kell intézni, hogy megakadályozzuk a panaszok számának növekedését. A szlovákiai központi szervekben végrehajtandó változásokkal össze­függésben rövid időn belül meg kell oldani viszonyukat a nemzeti bizott­ságokhoz, amelyekre igényes fel­adatok várnak a gazdasági szféra szerkezeti átalakításával kapcso­latban. Társadalmunk és társadalmi éle­tünk integrált részét képezik a hívők. A szocialista állam respektálja vallá­sos világnézetüket és megteremti a feltételeket vallási igényeik kielé­gítéséhez. Valamennyi egyház hí­vőinek és a hazafias papoknak a döntő többsége is elismeri ezeket a tényeket. Az állam megbecsüli a papok hazafias cselekedeteit és a hívők részvételét a szocialista ál­lam építésében. Támogatjuk a jó kapcsolatok ki­alakítását a hívőkkel, továbbra is megteremtjük a feltételeket vallásos életükhöz, de nem engedjük meg, (Folytatás az 5. oldalon) 1988. IV. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom