Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-09 / 83. szám, szombat
A CSKP KB Elnökségének beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) átalakítástól, nem veszik figyelembe, hogy hosszú folyamatról van szó, amelynek még csak a kezdetén vagyunk. Másrészt azt kérdezik, hogy a központban csinálnak-e valamit az átalakítás érdekében. Említsük meg legalább röviden azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyek közül többet a jóváhagyott ütemtervnek megfelelően már meg is valósítunk az életben. A CSKP KB Elnöksége és Titkársága valamint a kormány is decembertől minden ülésén foglalkozott a CSKP KB 7. ülése határozatainak megvalósításával. A fő irányvonalak közül egyeseken meggyorsítottuk az átalakítás megvalósítását. Kidolgoztuk és jóváhagytuk a gazdasági mechanizmus komplex átalakításának irányelveit. Jóváhagytuk és a nyilvánosságra hoztuk a vállalati bázis szervezési struktúrája átalakításának, a felszabaduló dolgozók elhelyezésének és anyagi ellátásának alapelveit. A központi bizottság mai ülése megvitatja a központi szervek struktúrájában és tevékenységében javasolt változtatásokat. A központi szervek új, racionálisabb belső elrendezésével és alkalmazottaik számának jelentős csökkentésével számolunk. Emlékeztetnünk kell arra: az intézkedések fő értelme abban rejlik, hogy lényeges változást érjünk el az irányítás valamennyi szintjén a szövetségi kormánytól kezdve, a munka tartalmában, stílusában és módszereiben. A központi irányító szervek megszilárdítása és munkájuk javítása érdekében meggyorsítottuk ezt a lépést. Az irányító- szervek előtt új, felelősségteljes feladatok állnak az új gazdasági mechanizmus fokozatos bevezetésével és az állami vállalatról szóló törvényjavaslat szellemében a termelési-műszaki alapban végrehajtott átalakítással kapcsolatban. Az állami vállalatról szóló törvény már az idén július elsején lép hatályba és nem - ahogy azt eredetileg feltételeztük - 1989. január elsejétől. Fontos intézkedésről van szó, amely nagy kádermozgással és az ezzel kapcsolatos szociális kérdések felmerülésével jár. Az irányító szervek struktúrájában végrehajtott változások következtében olyan helyiségek, épületek szabadulnak fel, amelyeket a CSKP KB Titkárságának határozata értelmében eredeti rendeltetésüknek megfelelően, tehát lakásként vagy pedig szociális, egészségügyi és kulturális célokra kell kihasználni. Jóváhagyták azoknak az intézkedéseknek a programját, amelyek megteremtik a feltételeket a gazdasági mechanizmus átalakításához, és megtárgyalták azon feladatok teljesítésének ütemtervét, amelyeket végre kell hajtani a gazdasági mechanizmus komplex átalakítása irányelveinek megvalósítása és az ehhez szükséges jogi feltételek megteremtése érdekében. Növekszik a párt központi bizottságának a befolyása ezeknek a feladatoknak a megvalósításában. A CSKP KB Titkársága jóváhagyta, hogyan járjanak el a pártszervek és -szervezetek a dolgozókollektívák szocialista önigazgatása, valamint a vállalatok (üzemek) igazgatói választásának kísérleti bevezetése során. Több vállalatnál már választottak igazgatót. Megmutatkozott, hogy ahol jól előkészítették a választásokat, ott a dolgozók nagyobb érdeklődést tanúsítottak az üzemek és a vállalat mai gazdálkodása és távlatai iránt. A törvényhozó szervek bizottságaiban intenzív előkészületek folynak arra, hogy a Szövetségi Gyűlés júniusi ülésén megtárgyalhassa az állami vállalatról, valamint a mező- gazdasági és a nem mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényjavaslatokat. A gazdasági törvény- könyv, a gazdasági döntőbíróságról szóló, valamint a külgazdasági kapcsolatokra vonatkozó törvény módosításának javaslatát megtárgyalja a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége és a Szövetségi Gyűlés is. Meggyorsítottuk a Munka Törvény- könyve módosításának folyamatait, a módosítás alapelveit már nyilvános vitára bocsátották, amely nagy érdeklődést keltett a dolgozók körében. Azzal számolunk, hogy a harmadik negyedévben megtárgyalja a Munka Törvénykönyvének javasolt módosítását a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom konferenciája, majd a Szövetségi Gyűlés és így a módosított törvénykönyv 1989. január elsején érvénybe léphet. Folynak a munkálatok a mező- gazdasági-élelmiszeripari komplexum irányítási rendszerének kidolgozásán. Az új rendszer a jövő év január elsejétől lép érvénybe. Az év elejétől új irányítási rendszert alkalmazunk a közétkeztetésben. Egyes kereskedelmi vállalatoknál kísérletileg bevezették az irányítás új elemeit. Intenzív munkák folynak a nagykereskedelmi és felvásárlási árak komplex átalakításán. Az új árak 1989. január elsejétől lesznek érvényesek. Ez megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az árak jobban fejezzék ki a társadalmilag szükséges ráfordításokat és a termékek használati értékét. A CSKP KB Titkársága ellenőrző funkciójának megfelelően egész sor olyan probléma megoldásával is foglalkozott, amelyek a legtöbb gondot okozzák az embereknek, pedig nagyobb ráfordítások rendkívüli beruházások nélkül is megoldhatók lennének. Intézkedéseket hoztunk, hogy a belpiacon javuljon a textil- és bőráruval való ellátás, javuljon a lakosság ellátása a magánépítkezésekhez szükséges építőanyagokkal és kohászati termékekkel. Növeljük egyes fajta iparcikkek behozatalát, így például a sz í nes televíziókét. Figyelmet ford í - tünk arra is, hogy kiküszöböljük a hiányosságokat az élelmiszerkínálatban, beleértve a cukorbetegeknek gyártott élelmiszereket is. Intézkedéseket hozunk az egészségügy anyagi-műszaki ellátásának javítására, főleg ami a gyógyszereket és kötszereket, valamint a mentőautók állományának bővítését és javítását illeti. Rövid időn belül bővítjük az egyszer használatos injekciós fecskendők gyártását, hogy teljes mértékben ki tudjuk elégíteni a szükségletet. Döntés született a szociális gondozás javításáról, a tartós betegek, valamint a mozgássérült és szellemi fogyatékos egyének ápolására alkalmas intézmények építésének meggyorsítására. A lakásalap racionális kihasználása érdekében, főleg Prágában, bevezetik a lakások nyilvántartásának hatékony rendszerét, s ezzel megakadályozzák, a törvényellenes lakásmanipulációkat, amit a lakosság jogosan követel. Döntés született, hogy leegyszerűsítjük az állampolgárok kapcsolatát az egyes hivatalokkal. Egyes esetekben az állampolgárok becsületbeli nyilatkozata helyettesíti majd az eddig megkövetelt okmányokat, mint például az erkölcsi bizonyítványt, a különféle orvosi igazolásokat, vagy például annak igazolását, hogy az állampolgárnak nincsen szene. Nem kell majd ismételten igazolni a személyi igazolványban megtalálható adatokat. Egyszerűbb lesz az engedélyezési folyamat a családi házak építésénél és más egyéni építkezéseknél. Bevezetik, hogy az egyes autószervizek szavatolni fogják a javított és ellenőrzött gépjárművek műszaki állapotát és ilyen esetekben nem lesznek kötelezőek a Belügyminisztérium szervei által végrehajtott műszaki ellenőrzések. Ezek az első lépések az emberek által jogosan bírált fogyatékosságok és a bürokrácia megszüntetésében. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége, majd a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságainak együttes ülése, a Nemzeti Front járási és kerületi bizottságai titkárainak országos tanácskozása megvitatta a Nemzeti Front és a nemzeti bizottságok aktivizálására vonatkozó intézkedéseket. Az elmondottak és annak alapján, amit a normaképzés és a szervezés területén, valamint az egyes problémák megoldásában eddig megvalósítottunk, nyilvánvaló, hogy felelősségteljesen viszonyulunk az átalakításhoz és nem halogatjuk a dolgokat. Az előttünk álló időszak bonyolultságát az határozza meg, hogy sok területen a régi elavult mechanizmusok már nem töltik be szerepüket és az újakat csak most kezdik alkalmazni, miközben nem egy esetben a maradiság megnyilvánulásaiba, a régi hozzáállásokba ütközünk. Nem szabad megtűrni, hogy ebben a helyzetben gyengüljön az irányítómunka. Ez az egész párttól, mindenekelőtt a központi bizottságtól, a kormányokban és a Nemzeti Frontban dolgozó kommunistáktól, a vállalatok vezetőitől megköveteli, hogy következetesen és átgondoltan járjanak el, eleget tegyenek az átalakítás követelményeinek és teljesítsék a 8. ötéves tervidőszak előttünk álló éveinek feladatait. II. Helyesen érvényesítsük a párt vezető szerepét Elvtársak, amikor ma figyelmünket a pártmunka kulcsfontosságú kérdéseire összpontosítjuk, ismételten emlékeztetnünk kell arra, miben rejlik intézkedéseink lényege, alapvető értelme. Abból indulunk ki, hogy a társadalom fejlődésében csak úgy érhetünk el új minőségi színvonalat, ha a szocialista demokrácia elmélyítése a gazdaság alapvető reformjára fog támaszkodni, s ha egyúttal a gazdaság is érezni fogja a demokratizálás ösztönző hatását. Erőt kell merítenünk a felelős gazdákként termelő dolgozók saját érdekeiből, a munka legjobb eredményeihez fűződő kollektív és személyi érdekeltségükből. Ez az irányvonal a vállalati szféra önállóságának, jogkörének és felelősségének erősítéséhez, az önigazgatás bevezetéséhez vezet. Ennek elválaszthatatlan részét képezi az állami szervek, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Fronthoz tartozó szervezetek önállóságának, kezdeményezésének és felelősségének növelése. Nem bízhatunk az adminisztratív direktívák és utasítások erejében, hanem csak a további társadalmi fejlődés céljainak teljesítése iránti aktív és alkotó viszonyulásban, amely a politika nyíltságából, az építő kritikából és önkritikából, a nyilvánosság széles körű tájékoztatásából és az ellenőrzésből indul ki. Ebből a szempontból elsősorban azt kell látnunk, hogy a gyorsítás, az átalakítás és a demokratizálás irányvonala nem jelentheti csupán a felhalmozódott problémák és fogyatékosságok kijavítását, vagy valamilyen részintézkedéseket az ex- tenzív fejlesztés eddigi útjának kijavításában. Alapvető forradalmi változásról van szó, amely lehetővé teszi az intenzív fejlesztést, szervesen összekapcsolja a szocializmust a tudományos-technikai forradalommal, s a nép érdekében, a szocializmus nemzetközi méretű vonzerejének szilárdítása mellett, a szocialista társadalom minőségileg új helyzetének kialakításához vezet. Ennek meghatározóvá kell válnia minden pártszerv és pártszervezet, minden kommunista gondolkozásában és viselkedésében. Késedelem nélkül mozgásba kell hozni a társadalom minden erejét, fel kell szabadítani a dolgozók, a munkásosztály, a szövetkezeti földművesek, a tudományos, a műszaki és a humán értelmiség kezdeményezésének és aktivitásának minden forrását. Ezt a követelményt azért is hangsúlyozni kell, mert számos helyen még nem szűnt meg az „átalakításra való várás“ állapota. Az olyan nézetek, hogy az átalakítás „felülről jövő reform", s hogy ezt bizonyos időhöz kötve egyszerűen csak „kihirdetik“, s ezzel minden megoldódik, tanácstalansághoz és passzivitáshoz vezető, veszélyes illúziókat jelentenek. Másoktól sokan megkövetelik, de saját maguk nem gondolkoznak azon, hogy miként viszonyulnak munkafeladataik és pártkötelességeik teljesítéséhez. Az átalakítás kivétel nélkül mindenkire vonatkozik, s csak a dolgozók közös igyekezetének az eredményeként valósulhat meg. Ez új igényeket támaszt a párt vezető szerepének érvényesítésével, a pártmunka stílusával és módszereivel szemben. A szocialista társadalomban, amely tudományos világnézet s a dolgozók öntudatos alkotó tevékenysége alapján jön létre és fejlődik, nem kerülhet sor a kommunista párt vezető szerepének gyengítésére. Éppen ellenkezőleg, vezető szerepének tovább kell növekednie. A mai ülésen figyelmünket elsősorban a pártmunka átalakításának azon kérdéseire akarjuk összpontosítani, amelyeket különösen időszerűeknek tartunk, s amelyeknek a vezető szerep elmélyítése és további eljárásunk szempontjából kulcsfontosságú jelentősége van. Ebből a szempontból elsősorban arról van szó, hogy ha sikeresen akarjuk végrehajtani a szocialista társadalom forradalmi átalakítását, a pártnak szilárdítania kell a munkás- osztályhoz és a többi dolgozóhoz fűződő kapcsolatait. Ez azt jelenti, hogy a párt szerveinek és szervezeteinek minden tevékenységében határozott fordulatot kell elérni az emberek között végzett széles körű és hatékony politikai-szervező; tömegpolitikai és eszmei-nevelő munka területén. Nem feledkezhetünk meg róla, hogy pártunk és társadalmunk az elmúlt négy évtized alatt nemcsak gyors fejlődésen ment át és kifejező sikereket ért el, hanem olyan fordulatok is voltak ebben a fejlődésben, amelyek bizonyos vonatkozásokban kétségbe vontak egyes értékeket, s csökkentették az irányítási központok képességeibe vetett hitet. Ennek a következményeivel napjainkban is találkozunk. A dolgozóknak a párt iránti bizalma és annak vezető szerepe csak akkor fog növekedni, ha a párt érvényesíteni fogja a marxista-leninista igazság erejét az objektív valósággal való konfrontációban. A tényleges helyzet szépítgetése és az adminisztratív irányítási módszerek, amelyekkel gyakran helyettesítik a politikai munkát, komoly akadályt jelentenek a pártnak a dolgozókra gyakorolt hatásában. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg róla, hogy a pártnak a munkásosztállyal és a többi dolgozóval kialakított szoros kapcsolata csak akkor jöhet létre, ha az emberek meggyőződnek róla, hogy mindazt, amit elhatározunk és amiről beszélünk, velük együtt meg is tudjuk valósítani. A párt fő feladata az, hogy világosan megfogalmazott politikai programmal gyakoroljon irányító hatást a társadalmi viszonyokra és a társadalom egész életére. Arra van szükség, hogy ennek a politikai programnak megfeleljenek a pártmunka módszerei, a párt politikai szervező, káderügyi és ideológiai tevékenysége, valamint az, hogy képes legyen az előirányzott program megvalósítására. A pártnak a politikai rendszerben kifejtett munkája során azzal is törődnie kell, hogy az állami és a gazdasági szervek ne rejtőzzenek a párt mögé, ha nem teljesítik a feladataikat, s ha népszerűtlen intézkedéseket kell hozniuk. Ugyanakkor az is érvényes, hogy a párt nem formálhat jogot az ilyen szervek helyetti döntésekre, a reájuk háruló feladatok teljesítésénél. Ez a nemzeti bizottságokhoz és a társadalmi szervezetekhez fűződő kapcsolatokra is érvényes. Figyelembe véve az eddig megszokott gyakorlatot, a kölcsönös viszonyok, a feladatok és a felelősség meghatározása nem lesz egyszerű. Habár a pártpolitika és az állami politika céljai azonosak, e célok végrehajtásához megkülönböztetett módon kell viszonyulni. Ezért el kell érnünk, hogy a párt ne legyen túlterhelve olyan ügyek intézésével, amelyek az irányítási struktúra más láncszemeinek a hatáskörébe tartoznak, a központi szervektől kezdve egészen a legalacsonyabb fokozatokig. A pártszerveknek és apparátusaiknak tudatosítaniuk kell, hogy amikor magukra vállalják az állami és a gazdasági szervek helyettesítését, ezzel saját pótolhatatlan tevékenységüket, politikai, ideológiai, szervező és káderügyi munkájukat, s végső soron a párt vezető szerepét gyengítik. Ezzel szemben az állami és a gazdasági szervek képviselői sem feledkezhetnek meg arról, hogy teljes felelősséget viselnek saját tevékenységükért, s hogy kötelesek arról számot adni az illetékes kollektíváknak és felettes szerveknek. Minden helyettesítés az alibizmus növeléséhez vezet, elnyomja a kezdeményezést, gyengíti a felelősség- érzetet, s ezen túlmenően a dolgozóknak a különböző rendetlenségekre, hibákra és fogyatékosságokra vonatkozó bírálata a valódi vétkesek helyett a párt ellen fordul. A párt tekintélyének az is árt, ha közömbösen viszonyulunk a gazdasági szervekben és más területeken dolgozó kommunisták tevékenységéhez, ha elnézzük a munkájukban megnyilvánuló fogyatékosságokat. Az állami, a gazdasági, valamint a társadalmi szervek és szervezetek tevékenységének helyettesítése az irányítás - adminisztratív és direktív módszereiben gyökerezik, amit most akarunk felszámolni. Nem téveszthetjük szem elől azt sem, hogy az állami, a gazdasági és a társadalmi irányítás egész tengelyében a központi szervektől kezdve, gyakran fordultak elő komoly gyengeségek és fogyatékosságok, aminek következtében a párt szervei és szervezetei a problémák megoldására törekedve magukra vállalták azt is, amiért valaki más volt közvetlenül felelős. Az elfogadott intézkedések végrehajtásában a párt irányvonalához viszonyítva késlekedés nyilvánult meg, s ezért a párt szerveinek és szervezeteinek sok esetben objektív okokból is vállalniuk kellett az ilyen munkastílust. Ebben a vonatkozásban a párt központi bizottságán is éreznünk kell a felelősség reánk háruló részét. Ezt érezniük kell a kormányokban, a minisztériumokban és az irányítás további szerveiben dolgozó kommunistáknak is. A helyettesítéssel szemben folytatott harc azonban semmi esetben sem jelentheti a párt befolyásának a gyengítését a társadalom ügyeire a kerületekben, a járásokon, az üzemekben és helyi viszonylatban. Arról pedig szó sem lehet, hogy a pártmunka csak a népművelési tevékenységre korlátozódjék. A párt feladata elsősorban az, hogy politikailag vezesse az embereket, a kádereket, ösztönözze és támogassa alkotó és felelősségteljes tevékenységüket. A politikai vezetés nem valamiféle bizonytalan fogalom, hanem konkrét tartalma van, amelyben különösen fontos, hogy a párt és a pártszervek törődjenek az önállóság és a felelősség erősítésével minden állami és gazdasági szerv munkájában, s hogy egyúttal állandóan ellenőrizzék és bírálóan értékeljék, hogy ezek a szervek miként teljesítik a párt programjában meghatározott célokat, hogy helyes módszerekkel dolgoznak-e, s hogy tevékenységük és eredményeik milyen mértékbe,n szolgálják a társadalom és a dolgozók érdekeit. A központi bizottságnak és szerveinek ilyen irányokban sokkal nagyobb igényeket és követelményeket kell támasztaniuk a kormányokban, a minisztériumokban dolgozó kommunisták, valamint a további központi szervekben és intézményekben dolgozó felelős vezetők munkájával szemben. Hasonló szellemben kell eljárni a kerületi, a járási, az üzemi és a helyi pártbizottságok, valamint a pártalapszervezetek szintjén. Az átalakítás feladatait csak úgy tudjuk sikeresen végrehajtani, ha következetesen, - céltudatosan és hatékonyan fogjuk ellenőrizni, hogy az egyes kommunisták az állami, a gazdasági és a társadalmi szervekben hogyan teljesítik a feladataikat, hogy a párt vezető káderei és a párt egyes tagjai miként valósítják meg a CSKP politikáját a társadalom életének egyes területein. A párt vezető szerepének érvényesítésével szemben, valamint a társadalom magasabb színvonalú politikai vezetésével szemben támasztott követelmények kifejező mértékben előtérbe hozzák a párt ideológiai munkájának a jelentőségét. Ezzel a munkával a CSKP KB egyik különálló ülésén akarunk foglalkozni. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy legalább röviden már ma is rámutassunk egyes sürgős feladatokra az ideológiai munka területén. Azok a változások, amelyek a gazdasági és a politikai életben mennek végbe, közvetlenül vonat- (Folytatás a 3. oldalon) ÚJ SZÚ 1988. IV. 9.
