Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-08 / 82. szám, péntek

Kapcsolataink állandóan bővülnek és magasabb minőségi szintet érnek el Szovjet - amerikai kísérlet a nevadai nukleáris lőtéren (Folytatás az 1. oldalról) mélyítéséért, az egyes tagországok gazdasági törvényszerűségeinek és pecifikumainak következetes tiszte­letben tartásáért. Fontosnak nevez­ték a KGST struktúrája és mechaniz­musa átalakításának meggyorsí­tását. Véleményt cseréltek a jelenlegi nemzetközi helyzetről is. Értékelték a világban tapasztalható kedvező változásokat, a kelet-nyugati párbe­széd bővülését, az egyetemes prob­lémák megoldását célzó erőfeszíté­sek növekedését. Rámutattak, hogy másrészt viszont megmaradtak a veszélyes feszültséggócok, folyta­tódik a fegyverkezési verseny. Ezzel kapcsolatban mindketten aláhúzták: elkerülhetetlenül szükséges a világ haladó erőinek mozgósítása a béke megőrzéséért, a háború, főleg a nukleáris háború elhárításáért ví­vott küzdelemre. Csehszlovákia és Magyarország azért nagy jelentősé­get tulajdonít a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról kötött szovjet-amerikai szerződésnek, amely utat nyit a fegyverkezés meg­állítása és a további leszerelési lé­pések előtt A hadászati támadó­fegyverek 50 százalékos csökkenté­séről készülő szovjet-amerikai meg­állapodás megkötése történelmi lé­pés lenne a nukleáris veszély lénye­ges enyhítése felé, az olyan reális, széles körű leszerelési folyamat kezdete volna, amelynek keretében további szerződéseket lehetne kötni azokon aterületeken, amelyek komo­lyan fenyegetik a békét. A CSKP és az MSZMP vezetői kiemelték a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete által elfogadott, az európai békéről és biztonságról szóló doku- montumnak a jelentőségét Hangsú­lyozták, nagymértékben hozzájárul­na az európai biztonsághoz a vegyi és atomfegyverektől mentes övezet, továbbá a bizalmi, együttműködési és jószomszédi övezet létrehozása, valamint az atomfegyverekkel nem rendelkező államok együttműködé­se csakúgy, mint a szocialista orszá­gok egyéb javaslatainak a megvaló­sítása. Kádár János tegnap ebédet adott Miloš Jakeš tiszteletére. Jelen voltak az MSZMP KB Politikai Bizottságá­nak tagjai és póttagjai, a KB titkárai és más magyar vezetők. Csehszlo­vák részről Jakeš elvtárs kíséreté­nek tagjai vettek részt a díszebéden. Miloš Jakeš baráti munkalátoga­tásának programja a délutáni órák­ban városnézéssel folytatódott. A CSKP KB főtitkára Iványi Pál, a fővárosi tanács elnöke kíséreté­ben megtekintette Budapest néhány nevezetességét. Élénken érdeklő­dött a város történelme, jelene és fejlesztésének távlatai iránt. Rövid sétát tett a Duna-korzón, ahol a bu­dapestiek szívélyesen üdvözölték a csehszlovák vezetőt. Ezután meg­tekintette a várnegyedet. Miloš Jakeš és Kádár János meg­beszélései a kora esti órákban értek véget. A két párt vezetője nagyra értékelte, hogy a baráti munkaláto­gatás szívélyes és elvtársi légkör­ben zajlott le. Baráti munkalátogatását befejez­ve Miloš Jakeš hazautazott Buda­pestről. A Ferihegyi repülőtéren Ká­dár János búcsúztatta. Jelen volt a két ország nagykövete, valamint más hivatalos személyiségek. A két főtitkár tárgyalásairól közös közleményt adtak ki. xxx Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára csütörtökön este tért vissza Prágába magyarországi baráti munkalátoga­tásáról. A Ruzynéi repülőtéren Jakeš elv­társ fogadására megjelent Vasil Bi- lak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagja, a KB titkára, Jaroslav Molek, a CSKP KB osztályvezetője és Vratislav Vajnar szövetségi bel­ügyminiszter. Jelen volt Hanko Já­nos, Magyarország prágai ideigle­nes ügyvivője is. Közös közlemény Miloš Jakeš és Kádár János baráti munkatalálkozójáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Miloš Jakeš, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára 1988. április 7-én baráti munkalá­togatást tett a Magyar Népköztár­saságban. Az őszinte, baráti légkörű meg­beszéléseken a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egy­mást az országaikban folyó szo­cialista építőmunka napirenden levő feladatairól, a gazdasági re­form és a politikai intézményrend­szer korszerűsítésének követke­zetes kibontakoztatásáról. Véle­ménycserét folytattak a nemzet­közi helyzet, valamint a kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről. Megvitatták a két párt, a két ország együttmű­ködésének helyzetét és a kapcso­latok fejlesztésének lehetőségeit. A CSKP KB főtitkára és az MSZMP főtitkára megállapította, hogy a nemzetközi helyzetben kedvező változások tapasztalha­tók. Erősödött és tartalmasabbá vált a kelet-nyugati párbeszéd, növekszik az egyetemes problé­mák közös megoldására irányuló készség. Ez a kedvező folyamat ugyanakkor bonyolult és ellent­mondásos. Folytatódik a fegyver­kezési hajsza és a világ különbö­ző térségeiben továbbra is ko­moly válsággócok léteznek. Hangsúlyozták, hogy a leszerelés folyamatának elmélyítése, a nuk­leáris fegyverektől és az erőszak­tól mentes világ kialakítása érde­kében mozgósítani kell valameny- nyi ország, nemzet demokratikus és békeszerető erőit. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt nagy jelentőségűnek tartja a Szovjetunió és az Ameri­kai Egyesült Államok között a kö­zepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződést, amely utat nyithat a további fegyverkorlátozásnak és leszerelésnek. A tényleges nukleáris leszerelés felé vezető úton történelmi jelentőségű lenne a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok megállapodása a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről. A két párt vezetői aláhúzták a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének dokumen­tumaiban foglalt javaslatok fon­tosságát a béke és az európai együttmüködés ügyében. Hang­súlyozták, hogy az európai biz­tonság megszilárdítását segítené a közép-európai vegyi- és atom­fegyver-mentes folyosó, a biza­lom, a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés övezetének létrehozása, az atomfegyverekkel nem rendelkező országok együtt­működésének kialakítása, vala­mint a szocialista országok más javaslatainak megvalósítása. A két főtitkár értékelte a helsinki folyamat eredményeit. Kifejezték országaik készségét, hogy to­vábbra is hozzájárulnak e folya­mat továbbfejlesztéséhez, a jó­szomszédi viszony, a bizalom, a békés egymás mellett élés és a kölcsönös megértés kialakítá­sához Európában. Támogatásuk­ról biztosították az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezleten részt vevő államok bécsi utótalálkozójának tartalmas, ki­egyensúlyozott, záródokumen­tummal történő befejezését, amely hozzájárulna az összeuró­pai folyamat elmélyítéséhez, poli­tikai, katonai, gazdasági és huma­nitárius téren egyaránt. Egyetértettek abban, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a pártok önál­lósága, a kölcsönös bizalom és a szolidaritás alapján következe­tesen, elvszerüen fellép a békéért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért és a népek barátságá­ért. A világ baloldali pártjai és mozgalmai képviselőinek moszk­vai találkozója jelentős ösztön­zést adott az aktív, felelős véle­ménycserének és új megközelí­tést jelent a kommunista és mun­kásmozgalomban. Miloš Jakeš és Kádár János megelégedéssel állapította meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a marxizmus-leninizmus és az in­ternacionalizmus elvei alapján, az MNK és a CSSZSZK közötti barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés­nek megfelelően fejlődnek. A sok­rétű, egyre mélyülő együttmükö­dés jól szolgálja a két országban folyó szocialista építést. Rámutat­tak arra is, hogy a csehszlovák -magyar együttmüködésben je­lentős tartalékok rejlenek, ame­lyek kiaknázása érdekében összehangolt és hatékony intéz­kedésekre van szükség. Hangsú­lyozták, hogy a két ország 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési programjának végrehajtá­sa során fokozott figyelmet kell fordítani a korszerű együttműkö­dési formák minél szélesebb körű alkalmazására, a két ország kö­zötti munkamegosztás további el­mélyítésére. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű a termelési kooperáció és a szakosítás fej­lesztése, elsősorban a személy­gépkocsi-gyártásban, az elektro­technikai-elektronikai ágazatban, a vegyiparban, valamint más terü­leteken. A tudomány és a techni­ka eredményeinek szélesebb fel- használásával, közös vállalatok alapításával és a gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsola­tai bővítésével hatékonyabban kell elősegíteni a termelési együttműködés fejlesztését. A két főtitkár állást foglalt a KGST-együttmüködés tovább­fejlesztése mellett, különös te­kintettel az objektív gazdasági törvényszerűségek következetes érvényesítésére, a tagállamok sa­játosságaira. Szorgalmazták a KGST szervezetének és mecha­nizmusának átalakítását szolgáló gyakorlati lépések meggyorsí­tását. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megelégedéssel nyugtázta, hogy a csehszlovák -magyar kulturális, tudományos, oktatási és egészségügyi kapcso­latok fejlődése jól szolgálja a két ország népeinek közeledését. Ki­emelték a társadalmi és tömeg­szervezetek együttműködésének, a két baráti ország közötti lakos­sági kapcsolatok más formái - beleértve a turizmus - fejleszté­sének jelentőségét. Hangsúlyozták, nagy jelentő­séget tulajdonítanak a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban és a Magyar Népköztársaságban élő nemzetiségek helyzetének, a sokoldalú fejlődésükhöz szük­séges feltételek biztosításának, beleértve az anyanyelvi oktatást és nevelést. Aláhúzták, hogy a nemzetiségi kérdésnek a mar- xizmus-leninizmus elvei alapján történő kezelése Csehszlovákiá­ban és Magyarországon a két nép közötti barátság erősítésének fontos eleme és ez hozzájárul a szocializmus tekintélyének nö­veléséhez, az európai együttmü­ködés és bizalom erősítéséhez. A két fél a jövőben is arra törek­szik, hogy a nemzetiségek orszá­guk hű állampolgáraiként, a szo­cializmus talaján, eredményesen segítsék az együttműködést, a jó­szomszédi viszony fejlesztését. Miloš Jakeš és Kádár János baráti munkatalálkozója szívé­lyes, elvtársi légkörben, a megvi­tatott kérdésekben megnyilvánu­ló nézetazonosság jegyében zaj­lott le. A találkozó hozzájárult a CSKP és az MSZMP, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság hagyo­mányos barátságának és együtt­működésének további elmélyíté­séhez. Miloš Jakeš a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba teendő baráti látogatásra hívta meg Ká­dár Jánost, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. (ČSTK) - Szerdán érkezett meg Nevadába a szovjet és amerikai tu­dósok egy csoportja, amely közös kísérletet hajt végre azzal a céllal, hogy felmérjék, milyen lehetőségek vannak a nukleáris robbantások ellenőrzésére. A kísérletet az ameri­kai természetvédelmi tanács és a Szovjetunió Tudományos Akadé­miája szervezte meg. Hasonló ak­cióra, amelyen ugyancsak szovjet és amerikai szakértők vettek részt, tavaly került sor Kazahsztánban, Szemipalatyinszk térségében. Az akkori kísérlet bizonyította, az USA és a Szovjetunió már most is rendel­kezik olyan hatékony műszerekkel, amelyek a leggyengébb nukleáris robbantásokat is észlelik. A mostani kísérletet 50 méter mé­lyen a föld alatt hajtják végre, két robbantást végeznek, az első tíz, a második pedig 15 tonna TNT erős­ségű lesz. Thomas Cochran, a kör­nyezetvédelmi tanács vezető mun­katársa úgy nyilatkozott, a kísérlet lehetővé teszi, hogy elemezzék a szeizmikus hullámok terjedesét, összehasonlíthassák a most nyert adatokat a szemipalatyinszki kísér­letek eredményeivel, s úgyszintén összevethetik a szovjet és az ameri­kai mérőberendezések működését is. „Azt szeretnénk, hogy a kísérlet újabb bizonyítékokat hozzon arról, hogy az atomfegyver-kísérletek ál­talános és teljes betiltásáról szóló lehetséges megállapodás ellenőrzé­se megvalósítható“ - mondta az amerikai tudós. Dúl a háború az iraki - iráni fronton Az ENSZ-főtitkár újabb konzultációi (ČSTK) - Irak szerdán négy raké­tatámadást intézett Teherán ellen és az iraki vadászgépek nyolc iráni vá­rost bombáztak - jelentette az INA iraki hírügynökség. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelen­tése szerint a támadás során tizen­hat polgári személy életét vesztette és további negyven személy bele­halt a bombaszilánkok által szerzett sérülésekbe. Irán válaszul két raké­tatámadást intézett a bagdadi kato­nai célpontok ellen és tűz alá vette az iraki határvárosokat. Ezzel ellentétben az INA azt kö­zölte, hogy az iráni repülőgépek a Szulejmania tartományban lévő halkiri futballstadiont bombázták, öt iskoláskorú gyerek életét vesztette és további 35 személy megsebesült. Az ÍRNA hírügynökség további je­lentései szerint az iraki légierő a Darbandihan tónál bombázta az el­lenséges csapatok állásait, xxx Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára szerdán New York­ban találkozott Larindzsani iráni külügyminiszter-helyettessel. Ezzel megkezdődött az iraki-iráni konflik­tus békés rendezéséről szóló tár­gyalás-sorozat újabb fordulója. További túszokat engedtek szabadon a kuvaiti Boeing elrablói (ČSTK) - Iránban csütörtökre virradó éjszaka újabb 32 túszt engedtek szaba­don a Mashad város repülőterén veszteg­lő Boeing 747 típusú kuvaiti utasszállító gép elrablói. Előzőleg 24 nőt engedtek el. A légikalózok bejelentették, hogy a fedél­zeten maradt 55 túszt „politikai fogoly­nak" tekintik. A hírügynökségi jelentések szerint szabadon engedték a brit utasokat, de a gép fedélzetén maradt az összes kuvaiti állampolgár. A géprablók azzal fenyegetőznek, hogy túszaiknak bántódásuk esik, ha a kuvaiti hatóságok nem teljesítik követe­léseiket, vagyis ha nem engedik szaba­don a Kuvaitban fogva tartott 17 arab terroristát. Közölték továbbá azt is, hogy az első áldozatok között lesz a kuvaiti uralkodó családjának három tagja. A kuvaiti kormány szerdán küldöttsé­get menesztett Iránba a túszmentés ki­eszközlésére. Tegnap délután, az újabb ultimátum lejárta után a géprablók, látva, hogy az iráni rendőrök körülveszik a repü­lőgépet, figyelmeztető lövéseket adtak le Továbbra is ragaszkodnak a Kuvaitban bebörtönzött társaik kiszabadításához. Az iráni hatóságok engedélyezték az elrabolt gép feltöltését üzemanyaggal A légikalózok emellett követelik a kifutó­pályán elhelyezett akadályok eltávolítá­sát. Előzőleg azzal fenyegetőztek, hogy az üzemanyaghiány és az akadályok elle­nére felszállnak a géppel. A Boeing piló­tája közölte az irányítótoronnyal, azzal fenyegették meg, hogy megölik, ha nem lesz hajlandó startolni. Miloš Jakeš nyilatkozata újságíróknak (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára budapesti tárgyalásait befejezve újságírók kérdéseire válaszolt. Egyebek között nagyra értékelte a csehszlovák-magyar gazdasági együttmüködést, s hangsúlyozta, a két országban folyó gazdasági reform megteremti a feltételeket a kapcsolatok további elmélyítésé­hez. A jelenlegi időszakban a ha­gyományos árucseréről át kell térni az együttmüködés korszerűbb for­máira, vagyis a szakosításra, a kooperációra, a közös vállalatok ala­kítására, a közvetlen kapcsolatokra - mondotta Miloš Jakeš, és hozzá­fűzte, a két ország főleg a gépkocsi­iparban, ezen belül a személygép­kocsi-gyártásban, továbbá az elekt­ronika, a biotechnológia, a mező- gazdaság, tudomány és a technika területén, az atomerőmüvek építése során kíván együttműködni. A tárgyalásokon véleménycserét folytattunk a közös beruházások le­hetőségeiről és a KGST-n belüli kapcsolatokról is. Véleményünk megegyezett abban, hogy a szerve­zetben fel kell számolni valamennyi fékező mechanizmust, teret kell biz­tosítani a közvetlen együttmüködés számára és egységesíteni kell az árpolitikát. A magyar rádiónak a CSKP KB előkészületben levő 9. ülésével és a gazdasági mechanizmus átalakí­tásának menetével kapcsolatos kér­désére válaszolva Miloš Jakeš töb­bek között rámutatott, Csehszlová­kia jelenleg a konkrét megvalósítás szakaszában van. A központi bizott­sági ülés a központi irányító szervek szerkezetének megváltoztatásával, tevékenységük egyszerűsítésével, az egyes minisztériumok munkastí­lusának módosításával fog foglal­kozni. A vállalatokat az új törvény értelmében úgy fogjuk átalakítani, hogy az új rendszer teljes mérték­ben 1990-től érvénybe lépjen. Ez azonban számos további fontos lé­pést követel meg, például a nagyke­reskedelmi árak módosítását. A KB- ülés a pártmunka átalakításával fog elsősorban foglalkozni, azzal a cél­lal, hogy a gazdasági reformfolya­mat és a társadalom demokratizálá­sa irányításában fokozódjon a CSKP akcióképessége. Ehhez a pártmunka stílusában, módszerei­ben és formáiban számos változás­ra van szükség, s ugyanez érvényes a káderpolitikára. A Csehszlovák Sajtóirodának a két ország külpolitikai aktivitására vonatkozó kérdésére válaszolva Mi­loš Jakeš rámutatott, Csehszlovákia és Magyarország azonosan értékeli a nemzetközi helyzetet. A Szovjet­unió által követett békepolitikát a Varsói Szerződés valamennyi tag­állama a magáévé tette. Teljes mér­tékben támogatjuk annak megvaló­sítását és ezért saját lépéseket is teszünk. Magyarország, Finnország és Olaszország az atomfegyverek­kel nem rendelkező államok együtt­működésével kapcsolatos kezde­ményezéssel állt elő. Csehszlovákia indítványozta, hogy a Varsói Szer­ződés és a NATO érintkezési vonala mentén hozzák létre a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetét. E javaslatok értelme, hogy támogassuk a legfőbb célt - a nemzetközi helyzet javítását, az atomháborús veszély és általá­ban a háborús konfliktus elhárítását. Továbbra is aktív részesei kívánunk lenni ennek a folyamatnak - mon­dotta végezetül Miloš Jakeš.

Next

/
Oldalképek
Tartalom