Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-28 / 99. szám, csütörtök

VIGYÁZ UTASAIRA- Tizenhét éves voltam, amikor községünkben gépjármű-vezetői tanfolyamot rendeztek. Gyerekko­rom óta vonzott a motor, így tehát mindent elkövettem, hogy korked­vezménnyel felvegyenek - eleveníti fel emlékeit az alsószeli (Dolné Sa- liby) Szabó Zoltán. - Igaz, amíg be nem töltöttem a 18. életévemet, traktorral csak a határban dolgoz­hattam. Nekem akkor ez is megfe­lelt, mivel a gép- és traktorállomás helyi részlegén dolgoztam mindad­dig, amíg be nem vonultam tényle­ges katonai szolgálatra. A néphadseregben a legtöbbet teherautóval járt. így amikor lesze­relt, az autóközlekedési vállalat ga­lántai (Galanta) üzeménél vállalt munkát. Tejet szállított. Aztán, ami­kor a madunicei víztározó épült, egy fél évet ott dolgozott. Szerette a munkáját, mégis megvált tőle. Az egyik autóbuszvezető karambolo­zott, s mivel neki megvolt a vizsgája, meggyőzték, hogy egy fél évre he­lyettesítsen. Amikor a hat hónap eltelt, új járatra helyezték, a Galán- ta-Nádszeg (Trstice) vonalra. En­nek maholnap már harminc éve.- Megszerettem az autóbusz-ve­zetést, így szóba sem hoztam, hogy helyezzenek vissza a teherautóra. Nyáron szabadságom ideje alatt ha­zamentem a szövetkezetbe segíte­ni, főleg az aratás idején. Nemcsak a munka vonzott, a pénz is jól jött, mivel építkeztünk, három gyerekről kellett gondoskodni. Azóta a ház is elkészült, a gyerekek is kirepültek a családi fészekből, már három uno­kám is van. Víg kedélyű, kötelességtudó em­bernek ismerik. Amióta a jelenlegi munkahelyén dolgozik, több mint másfél millió kilométert tett meg bal­eset nélkül. Azt mondják, úgy vigyáz az üzem járművére, mintha a sajátja lenne, sőt talán még annál is jobban. Két hónappal ezelőtt leadott egy járművet, amelynek élettartama két évvel ezelőtt lejárt, s amellyel gene­ráljavítással csaknem 800 000 kilo­métert tett meg és még ma is olyan állapotban van, hogy a városi közle­kedésben hasznát veszik.- A járműnek gondját kell viselni, akkor sohasem hagyja cserben az embert. A szóban forgó autóbuszt sohasem kellett meghibásodás miatt bevontatni. A kisebb javításokat ma­(A szerző felvétele) gam elvégeztem, ha nagyobb volt a baj, szombaton bevittem a mű­helybe. Ott voltam mindaddig, amíg rendbe nem tették. Ez mindenkor biztonságot adott, ami egy gépjár­művezetőnél nem elhanyagolható tényező. Korábban váltótárssal, most egyedül dolgozik. A lakóhelyéről in­dul öt óra tíz perckor és ott is végez délután fél hat előtt öt perccel. Köz­ben csaknem három óra pihenője van, amelyet a garázsban tölt el. Feltankol, javít, takarít, mert amint mondja, a jármű belseje és külseje, műszaki állapota mindent elárul a vezetőről. Aztán megebédel az üzemi konyhán és újra szolgálatba Fejlődő kisváros A Lévai (Levice) járásban április elején tartották a városi pártkonfe­renciákat. Milyen eredmények szü­lettek az utóbbi két évben Zselizen (Želiezovce) s mik a jövőbeli tervek, Nyustyin Ferenctől, az SZLKP JB Elnökségének tagjától, a zselizi váro­si pártbizottság elnökétől egyebek közt megtudtuk: a városi pártbizott­ság az értékelt időszakban jelentős súlyt helyezett a párt vezető szere­pének az elmélyítésére, rendszere­sen foglalkozott a városfejlesztést és a párt gazdaságpolitikájának megvalósítását érintő kérdésekkel. A legutóbbi pártkonferencián kitűzött feladatok nem voltak könnyűek, hi­szen köztudomású, hogy e Garam menti városka az utóbbi időszakban jelentős változáson megy át. A fel­adatok megvalósítása, az SZSZK Nemzeti Frontja választási program­jaiban foglaltak teljesítése a tömeg- és társadalmi szervezetek tagjai, a dolgozók, a város lakosai és a fia­talok kezdeményezőkészségének fejlesztése és a nemzeti bizottság irányítása nélkül szinte lehetetlen lett volna. Elég, ha megemlítjük, hogy a város polgárai 1986-ban, a CSKP XVII. kongresszusa és pár­tunk megalakulása 65. évfordulójá­nak évében 7 millió 126 ezer korona értéket, 1987-ben pedig a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. év­fordulója tiszteletére 11 millió korona értéket hoztak létre. A járás városai közt meghirdetett szocialista ver­senyben az említett években példá­san helytálltak, így a második, illetve az első helyen végeztek. Az értékelt időszakban átadták rendeltetésének a szabadtéri színpadot, az l/76-os műutat, folynak a járulékos beruhá­zások, az állomás melletti lakótele­pen számos lakás átadására került sor és továbbiak építése folyik. Fel­épült az új kenyér-, péksütemény- és félkészáruüzlet, melynek beruhá­zója és kivitelezője egy személyben a Jednota fogyasztási szövetkezet volt. Már javában folyik az új illat­szerbolt és a papírüzlet építése, a Schubert-park felújítása, mely be­fejezésének tervezett határideje 1988. A parkban levő kastély felújí­tási munkálataihoz legkésőbb 1989- ben szeretnének hozzáfogni. A vá­lasztási programok teljesítéséből példásan kivették részüket a Nem­zeti Front társadalmi és tömegszer­vezetei, közülük is a Nőszövetség, s a Csehszlovák-Szovjfet Baráti Szövetség. Az utóbbi időben jelen­tősen javult a Szocialista Ifjúsági Szövetség városi bizottságának te­vékenysége. Ennek legjobb bizonyí­téka az a tény, hogy a járási bizott­ság által meghirdetett ,,A fiatalok a városukért és falujukért“ elneve­zésű versenyben a SZISZ városi szervezete tavaly a harmadik helyen végzett. Elmondhatjuk tehát, hogy az utóbbi két évben a városban jó ered­mények születtek. Ez azonban Zse- liz lakosait, dolgozóit és ifjúságát nem nyugtatja meg. Arra töreksze­nek, hogy az elkövetkező időszak feladatainak megvalósításában még kiemelkedőbb eredményeket érje­nek el s mindent megtegyenek váro­suk sokoldalú felvirágoztatásáért. Tóth Ilona áll, borotváltan, tiszta ruhában. A hétvége mindig szabad, ilyenkor a kertben tesz-vesz, vagy kedvtelé­sének a horgászatnak hódol. A beszélgetés során kiderül, hogy a közutakon, munka közben neki is voltak kritikus helyzetei, de megúsz­ta, szerencséje volt, vagy ahogy ő mondja, helyén volt az esze és a szíve. Igyekszik a menetidőt betar­tani, de sohasem siet. Ha a vissza­pillantó tükörben látja, hogy egy utas az autóbusz felé szalad, mindig megvárja. A tapasztalt, megfontolt vezetők közé tartozik, akikre mindig lehet számítani, akikben meg lehet bízni, akik féltő gonddal vigyáznak a járműre, az utasok épségére.- Ha a volán mögött ülök, szem­mel tartom a szemben jövő forgal­mat is. Néha bizony a bajt csak azért kerültem el, mert idejében az útszél- re húzódtam. Reggelenként és délu­tán sok iskolás utazik velem. Az indulásnál ügyelek arra, nehogy va­lamelyikük váratlanul a jármű elé lépjen. A féknek, a kormányműnek mindig rendben kell lennie, be kell tartani a közlekedési szabályokat. Az említetteken kívül még valami szükséges a baleset nélküli közleke­déshez: józanság, sok pihenés. Ko­rán lefekszem és hétköznap munka után sem fogyasztok szeszes italt. A kedvtelésre, a szórakozásra ott a hétvége, amikor nem kell a volán mögé ülni. Terveiről, elképzeléseiről ezt mondja:- A nyugdíjkorhatárig nem egész hat évem van még. Ha egészségem engedi, szeretném ezt az időt a vo­lán mögött eltölteni. Csupán az nyugtalanít, hogy nemigen sikerül összegyűjteni a baleset nélkül meg­tett kétmillió kilométert, rövid az idő, pedig nagyon szeretném... Ki tudja, talán még ez is sikerül neki, elképzelhető, hogy az üzem vezetősége különböző megbízatá­sokkal hozzásegíti vágya teljesülé­séhez. De ha nem is lesz meg a kétmillió kilométer, akkor is el­mondhatja magáról, hogy a nem könnyű munkában becsülettel helyt­állt. NÉMETH JÁNOS KOMMENTÁLJUK Munkaerőhiány? A vállalati tervteljesítés gondjainak magyarázatára leggyak­rabban felhozott érvek között még a közelmúltban is „előkelő“ helyen szerepelt a munkaerőhiány. Sőt, ha vállalatvezetők egyál­talán szóltak is a munkaerőkérdésről, akkor szinte csak hiányáról beszéltek. Ezzel magyarázták a tervteljesítés körüli gondokat, a társadalmi igények nem teljesítésének okait a termelésben és a szolgáltatásokban is, azaz olyan „gyógyírnak“ tartották, amely objektív voltának köszönhetően alkalmas volt a szubjektív tényezők „gyógyítására“ - vagyis inkább elkendőzésére. Jó okunk van ezt állítani, hiszen az utóbbi időben mintha mágikus tulajdonságai oszladoznának, mert egyre kevesebbszer szerepel a munkaerőhiány a bajok felsorolt indokai között. Nyilvánvalóan nem véletlenül. A gazdasági mechanizmus átalakításával kap­csolatos intézkedések ezt a kérdést ugyanis lényegesen befolyá­solják. Gazdasági bajaink orvoslását elsősorban az improduktív munkahelyek számának csökkentésével, a jobb munkaerő-gaz­dálkodással, az anyagi érdekeltség fokozásával, és esetenként kisebb létszámú munkaerőbázissal kell a jövőben megoldanunk. Egyfelől. Másfelől a munkaerő-állomány hatékonyabb kihaszná­lása a feladat, amit pedig minden halogatás nélkül megtehetünk. Erről beszéltek szinte mindenütt a járási pártkonferenciák kül­döttei is, s hozzávetőleges számítások alapján olyan következte­tés is elhangzott, hogy az iparvállalatokban csak a „statikus“ veszteségek a munkaidőalap tíz százalékát is kitehették. Azt pedig még a valószínüségszámitás módszerével sem tudnánk pontosan megállapítani, hogy egy-egy munkahelyen mennyi idő vész kárba a rossz munkaszervezés, a későnjövés, a korai távozás, az engedélyezettnél hosszabb ebéd- vagy vacsoraidők beiktatása miatt. Ily módon bármelyik - akár iparilag kevésbé fejlett - járásban évente több tízezer műszaknyi kiesést állapíthatnánk meg, s így nyilvánvaló, hogy ennek csökkentése konkrét gazdasági eredményekkel jár. Például a statisztikusok kimutatták, hogy a munkaidőalap fél százaléka igazolatlan hiány­zások miatt vész kárba. Az pedig könnyen kiszámítható, hogy a látszólag elhanyagolható fél százalék országos viszonylatban milliárdokra rúg. Eme - nem is rejtett - tartalékok kiaknázása beruházások, azaz anyagi és pénzügyi ráfordítások nélkül is elérhető (pusztán a felelőtlenség fölszámolásával). így tehát egészen biztosan be lehetne azt is bizonyítani, hogy kevesebb dolgozó sok munkahelyen több munkát végezhetne, mint a jelenlegi létszám. Ahhoz azonban az említett problémákat meg kell oldani, méghozzá halasztást nem türően. Ez viszont nemcsak jobb munkaszervezést, az üzemnek, vállalatnak, a tár­sadalomnak többet nyújtani hajlandók érdekeit szem előtt tartó bérpolitikát kíván, hanem ésszerű munkaerögazdálkodást is. Olyat, amely nem ad módot arra, hogy eladhatatlan készletek gyártására használjuk ki hatékonyan a drága munkaidőt! S rá­adásul - de nem mellékesen - az eddiginél hatékonyabb tömeg­politikai munkára is szükség van, azt elősegítendő, hogy a mun­kahelyeken olyan légkör alakuljon ki, amelyben a munkakerülők, a lehetőleg minél kevesebbet teljesíteni akarók számára nem teremhet babér... MÉSZÁROS JÁNOS A KELET-SZLOVÁKIAI VASMŰ KOMMUNISTÁI nem elégedettek az átlagos eredményekkel A nemrég felújított Május 1. tér Zseliz büszkesége (A szerző felvétele) Nem túlzás, ha azt állítom, a nemrég lezajlott vállalati pártkonferencia tiszta tükröt állított a Kelet-szlovákiai Vasmű kommunistái elé, s újból bizonyította: nem elégedettek az átlagos eredményekkel, kommunistákhoz méltó példamutatással, céltudatosan végzett politikai és termelő munkával egyre nagyobb sikerek eléré­sén fáradoznak, vállalatuk kedvező gaz­dasági mérlegeivel tesznek tanúbizony­ságot arról, hogy helyesen értelmezik a CSKP XVII. kongresszusának irányel­veit, az ezt követő KB ülések útmutatá­sait, és a társadalmi igényeknek megfele­lően valóra váltják pártunk politikáját. A vállalati pártbizottság értékelő be­számolója, melyet Vasiľ Pačuta a CSKP KB tagja, a pártbizottság elnöke terjesztett elő, aprólékosan elemezte a kedvező eredményeket, és nyíltan utalt a felmerült fogyatékosságokra, tartalé­kokra s a Vasmű kommunistáinak jövőbe­ni feladataira. Ilyen hangvételű volt a be­számolót kővető vita is.- Mindenekelőtt nagyra értékeljük azt a tényt, hogy vállalatunk kollektíváinak többsége, immár évek óta, sikeresen tel­jesíti a növekvő, egyre igényesebb fel­adatokat, és átlagon felüli eredmények elérésére törekszik - hangsúlyozta Paču­ta elvtárs. - A Vasmű kommunistái, a vál­lalati gazdasági vezetők, az üzemek tiszt­ségviselői kezdeményezően és egysége­sen keresték és teremtették meg a felté­teleket ahhoz, hogy vállalati gazdálkodá­sunkban évről évre magasabb színvona­lat érhessünk el. Ennek a helytállásnak köszönhetjük, hogy vállalatunk a 8. ötéves tervidőszak első két évében nemcsak teljesítette, hanem túl is szár­nyalta az alapvető tervmutatókat. Az érté­kelt időszakban árutermelésünk tervezett értékét 830 millió koronával, a tőkés piac­ra irányuló exportunkat 628 millió koroná­val, a tervezett nyereséget 200 millió koronával túlteljesítettük. A több mint 24 ezer embert foglalkoz­tató, évente csaknem 17 milliárd korona értékű árut termelő Kelet-szlovákiai Vas­mű termékeinek több mint 35 százalékát a külföldi piacokon értékesíti, ezért is igen fontos feladatként kezelik a minőség kér­dését, termékeik piaci versenyképessé­gének biztosítását. A vállalati pártkonfe­rencia megkülönböztetett hangsúllyal ele­mezte a minőségi termelés helyzetét s megállapíthatta, hogy a magas műszaki színvonalat elért termékek mennyisége több mint 27 százalékkal emelkedett, 19 százalékkal csökkent a selejt mennyisége és 14 százalékkal a reklamációkból szár­mazó veszteség. Nincs egyetlen olyan munkahely a Vasműben, ahol nem érvé­nyesülne a minőségi ellenőrző szervek tevékenységének hatása, felügyeleti munkája, amiről a vállalati pártkonferen­cia is a legnagyobb elismeréssel tett emlí­tést.- Nem volt hiábavaló pártbizottságunk arra irányuló igyekezete, hogy elsősorban a kommunisták, de vállalatunk minden dolgozója, alkotószándékkal magáévá te­gye a szociális-gazdasági fejlesztés meg­gyorsításának stratégiáját s ezt szerve­sen összekapcsolja politikai-gazdasági feladatainak teljesítésével a munkahe­lyén, és saját maga is mérlegelje ebben végzett tevékenységének eredményes­ségét - hangsúlyozta Pačuta elvtárs. - Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy vállalatunk dolgozóinak csaknem 21 szá­zaléka kommunista - 38 százalékuk a 35 évet meg nem haladó fiatal ember - akik igen jelentős mozgósító erőt képviselve, példamutatóan állnak minden kezdemé­nyezés élére, s ezzel hasznos követőkre találnak pártonkívüli dolgozóink körében. Ez az egészséges tenniakarás képezi szilárd alapját eddigi eredményeinknek a gazdasági fejlődésünk meggyorsítására irányuló bátor elhatározásainknak. Példá­ul, gazdasági és társadalmi fejlődésünk érdekében, a 8. ötéves tervidőszak elő­irányzatánál igényesebb feladatokat vál­laltunk az 1988-as évre. Kezdeményezési tervünk alapján az idén 610 millió koroná­val növeljük árutermelésünk értékét, és 137 millió koronával a tervezett nyeresé­get. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi terv­időszak három éve alatt csaknem 1,5 milliárd koronával növeljük az előirányzott árutermelést. Képtelenség lenne ezen a helyen fel­sorolni, részletezni a Vasmű fejlesztési programjában feltüntetett minden fontos feladatot, még a legalapvetőbbeket sem, melyekről a pártkonferencia tárgyalt. Egy biztos, a Vasműben eddig végzett korsze­rűsítési, fejlesztési munkálatok nagyon hasznosnak bizonyultak. Például a kok­szoló üzem egyik blokkjának korszerűsí­tésével javult a koksz minősége, s egy év alatt 400 ezer tonnával emelkedett az előállított koksz mennyisége. Az 1-es számú nagyolvasztóban rekonstrukció után 1100 tj tüzelőanyagot, a korszerűsí­tett meleghengerműben évente 24 ezer tonna fémet takarítanak meg. Emlí­tést érdemel még a folyamatos acélön­tés meghonosítására irányuló törekvés, amit eddig két üzemben végeznek. A 3. üzem felépítésével 1995-ben 500 ezer tonnával csökkentik a fémfelhasználást és 6,3 százalékkal az energiaigényt. Nem véletlen, hogy a Vasmű vállalati pártkonferenciája megkülönböztetett fi­gyelemmel, körültekintő gondossággal tárgyalt a folyamatban levő, illetve meg­valósítandó műszaki fejlesztés, korszerű­sítés helyzetéről. Ezt, - amint a tanácsko­záson megtudtuk - a munkák nagysága és jelentősége, illetve a felmerült problé­mák megoldásának rugalmasabbá tétele igényli. Például elismeréssel említették az ipari szennyvízderítő építésének menetét, bírálták viszont a tervezett munkálatok elvégzésében lemaradozó Kassai (Koši­ce) Kohóépító Vállalatot, a Prágai SIGMA és Elektromont kollektíváit, melyek mu­lasztása veszélyezteti az idén átadandó, a konvertorgáz felhasználására alkalmas üzem átadási határidejének megtartását. Pedig ez, 44 millió koronát érő 34 ezer tonna mazut megtakarítását eredményezi majd évente. Bírálat érte a Vasmű mű­szaki és beruházási részlegének felelős dolgozóit is, a problémák megoldásához szükséges nagyobb arányú következe­tesség hiánya miatt. A fogyatékosságok felszámolását szorgalmazva foglalkozott a Vasmű válla­lati pártkonferenciája a párt vezető szere­pe további megszilárdításának, a lenini munkastílus érvényesítésének, a gazda­ságirányítás vállalaton belüli átalakításá­nak, a szocialista demokrácia kiterjeszté­sének és a személyes felelősség érénye- sítésének kérdéseivel. KULIK GELLÉRT ÚJ SZÚ 4 1988. IV. 28.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom