Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-28 / 99. szám, csütörtök

VILÁG.PROLETÁRJA I, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA I ■ ■■ CSÜTÖRTÖK 1988. április 28. XLI. évfolyam 99. szám Ára 50 fillér A lenini úton írta: VLADIMÍR TRVALA, az SZLKP KB osztályvezetője Az idei pártkonferenciák rendkívül jelentősek voltak. Elsők a CSKP XVII. kongresszusa után, melyek értékelték a párt stratégiai irányvonalát, amelyet a CSKP KB 7. ülése továbbfejlesztett és gazdasági, valamint társadalmi feladatokká formált. A CSKP 9. rendkívüli jelentőségű ülése megfogalmazta azt, miként töltheti be a párt úttörő szerepét a demokratizálásban és a társadalmi életben. Kiindulva az évzáró pártgyűlések tapasztalataiból, a járási párt­konferenciák bizonyították, hogy a pártszervek és -szervezetek az egyes járásokban miként sajátították el a gyakorlatban a CSKP XVII. kongresszusa határozatát és az SZLKP határozatát, mennyire készültek föl a párt és a társadalom életében végrehajtandó minő­ségi változtatásokra. A figyelem középpontjában a gazdaság intenzifikálása, a haté­konyság növelése, a minőség, az alapvető termelési alapok kihasz­nálása, a munkaidó jobb hasznosítása, az energia és anyagigényes­ség csökkentése, az automatizáció és robotizáció bevezetése, s az irányítás tökéletesítése állt. A konferenciák nagyra értékelték azok­nak a kollektíváknak és egyéneknek a munkáját, akik érdemeket szereztek a feladatok teljesítésében. Egyidejűleg bíráló szavak hangzottak el azoknak a pártszervezeteknek, gazdasági vezetőknek a címére, akik nem voltak képesek helyesen elemezni a helyzetet és hatékony döntést hozni. A gazdasági feladatok nem teljesítésének okaként szubjektív tényezőket jelöltek meg - a szervezés és irányítás fogyatékosságait, az emberek indokolt észrevételeinek figyelmen kívül hagyása, a munkahely problémáinak hiányos ismerete, a technológiai eljárá­sok meg nem tartása, a rossz munkaerkölcs és fegyelmezetlenség, az anyagellátásban mutatkozó hiányosságok stb. - Ezzel összefüg­gésben hangsúlyozták, hogy a párt alapszervezetei és üzemi bizott­ságai szigorúbban érvényesítsék ellenőrzési jogukat a gazdasági vezetéssel szemben. Másrészt meg kell mondani, hogy meglehető­sen sok olyan beszéd is elhangzott, amely a problémákat objektív okokra vezeti vissza. Az okokat tehát mindenhol, csak önmaguknál nem keresték, és a saját tartalékok mozgósítása helyett különféle indokolatlan igényeket támasztottak például a beruházásokkal szemben. Nagy figyelmet szenteltek a konferenciák a technika és a techno­lógia korszerűsítésére, a tudományos-műszaki ismeretek gyorsabb gyakorlati alkalmazásának. Megállapították, hogy az elért eredmé­nyek a tudományos-műszaki fejlesztés terén nem felelnek meg az intenzifikálás követelményeinek, a műszaki haladás szükséges irá­nyának. Az okokat a tovább fennálló szubjektív fogyatékosságok­ban látják, mindenekelőtt a kényelmességben és a felelős vezetők­nek abban a magatartásában, hogy képtelenek változtatni elavult gondolkodásmódjukon és eljárásaikon. Támogatták a CSKP KB kezdeményezését, hogy az egyik legközelebbi ülésen vitassák meg azt az ellenőrző beszámolót, amely választ adna arra a kérdésre, hogy a CSKP KB 1983 és 1987 évi 8. és 5. ülésének határozatát a tudományos-műszaki fejlesztésről miért nem valósították meg következetesen a gyakorlatban. A konferenciák teljes mértékben támogatták a gazdasági mecha­nizmus átalakítását. Figyelmeztettek azonban a különböző bukta­tókra és fékező tényezőkre. A kommunisták bírálták a fennálló állapotokat, elsősorban azt, hogy a vállalatok és a szervezetek nem eléggé kezdeményezően vezetik be a vállalati önelszámolást, a bri­gádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást, és hogy nem megfelelően készítik elő a teljes önelszámolásra és önfinanszíro­zásra való átmenetet. A bírálat leggyakoribb célpontja a szállítói-megrendelői kapcso­latok, az anyagi-műszaki ellátás, a beruházásos építkezés volt. Nem hiányoztak azonban a kemény szavak a vezérigazgatóságok és a központi irányítás címére sem. Mindenekelőtt az irányításban, a tervezésben, az anyagi-műszaki biztosításban előforduló hiányos­ságokat bírálták. A küldöttek kritizálták a felsőbb gazdasági szervek és az alsóbb irányítás kapcsolatát, és azt a tényt is, hogy a felettes szervek későn reagálnak a problémákra, s ebből komoly gazdasági károk keletkeznek. A konferenciákon azonban nem csak bíráló hangok hangzottak el. Számtalan értékes ötlet és jó példa is szóbakerült. Például a Prešovi Magasépítő Vállalat, amely 1985-ben még veszteséges volt, s a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás jóvoltá­ból tavaly már több mint 44 millió korona nyereséget könyvelhetett el. Kiindulva ezekből a tapasztalatokból, az egész vállalatnál beve­zetik a munkaszervezésnek és jutalmazásnak ezt a formáját. Sok járásban nagy figyelmet szenteltek a környezetvédelem problémáira. A vitában felszólalók figyelmeztettek arra a súlyos helyzetre, amely a környezetvédelmi beruházások terén keletkezett lemaradást okozott. S az, hogy következetlenül oldják meg a kör­nyezetre ártalmas gyártási folyamatokat és nem teljesítik a környe­zetvédelmi problémák megoldására vonatkozó határozatokat. A kísérletbe bekapcsolt vállalatok küldöttei szóltak azokról a tapasztalatokról, amelyeket a megnövekedett önállóság és felelős­ség terén szereztek. Kiemelték nemzetközi együttműködésük új formáit, főleg a Szovjetunióval, a tudomány, a fejlesztés és a terme­lés összekapcsolásában. Várható, hogy a konferencia eredményei űjabb lépést jelentenek előre a gazdasági kísérletbe bekapcsolt vállalatok tapasztalatainak elterjesztésében. A bírálatok e területen is a vezérigazgatóságokat vették célba, a kísérlet késedelmes előkészítése, a vállalatok nyere­ségéből való nagy elvonások miatt. A küldöttek javasolták, hogy bátrabban járjanak el a munkakollektívák önkormányzatának meg­választásában, s a gazdasági vezetők megválasztásában, mint a társadalmi demokratizálás és az üzemi demokrácia fejlesztésének fontos tényezőjében. A konferenciák nagy figyelmet szenteltek a Nemzeti Front aktivi­tása növelésének és a nemzeti bizottságok munkájának. Nem egy küldött rámutatott arra, hogy a hivatalok az emberért vannak és nem (Folytatás a 2. oldalon) A CSKP KB főtitkárának baráti munkalátogatása Romániában Elvtársi eszmecsere a szocializmus építésének időszerű feladatairól Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu tárgyalásai • Románia legfelső vezetőjének magas csehszlovák kitüntetése • Díszebéd a csehszlovák vendég tiszteletére (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára baráti munkalátogatásra tegnap a Román Szocialista Köztár­saságba utazott. A látogatásra Ni­colae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, államfő hívta meg. Prágában a Ruzynéi repülőtéren Miloš Jakeštól elbúcsúztak a CSKP KB Elnökségének tagjai: Ladislav Adamec és Vasil Bil'ak, valamint Jaroslav Molek, a CSKP KB osz­tályvezetője. Jelen volt Nicolae Hangan, Ro­mánia ideiglenes ügyvivője. Bukarest ünnepélyesen feldíszí­tett repülőterén a magas rangú ven­déget Nicolae Ceausescu üdvözöl­te. Az ünnepélyes fogadtatáson részt vettek a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának tagjai és póttagjai, az RKP KB titkárai, valamint Románia továb­bi párt- és állami vezetői. Jelen volt Ján Papp, hazánk ro­mániai és Ion Patsan Románia csehszlovákiai nagykövete. A szívélyes üdvözlések után Mi­loš Jakeš fogadta a katonai díszegy­ség parancsnokának jelentését, majd elhangzott a két ország himnu­sza. Miloš Jakeš és Nicolae Ceau­sescu ellépett a díszegység előtt. A repülőtérről Miloš Jakeš a ro­Miloš Jakeš a Ruzynéi repülőtéren Ladislav Adamec és Vasil Bil'ak társaságában (ČSTK-felvétel) mán vezető kíséretében bukaresti rezidenciájára hajttatott. A Román Szocialista Köztársa­ság Államtanácsának épületében ezután megkezdődtek Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu tárgyalásai. Csehszlovák részről a tárgyalá­sokon részt vett Michal štefaňák, a CSKP KB tagja, a KB osztályveze­tője, román részről Ion Stoian, az A csehszlovák-lengyel kapcsolatok magas szintet érnek el GUSTÁV HUSÁK KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGBESZÉLÉSE ROMAN MALINOWSKIVAL t ALOIS INDRÁT KITÜNTETTÉK (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök tegnap a prágai várban Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnökének jelenlétében fogadta Roman Mali- nowskit a lengyel szejm elnökét. A szívélyes légkörű megbeszélé­sen a felek tájékoztatták egymást az országaikban végbemenő átalakítás folyamatáról, a gazdasági reformok bevezetéséről, a szocialista demok­Diplomata Ignác Janáknál ÍČSTK) - Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap fogadta Ge- rold Pletlt, az NDK bratislavai fő­konzulját hivatalba lépése alkal­mából. Baráti légkörben tájékoztatta a diplomatát Szlovákia gazdasági és szociális fejlesztéséről, valamint azokról a feladatokról, amelyek a XVII. pártkongresszuson s a CSKP KB 7. és 9. ülésén hozott határozatok a gazdasági mechaniz­mus átalakításának időszakában történő megvalósítása során a kom­munistákra és a dolgozókra há­rulnak. A sokéves politikai és szaktevékenységért (ČSTK) - Hajtman Istvánnak, a Dunatőkési (Dunajský Klátov) Ál­lami Gazdaság igazgatójának, a Mezőgazdasági Dolgozók Szak- szervezete KB Elnöksége tagjának 60. születésnapja alkalmából sok­éves közéleti, politikai és szaktevé­kenységéért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományoz­ta. A kitüntetést tegnap Prágában Miroslav Zavadil, a CSKP KB El­nökségének póttagja, az SZKT el­nöke adta át a jubilánsnak. rácia fejlesztéséről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a csehszlo­vák-lengyel kapcsolatok magas szintet értek el, és jó alapul szolgál­nak a sokrétű kétoldalú együttműkö­dés továbbfejlesztéséhez és gazda­gításához. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy mindkét fél számára hasznosak a törvényhozó testületek rendszeres kapcsolatai, s úgyszintén kiemelték az együttmű­ködés új formái keresésének jelen­tőségét. A találkozón jelen volt František Šalda, a köztársasági elnök irodájá­(Folytatás a 2. oldalon) RKP KB PVB póttagja, a KB titkára, Silviu Curticeanu, az RKP KB titká­ra és Nicolae Mihalache, az RKP főtitkárának, államfőnek a tanácsa­dója. Jelen volt a két ország nagykö­vete is. A két pártvezető a szívélyes elv­társi eszmecsere során kölcsönösen tájékoztatta egymást a szocializmus építésének időszerű feladatairól Csehszlovákiában és Romániában. Értékelték a két kommunista párt és a két ország közti együttmüködés eddigi eredményeit és kitűzték a köl­csönös kapcsolatok további célkitű­zéseit a politika, a gazdaság, a tudo­mányos-műszaki fejlesztés, a kultú­ra terén és más területeken. A meg­beszélések nyílt légköre és konst­ruktív jellege ismét megerősítette a két marxista-leninista párt közti kapcsolatok szilárdságát és tartal­masságát, a két testvéri szocialista ország közti szocialista együttműkö­dés magas színvonalát, a csehszlo­vák és a román nép hagyományos barátságát. Elsősorban azt a tényt értékelték, hogy a kölcsönös kapcsolatok és az együttműködés mértéke és magas színvonala a társadalmi élet vala­mennyi területét érinti, s mindkét fél részéről megnyilvánul az érdeklődés e kapcsolatok további bővítése és elmélyítése iránt. Hagyományosan jó eredményeket szülnek a parla­mentek, a kormányok, a központi szervek, a társadalmi és ifjúsági (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Csehszlovák Nemzeti Front KB Elnöksége Támogatják a szövetségi kormány programnyilatkozat-tervezetét (ČSTK) - A Csehszlovák Nemzeti Front KB Elnöksége tegnap tartott rendkívüli ülésén a szövetségi kor­mány és a Csehszlovák Nemzeti Front KB kölcsönös és szoros együttműködésének kipróbált gya­korlati elveivel összhangban megvi­tatta a szövetségi kormány prog- ramnyilatkozat-tervezetét, amelyet Rudolf Rohlíček, a szövetségi mi­niszterelnök első helyettese terjesz­tett elő. A vitában az elnökség tagjai, va­lamint a Nemzeti Front politikai párt­jainak, társadalmi szervezeteinek és szakegyesületeinek képviselői tá­mogatásukat fejezték ki a tervezet iránt. Megállapították, hogy a javas­lat a CSKP XVII. kongresszusán hozott határozatokból indul ki, a gazdasági és szociális fejlesztés céljainak elérését, a komplex átala­kítást és a szocialista demokrácia elmélyítését tartja szem előtt, össz­hangban áll a Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Front központi bizottságai februárban tartott együt­tes ülésének határozataival. Ezzel kapcsolatban felmerült a kölcsönös együttműködés további elmélyítésé­nek szükségessége. A résztvevők konkrét javaslatokat tettek a prog- ramnyilatkozat-tervezettel kapcso­latban. Az ülés végén a Csehszlovák Nemzeti Front KB Elnöksége java­solta tagjainak és a Szövetségi Gyű­lés képviselőinek, hogy a Szövetsé­gi Gyűlés kamaráinak kővetkező ügyettes ülésén is támogatásukat fejezzék ki a programnyilatkozat-ter- vezet iránt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom