Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-27 / 98. szám, szerda
NAPIRENDEN AZ IPARFEJLESZTÉS A Szlovák Nemzeti Tanács múlt heti ülésén több fontos törvénytervezet megvitatásán és jóváhagyásán kívül elemezte a szlovákiai ipar helyzetét és eredményeit. A Štefan Urban ipari miniszter által előterjesztett jelentés vitájában a képviselők a választókerületeikben szerzett tapasztalataikból és a képviselői felmérések eredményeiből kiindulva foglalkoztak az iparfejlesztés kérdéseivel. Az alábbiakban részleteket közlünk néhány felszólalásból. Az üzemeknek és a nemzeti bizottságoknak jobban kell együttműködniük EMÍLIA LAGOVÁ Szeretnék rámutatni a nemzeti bizottságok és a területükön működő szervezetek kapcsolataival összefüggő problémákra. Az egyes területek átfogó gazdasági szociális fejlesztése, a fejlődés egybehangolása igényes és bonyolult feladatokat hárít a nemzeti bizottságokra. A gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos dokumentumok azt bizonyítják, hogy az átalakítás során még nagyobb lesz a nemzeti bizottságok szerepe az egyes területi egységek igazgatásában. Az új viszonyok között a nemzeti bizottságoknak el kell mélyíteniük kapcsolataikat a területükön működő vállalatokkal. Ezért a gazdasági szervezeteknek az eddiginél jobban együtt kell működniük a nemzeti bizottságokkal, s hatékonyabban kell bekapcsolódniuk az egyes területi egységek fejlesztésébe Tudjuk, hogy az ipari vállalatok tevékenysége milyen nagy mértékben befolyásolja az adott város vagy község életét. Az ipari vállalatok felelősségét a területek gazdasági és szociális fejlesztésében az évi végrehajtási tervek, illetve a nemzeti bizottságok és—a vállalatok évente megkötött megállapodásai szabják meg. A jövőben keresni kell annak módját, hogy megszilárduljon a nemzeti bizottságok és a központilag irányított vállalatok kapcsolata és a nemzeti bizottságok olyan jogkört kapjanak, amelynek segítségével igényesebb feladataikat megvalósíthatják. Az SZNT-nek a nemzeti bizottságokkal és a nemzetiségek kérdéseivel foglalkozó bizottságában megállapítottuk, hogy napjainkban nagyon fontos szerepe van a nemzeti bizottságok és a vállalatok eszközei társításának, ami lehetővé teszi a pénzforrások és a munkaerő racionálisabb kihasználását. Az eddigi eredmények szerint a közös beruházásokat elsősorban óvodák, művelődési házak, üzletek, szolgáltató létesítmények építése esetében alkalmazzák. Bizonyos pozitív eredményeket értünk el ezen a téren. Ugyanakkor rá kell mutatnunk, hogy a lehetőségeket nem merítjük ki teljesen. A nemzeti bizottságok és a vállalatok fontos társadalmi feladata a foglalkoztatottsággal, illetve a munkaerő-hiánnyal összefüggő kérdések megoldása. A munkaerő mozgása, amit a Munka Törvény- könyvének Novellája tesz majd lehetővé, bizonyára megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok szorosabban együttműködjenek az egyes munkáltatókkal a reális munkaerőszükséglet megállapításában. Ugyancsak fontos, hogy az ipari vállalatok egységesen járjanak el a nemzeti bizottságokkal a környezetvédelemben. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben megkülönböztetett figyelmet szentelünk környezetünk védelmének, az eredmények nincsenek összhangban céljainkkal. Az elmúlt évi eredmények azt mutatják, hogy a környezetvédelmi programokat riern valósítják meg hiánytalanul, a vállalatok nem tartják meg mindig a technológiai fegyelmet. A nemzeti bizottságok szerepének tervezett módosítása lehetővé teszi, hogy hatékonyabban kapcsolódjanak be a környezetvédelembe. Ezt segíti elő a területi és az ágazati tervezés szorosabb összekapcsolása is. Továbbra is érvényes, hogy a nemzeti bizottság beleegyezése nélkül nem építhető egy új üzem sem. Ugyanakkor a nemzeti bizottságoknak hatékonyabban kell ellenőrizniük a szabályok megtartását és nevelői munkájukkal is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az üzemek és vállalatok pozitívabban viszonyuljanak a környezetvédelemhez. Javítani kell az ipar és a kereskedelem együttműködését KEREKES MÁRIA Az SZNT kereskedelmi, szolgáltatási és közlekedési bizottságának tagjai több felmérést végeztek a kereskedelem és a termelés együttműködése területén. Figyelmünk előterében azok a kérdések álltak, amelyek közvetlenül összefüggnek az állampolgárok elégedettségével. Az OTEX-ben, a Bratislavai Textilkereskedelmi Vállalatnál, a žilinai Obuvban és a Bútorkereskedelmi Vállalat vezér- igazgatóságán szerzett tapasztalatok szerint továbbra sincs megfelelő összhang a kereskedelmi vállalatok és a termelők között. A képviselők megállapították, hogy a meglátogatott szervezetek nem szállították a szerződésben lekötött mennyiségben a megrendelt árut. A legnagyobb hiány a műselyemtextiliáknál, a kötött felsőruházati cikkeknél, a fehérneműnél, a lakástextíliáknál, szőnyegeknél és rövidárunál tapasztalható. Hiánycikknek számítottak a ruhaanyagok, a melegítők, női és férfi ruházati cikkek, függönyök is. Ami a cipót illeti, több fajtából, igy többek között a gyermek- és bakfis cipőkből, nem sikerült kielégíteni a keresletet. Nincs elég szék, asztal, elemes bútor és kárpitozott garnitúra sem az üzletekben. Sajnos, a hiánycikkek felsorolását folytathatnám. Nem kielégítő a szerződéses fegyelem megtartása. Erről tanúskodnak az említett hiánycikkek, a rendszertelen szállítások, a szerződésileg lekötött árufajták megváltoztatása stb. Komoly gondot okoz a szállítmányok minősége is. A bírságok nem javítják a piaci helyzetet. Természetesen a mai helyzetért felelősség hárul a kereskedelemre is. Munkájában túlsúlyban van az elosztás. A kereslet és a kínálat közti feszültséget fokozzák azok a megrendelők, akik nem a piacon vásárolnak. 1986-hoz viszonyítva a textil- és a készruhaipar termékeinek minősége romlott. A felhasznált alapanyagok, a termékek színe, szabása nincs összhangban a divatirányzatokkal. Erről tanúskodik az a tény, hogy még mindig jelentős mennyiségű hazai terméket kell kiárúsí- tani. Ami a cipőipart illeti, gyakori, hogy leválik a cipók talpa, felrepednek a varrások, túl gyorsan kopnak el a sarkak stb. Komoly minőségi fogyatékosságok tapasztalhatók a faiparban. Továbbra is megnyilvánul a textil- és cipőgyáraknak az a törekvése, hogy magasabb árfekvésű termékeket gyártsanak, s ennek következtében az üzletekben hiányoznak az alacsony vagy közepes árfekvésű áruk. A textil, a cipó, és a bútor gyártásában alacsonyszintű az innovációs aktivitás, így például annak az árunak, amelyet a bratislavai OTEX 1987-ben a hazai termelőktől vásárolt, csak 3,3 százaléka volt mnovált termék. Kissé leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy ilyen ütem mellett a textiláru választéka csak több mint harminc év alatt újulna meg. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy az SZSZK Ipari Minisztériuma és Kereskedelmi Minisztrériuma hogyan teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket a CSSZSZK kormányának és az SZSZK kormányának tavalyi határozata szabott meg a hazai piac helyzetének javítására hozott intézkedésekkel kapcsolatban? Továbbra is megnyilvánul, hogy az egyes iparágazatok és belkereskedelem tevékenysége nincs megfelelően egybehangolva. A gazdasági mechanizmus komplex átalakítására vonatkozó irányelvek következetes megvalósításával meg kell teremteni a feltételeket a felsorolt fogyatékosságok kiküszöböléséhez. A mezőgazdaságban nélkülözhetetlenek a vegyszerek JAROSLAV KARAS ÚJ SZÚ 1988. IV. 27. Mi, mezőgazdasági dolgozók nagy figyelemmel kisérjük a vegyipar helyzetét. Műtrágyákat, növényvédő szereket és más termékeket kapunk ettől az ágazattól. Meg kell állapítanunk, hogy a mezőgazdaság kemizálása annak ellenére, hogy sokan szidják, még sokáig az egyik legfontosabb tényező marad a mezőgazdasági termelés, főleg pedig a növénytermelés intenzifikálásában. Vegyiparunk az utóbbi években jelentős haladást ért el a műtrágyák gyártásában. Jelenleg a szlovákiai vegyipar elégíti ki a mezőgazdaság műtrágyaszükségletének 65 százalékát. Termékeik Csehországba is eljutnak és külföldön is érdeklődnek irántuk. Pozitívan kell ertékelni, hogy a termelés növelésén kívül nagy figyelmet szentelnek a' választéknak és a műtrágyák minőségének. Napjainkban a racionális felhasználás, valamint a környezetvédelem szempontjából a figyelem előterébe kerülnek a folyékony műtrágyák. Ezen a téren kezdeményezóen jár el a vágsellyei (Šaľa) Duslo, amely a nitrogéntartalmú trágyák legnagyobb termelője. Képviselői felmérésünk tapasztalatai szerint a vállalat vezetősége a kutatókkal és technikusokkal együtt aktívan viszonyul a szükségletek kielégítéséhez. Annak ellenére, hogy csak a közelmúltban kezdték meg a folyékony trágyák gyártását, 1987-ben a tervezett 163 ezer tonna helyett 180 ezer tonnát gyártottak. A további fejlesztés során azonban akadályt jelent a gépi berendezések elhasználtsága. A rekonstrukció külföldi gépbehozataltól függ. Hasonló a helyzet a trágyák mérgezőanyag-tartalmának csökkentésével is. Ezen a téren több segítséget kell kapniuk a tudományos-kutatási alaptól. További kérdéseket is meg kell oldani. A folyékony nitrogéntartalmú trágyák 70 százalékát tavasszal használják fel. Ez azt jelenti, hogy a trágyát raktározni kell. Egyelőre azonban sem a Duslo, sem a mezőgazdasági vállalatok nem rendelkeznek megfelelő raktárakkal. Pozitívan értékelhetjük azt is,* hogy a Duslo szorosan együttműködik a mező- gazdasági üzemekkel, tanácsokat ad a műtrágyák és a növényvédő szerek hatékony felhasználásában. A növényvédő szerek terén nem kedvező a helyzet. Ezek gyártásában vegyiparunk lemarad a nemzetközi szint mögött. Ezeknek a szereknek a többségét külföldről hozzuk be, ami megterheli devizaalapunkat és igényeinket sem sikerül teljesen kielégítem. Amint a Duslóban meggyőződhettünk róla, továbbra is gondot okoz, hogy nem tisztázták a növényvédő szerek gyártásának koncepcióját. Véleményünk szerint nem szabad a késztermékek behozatalára irányítani a figyelmet, inkább licenceket kell vásárolni és kihasználni a hazai komponensek gyártásának lehetőségét. Amint mondottam, a kemizálás egyelőre szükségszerű. A vegyszereket azonban ésszerűen kell felhasználni, hogy ne befolyásolják negatívan környezetünket. A ve^szerek fel- használásának korlátozása érdekében tovább kell fejleszteni a növények biológiai védelmét. Ezen a téren szorosabban együtt kell működni főleg a KGST-orszá- gokkal. A képviselők Štefan Urban miniszter jelentését hallgatják (A ČSTK felvétele) Nagyobb teret a tudományos-műszaki haladásnak BRANISLAV BÍROŠ A tervezési és költségvetési bizottságban már többször megállapítottuk, hogy az SZSZK Ipari Minisztériumának ■ döntő szerepe van a források képzésében. Ezt most ismét tudatosítottuk az előterjesztett jelentés kapcsán. A tervek szerint a tárca keretében az iparnak háromszorosára kell növelni nyereségét a 8. ötéves tervidőszakban az előző tervidőszakhoz viszonyítva. Az igényes feladatok abból erednek, hogy meg kell gyorsítanunk társadalmunk szociálisgazdasági fejlődését, növelnünk kell népgazdaságunk teljesítményét és hatékonyságát. Már 1986 decemberében megállapítottuk, hogy a nyereség növelése érdekében javítanunk kell az értékesítési folyamat színvonalát, növelni az olyan termékek számát, amelyeknek előállítása megköveteli a munkások magas fokú szakképzettségét, az új technológiák alkalmazását, a tudományos-műszaki ismeretek érvényesítését. Ezt nem sikerült teljes mértékben elérni. A képviselők bizottságunk tanácskozásain figyelmeztettek arra, hogy komoly lemaradás tapasztalható a termelési-műszaki alap korszerűsítésében és ez nagy befolyást gyakorol a munkatermelékenységre és ezáltal az egész termelési folyamat hatékonyságára is. Az ipari tárcához tartozó vállalatok technikai ellátottsága még mindig nagymértékben a behozataltól függ. Bizottságunk azt javasolja, hogy az állami vállalatok kialakítása során a szervezeti változások végrehajtásának időszakát ki kell használni arra, hogy a nem gépipari vállalatokat további gépekkel erősítsék meg, egyrészt az integrácjó útján, vagypedig új kapacitások építésévé!. Támogatjuk az ipari minisztérium törekvését a termékskála leszűkítésére, mivel ezáltal javul az egyes vállalatok versenyképessége a külföldi piacokon és egyúttal növekszik a fogyasztók elégedettsége is Annak érdekében, hogy a tárca vállalatai helytállhassanak a külföldi versenyben, a tudományos-műszaki ismeretek magas színvonalának megfelelő termékeket kell gyártaniuk. A textil-, a ruha- és a bőrfeldolgozó iparban csökkenteni kell az alacsony rentabilitású termékek gyártását, főleg azokét, amelyeket behozott alapanyagokból állítanak elő. A jelentés kapcsán képviselőink rámutattak, hogy sok terméknél nem tartják be a minőségi normákat. Emögött főleg a közömbösség, a technológiai fegyelem megsértése, a hiányos ellenőrzés áll. Komoly bírálat éri például a Levitex termékeit. A vállalat arra támaszkodik, hogy a kereslet messze megelőzi a kínálatot és visszaél a megrendelők függőségével. Amíg az egyes vállalatoknak monopolhelyzete lesz, következetesen működnie kell a felettes szervek ellenőrző rendszerének. A munka és technológiai fegyelem megszilárdításában nagy segítséget nyújt majd a Munka Törvény- könyvének Novellája. A munka javítása érdekében az átalakítással összhangban módosítani kell az egyes szervezetek közti kapcsolatokat, a termelőszervezetek nem lehetnek kiszolgáltatottak, amint ez eddig gyakran előfordult, a funkcionális és ellenőrző szervekkel szemben. El kell érni, hogy egyenjogú helyzetük legyen és kölcsönösen együttműködjenek, segítsék egymást a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött feladatok megvalósításában. A másodlagos nyersanyagok felhasználása és a környezetvédelem PAVOL ADAMČÍK Az alkotmányjogi bizottság az SZNT 9. ülésére készülve foglalkozott a másodlagos nyersanyagok felhasználásának jogi vonatkozásaival. A képviselők ezzel kapcsolatban felmérést végeztek az Ipari Minisztériumban. 1986-ban a CSSZK és az SZSZK Ipari Minisztériumának vezetésével jogi és gazdasági szempontból is elemezték a másodlagos nyersanyagokkal való gazdálkodás mai helyzetét. 1987 első negyedévében az illetékes központi szervek megvitatták ezt a dokumentumot, amely alapanyagul szolgál az uj jogi szabályozás javaslatának kidolgozásához is. Az elemzés foglalkozik a műszaki és technológiai kérdésekkel, a gazdasági és szervezési problémákkal, a beruházásokkal, a műszaki fejlesztéssel, valamint a hulladék osztályozásával, gyűjtésével és lerakataival. így például gondot okoz a gyújtó és feldolgozó kapacitások hiánya, a meglévők alacsony műszaki színvonala, a gazdasági szabályozók rendszerének fogyatékossága, ez utóbbi főleg a nyersanyagok nem megfelelő árára vonatkozik. Hiányzik a szervezetek ösztönzése a hulladékanyagok és a másodlagos nyersanyagok felhasználására. A másodlagos nyersanyagokkal való gazdálkodás jogi szabályozása a hatvanas években kelétkezett. Számos rendeletből, jogszabályból áll, de nem szabályozza elég hatékonyan a népgazdaságon belül a másodlagos nyersanyagokkal való gazdálkodást. A legnagyobb fogyatékosságot az jelenti, hogy nem vonatkozik valamennyi másodlagos nyersanyagra, és nem szabályozza átfogóan a hulladékanyagok és másodlagos nyersanyagok feldolgozását. Ugyanakkor nem hangsúlyozza megfelelően a hulladékanyagok felhasználásának ökológiai jelentőségét sem. Az elemzés tanulsága szerint olyan jogi szabályozásra van szükség, amely megfelelne társadalmunk szociális-gazdasági fejlődése mai szintjének. A Szlovák Nemzeti Tanács szervei már többször figyelmeztettek erre. Az illetékes szervek már kidolgozták a másodlagos nyersanyagok és hulladékok begyűjtése és felhasználása jogi szabályozásának javaslatát. A másodlagos nyersanyagok jól működő begyűjtési és felhasználási rendszere kialakítása érdekében foglalkozni kell a hulladékmentes, illetve kevés hulladékkal járó technológiák bevezetésével is. Ezért az említett javaslat kitér a környezetvédelemre és a termelési források ésszerű kihasználására is. A javasolt jogi szabályozás magába foglalja a szervezetek jogait és kötelességeit is. Alapelv, hogy az a szervezet, amely a hulladékot előállítja, köteles azt felhasználni, illetve szükség szerint megsemmisíteni. Fontos feladatok hárulnak a nemzeti bizottságokra is, főleg a lerakatok létesítésével, a vadlerakatok felszámolásával és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban. A javaslat azzal számol, htí§y a központi szervek és a nemzeti bizottságok szintjén a hulladékanyagokkal való gazdálkodás a környezetvédelem részét képezze majd.
