Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-23 / 95. szám, szombat

A JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIA KÜLDÖTTEI A boldogulás alapja a rend- Nézze meg jól azt a tetőt - mu­tatott a régi magtár új bádogfedelé­re. - Láthatja, ereszcsatorna is sze­gélyezi körös-körül, ahogy dukál, ám a lefolyócsövet hiába keresi, nincs. Jóllehet, nem is számítottak vele a mesterek, mert nyílást sem hagytak neki... Ha esik és a félhen­ger alakú vályú megtelik, akkor a te­tőről úgy zúdul alá a víz, mint ahol nincs ereszcsa­torna. Hát szabad egy szakem­bernek, illetve egy kivitelező cégnek ilyen hanyag munkát végez­nie? Mi idejében szóltunk üzemünk vezetőségének és azt tanácsoltuk neki, addig ne fi­zessen ezért a munkáért a kivi­telezőnek, amíg az helyre nem hozza a dolgot... Bácskai István, a Mezőgazdasági Felvásárló és El­látó Vállalat tőke- terebesi (Trebi­šov) üzeme per- benyíki (Pribeník) részlegének har­minckét éves rak- tárnoka lelkiisme­retes, rendszerető ember. Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy nyolc évvel ezelőtt ma­guk közé vették a helyi kommunis­ták, s néhány évvel később bevá­lasztották az alapszervezet bizottsá­gába is. A közelmúltban megtartott évzáró gyűlésen még rangosabb fel­adattal bízták meg: a 14 tagú alap­szervezet irányításával. Egyúttal ar­ra is felhatalmazták, hogy képviselje kis közösségüket a járás kommunis­táinak ma kezdődő konferenciáján.-Kis üzem a miénk - mondta a minapi beszélgetésünkkor - ám vitathatatlanul fontos, hiszen az or­szág élelmiszeripari létesítményei és a bodrogközi mezőgazdasági üzemek közötti árucsere-forgalmat részben mi bonyolítjuk le. Minél ügyesebben dolgozunk, annál na­gyobb hasznára vagyunk az állam­nak, meg az itteni földműves-szö­vetkezetnek és állami gazdaságok­nak. Nyáron, aratáskor például na­ponta 600-800 tonna gabonát tu­dunk felvásárolni, míg az egész évi felvásárlási teljesítményünk megha­ladja a húszezer tonnát. Azonkívül van egy mezőgazdasági eszközöket árusító üzletünk is. Annak 1983-ban 16,2 millió korona volt a forgalma, tavaly pedig már 31,4 millió. Ami a terményfelvásárlást illeti, feladata­inkkal általában megbirkózunk, mert rendkívül szorgalmas, dolgos a kol­Munkája dicsérje az embert új szú 1988. IV. 23. A Zvolení Járási Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozói tíz évvel eze­lőtt tapasztalhatták először a Litavai Egységes Földműves-szövetkezet növénytermesztése eredményeinek lényegesebb javulását. A nehéz munkát követelő hegyaljai és rész­ben hegyvidéki termelési viszonyok ellenére, nemcsak a kedvező időjá­rásnak köszönhetően gabonából, tömegtakarmányokból és burgonyá­ból egyszeriben jó néhány mázsával nagyobbak lettek az átlagos hektár­hozamok.- Természetesen mi magunk örültünk a legjobban ennek a már igen-igen várt változásnak - emlé­kezik a litavai nagyüzemi gazdálko­dás történetében fontos fordulatnak számító időszakra Ján Gažov elnök. - Az 1978-as gazdagabb gabona­aratás és az egyéb, nálunk termeszt­hető növények terméshozamának megnövekedése ugyanis egyben ígéretet jelentett számunkra az egész ágazat fellendítésére. A bizakodásra egy lényeges sze­mélyi változás jogosította fel az efsz dolgozóit. Amint a Nyitrai (Nitra) Me­zőgazdasági Főiskolán megkapta diplomáját a litavai kollektíva első vállalati ösztöndíjasa, a helyi szár­mazású Anna Krnáčová, őt válasz­tották főagronómusnak.- Mivel kezdettől fogva jól ismer­hettem az itteni határ földjében rejlő lehetőségeket és gyermekkorom óta vonzott a mezőgazdaság, nem pilla­natnyi elhatározásból lettem mező­gazdász - mondja magáról a min­denki által kevés beszédúnek jel­lemzett fiatal agrármérnök. - Szüle­im az efsz megalakulása előtt ma­gángazdálkodók voltak, most pedig ugyanitt dolgoznak. A litavai földmű­vesekről bárki elmondhatja, hogy sohasem nagyolják el a munkát. Ez a tulajdonságuk azonban még ön­magában nem lehetett elég a jó eredményekhez, hiszen elődeim kö­zül többen vezetői pozíciójukat han­goztatva nem egy esetben meggon­dolatlan vagy egyenesen szaksze­rűtlen utasításokat osztogattak. Hat hónapig tartó próbaidő után, miközben az efsz elnöke látta el a főagronómusi teendőket is, a ve­zetőség egyhangúlag bizalmat sza­vazott a pályakezdő Anna Krnáőo- vának. Véleményét persze addig is kikérték, tanácsait pedig megszívlel­ték a növénytermesztési teendőkkel kapcsolatos döntések meghozatala előtt, hiszen akkor még rajta kívül senkinek sem volt főiskolai végzett­sége a szövetkezetben.- Sok mindenben azonnal sza­bad kezet kaptam - említi később a bizonyítani akaráshoz oly fontos első lehetőségeket. - A traktorosok­kal például megállapodtunk abban, hogy csakis a kifogástalan minősé­gű szántásért, boronálásért, veté­sért, növényápolásért és egyéb munkavégzésekért számíthatnak jó keresetre, prémiumra. Aki nem így dolgozott, már az első-második fize­tésnapon igen csalódott lett. Az efsz vezetőségének hathatós támogatá­sával szintén elértük, hogy a földe­ken a növénytermesztés minden egyes műveletét pontos agrotechni­kai határidőben kezdjünk el és fejez­zünk be. Ugyanis a korábban elnézett lazaságok miatt voltak olyan dolgo­zóink, akik éppen akkor mutogatták a naptárt vagy a karórát, amikor még messze volt az este, illetve a szom­batot, vasárnapot követő újabb hé­ten előrevárható esők fenyegették a munkák folytatását. A fegyelem megszilárdítása mel­lett Anna Krnáčová további sürgető feladatként jelölte meg a nagyobb terméshozamokra is képes parcel­lák rekultiválását, a földek rendsze­res tápanyag-utánpótlásának sza­vatolását, a bizonyítottan szükséges növényvédelmi intézkedések meg­szervezését és nem utolsósorban az ágazat gépesítésének korszerűsíté­sét. Természetesen minderre nem volt honnan egyszerre előteremteni a pénzt.- Mindenekelőtt a tömegtakarmá­nyokból lettünk önellátóak - sorolja a nem akármilyen eredményeket az elnök. - Nagy részben főagronómu­Anna Krnáčová agrármérnök, az efsz növénytermesztési ágazatve­zetője (Bátori János felvétele) sunk érdeme, hogy jelenleg az állat- állomány ellátásán kívül megint több mint 100 tonna széna maradt meg eladásra. A burgonyaföldek ko­rábbi, sokáig csak 8-10 tonnás hek­tárhozama a legutóbbi hét év alatt egyszer sem lett kisebb 17 tonnánál. A gabonatermesztésben a tíz évvel ezelőtti 3,2 tonnáról fokozatosan 3,8 tonnára, majd 4,48 tonnára, tavaly pedig már 4,59 tonnára emelkedett a hektárhozamunk, de Anna Krná­čová, akit e szép sikerekért párt- alapszervezetünk idei évzáró tag­gyűlésén másodízben választot­tunk meg a járási pártkonferencia küldöttének, még a legutóbbi termés- eredményt sem tekinti az itteni le­hetőségek felső határának. A fiatal agrármérnök tapasztala­tairól beszámol majd a konferencia résztvevőinek. Tömörre tervezett felszólalásában azonban mindenek előtt arra szeretné felhívni a többi küldött figyelmét, hogy a sokat ígérő szónoklatok helyett mielőbb minde­nütt az aktív munka legyen a bizo­nyítani akarók legfőbb jellemzője. LALO KÁROLY VÉLEMÉNYEK JAVASLATOK Lényeges újdonságok aMunka Törvénykönyve módosításának alapelveirol Megvallom, nem vagyok jártas a paragrafusokban, ám az új javas­latot többször is végigolvastam. Megállapítottam, hogy erre a módo­sításra már valóban szükség van. Az érvényben lévő Munka Törvény- könyve egy része már elavult. Sok fölösleges akadályt gördített az ész­szerű intézkedések elé, a dolgozó és a munkaadó részéről is gyakran megbontotta a jogok és kötelessé­gek egyensúlyát. A Munka Törvény- könyvét a gazdasági szervek és a dolgozók már korábban is bírálták. Gondolom, az alulról jövő vélemé­nyek is eredményezték, hogy ala­pos elemzésnek vetették alá az ed­dig érvényes törvényt, majd elké­szült az új javaslat, amely számomra mintegy 20-22 olyan fontos módosí­tást tartalmaz, melyek nélkül elkép­zelhetetlen a gazdaság és a társa­dalom átépítési folyamatának követ­kezetes és felelősségteljes megva­lósítása, a dolgozók érdekeltségé­nek érvényesítése ebben a folya­matban. Vegyük csak példának, mi­lyen kálváriákat okozott a felmon­dást szabályozó rendelkezések ér­telmezése és érvényesítése is. Az üzemek sokszor olyan egyénektől is csak nagy nehézségek árán tudtak szabadulni, akik nem teljesítették az alapvető kötelességeiket. Vagy for­dítva. Ha a dolgozó jobb munkahe­lyet talált, köteles volt respektálni a munkaadó döntését, amely gyak­ran megszabta a felmondási határ­időt. A most javasolt rendelkezés egységesen két hónappal számol, tekintet nélkül a ledolgozott évekre. A felmondások szabályozásánál, úgy érzem, fontos lesz a naavon pontos fogalmazás, mert a legki­sebb félremagyarázható rész visz- szaélésre is lehetőséget nyújt. Meg­fontoltnak tartom a próbaidő három hónapra történő bővítését, mivel így biztosítottak a lehetőségek a mun­kaköri feladatok jobb megismerésé­re, valamint az új munkaerőről is képet lehet alkotni ennyi idő alatt, amire az eddigi egy hónap vajmi kevés teret adott. Lehetne a példákat folytatni. Sze­rintem mindegyikük a jogok és a kö­telességek összehangolásából szü­letett, egyformán szolgálják az egyének és az intézmények érdeke­it. Jóváhagyását támogatom, mert szerintem ez a dokumentum a CSKP XVII. kongresszusa határo­zataiból indul ki, s olyan lesz, ame­lyik tovább segíti a szocialista de­mokrácia elmélyítését, a munkafe­gyelem és a rend megszilárdítását minden területen. Megvalósításá­ban, betartásában nagy része lesz minden dolgozónak, kollektívának és kiemelt helyen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszer­vezeteinek is. A Csemadok is szorgalmazni fog­ja, hogy a dokumentum jóváhagyá­sa után a jogi nevelés és propagan­da keretén belül alapszervezeteink szervezzenek minél több olyan előa­dást, amely ennek a dokumentum­nak az ismertetésével foglalkozik, de már a vitára bocsátott anyaggal kapcsolatos véleménynyilvánítás szervezésére is megtettük a szüksé­ges intézkedéseket. HABÁN OTTÓ, a Csemadok KB titkára Meg kell ismerni az összefüggéseket A Munka Törvénykönyve módosí­tásának alapelveit hasznos, de még pontosításra szoruló dokumentum­nak tartom. Sokéves tapasztalat alapján azt mondhatom, hogy a fel­mondási idő lerövidítése és az admi­nisztráció leegyszerűsítése feltétle­nül a gazdasági átalakítási folyama­tot, a népgazdaság érdekeit szolgál­ja. Helyesnek tartom, hogy előtérbe helyezi a munka- és technológiai fegyelem megszilárdítását és lehe­tővé teszi, hogy a mestereknek is jogában álljon a bércsökkentés kiro­vása azokban az esetekben, ha va­laki hanyagul dolgozik, selejtet ter­mel. Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a törvényjavaslat olyan munka- és szociális feltételek meg­teremtésére ösztönöz, amelyek hoz­zájárulnak a munkaerő stabilizálá­sához. A jó munkahelyi feltételek, a kereset, amely a teljesítményen alapszik, növeli a dolgozók kezde­ményezését, javítja közérzetüket, csakhogy ehhez a gazdasági veze­tésben is meg kell teremteni a felté­teleket, nem elméletben, hanem a gyakorlatban. Ebben az önigazga­tás is sokat tehet. Jónak tartom azt is, hogy a tör­vénytervezet szerint lehetőség nyílik arra, hogy a dolgozó szabadságát a következő naptári év végéig ve­hesse ki. Főleg azok a dolgozók örülnek ennek, akik időnként a sza­badságuk rovására gyógykezelésre szorulnak. A törvénytervezet értel­mében lehetőség lesz arra is, hogy szabadságukat úgy osszák be, hogy az egész évi fáradságukat is kipi­henhessék. Mint szakszervezeti tisztségviselő, külön örülök annak, hogy a javaslat nagy figyelmet fordít a kollektív szerződésre, kötelezi a munkaadót minden pontjának be­tartására, sót, lehetővé teszi, hogy kivételes esetekben a kollektív szer­ződésnek a szakszervezet a bíróság útján szerezzen érvényt. Jó, hogy szóba került az önigazgatás na­gyobb mérvű érvényesítése, de úgy érzem, hogy a szakszervezet, a szo­cialista önigazgatási tanács és a vál­lalat közötti kapcsolatokat, ha úgy tetszik, a munkamegosztást és jog­köröket nem taglalja megfelelően. Meggyőződésem, ha a törvényja­vaslatnak nemcsak az alapelveit hoznák nyilvánosságra, hanem an­nak teljes szövegét, a szakszerve­zeti tisztségviselők, de a dolgozók is jobban látnák az összefüggéseket. Tény, hogy a Munka Törvénykönyve megérett a módosításra, de azt úgy kell végrehajtani, hogy számoljanak mindazokkal a jelenségekkel, ame­lyeket a gazdaság átalakítása hoz magával, nehogy rövid időn belül a módosított Munka Törvénykönyve újra kiegészítésre szoruljon. GÁL ZOLTÁN, a Gömörhorkai (Gemerská Hôrka) Cellulóz- és Papírgyár szakszervezeti üzemi bizottságának elnöke A szenei (Senec) Montostroj az elmúlt öt év során több mint 50 százalékkal növelte termelését. Az építőipari gépeket és felszereléseket gyártó üzem idén 56 millió korona nyereségre számít: ez mindössze 10 millió koronával kevesebb, mint öt évvel ezelőtt az évi termelés értéke volt. Felvételünkön Szabó Károly számjegyvezérlésú SPL-25-NCA típusú esztergát állít be. A gép vezérlőegységét az üzem dolgozói fejlesztették ki. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) Bácskái István lektívánk. Ha nagyobb teljesítményű gépsoraink és nagyobb tárolóink lennének, akkor több munkát, na­gyobb feladatot is elvégeznénk. Remélem, a kapacitásnövelés anya­gi-műszaki feltételeit mielőbb meg­teremtjük. Igen fontos tennivaló ná­lunk a fiatalítás is, ugyanis a dolgo­zók átlag életkora jelenleg 48,8 év. Magas. Sajnos, fiatalok nemigen jönnek ide. A munka még tetszene is nekik, viszont a kereseti lehetősé­gektől nincsenek elragadtatva. Jó lenne, ha a gazdasági mechanizmus átalakítása ezen a téren a mi ágaza­tunkban is hozna némi változást, javulást. A kisgéresi (Malý Horeš) fiatalem­ber először vesz részt ilyen magas szintű párttanácskozáson. Hogy mit vár tőle?- Mindenekelőtt egy igen alapos mérlegvonást és jó útmutatást. Úgy látom, az országban és a járásunk­ban is sok most a kommunisták dolga. Közös erővel, jó példamuta­tással kell nevelnünk az embereket, a fiatalokat a rendre, a munka- és hazaszeretetre, az egészséges élet­módra, a becsületességre, a szocia­lizmus építésére. Igen fontos dolog­nak tartom a kezdeményezést, az akaraterőt; ugyanis köztudomású, hogy aki előtt van cél, akiben van igyekezet és kitartás, az jóval többre viszi, mint a könnyebb megoldások híve. Vagy vegyük az egyének em­beri, kommunista magatartását. Szerintem ebben a tekintetben sem vagyunk mind gerincesek. Ha valaki azért akar kilépni a pártból, mert az ő gyermekét nem vették fel az egye­temre, vagy azért, mert sokallja a tagsági díjat, akkor az csak álkom­munista. Az csak a létszámot növeli, ám a pártot nem erősíti. Olyan az, mint az a bádogos, aki az ereszcsa­tornát csak dísznek szánja a tető­re. (gazdag)-

Next

/
Oldalképek
Tartalom