Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-02 / 78. szám, szombat
A jövő útja számukra is az átalakítás A Komáromi (Komárno) Nehézgépipari Művek Steiner Gábor Hajógyár nemzeti vállalat üzemi pártonfe- renciájának 127 küldötte a bonyolult gazdasági körülmények ellenére jó eredményekről hallgathatott meg számadást. Hiszen tervfeladataikat nemcsak teljesítették, hanem a legtöbb területen lényegesen túl is szárnyalták. Hogy csak a legfontosabbakat említsük, 1986-ban az árutermelés tervét egy százalékkal teljesítették túl, s ez 10,2 millió korona többletet jelent. 1987-ben 15 millió koronával több árut szállítottak megrendelőiknek, mint amennyit tervük előirányzott. Emellett raktári készleteiket 17,2 millió koronával csökkentették. A munka hatékonyságának egyszázalékos növelése mellett, fél százalékkal csökkentették az anyagfelhasználást. Mindezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárult a 21 pártalapszervezet növekvő aktivitása, s nem kevésbé az is, hogy az üzem csaknem 1100 kommunistájának példamutatása lendületet adott a mintegy 4800 fős dolgozókollektívának. A beszámoló nagy alapossággal elemezte az üzemi pártszervezet munkáját. A jó gazdasági eredmények eléréséhez jelentős mértékben hozzájárult az, hogy minden párttag és -tagjelölt munkahelyén konkrét feladatot teljesít. A legtapasztaltabbak védnökséget vállalnak az ifjú szakmunkások fölött, hogy minél előbb beilleszkedjenek a kollektívába, és teljesíteni tudják munkakötelezettségeiket. Jó eredményekről szólhatott Be- recz Imre elnök a tagság eszmeipolitikai nevelésével kapcsolatban is. A 34 körben több mint 1200 dolgozó ismerkedik a CSKP XVII. és az SZKP XXVII. kongresszusának dokumentumaival. Különösen nagy gondot fordítanak a „fiatal kommunisták iskolájára“. Ez érthető is, hiszen az értékelt időszakban 65 fiatal tagjelölttel növekedett üzemi szervezetük létszáma. A beszámoló befejező része a személyi agitáció és a kommunisták példamutatásának semmivel sem pótolható szerepét hangsúlyozta. Nemcsak eredményekről esett azonban szó a konferencián. Mind a beszámoló, mind pedig a 23 felszólaló számos olyan problémát vetett föl. amely a jövőben a szervezet és az üzem vezetőségének még fokozottabb közös erőfeszítését követeli meg. Ervin Šebo igazgatóhelyettes felszólalásában nagyon lényeges kérdést érintett. Szavai szerint a túlfeszített tervfeladatok annyira lekötik a vállalat erejét, hogy belőle fejlesztésre, termékfelújításra már nemigen futja. Nyilvánvaló azonban, hogy egyetlen vállalat gazdasági eredményeit sem lehet, és nem is szabad, a bevált, sok éven keresztül előállított termékek mennyiségének folytonos emelésével fokozni. Ez az extenziv fejlesztés tipikus megnyilvánulása. A modern, intenzív gazdálkodás azt követeli, hogy egyre ujabb, korszerűbb termékekkel jelenjen meg a piacon. Erre azonban nem elsősorban felülről kapott direktívák, hanem a piacorientáltság kényszerítheti a vállalatokat - summázhatnánk a felszólalás tanulságát. * Hogy az extenziv gazdálkodás útja a hajógyárban sem járható, az több felszólalásból is kiderült. Közülük elsősorban az ragadta meg figyelmünket, amely rámutatott, hogy az üzem nyereségének elenyésző hányadát fordíthatja csupán a termelés, illetve a termékek korszerűsítésére, nagyobbik hányadát más jellegű beruházásokra kénytelen fordítani. Ezt az elavult gazdaságirányítási rendszer kényszeríti ki. Ennek mérlegelése a felszólalót meglehetősen borúlátó jóslatra késztette, a jövőt illetően. Hasonló problémával, sajnos, sok más üzemben is találkozhatunk. Mint az eredményeket veszélyeztető objektív tényezőről sok szó esett az anyagellátás fogyatékosságairól. Ebben a vállalat ki van szolgáltatva a vele kooperáló üzemeknek. Az egyik felszólaló véleménye szerint a szállítói-megrendelői kapcsolatok az utóbbi két-három évben folyamatosan romlottak. Ezzel kapcsolatban idézte Gorbacsov elvtárs szellemes mondását: „Ha mindenki a saját háza előtt fog söpörni, az egész utca tiszta lesz.“ Vagyis, ha minden üzem eleget tesz kötelezettségeinek, nem lesz fennakadás, hiszen valamennyi megrendelő és szállító is egyben. A munkaerő-elvándorlás kérdése a beszámolón kívül több felszólalásban is helyet kapott, egyebek közt a vállalat igazgatójáéban is. Olyan probléma ez, amellyel több részleg és munkahely küszködik. Az okok különbözőek. Megemlítették a nehéz munkakörülményeket, amelyeket a berendezések elavultsága is súlyosbít. Szóba kerültek azonban az irányítás rugalmatlanságából adódóak is. Nagyobb volna egyes munkahelyek vonzereje, ha nem az íróasztal mellett döntenék el a fiatal szakmunkások fizetési kategóriába sorolását. Talán a központi rendeletek is közrejátszanak abban, a szakképzett fiatalok csak bizonyos idő eltelte után sorolhatók magasabb bérkategóriába. Elavult rendeletek merev alkalmazása az oka annak, hogy sok, az üzem által nevelt jó szakmunkás keres máshol állást. A jövő járható útja a komáromi hajóépítők számára is az átalakítás. Bár minden problémát nem old meg, mégis csak utat nyit a dolgozók nagyobb kezdeményezésének. Míg 1984-ben e hatalmas vállalatnál mindössze 29 dolgozó esetében alkalmazták a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást, számuk ma már meghaladja az öt és félszázat. így az anyagi ösztönzők szerepe egyre fokozódik. A közeljövőben a gazdaságirányítás korszerűsítése felé tett első jelentősebb lépés következtében növekedni fog a vállalat önállósága is. Ezzel kapcsolatban a felszólaló vezetők mintha kissé szkeptikusak lennének. Nem várják tőle, hogy a szállítóimegrendelői kapcsolatokban jelentős változást hoz. Vannak azonban olyan területek, amelyeken már most előre lehet lépni. Ilyen például a munkafegyelem szilárdítása. A felszólalók közül többen is rámutattak arra, hogy a munkaidő kihasználása terén még jelentős tartalékok vannak. Sokan intézik ügyes-bajos dolgaikat munkaidőben. A munkaidő kihasználása függvénye az irányítás hatékonyságának. Nem ritka ugyanis, hogy a munkaidő-kiesés oka a tökéletlen szervezés. Vannak tartalékok az anyagtakarékosság terén is, amelyek kihasználásával a hatékonyság növelhető. Szorosan kapcsolódik ehhez a minőség kérdése. Javításának szükségére rámutatott felszólalásában Anton Hlaváč, a járási pártbizottság vezetőtitkára is. Szavai szerint milliós veszteségeket okoz a selejt és a kifogásolható minőség, az erkölcsi károkról nem is szólva. Vitathatatlan, hogy a munkaidő jobb kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság olyan lehetőségei a hatékonyság növelésének, amelyek nem követelnek új beruházásokat. Érvényesítesük pedig - ha szerényebb mértékben is - anyagi eszközöket teremt a tudományosműszaki fejlesztés számára is. Ezt szem előtt tartja a Komáromi Nehézgépipari Művek Steiner Gábor Hajógyár kommunistáinak konferenciáján elfogadott határozat, ameiy irányt szab e dél-szlovákiai nagyüzem pártalapszervezetei munkájának az elkövetkezendő két évre. MORVAY GÁBOR VÉLEMÉNYEK JAVASLATOK A módosítás kedvező változásokat ígér A gazdasági mechanizmus átalakítása, a népgazdaság intenzív fejlesztése valamennyi vállalat, köztük a Bánovce nad Bebravou-i Zornica számára is kulcsfontosságú feladat. Sikeres megvalósításához leginkább hatékony, színvonalas, fegyelmezett munkával járulhatunk hozzá. Ennek viszont alapvető feltétele, hogy a dolgozókról minden szempontból kellőképpen gondoskodjunk. Vállalatunk esetében ez egyébként is elsőrendű fontosságú, mivel dolgozóink 92 százaléka nő. Az a tény, hogy a termelésben csaknem kizárólag nőket foglalkoztatunk, nemcsak az üdültetés, az egészségügyi ellátás, a bölcsődék és óvodák biztosítása terén jelent komoly erőpróbát a vállalat vezetőségének, hanem megnehezíti a munkaerő stabilizálását is. Gondolunk itt elsősorban arra, hogy fiatal dolgozóink egy része házastársát követve szünteti meg nálunk munkaviszonyát. Ez esetben nem sokat tehetünk, hiszen számukra sem lehet cél, hogy a házastársak egymástól távol éljenek, vagy esetleg vállalják a kimerítő ingázást, ami végül is kedvezőtlenül befolyásolná munkájukat. Másik, ugyancsak komoly gondunk, hogy szakmunkásképző intézetünk tanulói, akiknek a taníttatását a vállalat finanszírozza, az iskola befejezése után sok esetben másutt keresnek munkát. Tavaly például a 180 végzős tanuló közül 26 választott más vállalatot munkahelyéül. Jóllehet, ezekkel a tanulókkal több alkalommal is elbeszélgettünk, nem jártunk eredménnyel. Ezidáig a Munka Törvénykönyvére seni támaszkodhattunk, mert a jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint a vállalat költségén kitanított dolgozókra nem formálhatunk jogot. A törvénykönyv módosításának alapelvei viszont e kérdésben ránk nézve kedvező megoldást ígérnek, ezért a szakképzettség elmélyítésére és növelésére vonatkozó rendelkezéseket mindenképpen helyesnek és szükségesnek tartjuk. Vállalatunk számára nem kisebb jelentőségűek a munkafegyelem szilárdítását célzó rendelkezések. Ugyanis a munkaerő-vándorlás mellett a ffegyelem gyakori megszegése okozza a legnagyobb gondot. Az igazolatlan távolmaradások, a rossz munkaerkölcs, a munKaidő meg nem tartása dolgozóink egy bizonyos részére általában jellemző. Bár általában nem súlyos fegyelemsértésekről van szó, a többi dolgozóra nézve mégis pénzben nem kifejezhető erkölcsi károkat okoznak. Valamennyi ez ügyben érintett dolgozónkkal már több alkalommal beszélgettünk ezekről a problémákról, s a termelési értekezleteken is állandóan napirenden szerepel a laza munkafegyelem. Ennek ellenére ezt a problémát eddig még nem tudtuk kiküszöbölni. A Munka Törvény- könyve módosításának alapelvei azonban ez esetben is jogorvoslást ígérnek azzal, hogy szigorúbb büntetéseket helyeznek kilátásba és a szervezetnek nagyobb lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy felmondjon dolgozójának. Megítélésünk szerint a törvény- könyv módosításának alapelvei szilárd alapul szolgálnak a munkajog legfontosabb kérdéseinek rugalmas és objektív eldöntéséhez. Az átalakítás céljainak elérésében azonban csak akkor lesz meghatározó szerepük, ha valamennyit következetesen megvalósítjuk. MÁRIA ZAJACOVÁ a Bánovce nad Bebravou-i Zornica vállalat személyzeti osztályának vezetője A MEGOLDÁST KERESIK, NEM A KIBÚVÓT Hogyan megnyerni a fiatalokat? • A minőség is fontos • Többet, de főleg olcsóbban kell termelni • Felkészülnek a holnapra U SZÚ 38. IV. 2. A Galántai (Galanta) Járási Ipari Vállalat az év elején kezdte meg az új automatikus lakkozó gépsor próbaüzemeltetését. Triboma- tic svéd rendszer alapján működő berendezés áprilisban már teljes kapacitással dolgozik, s évi teljesítménye 1 millió négyzet- méter lesz. Felvételünkön Ružena Cholujová irodaszéklábakat helyez az automatikus gépsor szállítóberendezésére. (Peter Šimončik felvétele - ČSTK) A dercsikai (Jurová) Barátság Egységes Földműves-szövetkezet üzemi pártszervezete nemrég évzáró pártkonferencián összegezte a pártmunkában, valamint a termelési és értékesítési feladatok teljesítésében elért eredményeket. A jobbító szándékú bírálat szellemében zajló tanácskozáson a felsőbb pártszerveket Nagy Júlia, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának küldötte és Paksi László, az SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke képviselte. Az üzemi pártbizottság beszámolóját Gódány László elnök terjesztette elő. Egyebek között elmondta, hogy a pártbizottság öt alapszervezet munkáját irányítja, melyekben összesen 176 kommunista és 5 tagjelölt munkálkodik a párthatározatok teljesítésén, a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításán. Munkájukat és életüket az utóbbi két évben sok gond és probléma nehezítette. Elsősorban az állattenyésztési ágazat okozott számukra sok főfájást, de a pártmunkaban is előfordultak bizonyos fogyatékosságok. A beszámoló például nagyra értékelte, hogy az üzemi pártbizottság tagjai rendszeresen megjelentek a tanácskozásokon és zömmel aktívan bekapcsolódtak a bizottság munkájába. Nyíltan beszéltek az alapszervezetek, a pártcsoportok, illetve a termelési részlegek gondjairól és az észlelt fogyatékosságokról, s javaslataikkal nagyban hozzájárultak a problémák rugalmas megoldásához. Sajnos, akadtak olyanok, akik csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem hallatták a hangjukat, csupán passzív résztvevői voltak a bizottság tanácskozásának. A beszámoló okkal bírálta a magatartásukat, ugyanis nag$ a valószínűsége annak, hogy ha az üzemi bizottságot nem informálták a pártcsoportok és a termelési részlegek mindennapi gondjairól, akkor a munkahelyükön sem tájékoztatták a kommunistákat, a dolgozókollektívákat a pártbizottság munkájáról, határozatairól. És akkor a legalább ilyen fontos népszerűsítő és megnyerő tevékenységet még nem kérték számon tőlük. Feladatának megfelelően, az üzemi pártbizottság rendszeresen foglalkozott a szövetkezet gazdálkodásának eredményeivel és fejlesztési gondjaival, értékelte a szövetkezet tagjairól való szociális és kulturális gondoskodás színvonalát, a Nemzeti Front választási programjának teljesítését stb. Erre vonatkozóan a beszámoló kiemelte, hogy a gazdasági vezetők esetenként hevenyészve összecsapott, a problémákat csak felületesen érintő beszámolót terjesztenek az üzemi bizottság elé. Ilyen magatartásért a jövőben felelósséqre vonják a kommunista vezetőket. Szóba került, hogy a pártbizottság tavaly összesen 71 határozatot hozott, s ezek teljesítését rendszeresen ellenőrizte. Szomorú tapasztalat, hogy több határozat teljesítésére ismételten figyelmeztetniük kellett az illetékeseket. Főleg az egyházkarcsai (Kostolné Kračany) részleg malacnevelési, illetve a bakai részleg tejtermelési eredményeinek javítása okozott sok gondot, de időnként a munkafegyelem megszilárdításának kérdését is napirendre kellett tűzni. Sőt. Egyes gazdasági vezetőket még arra is figyelmeztetni kellett, hogy ne szakadjanak el a tömegektől, s ne az íróasztal mellől irányítsák a termelést. Az üzemi pártbizottság a CSKP Központi Bizottsága 3 ülésének határozatával összhangban, állandóan napirenden tartotta a tagalap bővítésének és fejlesztésének kérdését. Ezzel kapcsolatban a beszámoló rámutatott, hogy főleg a dercsikai és a nádasdi (Trstená na Ostrove) alapszervezettól várnak jobb munkát. Elsősorban a fiatalok - és a nők! - megnyerésének kell nagyobb figyelmet szentelni, ugyanis az üzemi pártszervezet tagjainak átlagos életkora 48,9 év, ami a jövő szempontjából figyelmeztető. Legalább ekkora figyelmet érdemel, hogy a 176 párttag közül mindössze 21 a nő. Ez a probléma több ízben szóba került a konferencián, de konkrétan nem fogalmazódott meg a kérdés, hogy mi a sikertelenség oka: nem lehet, vagy csak egyszerűen nem a legjobb módszerekkel igyekeznek megnyerni a pártnak a fiatalokat és a nőket? A szövetkezet tevékenységét értékelve, a beszámoló kiemelte, hogy a növénytermesztésben jó eredmények születtek, viszont az állattenyésztésben a tapasztalt javulás ellenére sok a gond. Dicséretet érdemlő, hogy a gabonaprogram teljesítésében hagyományosan szép sikereket ér el a gazdaság. Az utóbbi két évben 805 tonna gabonát termelt terven felül. A kalászos gabonafélék 7 tonnát meghaladó, illetve a kukorica 8 tonnás hektárhozama a korszerű termelési eljárások és a tudományos ismeretek érvényesítésének, konkrétan a múvelöutas technológia és a termelési rendszer alkalmazásának előnyeit igazolja. A Ramona cukorrépafajta 50 tonnát meghaladó hozama pedig azt ígéri, hogy a szövetkezet remélhetőleg már az idén jelentős eredményeket érhet el a cukorrépa-termesztés fejlesztésében. Részben az állattenyésztés problémáit sejteti, hogy hiába sikerült a szövetkezetnek több szénát bekészíteni, mint eleddig bármikor, ha a minőségre ugyanúgy nem ügyeltek, mint mondjuk a szilázsolásnál. Az állattenyésztésben dolgozó kommunistáknak leginkább a borjúnevelési és tejtermelési eredmények javítása okozott problémát, de a termelés gazdaságossága sem úgy alakult, ahogy szerették volna. Az elkövetkező időszakban jobban ki kell használniuk az állatok termelőképességét, javítaniuk kell a takarmányok hasznosítását, hogy végre az állattenyésztés is nyereséges ágazattá váljék. A pártbizottság beszámolója és a vitában felszólaló kommunisták - mint például Dunai Mária, Csiffári Ferenc, Fodor Károly, Csiba János, Stollár András és Ábrahám Dezső - egyaránt rámutattak, hogy az igényesebb feltételekre való felkészülésnek a termelési és értékesítési feladatok maradéktalan teljesítése képezi az alapját. Az idén a munka termelékenységét 3,6 százalékkal, a gazdálkodásból származó nyereséget pedig 1,8 százalékkal tervezik növelni. Ennek érdekében mérsékelniük kell a termelés anyag- és energia-igényességét, meg kell szilárdítaniuk a munka- és technológiai fegyelmet, s részrehajlás nélkül kell érvényesíteniük az érdem szerinti javadalmazás alapelveit. A vitában felszólalt Paksi László, az SZLKP járási ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke. Nagyra értékelte az üzemi pártszervezet kommunistáinak a mezőgazdasági termelés fejlesztésére tett eddigi erőfeszítéseit, az őszinte véleménynyilvánítást és a közös feladatokhoz való elkötelezett hozzáállást. Mint mondotta, sok helyütt példát vehetnének a dercsikai kommunistáktól, akik nem rettegve, hanem optimizmussal, kibúvók helyett a megoldási lehetőségeket kutatva beszélnek az új feltételekről és a naayobb feladatokról KÁDEK GÁBOR
