Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-19 / 91. szám, kedd

Levelezőink írják Ötmillió korona nyereség Tavaly a Béke Bútorgyár losonci (Lučenec) üzeme gyakran küzdött gyártási nehézségekkel, főleg anyagellátás miatt, amikor a terve­zett olcsóbb alapanyagokat a késői szállítás miatt kénytelenek voltak drágábbal helyettesíteni. Nehézsé­gek merültek fel egyes gyártási technológiák alkalmazásában is. A főbb gazdasági mutatók teljesíté­sével viszont az év végére felzár­kóztak az élenjáró üzemek közé. A második félévben valamennyi tervmutatót teljesítettek, és 5,2 millió korona nyereséget könyvelhettek el. A kiváló gazdasági eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a dolgozók kezdeményezése és ak­tivitása, amely elsősorban a terv­feladatok teljesítésére, a lemaradás pótlására, a bútorgyártás minőségé­nek javítására, az anyag- és ener­giatakarékosságra, valamint a mun­kakörülmények javítására irányult. Az üzem dolgozói 18 kollektív és 575 egyéni kötelezettséget vállaltak, melynek értéke 1,9 millió korona volt. Tresťanský Mária Évek óta szép gaz­dasági eredménye­ket ér el a gyermek­ingek és -blúzok egyetlen szlovákiai gyártója, a Bánovce nad Bebravou-i Zor­nica vállalat piešťa- nyi üzeme. A jó hír­névhez nagyban hozzájárul a 37 tagú, Februári Győzelem Szocialista Munka - brigád is. Milan Kup- ka felvételén a Mária Psotová vezette szo­cialista mun ka bri­gád tagjai láthatók Zora Petrášová Hatékonyabb belső ellenőrzést! A pénz értéke A pénz értékével minden fel­nőtt tisztában van, s a pénz megbecsülésére neveli cseme­téit is. A minap egy fonák eset­nek voltam tanúja Érsekújvárott (Nové Zámky) a 12-es autóbu­szon. Egy tíz év körüli kislány két koronát kért a nagymamájától, amit be kellett fizetnie az iskolá­ban. A nagymama gondolkodás nélkül elővette tömött pénztárcá­ját, kivett belőle ötven koronát, majd hangosan, hogy mindenki hallja, így szólt:- Tessék, itt van ötven ko­rona. A kislány megszeppenve mondta, hogy ö csak két koronát kér, neki nem kell több. A nagy­mama ujjai közt tart\'a a pénzt az utasok felé fordult és kifakadt magából:- Tedd el, és kész! Hallottak már ilyet? Nem akarja elfogadni! Pedig két betétkönyve is van. Az egyikre a szülei rakják a pénzt, a másikra pedig én. Már jó kis összeg összegyűlt neki, és csak két koronát kér. Nevetséges! Vajon milyen igényei lesznek majd ennek a kislánynak felnőtt­korában, ha már most azt látja, hogy két korona nem pénz. Nagy András A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jqb népi ellenőrzési bizottsága az ellen­őrzés tökéletesítésével törekszik a fogya­tékosságok megelőzésére. Az élelmiszer- iparban és a mezőgazdaságban végzett eddigi felmérések azt mutatják, hogy az ellenőrzések sem pótolhatják az irányí­tást, nem mentesítik a gazdasági vezető­ket kötelességeik teljesítése alól. A járási és kerületi szervek számos fogyatékossá­got észleltek a vállalati ellenőrök munká­jában. Felkészületlenségük, lazaságuk nem egy esetben a végtermékek mennyi­ségét és minőségét, az egészségügyi normákat károsította. Tavaly több fogyatékosságot tártak fel a Milex nagymegyeri (Čalovo) üzemében. Sajtfélékből, tejtermékekből, főleg gyer­mektápokból és joghurtkészítményekből kevesebb került az üzletekbe. A megren­delt 10—15-féle árucikkből csupán 4-5 állt a fogyasztók rendelkezésére. A húsfeldolgozó vállalatnál komoly fo­gyatékosság merült fel a belső ellenőr­zésben. A külső ellenőrző szervek állapí­tották meg e káros jelenséget. Nehézsé­gek adódtak az egészségügyi előírások megtartásánál, a hús feldolgozásánál, adagolásánál és csomagolásánál. Nem megfelelően csomagolt hús került az üz­letekbe. Az ellenőrök 11 mintát vizsgáltak meg, s ebből csak egy felelt meg az állami normának. A kerületi higiénikusok pedig 30 mintavételnek több mint a felét rossz­nak minősítették. Az elhanyagolt belső ellenőrzések miatt felelősségre vonták az illetékes vezetőket és dolgozókat egy­aránt. A fogyatékosságok kiküszöbölésé­re a vállalat megtette a szükséges intéz­kedéseket. A munkafegyelem megszilárdítására hatékony intézkedéseket foganatosítot­tak a dunaszerdahelyi kenyérgyárban, ahol személyi mulasztások játszottak közre a problémák felhalmozásában. Át­meneti nehézség támadt a kenyér és péksütemények egyenletes ellátásában és romlott a minőség. A szervezetlen szállítás miatt gyakran késve érkezett a pékáru. A műszaki ellenőrzés mutatott rá a technológiai fogyatékosságokra is. A belső ellenőrzés itt sem bizonyult elég hatékonynak, nem támaszkodtak a dolgo­zók tapasztalataira és a panaszokat sem vették figyelembe. Káderváltozásra került sor, s a hatékonyabb ellenőrzés, az ezzel járó változás már fokozott javulást hozott. Korszerűsítették a technológiai berende­zéseket és javult a gyár termékeinek minősége, választéka és a szállítókkal való együttmúködés. Az üzletekben is több fogyatékosságot észleltek az utóbbi időszakban, elsősor­ban a falusi boltokban volt gond a szállí­tói-megrendelői kapcsolattal, gyakran késve érkezett az áru. Hanyagságból több helyen nem használták ki a hűtőberende­zéseket, s emiatt romlott sajtkészítmé­nyeket és tejtermékeket árultak. A népi ellenőrök ezért hat esetben róttak ki hely­színi pénzbírságot és fegyelmi eljárást indítványoztak. A hentesüzletekben ugyancsak több szabálysértést tártak fel. Számos üzletvezető helytelenül tárolta a húst, súlycsonkítást és egyéb vissza­élést állapítottak meg. Krascsenics Géza Jóakaratból elégtelen Lassan már tíz éve, hogy Királyhelme- cen (Kráľovský Chlmec) néhány sportolni vágyó fiatal elhatározta: egészségük vé­delmének érdekében hetente egyszer sportolni fog. Választásuk a kispályás labdarúgásra esett. Elhatározásuknak Korszerű és gyors javítások A jól szervezett termelőmunka alapvető követelménye a gépek korszerű és gyors javítása, karbantartása. Ezt az alapvető követelményt tartják szem előtt a vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalat rotációs gépeket javító és karbantartó részlegének dolgozói. A tervteljesítés és a jó minőségű termelés egyik feltétele a gépek szakszerű és gyors felújí­tása. Ezért a vállalat rendszeresen és tervszerűen végzi a gépek felújítá­sát és cseréjét, s ennek köszönhetők az elmúlt év jó termelési eredményei. A felvételen M. Jamrich és J. Krajča mérnök a felújítást megelőző méréseket ellenőrzi. Celeng Ferenc Matusek János felvétele nem is volt semmi akadálya, míg be nem köszöntöttek az esős idők, majd a tél, ami lehetetlenné tette a szabadban való spor­tolást. Tudomásukra jutott, hogy a helyi alapiskola tornaterme délutánonként üre­sen áll. Segítségért az iskola igazgatójá­hoz fordultak. Felajánlották, hogy cseré­ben elvégzik a kisebb javításokat, az épület karbantartását társadalmi munká­ban. A válasz nemleges volt, mert a fiata­loknak nem volt patronáló szervezetük. Csak egy kis jóakarat hiányzott. A dolog mégiscsak megoldódott, a környező fal­vak iskolái nyújtottak segítséget, lehetővé tették tornatermeikben a sportolást a ti­zenkét, többnyire ülőmunkát végző fia­talnak. A logikus az lenne, hogy a néhány millió korona beruházással felépült léte­sítményt igyekezzünk maximálisan ki­használni, nem pedig energiaszegény vi­lágunkban hetente Bolyba (Boľ) és Ág- csernyőre (Čierna nad Tisou) utazni spor­tolás végett. A tíz éve húzódó dolog még nincs lezárva, mivel évente újra és újra próbálkoznak, vitatkoznak, hogy a király- helmeciek otthon sportolhassanak. Csákó László A titkokat feltáró psychotronika Ezzel a címmel rendezte meg a Cse­madok vágsellyei (Šaľa) alapszervezeté­nek Vörösmarty Művelődési Klubja a na­pokban azt az előadást, melyet dr. Sán­dor András tartott. „Az emberi tudat befo­lyásolja a külső teret“ - érdekfeszítö percek voltak, amikor az előadó kísérle­tekkel is alátámasztotta ezt az állítását. Száz Ildikó Anyasági segély újabb szülés esetén N. É.: 1986 júliusában született meg az első gyermekem. Egyéves koráig kaptam segélyt. Ezt követően kértem még egy év fizetetten sza­badságot - ez júliusba ér véget. Most azonban újra terhes vagyok. Az orvos a szülés várható időpontját novemberre tette. Azt szeretném tudni, jogosult leszek-e anyasági se­gélyre akkor is, ha a szülésig már nem térek vissza munkahelyemre. Ha a munkaviszonyát nem szün­teti meg, valószínűleg jogosult lesz anyasági segélyre, mivel a második gyermeke születésével kapcsolatos anyasági szabadságát azelőtt kezdi meg, hogy az első gyermeke betöl- tené élete 37. hónapját. Jogszabály garantálja ugyanis (bizonyos feltéte­lek teljesítése mellett) azt, hogy az az anya, aki az első gyermeke szü­letésétől számított 37. hónap letelte előtt kezdi meg újabb anyasági sza­badságát, lényegében ugyanolyan összegű anyasági segélyre legyen jogosult, mint az előző anyasá­gi szabadsága idején [lásd a 143/1965. sz. rendelet 45. § (1) bekezdését]. Természetesen teljesítenie kell az anyasági segély megítélésének alapvető feltételeit is (azt, hogy a szülést közvetlenül megelőző két évben legalább 270 napi betegségi biztosítási idővel rendelkezzen, s hogy az újabb anyasági szabadsá­gát a munkaviszonya fennállása vagy legalább a munkaviszonya megszűnésétől számított ún. védel­mi időben kezdje meg). Ahhoz tehát, hogy jogigénye ke­letkezzen anyasági segélyre, alapjá­ban véve nem kell munkába állnia második gyermeke megszületése, illetve az újabb anyasági szabadsá­ga megkezdése előtt (más kérdés természetesen az, hogy a munkálta­tója nem köteles megadni a fizetet- len szabadságot, ha a gyermeke már betöltötte a második életévét). Fontos azonban tudni, hogy ameny- nyiben az újabb anyasági szabadsá­ga megkezdése előtt mégis ledol­gozna legalább 25 munkanapot, az anyasági segélyt - amenyiben ez kedvezőbb lenne az ön számára - nem ugyanabból a napi keresetből számítanák ki, mint az előző anya­sági szabadsága idején, hanem ab­ból a keresetből, amelyet a döntő időszakban, vagy az ún. meghosz- szabbított döntő időszakban ért el, esetleg a valószínű beszámítható keresetéből. Szorult helyzetben H. E.: Az újságban olvastam a Munka Törvénykönyve módosítá­sáról. Bízok benne, hogy csak jót határoznak el a munkás részére. Ezt főleg azért említem, mert a problé­mámra a módosításról szóló írásban nem találtam megoldást. A férjem baleset következtében meghalt. Egyedül nevelem a kisfiamat, aki sajnos, gyakran betegeskedik. Az anyagi helyzetem így nem a legjobb, s most úgy tűnik, hogy még rosszab- ra fordul. A gyermekem gyakori be­tegeskedése miatt ugyanis havonta két hétnél többet nem tudok dolgoz­ni, és a munkáltatóm azzal fenyege­tőzik, hogy ha ez így megy tovább, kidobnak a munkahelyemről. A Munka Törvénykönyve Novellá­jának alapelvei valóban nem foglal­koznak közvetlenül az ön által felve­tett problémával. A munkáltatója mégsem dobhatja ki önt a munkahe­lyéről, nem szüntetheti meg a mun­kaviszonyát, mivel ebben akadá­lyozzák a jelenleg is hatályban levő munkajogi rendelkezések. Ilyen ren­delkezés például az, hogy a munkál­tató csak a törvénybe kifejezetten megemlített indokból szüntetheti meg a dolgozó munkaviszonyát fel­mondással vagy azonnali hatályú megszüntetéssel. önmagában véve az, hogy gyak­ran hiányzik munkahelyéről gyerme­ke betegsége miatt, nem szolgálhat a munkaviszonya megszüntetésé­nek indokául (a Novella tervezete sem számol ilyen indok törvényesí- tésével), ha egyébként igazolja a gyermek ápolásának szükséges­ségét. A Munka Törvénykönyve 127. §-a szerint a munkáltatója ugyanis köteles igazoltnak tekinteni a csa­ládtag ápolása idejére szükséges távolmaradást. Munkaviszonya megszüntetésének lehetőségét kor­látozza az is, hogy ezt a munkáltató­ja csak a szakszervezet üzemi bi­zottságának előzetes beleegyezé­sével teheti meg. Végül pedig, ha mégis megkapná az írásbeli felmon­dást, vagy a munkaviszonya azon­nali hatályú megszüntetéséről szóló írásbeli jognyilatkozatot, azt ajánl­juk, azonnal forduljon ügyvédhez, s bízza meg, perelje a munkavi­szony megszüntetésének érvényte­lenségét a bíróságon. A törvény ren­delkezései, a szakszervezet bele­szólási joga és a munkaviszony megszüntetése érvényességének bírósági felülvizsgálata nézetünk sze­rint megfelelő védelmet nyújtanak önnek. A rossz anyagi helyzetét illetően azt ajánljuk, forduljon a járási nem­zeti bizottság gyermekvédelmi osz­tályára, amely szociális ráutaltság esetében bizonyos egyszeri vagy ismétlődő segélyeket ítélhet meg önnek. Szociálisan ráutaltnak azt a családot tekintik, melyben az egy főre eső, s egyben 500 koronával (a háztartási kiadásokra) csökkentett tiszta havi jövedelem nem haladja meg a 800 koronát (az ön esetében tehát 2x800=1600 + 500 korona a háztartás közös kiadásaira = 2100 korona a szociális ráutaltság irány­adó jövedelmi határa). Ha azonban a gyermeknek vagy önnek diétás étkezésre van szüksége és ezt a tényt az illetékes egészségügyi intézmény igazolásával bizonyítja, a szociális ráutaltság irányadó jöve­delmi határa a diétás étkezésre szo­ruló családtag esetében 930 korona. Üdülési szabadság Sz. E.: A legutóbbi munkaviszo­nyom 11 évig tartott (1987. augusz­tus 31-ig). Az új munkahelyemre szeptember 1-én léptem be. Azt szeretném tudni, jár-e nekem a le­dolgozott 4 hónap után szabadság. A munkáltatóm ugyanis azt állítja, hogy erre a 4 ledolgozott hónapra egyáltalán nem adhat nekem sza­badságot. A jelenlegi munkajogi szabályo­zás szerint a dolgozónak valóban csak a legalább öt hónapja, meg­szakítás nélkül tartó munkaviszony (várakozási idő) után keletkezhet jogigénye üdülési szabadságra. Mi­vel tavaly december 31 -ig sem telje­sítette a várakozási idő feltételét, az új munkaviszonyában tavaly egyál­talán nem keletkezett jogigénye sza­badságra. Ezen, az eredetileg fluk­tuációellenes szabályon kíván vál­toztatni a Munka Törvénykönyvének Novellája (már persze, ha a társa­dalmi vita támogatja a közzétett alapelvek erre vonatkozó 64. pontját is) azzal, hogy megszüntetné a vá­rakozási idő feltételét. A javaslat szerint még azoknak is járna sza­badság, akik csupán 22 napot dol­goznának le folyamatosan tartó munkaviszony keretén belül (a le­dolgozott évek vagy az életkor sze­rint megállapított évi három vagy négyheti szabadság egy tizenkette- de). Ilyen törvénymódosítás alapján tehát nem fordulhatna elő az a ma­napság gyakori eset, hogy ha a dol­gozó augusztus 1 -ét követően lép állandó munkaviszonyba vagy vál­toztat munkahelyet, az adott év vé­géig ledolgozott hónapjai elvesznek a szabadság szempontjából. Nyugdíjhalmazat Sz. M.: Az elhunyt férjem nyugdí­ja 1134 korona volt. Az én öregségi nyugdíjam 1278 korona. A férjem halála után az özvegyi nyugdíjat 681 korona összegben állapították meg. Nekem azonban ebből csak 341 koronát fizetnek (vagyis az öregségi nyugdíjjal együtt 1619 koronát). He­lyes az özvegyi nyugdíjam kiszámí­tása? Az özvegyi nyugdíj az elhunyt dolgozó öregségi nyugdíjának 60 százaléka (1134 koronána a 60 szá­zaléka 680,4 korona). Tekintettel azonban arra, hogy ön az özvegyi nyugdíjon kívül öregségi nyugdíjat is élvez, alkalmazni kell a nyugdíjhal- mazatról szóló rendelkezést, mely szerint a magasabb nyugdíjat (itt az öregségi nyugdíjat) a teljes össze­gében, az alacsonyabbat pedig a fele összegében folyósítják (681:2 = 340,5). (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1988. IV. 19.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom