Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-16 / 63. szám, szerda
JÓ GAZDAKÉNT Az új gazdasági mechanizmus első tapasztalatai Vendéglátóipari vállalataink szolgáltatásait az elmúlt időszakban csak ritkán illették pozitív jelzőkkel. Sajnos, ez a szemlélet olyannyira elharapódzott, hogy szinte lehetetlennek tartották, hogy színvonalasan szolgáljanak és emellett nyereségesen is gazdálkodjanak. Az elmúlt évben viszont a CSSZSZK kormánya határozatot hozott: fordítani kell a kockán, 1988 elejétől valamennyi vendéglátóipari vállalatnál kísérletileg érvényesíteni kell az új gazdasági mechanizmus elveit, 1989-ben pedig valamennyinek nyereséget kell kimutatnia. A feladat tehát világosan adott. Arról, hogy a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Vendéglátóipari Vállalatnál hol tartanak a megvalósításban, Emil Šiška mérnököt, a vállalat igazgatóját kérdeztük. Felszámolni a veszteséget-Már az elmúlt évben megpróbáltuk alkalmazni az új elveket. Dolgozóinkkal először megbeszéltük a legszükségesebb tennivalókat - mondotta. - örülök, hogy megértették a változtatás lényegét és fontosságát. Mindez megmutatkozott az eredményeinkben is: a kiskereskedelmi forgalom tervét 102,1, a saját termelési értékünket 102,7, az árutermelési tervünket pedig 111,9 százalékra teljesítettük. Azt is fontosnak tartom, hogy az ételek eladásából származó bevételünk gyorsabban növekedett, mint az alkohol árusítása. Vállalatunk vesztesége a tervezettnél 9000 koronával alacsonyabb volt. Idén a költségeket minden téren csökkenteniük kell. Az energia- és alapanyagfelhasználásra a maximális takarékosság vonatkozik - hisz ezt az önelszámolási egységek dolgozói a saját zsebükön érzik majd meg. Apróságnak tűnik, de már tavaly bevezették például a vendéglátóipari egységekben használt porcelánedények, poharak, tisztítószerek fokozottabb ellenőrzését. Üzemegységeikben külön-külön felülvizsgálták a veszteséges gazdálkodás okait, s ezek felszámolását elsőrendű feladatuknak tekintik. A csábi (Öebovce) autóscsárda azon egységek közé tartozik, melyek eddig nem hogy javították volna a vállalat gazdálkodását, hanem épp ellenkezőleg, rontották a pénzügyi mérleget. A szálláshelyek a turistaidényen túl kihasználatlanok, a szobák fűtése - akkumulációs kályhákkal - túl sokba kerül. A vendéglő személyzetének számát is csökkentik: összevonják az egyes tevékenységeket. A kollektíva jobban szervezi meg a munkát, s ily módon is hozzájárulnak az önellátás eléréséhez. Még nyár előtt felállítják a turisták elszállásolására szolgáló faházakat, hogy egy autóbusznyi utast tudjanak egyszerre fogadni. Remélik, az utazási irodák így jobban érdeklődnek majd a csárda iránt. Az egyik helyiséget úgy rendezik be, hogy tanfolyamok szervezésére is alkalmas legyen. Ami a nyereséget növeli és ami csökkenti- A falusi kocsmák üzemeltetése a leggazdaságosabb - nagy ráfordítások nélkül hozzák a nyereséget, de mi nem ezt az utat akarjuk mindenáron követni - fejtette ki az igazgató. Zsélyben (Zelovce) a Z akcióban felépült vendéglőben nem akarnak lemondani az étkeztetési lehetőség biztosításáról. A konyhát mindenképp ki szeretnék használni. Megpróbálkoznak a vendégcsalogató ételek kínálásával, ha pedig ez végképp nem megy, akkor esetleg hideg ételek készítésére fogják használni.- Adott a lehetőség, hogy mi magunk válasszuk meg a szállító partnereinket - jegyezte meg. - A gyakorlatban ezt sem egyszerű megvalósítani. Például hosszabb ideje elégedetlenek vagyunk a járási székhelyen üzemelő pékség termékeivel A kenyér- és a péksütemény minőségét gyakran kifogásoljuk, de nem tudjuk elérni, hogy javítsanak a helyzeten. Vagy például a cukrászké- szitményekkel kapcsolatos gondok is bosszantanak. A péküzem az egyedüli helybeli gyártó. Megrendeléseinket alig veszik figyelembe, s a hetente egyszeri szállítás nem felel meg sem nekünk, sem a fogyasztóknak. Kihasználatlanul áll a nagy süteménytároló hűtő a Dolina vendéglőben, s mivel szinte változtatás nélkül mindig ugyanazokat a drága süteményeket szállítják, mi aligha tudunk a fogyasztók kedvébe járni. Vagy egy másik példát is említhetek: a Nitran szalámi. Ezt a rimaNÉGY HÓNAP UTÁN Mit tett a biztosító? Négy hónapja annak, hogy a Komárom (Komárno)-Bratisiava vonalon, Cserhát községben vonatszerencsétlenség történt. A balesetnek kilenc halálos áldozata és tizenhat sérültje volt. A szerencsétlenül jártak nemcsak egészségkárosodást szenvedtek, többségük ruházata, pénze, ékszere odaveszett az iszapban. A rendőrség tisztázta a baleset körülményeit s jegyzőkönyvileg is lezárta az ügyet Csak ezután kerülhetett sor a szerencsétlenül járt utasok karának felbecsülésére. Bottlik Aladártól, az Állami Biztosító komáromi kárbecslési osztályának vezetőjétől, illetve Baráth Judittól, az osztály munkatársától kértünk tájékoztatást, hogy áll jelenleg az utasok kártalanítása.- A balesetet követően már a rendőrségi kihallgatásokon jegyzőkönyvbe vették a károkat, árr, - és ezt nem is csodáljuk - az utasok hamarjában nem emlékeztek mindenre. Ezért kapcsolatba léptünk a károsultakkal s újból felvettük a kárlistát. Voltak, akik már előbb is érdeklődtek a kártalanítás mikéntjéről és arról, milyen bizonylatokra van szükségük, hiszen a sajnálatos haláleseteknél a hozzátartozók nem ismerték jogaikat. S talán ebből támadt a legtöbb nézeteltérés. Megtudtuk, az érvényes rendelkezések alapján, ha a balesetet szenvedőnek nincs életbiztosítása, a biztosító csak a temetéssel járó kiadásokat térítheti meg, illetve a későbbiekben hozzájárul a sirkő költségeihez stb. Az emberi életért nem jár anyagi kártérítés.-Az elhunytak hozzátartozói (csak egynek volt életbiztosítása) nehezen fogadták el azt a tényt, hogy az elhunyt családtag után nem illeti őket kártérítés. Számlák ellenében kifizetjük ugyan a temetkezési költségeken túl (gyászjelentés, halotti tor, távirat, telefonszámla) az eltűnt, megrongálódott ruházat után járó összeget, de ez lényegesen kevesebb, mint amennyit mondjuk a ,,csak“ sérült kap. S ezen akkor sem változtathatunk, ha eleve tudjuk, a hátramaradt hozzátartozó, családtag havi bevétele jelentősen csökkent. .- Talán itt kellene megjegyeznem, önreklámozási szándék nélkül- szólt közbe Baráth Judit - az életbiztosítás mégis biztonságot jelent. Nagyon tapintatosan bánunk az elhunytak hozzátartozóival, igyekszünk megmagyarázni nekik a helyzetet. S mert a szerencsétlenséget a teherautó vezetője okozta, a vasúthoz sem lehet kártérítésért folyamodni. Másképp áll a helyzet a túlélők esetében. A károk felbecsülése időigényes, sok utánjárással, illetve ellenőrzéssel jár. Az iszapos, olajos víz hatására tönkrement a szerencsétlenül jártak ruházata és az esetek többségében a tisztíttatás után is hordhatatlan maradt. A biztosító dolgozóinak a ruhadarabok (főleg szőrme) szem- revetelezése után meg kellett állapítaniuk az eredeti árat, ebből - ugyancsak rendelet van rá - le kellett vonniuk az amortizációt, s csak a valódi kártérítési összeg kerülhetett az aktákba.- Mi tizenhét aktát fektettünk le (a hat halott és tizenegy sérültét, akik a Komáromi járásból valók), de jelenleg még csak ötöt-hatot zárhatunk le teljesen. S mivel az ügyintézés hosszadalmas (az akták a Dunaszerdahely (Dunajská Streda) és Trnava - ott van az elszámolási központ - között vándorolnak majd) a károsultak, illetve hozzátartozóik csak március végén juthatnak az átutalt összeghez - magyarázta az osztályvezető. Elmondta azt is, hogy a sérültek esetében az anyagi kárbecslés megtörtént ugyan, de számos esetben - mivel az orvosi kezelés még tart - nem állapíthatták meg a fájdalomdíj összegét. S ha netán a sérülés tartós következményekkel járna, a fájdalomdíj megállapítására csak egy év elteltével kerülhet sor.- Szeretnénk minél előbb befejezni a vonatszerencsétlenséggel járó ügyintézést úgy, hogy minél kevesebb fájó emléket bolygassunk meg. A kártérítés összegét rendeletek, illetve a Polgári Törvény- könyv szerint állapítjuk meg. Sajnos, a húsz-huszonőtéves előírások nem tükrözik a jelenlegi árszintet, de ránk nézve kötelezőek. Tudjuk, a tényleges károk sokkal nagyobbak és nem mérhetők csak Pénzben . péteRFI SZONYA szombati (Rimavská Sobota) és a nyitrai (Nitra) húsüzem is gyártja. Rimaszombatból viszont olyan rossz minőségű szalámit kapunk, hogy kénytelenek vagyunk Nyitrára járni az áruért, vállalva így a többletköltséget, ami szintén a nyereségünk kárára megy. A brigádrendszerú munkaszervezést és javadalmazást a vállalat kilenc kollektívája (160 dolgozóval) érvényesíti. A brigádok egyike a Mladosť vendéglőben dolgozik. Ök már a januári fizetésüket az új „elosztás" szerint kapták. A brigádtanács kidolgozta a javaslatot, a kollektíva valamennyi tagjával ismertették, ki miért, mennyit kap. A javaslathoz mindenki hozzászólhatott, véleményt mondhatott, s a vállalathoz már a kész elszámolást továbbították.- Azt tapasztaltuk, hogy az ilyen nyílt elosztás ösztönzőleg hat a dolgozókra. Mindenki értékelheti a másikat és a saját teljesítményét is összehasonlíthatja a többiekével. Persze, azt tudták a dolgozók, hogy egyszerre nem lesz több a szétosztható pénz. de az igazságosság mindenképp a kollektíva megerősítését szolgálja. Legfontosabb céljuk a vendégek elégedettsége. Ennek érdekében szeretnének a jövőben is mindent megtenni. Dolgozóikat arra ösztönzik, hogy az új elvek alapján saját érdekükké váljon a fogyatékosságok mielőbbi kiküszöbölése. Véleményük szerint a vállalati ellenőrzésnek nem azt kell szem előtt tartania, hogy mennyi bírságot szabnak ki, hanem azt, hogy ellenőrzéseik nyomán mennyivel javult az egységek higiéniája és a kiszolgálás. Az igazgató lényegesnek tartja, hogy a vállalat dolgozói úgy bánjanak a közös vagyonnal, mint a sajátjukkal. Ennek a kollektív szellemben is meg kell nyilvánulnia. Jó jel, hogy az egyes munkahelyeken már figyelmeztetik is egymást a kollégák, ha valaki kihúzza magát a munkából, vagy például arra is ügyelnek, hogy a hozzájuk ittas állapotban betérőket ne szolgálják ki (pedig az ebből adódó konfliktusok rendezese gyakran körülményes). A vendégek igényéi, a dolgozók elvárásai-Nem panaszként mondom, de nem vagyunk könnyű helyzetben- morrdotta Emil Šiška. - A Dolina szálló kávéházát két év alatt úgy tönkretették a „kedves” vendégek, hogy azt teljesen át kellett alakítani. Sokba került ez nekünk. A mennyezet tisztítását - amire egészen biztosan nem találtunk volna vállalkozót- a személyzet maga végezte el. Úgy érzem, már ebben is megnyilvánult az új gondolkodásmód, az újszerű hozzáállás. Reméljük, a mostani berendezés a korábbinál tovább állja majd a ,,próbát", hisz az ott dolgozóknak is érdekük, hogy jobban vigyázzanak arra és időben figyelmeztessék a rendetlen vendégeket. Az elmondottak margójára az igazgató megjegyezte: - Igényes feladataink teljesítése fokozott erőfeszítést követel a vezetőktől, és a többi dolgozótól egyaránt. A kollektívákra - azonkívül, hogy a gazdaságosságot megköveteljük tőlük- az a feladat hárul, hogy a jobb munkaszervezéssel, összetartással csökkentsék a fluktuációt. Főképp a kisegítő személyzettel vannak gyakran gondjai a vállalat vezetőinek. Az is tény, hogy a vendéglátóiparban a fizetések nem a legvonzóbbak. Igaz ugyan, hogy a nagykürtösi vállalatnál az 1986 évi 1949 koronáról, 1987-ben 2117-re sikerült emelniük az átlagfizetést, de ha figyelembe vesszük, hogy menynyi jut az egységek dolgozóinak, ez még mindig nagyon alacsony. A nehézségek, a gondok ellenére az igazgató derűlátó. Abban bízik, van elég erejük, ötletük és szorgalmuk, hogy a dolgozók is megtalálják számításukat és a vendégek is egyre elégedettebbek legyenek szolgál; tatásaikkal. DEÁK TERÉZ A szövetkezet legjobb dolgozóit méltó elismerésben és jutalomban részesítették. Az okleveleket Gdovin Erzsébet mérnök, a szövetkezet elnöke adta át, megköszönve a példás helytállást. (Baranyai László felvétele) Jövedelmezőbbé tették a termelést Felkészültek az igényesebb feladatok teljesítésére A gondos előkészületek, az asztalokat díszítő virágok is jelezték, nem akármilyen tanácskozásra, hanem egy küzdelemmel teli év eredményeinek értékelésére készül a szövetkezet. Az Udvarnoki (Dvor- níky na Ostrove) Efsz tagjai láthatóan elégedetten foglaltak helyet az asztaloknál. Már előzőleg értesültek a vezetőktől arról, hogy a szövetkezet történetében a legeredményesebb termelési és pénzügyi mérleget zárják. A megnyitó után Gdovin Erzsébet mérnök, a szövetkezet elnöke átfogó képet adott a fejlődésről. Kiemelte, hogy a kiváló eredmény elsősorban a tagok összefogásának köszönhető. Egymást segítve minden részleg teljesítette termelési és eladási tervét. A szónok számadatokkal érvelt. Mint mondotta, a 7. ötéves tervidőszak évi átlagához hasonlítva, a 8. ötéves tervidőszak elején évente 11 millió koronával emelkedett a szövetkezet teljesítménye. Nagy gondot fordítottak a jövedelmezőség növelésére. Az erőfeszítések meghozták a várt eredményt. Tavaly a tervezett 4 millió 203 ezer korona helyett 5 millió 738 ezer korona nyereséget értek el. A jól végzett népszerűsítő és agitációs tevékenység elősegítette a munka- és technológiai fegyelem megszilárdulását. A dolgozók mindent megtettek a termelés színvonalának emeléséért. Az egy dolgozóra számított munkatermelékenység értéke 228 160 korona volt, ami országos méretben is kiváló eredménynek számít. Számadatok sora igazolta, hogy a Csallóköz egyik legkisebb szövetkezete újabb lépéseket tett a termelés intenzitásának növelésében. Amint az elnöknő hangsúlyozta, a korszerű módszerek alkalmazása, a vezetők jó szakmai felkészültsége és szervezőképessége nagyban hozzájárult a hatékonyság növeléséhez. A szövetkezet jól összeková- csolódott dolgozókollektívája nagy erőt képvisel. Olyan erő ez, amely a lépten-nyomon tapasztalható ten- niakarással egyetemben megfelelő garancia arra, hogy a szövetkezet a jövőben is helytállhat az igényes feladatok teljesítésében. A zárszámadó közgyűlésen sokat hallottunk az ésszerűsítésről és a gazdaságosságról. Tegyük hozzá: a szakemberek megbecsüléséről. Például a kertészetben azért értek el rendkívüli sikereket, mert jó szakember a részleg irányítója. Nemcsak arra törekszik, hogy a terveket teljesítsék, arra is van gondja, hogy a zöldségféléket minél előnyösebb áron adhassák el. A görögdinnye kilogrammjáért például 4,20 koronát, a sárgadinnye kilogrammjáért pedig 7,40 koronát kaptak a felvásárló szervektől. Az étkezési paprika átlagos értékesítési ára 8 korona volt, s jó bevételt nyújtott a magra termesztett karfiol is. Amint az összegezésből kitűnt, a kertészetben 300 ezer korona bevétel jutott egy hektárra. Érthető, hogy az elnökségi beszámoló nem fukarkodott az elismeréssel. A csoport tagjai közül ezúttal Ágh Istvánt, Mórocz Gizellát, Puha Katalint és Seregi Etelkát dicsérték meg a jól végzett munkáért. Az állattenyésztési ágazat eredményei alapján szintén a legjobbak közé tartoznak a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. A bruttó termelés tervét tavaly 102 százalékra teljesítették Az ágazatot a kiegyenlített termelés és a minőségre való törekvés jellemezte. Tehenenként!' átlagban 4636 liter tejet fejtek, s az eladott tejnek 99,6 százalékát az I. osztályba sorolták a felvásárlók. Az állattenyésztésben a legjobb dolgozók közé sorolták Tomacsek Istvánt, Csöíle Imrét, Halász Gézát, Blahó Évát és Hájos Árpádot. A sertéstenyésztésben szintén teljesítették a termelési és eladási terveket. Például a tervezettnél jóval több, kocánkénti átlagban 19,7 malacot választottak el, s ezzel az eredménnyel a járási versenyben az első helyre kerültek. Az egyes gazdasági részlegek eredményeinek alapos elemzése után oklevéllel tüntették ki a legjobb dolgozokat. A kitüntetettek között ott voltak mindazok, akik a legjobb teljesítményt nyújtva tovább öregbítették a szövetkezet hírnevét. A gazdaság egyre többet hallat magáról. Amint azt a vitában a pártós gazdasági szervek küldöttei hangsúlyozták, elsősorban azt kell kiemelni, hogy ebben a gazdaságban megteremtették az összhangot a növénytermesztés és az állattenyésztés között. Ez a jó gazdálkodás alapja. Haramia Ferenc mérnök, a szövetkezet agronómusa azt fejtegette, hogy egymást segítve tudták ilyen jól alakítani a termelési és pénzügyi mérleget. A kalászos gabonák átlagos hektárhozama 6,14 tonna, a szemes kukoricáé 6,53 tonna, a cukorrépáé pedig 40 tonna volt. Az eredményekkel még mindig elégedetlenek. Ügy vélik, még sokat tehetnek a hozamok növelése és a minőség javítása érdekében. A cu- korrépa-termesztésben a petőházi módszer alkalmazásával akarnak döntő fordulatot elérni. Főleg a cukortartalmat akarják növelni. Kovács János mérnök, a szövetkezet zootechnikusa azt fejtegette, hogy a tej minősége elsősorban a gondozók és a fejők hozzáállásától függ. Ha továbbra is rend és tisztaság lesz az istállókban, akkor a tejüzem elégedett lehet a szövetkezetükből beszállított tej minőségével. Javasolta, hogy több mintaértékelő laboratóriumot kell létesíteni. A mostam ellenőrzési rendszer nagyon körülményes és hosszadalmas. Nem igaz, hogy a gondozók és a fejők nem akarnak minél több elsöosztá- lyú tejet termelni, hiszen minden alkalommal türelmetlenül várják a laboratóriumi elemzés eredme- nyeit. Érdekük a minőségre való törekvés, elvégre a minőség alapján kapják a fizetésüket. Később arról beszélt, hogy lehet jó minőségű tejet termelni, de az többletköltséggel jár. Véleménye szerint, módosítani kellene a törlőruhák, valamint a szükséges berendezések árát, mert a jelenlegi beszerzési ár eléggé megdrágítja a tejtermelést. Számos jó javaslat hangzott el a zárszámadó közgyűlésen. A vitában felszólalók kivétel nélkül a termelés eredményesebbé tételének lehetőségeit kutatták. Baranyai Mária üzemgazdász elmondotta, hogy a múlt évben 19,5 százalékos jövedelmezőséggel gazdálkodtak, így volt miből nyereségrészesedést fizetni, és a bővített újratermelésre is jutott elég pénz. Az idén tovább javítják a munka- és az életkörülményeket, hogy a dolgozók kedvezőbb feltételek között és nagyobb kedvvel végezhessék munkájukat, s így ezt az évet még jobb eredményekkel zárhassák. BALLA JÓZSEF
