Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-14 / 61. szám, hétfő
„Megértő“ időjárás ENYHE TEL - KEVESEBB ENERGIA Bárhogy is nézzük, az idei tél már mögöttünk van, még ha valójában nem is volt igazi havas, zimankós időjárás az elmúlt hónapokban. Sokan bizonyára nosztalgiával gondoltak az elmúlt télre, amelyből jó lett volna néhány hetet átmenteni az ideire... Más dolog, hogy egy évvel ezelőtt mindannyiunknak nagyon is elegünk volt a télből. Az azonban szinte egészen bizonyos: az energetikai szakemberek csöppet sem bánták, hogy a leghidegebb évszak ezúttal ilyenre sikeredett. És persze az sem mellékes szempont, hogy ezen a télen a hőellátással kapcsolatban semmilyen probléma nem merült fel, ellentétben a tavalyival, amikor sok helyen nem sikerült zavartalanul biztosítani a lakások fűtését. Szathmáry Ernő gépészmérnök, a Szlovákiai Energetikai Művek Fejlesztési és Központi Hóellátási Osztályának a vezetője egy évvel ezelőtt gondban volt, amikor a téli hőenergia-ellátásról érdeklődtem nála, most viszont csak mosolygott, amikor feltettem a kérdést: energetikai szempontból milyen (volt) az idei tél?- Akármilyen szempontból is nézem, az idei tél - és benne elsősorban a január - tulajdonképpen nem is volt tél... Igaz, bármerre jártam, az eddigiek folyamán szerte az országban azért mindenütt úgy készültek dolgozóink, hogy „sosem lehet tudni, mikor köszönt be". Közben leggyakrabban az ismert mondásra hivatkoztak: ,,Nem eszi meg a kutya a telet“, aztán - hogy még a népi meteorológiai megfigyeléseknél maradjunk, - a január végi Pál- fordulás időjárásából, majd pedig február elején a tavaszi napfordulón a medve viselkedéséből még bármire következtethettünk volna... Az viszont tény, hogy bármilyenre is fordul az idő, hosszú tél nem lehet! • Januárról bizonyára konkrét adatokkal is tud szolgálni. Milyen volt tehát az általában leghidegebb téli hónap a hőszolgaltatás statisztikai adatainak tükrében?- Először is - bár erre aligha kell valakit emíékeztetni - nagyon enyhe volt a január: ha hinni lehet a meteorológusok statisztikáinak, akkor egészen pontosan a januári középhőmérséklet 6,4 fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál. Ebből pedig már nagyon sok mindenre lehet következtetni, hiszen erre az esztendőre - éppen a tavalyi tapasztalatokból kiindulva - olyan szinten terveztünk, hogy akár a tavalyi zord télhez hasonló időjárás esetén is zavarmentes legyen a lakások hőellátása éppúgy, mint az ipari üzemeknek nyújtott hőszolgáltatás. Érzékeltetésül néhány számadat: januárra 5 millió 9 ezer 719 gigajoule hőmennyiséget terveztünk megtermelni, ezzel szemben csak 4 millió 28 ezer 936 gigajoulera volt szükség. Ez azt jelenti, hogy mindössze 78,9 százaléknyira kellett teljesítenünk a januári tervet, ami a mi esetünkben természetesen kellemes „gond“. Az iménti számok azonban tartalmazzák a saját részünkre termelt hőt is, sőt a höveszteséget is, így a tulajdonképpeni hasznos hőmennyiség, amit a megrendelőinkhez eljuttattunk, 3 millió 680 ezer 741 GJ volt, ami 79,18 százaléka a tervezettnek. • Gondolom, az elmúlt évben éppen fordított volt a helyzet.-Tavaly januárra 4 millió 427 ezer 224 gigajoulet írt elő a terv, ennél azonban egészen pontosan 447 ezer 278 gigajoule-lal volt szükség több hőenergiára. A megrendelőink által felhasznált hőenergia mennyisége 10,38 százalékkal volt több a tervezettnél. Mindez úgy következett be, hogy a nagyfogyasztóknál alig valamivel több mint 4 százalékos túlfogyasztást tapasztaltunk, míg a középnagyfogyasztók esetében - ide tartoznak az iskolák, óvodák, különböző munkahelyek, irodaházak és a kisebb termelőüzemek - 23,5 százalék körül volt a túlfogyasztás, s a lakosság is 12 és fél százalékkal többet fogyasztott a tervezettnél. Ezzel szemben az idei esztendőben a nagyüzemek csak alig 80 százalékát fogyasztották a tervezett hőmennyiségnek, a kö- zépnagy fogyasztók csak háromnegyedét, a lakosság pedig nem egész 85 százalékát. Hogy még néhány számadattal megtoldjuk a statisztikai felsorolást, a januári enyhe tél következtében az energetikai művek hőtermelését 1 milliárd 253 millió 369 ezer koronáért biztosítottuk, ami több mint 20 és negyedmillióval kevesebb a tervezettnél. Vagyis az energetikai művek nagyon is „megértőnek“ minősítheti az idei téli időjárást. .. • Ha már ilyen sok statisztikai adattal illusztráltuk a telet, akkor nem ártana pénzben kifejezni az elmúlt év januárja és az idei esztendő első hónapja közötti különbséget.- Annak ellenére, hogy a hőszolgáltatás kiterjesztésével eleve több hőenergiára van szükség, mint lett volna egy évvel korábban ugyanilyen időjárási feltételek mellett, lényegesen többe került 1987 januárja. Akkor 883 ezer 996 gigajoul-lal hasznaltak fel többet a fogyasztók, és ez az energetikai műveknek csaknem 48 millió 390 ezer koronájába került - ha a jelenlegi árszinten számolunk. Hozzáfűzhetném még azt is, hogy a lakosság 1988 januárjában 5 millió 386 ezer 878 koronával fizetett kevesebbet, mint tavaly januárban, igaz ez a különbség nekünk több mint 14 milliónkba került, hiszen mint ismeretes, a lakosság Az első évtized A prágai Nemzeti Múzeum tevékenységére jellemző, hogy állandó természettudományi és történelmi tárlatának rendszeres fejlesztése mellett nagy gondot fordít időszaki kiállítások, előadások és szakmai tanácskozások rendezésére. Mind a kiállításokhoz, mind az előadásokhoz segítséget nyújtanak a múzeum gyűjteményei, levéltára és könyvállománya. A múzeum egyik földszinti termében nyílt meg február végén A szocialista Csehszlovákia első évtizede című alkalmi kiállítás, amely a múzeum legújabbkori gyűjteményéből válogatott, ma már kortörténeti értékű dokumentumok segítségével eleveníti fel az 1948 és 1958 közötti évtizedet. A kiállítás a februári győzelem 40. évfordulójára emlékeztetve azt is "jelzi, hogy a Nemzeti Múzeum, mint tudományos és közművelődési intézmény élő, a társadalom fejlődését figyelemmel kísérő létesítmény. Aki emlékszik a szocialista építés kezdeteire, arra kétségkívül emlékidéző erővel hatnak a korabeli mozgósító plakátok, az ifjúsági építkezésekre, az ostravai bányákba, az egységes földműves-szövetkeze- tekbe toborzó kiadványok, dokumentumok. Egy plakát az orosz nyelvtanulás jelentőségére, másik a kollektív gazdálkodás előnyeire hívja fel a figyelmet. A nagy munkaerő-toborzásokat idézi a falusi lakosságot az ostravai bánya- és kohóipari építkezésekre agitáló plakát. Az ötvenes éveket, a hidegháború kezdeteit idézi a Nyugat-Németor- szág újrafelfegyverzése ellen tiltakozó plakát. Az akkori ifjúsági szervezet a CSM - egyik plakátja arra hívja fel a figyelmet, hogy „Egy hét késés a cukorrépa-egyelésben nyolcezer vagon cukorveszteséget jelent!“ A kiállítás érzékelteti az évtized legfontosabb politikai eseményeit, az életszínvonal alakulását, a könyvkiadás fejlődését, a népművészet térhódítását. Emlékeztet az amatőr és hivatásos színművészet, a tömegsport rendezvényeire, az első spartakiádra. Élmunkás-jelvé- nyek, az ifjúsági mozgalom szimbólumai, jellegzetes sajtó- és propaganda kiadványok idézik fel azoknak az éveknek a hangulatát. Ez a méreteiben szerény kiállítás azt is megmutatja, hogy a múzeum gyűjtőmunkája állandó folyamat. Bizonyítja, hogy mindig található olyan emlék, amely kiegészítheti, pontosíthatja mai elképzeléseinket a múltról. S el kell mondanunk, hogy ez nemcsak a Nemzeti Múzeum gyűjteményeire vonatkozik, érvényes ez helyi és járási viszonylatban is. SOMOGYI MÁTYÁS csak 21 koronát fizet gigajouleon- ként, nem pedig a teljes összeget. • Ha az időjárás ilyen kedvező feltételeket biztosít, ebből mi következik az energetikai dolgozók számára?- Számunkra az enyhe tél azt jelenti, hogy nem kell minden erőnk megfeszítésével a szükséges hőmennyiség zavartalan biztosítására törekedni, de figyelmünk ilyenkor sem csökkenhet. Az alacsonyabb igény éppúgy elővigyázatosságot és figyelmet követel, mert ilyenkor sem szabad pazarolnunk az energiát. Mindenütt az érvényben levő előírások betartására kell törekednünk, amelyek az év elejétől, mint ismeretes, tovább szigorodtak a hőszolgáltatásról, illetve az Állami Energetikai Felügyelőségről szóló új törvények kiadásával. Célunk mindenképpen az, hogy az így előállt, számos tekintetben új helyzetben ne csak büntessünk, hanem a műszaki feltételek tökéletesítésével elősegítsük a racionális, ésszerű energiafelhasználást. • Közben már szó volt róla, hogy új lakások átadásával, másoknak az energetikai hálózatra történő kapcsolásával, tovább nőtt a természetes energiaigény. Azonban a hószolgáltató kapacitások is szaporodnak. Mennyivel növekedett az energetikai művek hőszolgáltató kapacitása?- Időközben - decembertől - már szolgáltatjuk Trnavában a Jaslovské Bohunice-i Atomerőműből származó hőt, s nemcsak lakások fűtésére, hanem már a Skloplast vállalat és az autógyár is az atomerőműből kapja a hőt. Eddig összesen 52 megawattnyit, és ez a kapacitás az idei esztendőben további 63 megawattal nő a kerületi bizottság hatáskörébe tartozó létesítmények igényével együtt. Novákyban is megindult az erőműből származó hőszolgáltatás, így 90 megawattal nő Szlovákiában a maximálisan elérhető teljesítmény, s 1989-ben még további 150 megawattos gyarapodással számolunk. Épül a zvoleni és a martini fűtőmű is, azonban itt építőkapacitások hiányában lemaradás van. Léván (Levice) már elkezdtük volna az építkezést, hogy a Mohi (Mochovce) Atomerőműből tudjuk majd biztosítani a lakások és az ipari üzemek hőszolgáltatását, azonban még várnunk kell, tekintve, hogy időközben tervezési gondok is fölmerültek. • Napjainkban a gazdasági élet minden területén hangsúlyozzuk az átalakítás halaszthatatlanságát. Ez milyen formában vonatkozik az energetikára?- A mindenütt egyformán szükséges tartalmi változtatások végrehajtása mellett számunkra ez azt is jelenti, hogy a 25 megawattnál nagyobb kapacitású energiaszolgáltató egységeket az energetikai ágazat közvetlen irányítása alá kell helyezni. Esetünkben Bratislavában több mint 22 ilyen van, de említhetném Komáromot (Komárno), Érsekújvárt (Nové Zámky), vagy akár Nyitrát (Nitra), ahol két hőszolgáltató egység is a mi felügyeletünk alá kerül. Mindez új gondokat szül, azonban számunkra a legfontosabb - amint azt már említettem is - az általunk előállított hőenergia minél célszerűbb hasznosítása. MÉSZÁROS JÁNOS Nem mindegy, mi kerül a tányérra A reggeli műszak dolgozóival egyidőben kezdenek dolgozni. A vezetővel együtt kilencen vannak, összeszokott kollektívát alkotnak, amelynek naponta kell bizonyítania. A Galántai (Galanta) Szerszámgép- gyár üzemi konyháján három szakácsnő és ugyanennyi kisegítő munkaerő naponta hatszáz adag főételt főz. Az étterem falán lévő díszoklevelek tanúsága szerint az üzemi konyhák járási versenyében is megállják a helyüket.- Számunkra a legnagyobb elismerést az jelenti, hogy a dolgozók 64 százaléka nálunk étkezik - önti szavakba véleményét Božena Bo- lemantová, a konyha vezetője. - Rendszeresen két főétel közül választhatnak, az egyik mindig tésztaféle, vagy főzelék. A második műszakban dolgozók is meleg ételt kapnak. A konyhában szorgos munka folyik. Fő a lencseleves, a szakácsnők darabolják a sertésoldalast, amelyhez tejfölös mártás és csőtészta lesz a körítés. Igyekeznek, mert fél tizenegyre késznek kell lennie az ebédnek. Senkit sem kell utasítani, mindenki tudja a kötelességét, hiszen évek óta együtt dolgoznak.- A kora délelőtti órákban néha azt sem tudjuk, hol a fejünk - jegyzi meg mosolyogva Spánik Béláné főszakács. - Ez főleg akkor van, ha a kedvelt zsiványpecsenyét vagy fánkot készítjük ebédre. Ilyenkor bizony elfáradunk, több a munkánk, de megéri. A dolgozók elégedettsége mindenért kárpótol bennünket. Spánik Béláné a húst adagolja Tizenhat éve állom a sarat, hívtak más helyre is dolgozni, de én itt érzem jól magam. Mindent elkövetnek azért, hogy változatos legyen az étlap, de nem tudják mindig beszerezni a szükséges nyersanyagot. Nem kapnak halat, hüvelyesekből sincs annyi, mint amennyire szükség volna. Húsból van elég, a választékkal is elégedettek, de annál kevésbé az árral.- A húsipar a húst konyhakész állapotban szállítja, de a minőség sokszor kifogásolható, pedig több mint tíz koronával többet fizetünk kilónként, mint ha nem feldolgozott állapotban szállítanák. Mondanom sem kell. hogy ez növeli a költségeinket. Éppen úgy, mint az, hogy a befőtteket nem nagy üvegekben kapjuk. Hiába tiltakozunk, változást nem tudunk elérni. Az ésszerű táplálkozás követelményeinek nehezen tudnak eleget tenni. Lehetőségük volna, hogy hetente kétszer gyümölcs kerüljön az asztalra, de nem tudják beszerezni. Elegendő vitamint csak akkor tudnak az asztalra tenni, ha lesz káposzta, paprika, amelyből salátát készíthetnek. - A heti étlapot az üzemi orvossal és a szakszervezet illetékes bizottságával együtt állítjuk össze - mondja a konyhavezető. - Arra törekszünk, hogy minél változatosabban főzzünk. Sok gondot, Ma csőtészta lesz a körítés - mondja Babos József né (A szerző felvételei) bajt levenne a váltunkról, ha a járásunkban is akadna egy olyan mezőgazdasági üzem, amely tisztított zöldséget és burgonyát szállítana. Nem volna gondunk a tárolással, a hulladékot pedig az állatok etetésére használhatnák fel. Közben a tálalóhelyiségben előkészítik a negyven tanuló tízóraiját. A főszakácsnő megkóstolja a levest, a főzeléket, s miután mindent rendben talál, ebédidőig fokhagymát tisztítanak. Azt mondja, a hagyma hajtásnak indulhat, de leőrólve, sóval tartósítva sokáig eláll, nem lesz veszteség belőle. Matula Pálné és Babos József né szakácsok kifőzik a csőtésztát, a többiek az ebéd kiosztásához készülődnek. Néhány perc után nyílik az ebédlő ajtaja, megérkeznek az első kosztosok. Az asztalra kerülnek a levesestálak, tálcán a főételek. A Galántai Szerszámgépgyár üzemi konyhája az utóbbi öt évben a járás legjobbjai közé tartozik. Dolgozói azt latolgatják, hogy versenyre kelnek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Azt vallják, hogy nem idegenkedhetnek az újtól, hogy csak úgy állhatnak helyt, ha megfelelnek a követelményeknek, ha kielégítik az emberek igényeit.- A dolgozók teljesítményéhez, elégedettségéhez nagyban hozzájárul az, hogy hogyan gondoskodunk róluk - összegezi véleményét Ladislav Záček, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke. - Az étkeztetés terén jól állunk, de más területeken még sokkal adósak vagyunk dolgozóinknak, s nem mindig az üzem vezetőségének hibájából. Mindent elkövetünk az olyan légkör megteremtéséért, hogy a dolgozók jól érezzék magukat, kedvük legyen ahhoz, amit csinálnak. Át kell építeni az öltözőket, mielőbb be kell fejezni az óvoda építését, az egészségügyi központ átépítését. Meggyőződésem, a munkafeltételek javítása, a dolgozókról való kellő gondoskodás nékül nem érhetünk el jobb eredményeket a termelésben. NÉMETH JÁNOS Ifjú természettudósok állomása létesült Z akció keretében 1,5 millió koronás költséggel Stará Boleslavban. A természettudományok iránt érdeklődő gyerekek gyakorlott pedagógusok és más szakemberek irányításával ismerkedhetnek meg a növénytermesztés, a természetvédelem, a biokémia és agrokémia alapelveivel. Felvételünkön Marie Marková, az állomás vezetője az üvegházban foglalkozik a gyerekekkel. (Stanislav Peška felvétele - ČSTK)
