Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-02 / 51. szám, szerda
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1988. március 2. XLI. évfolyam 51. szám ★ Ára 50 fillér A vállalati szervezeti rendszer átalakítása előtt Tegnapi számunkban közöltük a termelésben érvényesülő szervezeti formák átalakítására, valamint a felszabaduló dolgozók elhelyezésére és anyagi ellátására vonatkozó alapelveket. E jelentős dokumentum kidolgozására a CSKP Központi Bizottságának 7. ülésén elfogadott határozat alapján került sor, azzal a céllal, hogy megoldja az eddigi termelési-gazdasági egységek, nemzeti vállalatok, a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok, esetleg más szervezetek állami vállalatokká való átalakításának problémáit. A vállalati szervezeti rendszer átalakítása semmi esetre sem jelent csupán szervezeti változtatást. Ez nem fedné a gazdasági mechanizmus átalakításában kitűzött célokat. Az irányítás középszintű szerveiként működő termelési-gazdasági egységek és ezek vezérigazgatóságainak megszüntetésével kialakulnak a feltételek a népgazdaság kétszintű irányítási elvének érvényesítéséhez, valamint a tervezés teljesen új módszerének a bevezetéséhez. Egyúttal lehetővé válik a teljes önálló elszámolás és az önfinanszírozás elvének az érvényesítése is a népgazdaság alapvető láncszemeiben, ami magasabb szintre emeli a dolgozókollektívák kezdeményezését. Tulajdonképpen az állami vállalatról szóló előkészített törvény fokozatos érvényesítéséről van szó, amely részben már az idén hatályba lép. A szervezeti formák átalakítását úgy sem értelmezhetjük, hogy „mechanikusan“ megszűnnek az irányítás középső láncszemei, a termelési-gazdasági egységeket állami vállalatoknak fogják nevezni, s egyébként semmi sem változik. Bizonyított tény, hogy termelésünk jelenlegi szervezeti rendszere már nem felel meg a szocialista gazdaság fejlesztési szükségleteinek. A múltban nálunk fokozatosan túlsúlyba kerültek a nagy termelési komplexumok, amelyek összetevői nem voltak mindig szerves összefüggésben. Indokolatlan monopolhelyzet alakult ki egyes termékek előállításában, a hatalmas méretű szervezetek sok esetben nem voltak sem képesek, sem hajlandók a hazai és a külföldi piac változó szükségleteihez való rugalmas alkalmazkodásra. A gazdaságnak azonban a nagy vállalatokon kívül közepes és kis vállalatokra is szüksége van, amelyek ezeknek a feladatoknak jobban eleget tudnak tenni. Ezért kerül sor az eddigi állami gazdasági szervezetek összevonására, felosztására és megszüntetésére, valamint az új állami vállalatok létrehozására, miközben egyes vállalatok megőrzik eredeti nagyságukat. Ezt a folyamatot nem lehet ösztönös fejlődésre bízni. Az új állami vállalatok kialakításánál elsősorban a népgazdaság optimális szerkezeti felépítésének a formálását kell szem előtt tartani. Főleg azok a vállalatok válhatnak önállóvá, amelyek összefüggő termelési programja összhangban van a gazdaság fejlesztési irányzataival, s amelyek a jelenlegi feltételek között is sikeresen tudtak gazdálkodni. Ezt még nem mindenhol vették tudomásul. Egyesek az önállóságban csupán az előnyöket keresik. Az önállósulás azonban nemcsak nagyobb jogokkal jár, hanem egyúttal nagyobb felelősséggel is, amelynél minden hibás lépés azonnal megnyilvánul a gazdasági eredményekben. Az új követelmények között nem mindenki tud majd helytállni. A vállalati szervezeti rendszer átalakítása azonban nemcsak a minisztériumok és a további központi szervek ügye. Aligha beszélhetnénk arról, hogy a gazdasági reform nagyobb önállóságot eredményez a vállalatok számára, ha azok kollektívái, a párt- és a szakszervezetek nem fejthetnék ki a véleményüket azzal kapcsolatban, hogy milyennek képzelik el a vállalatukat. Gyakran éppen „lent“ tudják a legjobban, hogy milyen feltételekre vagy partnerekre lenne leginkább szükségük a termelés hatékonyságának növeléséhez. Egészen más dolog az, amikor a dolgozók részt vehetnek a vállalatukra vonatkozó alapvető döntések előkészítésében, mint amikor mindent „felülről“ rendelnek el. Ilyen esetben nagyobb igyekezettel és kedvvel birkóznak meg az esetleges nehézségekkel is. Az ismertetett alapelvek ezt is figyelembe veszik. Az állami vállalat alapítására vonatkozó javaslatokat nemcsak a vállalatok, hanem' azok üzemei is önállóan terjeszthetik elő, tekintet nélkül a felettes szervek álláspontjára vagy céljaira. A javaslatokhoz a pártós a szakszervezet véleményét is csatolni kell. Nem szükséges minden esetben teljesen új javaslatokat kidolgozni, azok is számításba jöhetnek, amelyek már korábban fölmerültek, főleg a vállalati törvénytervezettel kapcsolatos nyilvános vitában. Az a fontos, hogy a javaslatok reálisan bizonyítsák nemcsak a vállalat képességét az önálló gazdálkodásra a teljes önálló elszámolás és az önfinanszírozás alapján, hanem azt is, hogy képesek teljesíteni az ötéves tervből és a megrendelőkkel kötött szerződésekből eredő feladatokat. Ebben a vonatkozásban nem lehet várni semmiféle engedményekre. Csak az ötéves terv feladatainak teljesítésével alakíthatjuk ki a feltételeket a gazdasági reform sikeres végrehajtásához és a népgazdaság dinamikus fejlődéséhez. Azonban az sem engedhető meg, hogy egy olyan szervezetben, amelynek jó feltételei vannak az önállósuláshoz, a felettes szervektől tartva felülkerekedjen az óvatosság, s lemondjanak a javaslat előterjesztéséről. Az egyes jelentkezéseket alaposan meg kell tárgyalni a reszortokban, s az esetleges elutasításokat tárgyilagosan meg kell indokolni. A lehető legnagyobb objektivitás érdekében az elutasított javaslatokat szakemberekből álló független bizottságok fogják még felülbírálni. Az önállósulás elutasítására nem lehet például ok a vállalat rosszabb ellátottsága termelési alapokkal, mert olyan intézkedések is lesznek, amelyek bizonyos mértékben kiegyenlítik a szervezetek eltérő kiindulási feltételeit. Az egyes reszortok a szervezeti átalakítás tervezeteit ezután a központi szervek elé terjesztik, s a szövetségi kormány dönt a megvalósításukról. A vállalati szervezeti rendszer átalakításához nem áll rendelkezé(Folytatás a 2. oldalon) Közlemény az SZLKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK) - Az SZLKP KB Elnöksége tegnapi ülésén jóváhagyólag tudomásul vette a szlovák főváros gazdasági, szociális és területfejlesztésének a 2000- ig és a 2010-ig terjedő időszakra szóló fő irányairól szóló tájékoztatót. Ezt a dokumentumot kiegészítik a Bratislava továbbfejlesztésére, lakossága életszínvonalának emelésére, a környezet védelmére, a városban folyó minden tevékenység intenzifikálására és hatékonyabbá tételére, valamint az anyagi és a szellemi erőforrások teljes mértékű kihasználására irányuló prognóziskészítés során. A változtatások keretében tökéletesítik a város műszaki infrastruktúráját, átalakítják és fejlesztik közlekedési hálózatát - különösen a városi tömegközlekedést, gyorsvasút építésével, - korszerűsítik az egészségügy anyagi és műszaki alapját. Átalakítják az ipar szerkezetét, emelik a szolgáltatások színvonalát, fejlesztik a tudományos-kutatási alapot, átalakítják a városközpontot, főleg a történelmi városrészt, és befejezik Petržalka kiépítését. Ezzel kapcsolatban az SZLKP KB Elnöksége jóváhagyólag tudomásul vette a szlovák kormány által Bratislava fejlesztése fő irányainak realizálásával kapcsolatban hozott határozatot és intézkedéseket. Javasolta a bratislavai városi pártbizottságnak és a fővárosi nemzeti bizottságnak, hogy a Večerníkben tegye közzé az említett dokumentumot. Egyúttal meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a szlovák főváros lakosai hozzájáruljanak e dokumentum gazdagításához, és aktívan vegyenek részt fokozatos megvalósításában. A továbbiakban az elnökség a nagyvárosi kiváltságok Bratislavának való megadása 700. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségek irányvételével és koncepciójával foglalkozott. Ezeknek az ünnepségeknek, amelyekre 1991-ben kerül sor, egyebek között el kell mélyíteniük a lakosok öntudatos viszonyát városukhoz és fejleszteniük kell az egészseges szocialista patriotizmust. Egyidejűleg elő kell mozdítaniuk a többi szlovákiai város és község lakosainak Bratislava iránt érzett büszkeségét és hozzá való aktív viszonyát. Az ünnepségek előkészületei keretében továbbfejlesztik az anyagi és a szellemi értékeket, felújítják a történelmi városrészt és a műemlék- épületeket. Az ünnepségek előkészületeit szervesen egybekapcsolják a munkakezdeményezés széles körű kibontakoztatásával, amely elősegíti Bratislava fejlett szocialista várossá való változtatását. Ezután az elnökség jelentést vitatott meg Szlovákia 1987. évi közbiztonsági helyzetéről, s áttekintette az ezzel kapcsolatos 1988. évi fő feladatokat. Nagyra értékelte, hogy a szlovákiai közbiztonsági szervek nagy mértékben hozzájárultak e helyzet javításához, ahhoz, hogy 1987-ben nem észleltek súlyosabb zavaró jelenségeket. Ez egyebek között abban nyilvánult meg, hogy nem került sor súlyosabb közrendzavarásra, csökkent a regisztrált bűncselekmények száma és a közúti közlekedés halálos áldozatainak a száma. Az elnökség elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy még mindig nagy népgazdasági károkat okoznak a tüzesetek, a termelés- kieséssel járó üzemzavarok és más rendkívüli események, valamint a gazdasági bűncselekmények. Hangsúlyozta azt a követelményt, hogy a rendőrségnek a következő időszakban is fokoznia kell a harcot minden visszásság ellen a CSKP KB Elnökségének 1983 februári levele alapján, következetesen törődnie kell a szocialista törvényesség megtartásával, az állampolgárok jogainak és jogos érdekeinek tiszteletben tartásával. Az SZLKP KB Elnöksége a szervezőtevékenység és a kádermunka további kérdéseivel is foglalkozott. Új szovjet indítványok Genfben A csúcstalálkozóig elkészülhet az újabb szerződés (ČSTK) - A szovjet küldöttség hétfőn Genfben a nukleáris és űrfegyverekröl folytatott tárgyalásokon új javaslatokat terjesztett elő. Ezek célja a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződés tervezetének mielőbbi kidolgozása. A Svidníki Élelmiszeripari Gépgyár dolgozói az innoválási program keretében termékeik műszaki tulajdonságainak állandó javítására törekednek. Az elmúlt évben kezdték meg az SO 60-as és az SO 100-as típusú konzerváló berendezés gyártását. Ennek segítségével a gyümölcs és a zöldség ötször annyi ideig tárolható. A felvételen Milan Kalinák a berendezés egyik részét szereli. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Mint azt a TASZSZ hírügynökség írja, ezek a javaslatok sokban figyelembe veszik az amerikai fél álláspontját. A szerződésben foglalt legfontosabb időpontok egész sorának meghatározására és arra vonatkoznak, hogy a ballisztikus rakétákat űrobjektumok felbocsátására lehet átalakítani. A szovjet delegáció megerősítette a szovjet fél törekvését, hogy fokozza az erőfeszítéseket a szerződéshez kötődő dokumentumok időbeni előkészítésére. Ugyancsak hangsúlyozták, hogy George Shultz közelmúltban Moszkvában folytatott tárgyalásait és megbeszéléseit az a törekvés jellemezte, hogy mielőbb megvalósítsák a washingtoni megállapodást. Ebben a helyzetben meglepő Ronald Reagan elnök interjúja, melyet február 26-án adott a The Washington Post napilapnak. Nyilatkozatában az elnök kétségbe vonta, hogy a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó szerződés tervezetét időben ki lehet dolgozni, úgy, hogy lehetővé LESZERELÉSI KONFERENCIA Csehszlovák javaslat (ČSTK) - Miloš Vejvoda nagykövet, hazánk küldöttségének vezetője a leszerelési konferencián Genfben tegnap ismertette Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára javaslatát, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagországai határvonalán hozzák létre a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetét. A javaslat célja a nemzetközi légkör javítása és a bizalomerősítő intézkedések által a különböző szintű leszerelési tárgyalások támogatása. Vejvoda nagykövet egyben bejelentette, hogy február 25-én, a dolgozó nép győzelmének 40. évfordulója napján Csehszlovákiából megkezdődött a szovjet harcászati-had- műveleti rakéták kivonása. Ez a lépés megelőzi az erre vonatkozó szovjet-amerikai szerződés ratifikálását. Az említett szerződés és a nemzetközi helyzet javulása lehetővé teszi ezt az intézkedést anélkül, hogy veszélybe kerülne államunk biztonsága. Csehszlovákia így atomfegyvermentes országgá válik. A küldöttek mindkét bejelentést rendkívüli érdeklődéssel fogadták. váljék aláírása szovjetunióbeli látogatása idején. Köztudott, hogy az 1987. december 10-i szovjet-amerikai közös nyilatkozat szól a szerződés és a hozzá csatlakozó dokumentumok előkészítésének mielőbbi befejezéséről, lehetőleg úgy, hogy azokat alá lehessen írni a legközelebbi csúcs- találkozón. Az Egyesült Államok elnökének említett nyilatkozata ellentétben áll ezzel a megállapodással. Míg Shultz külügyminiszter moszkvai tárgyalá- (Folytatás a 2. oldalon) Összehangoltan (ČSTK) - Az állami, gazdasági, szakszervezeti és SZISZ-szervek és -szervezetek által a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozó fiatalok nevelése terén kifejtett tevékenység minőségi szempontból új formáit tartalmazó dokumentumot fogadtak el a SZISZ KB, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége KB, a Mező- gazdasági Dolgozók Szakszervezete KB és az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete KB által követendő eljárásról. A jegyzőkönyvet tegnap František Pitrának, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának jelenlétében Miroslav Toman szövetségi miniszterelnök-helyettes, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Vasil Mohorita, a SZISZ KB elnöke, Pavel Jonáš, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége KB elnöke, Vladislav Tŕeš- ka, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete KB és Eva Ušáko- vá, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete KB elnöke látta el kézjegyével.
