Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-09 / 57. szám, szerda
Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Erdőgazdaságunk az idei tervfeladatok tükrében ÚJ SZÚ 5 1988. III. 9. Visszatekintve a 8. ötéves tervidőszak első két esztendőjére, megállapíthatjuk, hogy az erdőgazdaság dolgozói az elmúlt két esztendő döntően fontos feladatait eredményesen teljesítették. Eleget tettek a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatoknak s egyben az idei év tervfeladatainak teljesítéséhez szükséges előfeltételeket is megteremtették. Hozzátehetjük azonban, hogy mindezt csak nagy erőfeszítések árán, az erdőgazdaság dolgozóinak áldozatkész rrhjnkája segítségével sikerült teljesíteni. Az idei tervfeladatok is rendkívül igényesek, ami elsősorban erdeink- nek egyre inkább változó állapotával függ össze. Ez a körülmény szükségessé teszi az eredetileg tervezett feladatok egy részének bizonyos fokú módosítását. Erdeink jelenlegi termőképességét ugyanis nagymértékben befolyásolja egészségi állapotuk fokozatos .omlása. Ez a körülmény szorosan összefügg az ipari eredetű légköri szennyeződésnek az erdei fákra gyakorolt kedvezőtlen hatásával, ami főként Kelet-Szlovákia egyes területein okoz egyre nagyobb gondot. Ide sorolhatók mindenekelőtt a fenyóerdők, melyek igen érzékenyen reagálnak az ipari üzemek által előidézett légköri szennyeződésekre. Sajnos, az utóbbi időben Közép-Szlovákia, valamint Orava térségében is észlelhetők a légköri szennyeződés káros hatásai. Az említett károsítások miatt sok esetben az üzemtervek által előírt fakitermelési feladatokat módosítani kellett. Annak érdekében, hogy a légköri szennyeződés által súlyosan károsított erdőállományok teljes elértéktelenedését megakadályozzuk, ezeket soron kívül kell kitermelni. Ugyanakkor azonban a kitermelésre előirányzott egészséges állományokat szükséges tovább fenntartani, hogy erdeink folyamatos termőképességét távlatilag is megőrizhessük. így az a nem kívánatos helyzet áll elő, hogy a népgazdaság faipari nyersanyaggal történő ellátásáról elsősorban minőségi szempontból és a kívánt választékokban az erdőgazdaságnak nem lesz lehetősége gondoskodni. Az idei tervfeladatok kiemelt láncszemét az erdőművelési munkálatok műszaki fejlesztésének és szervezésének további tökéletesítése jelenti. E tekintetben fontos feladat lesz a fiatal erdőállományokról történő gondoskodás, főként pedig az ápolás, a nevelés és a védelem minőségének a javítása. Egyidejűleg tovább kell korszerűsíteni a nagyüzemi csemetekerti központok termesztési technológiáit, de nem szabad megfeledkezni a kisebb faiskolák termőképességének további javításáról sem. Az említett erdőművelési munkálatok minőségének javítása érdekében nem kívánjuk ezen a területen a jelen körülmények között növelni a munka termelékenységét. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a munka termelékenységének minden áron történő növelése igen sok esetben negatív hatással volt a minőségre, márpedig ezen a területen semmiféle megalkuvást nem engedhetünk meg magunknak. Az eredményes tervteljesítóssel szorosan összefügg a dolgozókról történő szociális gondoskodás legsürgetőbb kérdéseinek a megoldása. Az erdőgazdaságban a munkahelyek a lakott területektől meglehetősen távol vannak, s problémát jelent ezek szétszórtsága is. Éppen ezért a szállítóeszközök, elsősorban a gépkocsipark felújítása meghatározó tényezőnek számít e kérdés megoldásánál. Sajnos, ezen a területen jelenleg még sok hiányosság tapasztalható, ami egyre inkább megnehezíti a munkaerő-ellátást, mind az erdőművelési, mind pedig a fakitermelési munkák területén. A kérdés megoldása - mindenekelőtt a kiöregedett tehergépkocsik felújítása - szorosan összefügg a fűtőanyagok és az energia ésszerű fel- használásának problémájával. A munkahelyek szétszórtsága, valamint egymástól való nagy távolságuk ebből a szempontból is negatív tényezőként hat. A szélsőséges időjárási viszonyok, a munkahelyi sérülések nagyobb valószínűsége, valamint a megbetegedések nagy követelményeket támasztanak a dolgozókról történő egészségügyi gondoskodás terén is. A kérdés elfogadható megoldását nagymértékben befolyásolja a szakszervezetek aktív hozzáállása és felelősségtudata. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy az említett igényes feladatok teljesítésé, mindenekelőtt a termelés hatékonyságának növelése, főként a vezetés színvonalának tökéletesítésétől függ. Természetesen az új módszerek bevezetése és alkalmazása sok esetben népszerűtlen, s nem oldható meg egyszerű adminisztratív módszerekkel. E tekintetben elengedhetetlenül fontos a dolgozók meggyőzése és megnyerése. Az elmondottakat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az erdőgazdaság legfontosabb feladata mindenekelőtt az erdők biológiai értékének növelése, a csemetetermesztési technológiák tökéletesítése, a természetes felújítás arányának megfelelő növelése, valamint az erdő ápolási és erdővédelmi munkák minőségének javítása. Az említett feladatok teljesítése által lehetővé válik a veszteségek csökkentése, az alacsony hozamú, úgynevezett rontott erdők intenzív rekonstrukciója, valamint az ipari eredetű légszennyeződéssel érintett állományok fokozottabb ápolása és védelme. Ugyanakkor csökkenteni kell a fakitermelés során keletkező veszteségeket, mindenekelőtt a kitermelt fa jobb és következetesebb osztályozása, választékolása és felhasználása révén. A kitermelt fa elszállításánál be kell vezetni azokat a progresszív, új módszereket és eszközöket, amelyek lehetővé teszik az üzemanyagok takarékosabb felhasználását, s egyidejűleg óvják a megújuló növényzetet is. KOHÁN ISTVÁN mérnök, kandidátus, az Erdőgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa. A Trnavai járáshoz tartozó Ostrovi Efsz- ben a borjúnevelési eredmények javításán munkálkodnak. Az üzemi laboratóriumban a mesterséges megtermékenyítést követő 19., 23. és 42. napon a tej pro- geszterin-szintje alapján ellenőrzik a vemhességet. A felvételen Jarmila Ze- lenkayová a tejmintákat készíti elő a vizsgálathoz. (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) Színvonalasabbá tesszük a termelést Termelésünk fontos részét képezi a műszaki szolgáltatások részlege, valamint az építkezési és beruházási részleg. A műszaki szolgáltatások fő tevékenysége az anyagmozgatás és a teherszállítás. Ide tartoznak többek között a földhordás és a rekultivációs munkálatok. Ezen kívül foglalkozunk granulált takarmány gyártásával, az egyéves és évelő takarmányokból évi 160-180 vagonnyit tudunk legyártani, ebből 50-60 vagonnyi eladásra készül. Vállalatunk melléküzemági tevékenységgel is foglalkozik. Az üveggyűjtésre gyártott konténereink ismertté váltak járásunk határain túl is. Most kezdtük meg az építkezési T-panelok gyártását. Ezzel a termelési tevékenységgel igyekszünk tovább növelni vállalatunk nyereségforrását, és egyidőben elősegítjük a környezetvédelmi szempontból biztonságos trágyatelepek elkészítését. Építkezési és beruházási részlegünk már a 8. ötéves tervidőszak első évében mintegy 8 millió korona értékben járult hozzá gazdaságunk fejlesztéséhez. Elkészült a 2 millió korona értékű trágyatelep, a csöpögtető öntözőrendszer, a tehénistálló, az 1,5 millió korona értékű silógödör és a félmillió korona értékű üszőistálló. A részleg tavalyi munkáját tükrözi az új hangárraktár, trágyatelep, határi út, az önsegéllyel épített szolgálati lakások, tehénistállók és a szénaszárító fészer. Az idei tervek között szerepel egy központi trágyatelep létrehozása, szénaszárító fészer, szolgálati lakások és határi utak építése, valamint a legelőgazdálkodás fejlesztése. Az idén nehéz feladatok várnak a növénytermesztési és állattenyésztési részlegekre. Gabonafélék termesztésével 2245 hektár vetésterületen foglalkozunk, amelyen 6,6 tonna hektáronkénti átlaghozam mellett 14 824 tonna termést szeretnénk betakarítani. Több évi szünet után újra foglalkozunk zöldségtermesztéssel, s 10 hektáron 400 tonna hozamra számítunk. Cukorrépa-termesztésre 220 hektáros termőterületet szánunk, 10 ezer tonna tervezett terméshozammal. Évelő takarmányokból 340 hektáron 5180 tonna termés elérését tűztük célul. Szőlőből 358 tonna, gyümölcsből 1611 tonna terméshozamra számítunk. Olyan mértékben növeljük vállalatunk hústermelési tervét, hogy az ne menjen a minőség rovására. Marhahúsból 605 tonnát, sertéshúsból 1375 tonnát, baromfiból 138 tonnát tervezünk előállítani, tejből pedig 6 millió 50 ezer litert akarunk termelni úgy, hogy az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés elérje a 4632 litert. S mindent megteszünk annak érdekében, hogy javítsuk az eladott tej minőségét. Javítani akarjuk az irányítást és a munka- szervezést, s a mindennapi munkában következetesen érvényesítjük a tudomány és a technika legújabb vívmányait. CSALA SÁNDOR, a gabčíkovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaság jogásza Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakasza megköveteli, hogy gazdasági gépezetünknek folyamatosan át kell állnia az intenzív fejlődés útjára. Feltétlenül meg kell teremteni ehhez azokat az előfeltételeket, melyekkel elősegíthetjük a gazdasági átalakulás folyamatát. Mit jelent ez a mezőgazdaság szempontjából? A CSKP XVII. kongresszusának irányelvei kitűzték azokat a reánk háruló feladatokat, melyek biztosítják a lakosság jobb élelmiszer-ellátását, alapul véve az élelmiszerekből való önellátást és a termelésre fordított társadalmi költségek csökkentését. A mezőgazdasági termelés intenzív fejlődésének legfőbb tényezője a növénytermesztés előtérbe helyezése. Emellett továbbra is kulcsfontosságú feladat marad a szemesek minőségi termesztése, csakúgy mint a takarmányokból való önellátás a mezőgazdasági üzemeken belül. Napjainkban a termelékenység mértékegységei nemcsak literek, tonnák vagy a sokszorosan túllépett tervezett eredmények, hanem a termékek minőségi és olcsó előállítása, a legkisebb anyagi és energiaráfordítással. A mezőgazdasági termelésben szintén fontos tényezővé lépett elő az életkörnyezetre gyakorolt negatív hatások csökkentése. Vállalatunknak, a gabčíkovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaságnak az eredményei a 8. ötéves terv első évében is főleg az állattenyésztésben voltak kimagaslóak. A tejtermelés 109 százalékos teljesítése a tervezett 5 millió 789 ezer liter helyett 6 millió 316 ezer litert tett ki. Kiváló eredményeket értünk el a hústermelésben. A tervet 102 százalékra teljesítettük, így marhahúsból 1165 tonnát, baromfiból 132 tonnát adtunk el. A növénytermesztést nagyban befolyásolta a rendkívül száraz, csapadékszegény időjárás. Gabonafélékből 14 053 tonnát takarítottunk be, cukorrépából 9116 tonnát, évelő takarmányokból szénára átszámítva 4959 tonnát, gyümölcsből pedig 1435 tonna termésmennyiséget értünk el. A tavalyi évet hasonló jó eredményekkel zártuk. Az állattenyésztési részleg a tejtermelést 6 millió 167 ezer literrel 104 százalékra teljesítette, az egy tehénre jutó évi tejtermelés a tervezett 4550 liter helyett 4700 liter lett. Az állami alapba 559 tonna marhahúst, 1181 tonna sertéshúst és 128 tonna baromfihúst adtunk, tehát vágóállatból 101 százalékra teljesítettük a tervet. A növénytermesztési részlegen a legjobb eredmények a szemeseknél mutatkoztak. Jó eredményeket értünk' el az évelő takarmányok termesztésében. A tervezett 5210 tonna helyett 6002 tonnát takarítottunk be, és a feladatot 115 százalékra teljesítettük. Gyengébb volt a termés napraforgóból és cukorrépából, mely a múlt évben országos viszonylatban sem érte el a tervezett mennyiséget. A rossz időjárás, a kései fagyok rányomták bélyegüket a gyümölcstermesztésre és az állami felvásárláshoz csak 853 tonnával tudtunk hozzájárulni. Megoldásra váró gondok TÖBB BIZALMAT A FIATALOKNAK Sokat beszélünk és olvasunk manapság az állami vállalatról szóló törvénytervezetről, a gazasági mechanizmus átalakításáról, az új gondolkodási áramlatokról. Meggyőződésem, hogy az emberek, a dolgozók túlnyomó többsége aktívan viszonyul az átalakítási folyamathoz, ám azt is gondolom, hogy sokan vannak, akik csak külső szemlélői az eseményeknek. Akik nincsenek tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mi is az ő szerepük ebben a bonyolult rendszerben. Pedig, hogy vállalati viszonylatban fejezzem ki magam, mindenkinek, a munkástól az igazgatóig megvan a maga saját feladata, amelyek közös jelzője a fegyelem, rend, szervezettség, a gazdaságosság szilárdítása, a következetes kádermunka. Tisztában kell lennünk továbbá a gazdasági mechanizmus átalakításának céljával, hogy mit is akarunk ezzel elérni. Nos, ez egyszerűen kifejezve nem más, mint a gazdaság átállása a bővített újratermelés intenzív típusára. És ehhez az átálláshoz szükségeltetik az új szellemi irányvonal. Sajnos még mindig az extenzív gazdaságfejlesztés időszakában kialakult gondolkodásmód érvényesül. Meg kell végre értenünk, hogy a bővített újratermelést ne drága beruházások útján érjük el, hanem a meglevő eszközök mélyreható kihasználásával. Vagyis gyorsítani kell a tudományos-műszaki fejlesztést, a minőségfejlesztést, az anyagmegtakarítást és nem utolsósorban a kollektívák alkotó aktivitását a termelési folyamatban. Mindezek olyan feladatok, amelyeket a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt vállalat dolgozói és irányítási szervei sem hagyhatnak figyelmen kívül. Gyakran estünk és esünk abba a hibába, hogy a feladatok nem teljesítését objektív okokkal próbáljuk megmagyarázni. És nem akarjuk észrevenni, hogy szubjektív hibákat követünk el, hogy rossz és formális döntéseket hozunk, hogy egyes gazdasági vezetők elsőrangú feladata az alibi keresése. Ugye, ismerős a következő szöveg: én szóltam, én megmondtam, én levelet írtam stb. Csak éppen a feladat nem lett megoldva. Hát ezen a gondolkodásmódon is változtatni kellene. Fontosnak tartom a dolgozók gondolkodás- módjának befolyásolásában a műhelyekben és az egyéb munkahelyeken kifejtett gazdasági propagandát, s annak leghatásosabb formáját, a dolgozók megismertetését a gazdasági problémákkal. Meg kellene azt is magyarázni, hogy ma már nem elég pusztán szorgalmasan dolgozni, habár ez a siker első alapvető feltétele, hanem nagyobb szerepük van az olyan tulajdonságoknak, mint a hozzáértés, az alkotó- készség, az új dolgok iránti fogékonyság. Hogy mindezeket a fogyatékosságokat kiküszöbölhessük, elengedhetetlenül szükséges vállalatunknál is az irányítási rendszer színvonalának emelése. Mert nincs olyan irányítási rendszer, amely önmagától érvényesül. Érvényesítéséről az embereknek kell gondoskodniuk. Sajnos, fogyatékosságok tapasztalhatók a kádermunkában is. Kevés fiatal kerül vezető tisztségbe. Nem mindig bíznak a fiatalokban, nem merik őket felelősséget igénylő feladatokkal megbízni. Az ilyen magatartás szükségszerűen hozzájárul a fiatalok ismereteinek és lendületének parlagon hagyásához, azaz kihasználatlanságához. Helytelennek tartom, hogy olyan vezető dolgozók, akik valamilyen oknál fogva nem felelnek meg beosztásukban, a vállalaton belül új, ugyanolyan szintű felelős beosztást kapnak. A kádertartalékok pedig, akiket azért készítenek fel, hogy megfelelő időben irányítási funkciót töltsenek be, továbbra is kihasználatlanul maradnak. Ne csodálkozzunk hát, ha csökken a fiatalok munkakedve, agilitása, a fluktuáció pedig növekszik. El kell tehát kerülni a kádertartalékok felkészítésében uralkodó csökevényes megszokást és formalizmust. Azt sem helyeslem, hogy már kisebb vezetői funkciókba is más vállalatoktól igyekszünk kádereket szerezni, akiknek hónapokig tart, míg megismerik a helyi körülményeket, a termelési viszonyokat és nem utolsósorban a dolgozókat, munkakollektívákat. Javítani való tehát ezen a téren is van. És ha nem törődünk kiküszöbölésükkel, csak tovább romlik a helyzet, ez pedig megengedhetetlen. Ismerni kell a problémákat és az embereket, politikai magatartásukat. Ez a gazdasági mechanizmus átalakítása során is a fő követelmények közé tartozik. Változatlanul érvényes, hogy minden a kádereken múlik. Tudom, egyszerre minden nem változtatható meg. Ám nekünk, fiataloknak is és az öregeknek egyaránt támogatnunk kell minden kedvező gazdasági és társadalmi változást, és minden erőnkkel tennünk is kell ezen változások megvalósítáRÁCZ LÁSZLÓ mérnök, a Kovosmalt műszaki igazgatójának asszisztense
