Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-01 / 50. szám, kedd
Levelezőink írják Ebadó eb nélkül? Meglepődve vettem ki postaládámból a nemzeti bizottság értesítését, mely szerint másnap, nyolc órakor jelenjek meg az illetékes osztály pontos számmal megjelölt irodájában. Belépve az irodába egy hölgy fogad, illetve nem fogad, mert csak felpillant egy nagy könyvből, konstatálja, hogy jelen vagyok és folytatja a munkáját. Bátorkodom egy köszönéssel felhívni magamra a figyelmét és nyújtom feléje az értesítést. Ránéz és szól: ,,Miért nem fizette ki az ebadót?“ Meglepetésemben szinte dadogva kérek elnézést, hogy nekem kutyám sose volt, s nem is lesz. „Az nem lehet - mondja - nyilván van tartva, tavaly is késve fizette! Akkor ne tartson kutyát!“ A lehengerlő választól már csak motyogni tudok, hogy talán nézzen utána. Haragos tekintete szinte átszűr, hogy kioktatom. Végül föláll, leemel egy még nagyobb könyvet, lapoz, közben az értesítőmön lévő nevet és utcát figyeli. Végül lassan észreveszi a tévedést. A felismerés enyhe dühvei tört ki rajta, összecsapta a könyvet, visszatette a helyére és újra elmélyült előző tevékenységében. M Varga Bé(a Fülek (Fiľakovo) Még novemberben teljesítette az éves tervfeladatokat a galántai (Galanta) Jednota fogyasztási szövetkezet vágsellyei (Šaľa) húsfeldolgozó részlegének Vicén László vezette tíztagú kollektívája. A terven felüli termelés az év végéig 600 ezer koronát tett ki. .... ...... . . ... * ® Milan Alaksafelvetele Vállalásuk két és fél millió Az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) átrakóállomás üzemi pártbizottsága a napokban értékelte a februári győzelem 40. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljesítését. A rakodási tervet 105,01 százaléka, a berakodási tervet pedig 104,48 százalékra teljesítették. KÖZELLÁTÁS - GONDOKKAL Benő Éva (a felvételen) tíz éve vezeti a komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet élelmiszerüzletét Ha- raszton (Chrasť). A kisközséget mindössze negyven család lakja, a havi forgalom mégis eléri a 80-90ezer koronát. A bevételt nagyban befolyásolja a Bajcsi (Bajč) Állami Gazdaság helyi telepe. Bár az áruszállítók rendszeresen járnak, a megrendelt árunak csak egy részét hozzák. Gyümölcsből is keveset kap, elsősorban déligyümölcsból és almából, de zöldségféléből is több kellene. A húsellátásra nincs panasz. Hetente húsz kilogramm csomagolt húst és kéthetente 50 kilogramm húskészítményt kap. Kenyérből hét közben naponta hetven darab, tejből nyolcvan liter fogy. Hétvégére mindenből több kell. Kép és szöveg: Sztrecskó Rudolf Eredményes kistermelők és állattenyésztők Évzáró taggyűlésen értékelte múlt évi tevékenységét a Gyümölcstermesztők és Kertbarátok Szlovákiai Szövetségének csatai (čata) alapszervezete. A több mint ötszáz csatai, oroszkai (Pohronský Rus- kov), lekéri (Hronovce) kistermelőt tömörítő szervezet az 1987-es évben 2,7 millió korona értékben adott el a felvásárló üzemeknek zöldséget és gyümölcsöt. A zöldségfélék felvásárlásával tavaly is voltak gondok, ugyanis a termelők általában csak a legkifizetődőbb terményekkel foglalkoztak. Az alapszervezet az idén is biztosítja a tagoknak a vetőmagot, műtrágyát, gyümölcsfacsemetéket és rózsabokrokat, s az érdeklődőknek díjmentesen kölcsönzi a permetezőket. Azonban nincs lehetősége a fólia beszerzésében segíteni, amelyből a múlt évhez hasonlóan hiány mutatkozik. A szakszerű zöldségtermesztésről és a gyümölcsfák permetezéséről az alapszervezet előadásokat tart majd. Szervez kül- és belföldi szakmai kirándulásokat, többek között például az Agrokomplex kiállításra is. Antal Jenőné * * * Az Állattenyésztők Szlovákiai Szövetségének nagytúri (Veľké Tú- rovce) alapszervezete a közellátás javítása érdekében 26,4 tonna mar- ha-, 5 tonna sertés-, 1,2 tonna juhhús, 1300 kg gyapjú, 1300 házi nyúl és 50 ezer darab tojás értékesítését tűzte ki célul ez évben. A tavalyi legjobb eredményeket Matyó József, Saliga József és Csémi Károly érte el, összesen 236 nyulat adtak el. Tóth Géza A szocialista munkabrigádok műszakon kívül 17 662 órát dolgoztak, ami 105 450 tonna áru kirakását jelenti. Jó munkaszervezéssel az 1986-os évhez viszonyítva 7,98 százalékkal csökkentették a kocsik állását. A munkaidő jobb kihasználásával 341 755 kilowattóra energiát, 5 ezer tonna gázolajat, 500 liter olajat, 32 köbméter faanyagot és 10 ezer órányi mozdonyüzemelést takarítottak meg, ezenkívül 12 387 kilogramm fáradtolajat adtak le, valamint 244 tonna ócskavasat, 6283 kilogramm hulladékpapírt gyűjtöttek. Kötelezettségvállalásuk értéke két és fél millió korona. _ Sivak Bela Ismét van iskola Tavaly szeptember elsejétől újra megnyílt Péder (Peder) községben (Kassa - Košice-vidéki járás) a négy éve bezárt magyar tanítási nyelvű alapiskola. A falusi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság a lakosság kérésének eleget téve elintézte, hogy a meglévő új iskolaépület ne álljon üresen, s a gyerekeknek ne kelljen naponta utazniuk. A 15 alsótagozatos tanuló szeptembertől helyben látogathatja az alapiskolát. Most azon fáradoznak, hogy ez év szeptember elsejétől legyen napközi otthona is az iskolának, s megnyíljon az iskolai étkezde. A szülők többsége a szövetkezetben dolgozik, ezért jó volna, ha a gyerekek napköziben való elhelyezése hozzájárulna az édesanyák nyugodt munkájához. A község fiatal vezetői mindent megtesznek azért, hogy a szülők kérése valóra váljon. Igyekezetüket a Bodollói (Budulov) Efsz vezetősége is támogatja, mivel közigazgatásilag a péderi gazdaság hozzájuk tartozik. Farkas Rózsa Az „áldozat“ jelentkezik Detektívfiimekben nem éppen ritka az olyan eset, hogy váratlanul jelentkezik az a személy, akit korábban áldozatnak véltünk. Sőt, a szemünk láttára lőttek le, netán el is temettek. Van, amikor telefonon jelentkezik az„áldozat", vagy levelet ír. Nem akartunk hinni a szemünknek, de szerkesztőségünkbe is hozott a minap egy ilyen levelet a postás. Az „áldozat“ pedig nem más, mint az ipolyviski (Vyškovce nad Ipľom) Urbán László, akinek levelében többek közt ez áll: „Az Új Szóban 1988. február 11-én közölt „lassan járj, megéri“ című cikkre szeretnék reagálni, vagyis inkább kijavítani az igazságnak meg nem felelő részt. Ugyanis egész biztos „forrásból" tudom, hogy Lubos Brigan főhadnagy állítása a Gyerk (Hrkovce) és Ipolyság (Šahy) közti összeütközésnek a dátumról és a halálos áldozatokról (jobban mondva a számukról, miszerint öten haltak meg) nem felel meg az igazságnak. A balesetnek nem öt, hanem négy halálos áldozata volt (habár ezt az ötöt már egy 1987 augusztusi számukban is írták) és június 23-án történt. Biztosan furcsállják, hogy ilyen ügyben írok, de nagyon kellemetlen érzés, ha az embert élve eltemetik, és ezt kétszer is leírják, ugyanis az a meghalt ötödik... én voltam A levél írója azt is megjegyzi, hogy szerinte jó lenne, ha az újságíró, mielőtt ilyesmit leír, meggyőződne a valóságról. Mindenesetre örömmel tudtuk meg, hogy a baleset számára nem végződött olyan tragikusan, mint arról a rendőrségtől származó tájékoztatóból értesültünk. Ilyen forrásokra támaszkodva szinte naponta közlünk híreket, s ha netán pontatlan is akad köztük, akkor tévesen. Ezek mindegyikének külön-külön utánajárni képtelenség volna. Mivel az olvasók a számadatok mögött nem konkrét embereket látnak, levelezőnknek sem kell attól tartania, hogy most már mindenki, aki a cikket olvasta, úgy véli, eltávozott az élők sorából. Természetesen így is elnézését kérjük, s kívánjuk, hogy ezután semmilyen balesetben ne legyen része. (fü|öp) Özvegyi jog B. M.: Édesapám 1979. december 22-én halt meg. A hagyatéki tárgyalás 1980 januárjában volt. A hagyatéki végzés szerint mi öten testvérek és anyánk örököltünk az apai részből. Anyánk, lassan egy éve már, újból házasságot kötött. Azt szeretném tudni, hogy ha letelik az egy év, akkor is jár neki az apai részből? A kérdésre legszívesebben kérdéssel válaszolnánk: miért ne járna? Tartunk azonban attól, hogy ha nem értené meg az édesapja halála következtében létrejött jogokat és kötelességeket, arra törekedne, hogy édesanyját megfossza az „apai résztől". Az örökösök a hagyatékot az örökhagyó halálával szerzik meg. Ebben a pillanatban szereznek tulajdonjogot a hagyaték vagyontárgyaihoz (lásd Polgári Törvénykönyv 460 §). Ezen a tényen mit sem változtat az, hogy az állami közjegyzőség a hagyatéki eljárásban kiadott végzésével jóváhagyja az örökösöknek a hagyaték megosztásáról kötött megegyezését vagy végzéssel az örökösök közt elosztja a hagyatékot. A törvény pontosan meghatározza, hogy a hagyaték milyen hányadát örökli az örökhagyó házastársa: „Az első csoportban az örökhagyó gyermekei és házastársa örökölnek, egymás között egyenlő arányban.“ Az édesanyja tehát a hagyaték egyhatod részét szerezte meg. A csehszlovák öröklési jog szerint a túlélő házastárs tulajdonjogot örököl akkor is, ha az örökhagyónak gyermekei vannak (ezzel szemben a magyar jogrend - melyből az ön kérdése kiindul - ilyen esetben a túlélő házastársnak csak a haszonélvezeti jog öröklését biztosítja, s ez az özvegyi haszonélvezeti jog az újabb házasságkötéssel megszűnik). Azt, hogy pontosan mi tartozik a hagyaték egyhatod részébe, illetve milyen vagyontárgyakat örökölt az édesanyja (és szerzett tulajdonjogot az öröklés révén) a hagyatéki végzés tartalmazza, illetve igazolja. Az örökléssel szerzett tulajdonjogát pedig semmiképp sem veszthette el azzal, hogy újból férjhez ment, illetve, hogy egy más férfival élt legalább egy évig. Gyermekgondozási segély a második gyermek után E. ZS.: 1987 februárjában született meg a második gyermekem. Egy hónappal később halt meg az első gyermekem, három éves korában. A munkáltatómtól csak a második gyermek első életévének betöltéséig kaptam a gyermekgondozási segélyt (600 korona összegben), pedig úgy tudtam, hogy a második gyermek után két évig jár ez a segély. Szeretném egyben megtudni azt is, meddig maradhatok otthon a gyermekkel? A gyermekgondozási segély az ön esetében valóban a gyermek második életévének betöltéséig folyósítható, bár nem azért, mert olyan szabály létezne, mely szerint a második gyermek után két évig járna ez a segély. A törvény rendelkezése ettől kissé eltér, és nyilván ez okozza a félreértést. A gyermekgondozási segélyről szóló 107/1971. sz. törvény 2. § (2) bekezdése a) pontjának értelmében „az 1988. január 1 -e előtt született gyermek kétéves koráig jár a gyermekgondozási segély, akkor, ha a nő egy további olyan gyermekről gondoskodik, aki még nem érte el a tanköteles kor felső határát vagy olyan gyermekről, aki még nem töltötte be 26. életévét és tanulmányaival vagy az előírt képzéssel folyamatosan készül jövendőbeli hivatására vagy olyan gyermekről, aki rokkant és állandó gondoskodásra szorul“. A második gyermek után tehát akkor jár kétéves koráig a gyermekgondozási segély, ha az első gyermek teljesíti az említett feltételek valamelyikét (az ön esetében az első gyermek teljesítette ezt a feltételt, mert még nem töltötte be a tanköteles kor felső határát). A munkáltatója nyilván azzal indokolta a gyermekgondozási segély folyósításának megszüntetését, hogy ön a további gyermekről való gondoskodás feltételét nem teljesíti, mivel az első gyermeke meghalt, esetleg még a gyermekgondozási segély megítélése előtt. Nem vették azonban figyelembe az említett törvény 5 §-ának (1) bekezdését, mely szerint ha a segélyt a törvény 2. § (2) bekezdésének a) pontja alapján folyósítják, a segély a gyermek második életévének betöltéséig jár akkor is, ha ennek a gyermeknek megszületése után a további gyermek meghalt, befejezte a kötelező iskolalátogatást stb. Nem hagyható azonban figyelmen kívül a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium 130/ 1984 sz. rendeletének (melyet az 56/1987 sz. rendelet módosított) 3. §-a sem, mely szerint a gyermek kétéves koráig jár a gyermekgondozási segély azokban az esetekben is, amikor a szüléstől a gyermekgondozási segély megítéléséig eltelt időben a második gyermek (lásd a törvény 2. § (2) bekezdésének“ a) pontját) meghalt stb. Az ön esetére valószínűleg az utóbbi rendelkezés ad egyértelműbb választ, mivel valószínűnek tartjuk, hogy az első gyermeke elhalálozása idején még nem ítélték meg önnek a gyermekgondozási segélyt, esetleg abból az okból, hogy ebben az időben még anyasági segélyt folyósítottak önnek. A lényeg azonban mindenképpen az, hogy mivel az első gyermeke csupán a második gyermekének születését követően halt meg, úgy kell tekinteni önre, mintha egy további gyermekről gondoskodna. Gyermekgondozási szabadságra a gyermek második életévének betöltéséig van jogigénye. Ha azonban a gyermeket a második életéve betöltése után nem tudná elhelyezni óvodában - de más fontos indokból is - kérheti, hogy a gyermek harmadik életévének betöltéséig nyújtsanak önnek ún. fizetetlen szabadságot. A munkaviszony megszüntetése D. J.: Azt szeretném tudni, fel- szólíthat-e engem a munkáltatóm arra, hogy adjak be felmondást. A munkáltatónak alapjában véve nem áll jogában azt követelni a dolgozójától, hogy adjon be felmondást (ugyanúgy, mint ahogy a dolgozó sem követelheti ezt a munkáltatójától). A munkaviszonyt felmondással megszüntetheti úgy a munkáltató, mint a dolgozó. A munkaviszony felmondással való megszüntetése csupán a joga lehet és nem kötelessége a munkaviszony résztvevőjének. A jogszabállyal összhangban levő felmondáshoz ezért nem szükséges a másik fél beleegyezése, jóváhagyása sem, és a munkaviszony a felmondási határidő leteltével esetleg a másik fél kifejezett ellenkezése ellenére is megszűnik. A munkáltatónak azonban jogában áll javasolnia a munkaviszony megegyezéssel való megszüntetését (ugyanígy a dolgozónak is). A megegyezés megkötéséhez természetesen a második fél beleegyezése is szükséges. Névváltoztatás M. L.: A kisfiam keresztnevét szeretném megváltoztatni. Hová forduljak? Az utónév és vezetéknév használatáról és megváltoztatásáról szóló 55/1950 sz. törvényt végrehajtó rendelet 6. §-a szerint a névváltoztatást a járási nemzeti bizottság engedélyezheti (főleg a sértő, a feltűnő, a nevetséges és az idegen nyelvű utónév vagy vezetéknél megváltoztatását). Az említett rendelet 7. §-a szerint az utónév megváltoztatását főként akkor nem lehet engedélyezni, ha a hímnemű személy nevének női névre való megváltoztatását kéri vagy fordítva, ha nevének nem személynévre való megváltoztatását kéri (tárgy megjelölése stb.), vagy olyan névre, melyet rendszerint vezetéknévként használnak, vagy olyan névre, melyet a kérvényező élő testvére visel“. Az említett törvény szerint akkor lehet engedélyezni a névváltoztatást, ha erre különleges méltánylást érdemlő indokok vannak. Csupán az esetleges későbbi félreértések elkerülése végett említjük; a kérvény benyújtásához szükség van a másik szülő beleegyezésére is. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1988. III. 1.
