Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-07 / 55. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A brnói Slovair repülőgépei már műtrágyázzák a földeket. Ha az időjárás engedi a felszállást, naponta 600 hektárnyi területet szórnak be. Felvételün­kön Michal Zpévák mechanikus egy gép indulását irányítja. (Igor Zehl felvétele - ČTK) Pártkonferencia a Zvolení Erdészeti és Faipari Főiskolán Növekszik a környezetvédelem szerepe Peter Colotka vitafelszólalása (ČSTK) - A Zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskola pártkonferenciájának küldöttei szombaton a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesí­tésében elért eredményekről, s a kongresszusi irányvonal további megvalósításáról tárgyaltak. A konferencián részt vett Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke. A pártbizottság beszámolójában Ignác Havran, a pártbizottság elnöke kiemelte, hogy társadalmunk SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Hatékonyabb beruházásokat! Mint ismeretes, beruházásaink lebonyolításával már hosszabb ideje gondjaink vannak. Egyrészt nem rendelkezünk a megvalósítá­sukhoz szükséges valamennyi korszerű technikai felszereléssel és építőipari kapacitással, másrészt pedig a befejezetlen építkezése­ken kihasználatlanul állnak a beszerelésre váró különböző gépek és berendezések, amelyek már hasznot hajthatnának a népgazdaság­nak. E nem kívánt helyzetet eddig már számos intézkedéssel próbáltuk megszüntetni, de mivel ezek csak részleges módosításo­kat eredményeztek, a meghatározó problémák továbbra is megol­datlanok maradtak. A hibák, hiányosságok főleg a szállítói-megren­delői kapcsolatokban gyökereznek, amelyek nemcsak a beruházá­sok átfutási idejét, hanem az egész beruházási mechanizmust befolyásolják. A legnagyobb problémát általában az okozza, hogy nem a tervezett ütemben készülnek el az egyes munkálatok, ame­lyek némelyikét a kivitelező vállalatok sok esetben nem is vállalják, vagy ha igen, akkor sem mindig hajlandók szerződésben kötelezni magukat elvégzésükre. A gazdaság irányításának adminisztratív módszerei, amelyek főleg a gazdasági szerződés megkötésére, a szerződésben foglaltak megtartására kötelezik a kivitelezőket, mind nagyobb ellentmondásba kerülnek a gazdaságunkban kiala­kult körülményekkel, a gazdasági szervezetek viselkedésével. Mindez szükségszerűvé és halaszthatatlanná teszi egész beruhá­zási mechanizmusunk módosítását. A beruházások megvalósítását megnehezítő hiányosságok teljes kiküszöbölésére azonban - mint az időközben bebizonyosodott - csák az ország gazdasági mecha­nizmusának átalakításával párhuzamosan kerülhet sor. A beruházási mechanizmus átalakításának kulcsszava a haté­konyság. Ez azt jelenti, hogy a beruházásokról hatékonyabban kell döntenünk és hatékonyabban is kell megvalósítanunk azokat, mint eddig. Pontosabban megfogalmazva, a jövőben csak olyan beruhá­zások kerülhetnek jóváhagyásra, amelyek esetében az egyszeri és a folyamatos ráfordítás egységére minél gyorsabban és minél nagyobb mértékben növekvő nemzeti jövedelem, vagy vállalati nyereség jut. A takarékosság növelésében pedig anyagilag egyaránt érdekeltté kell tenni a tervező, a beruházó és a kivitelező szervezete­ket. Kiinduló pontként szolgál a Szovjetunióban néhány évvel korábban jól bevált „belorusz kísérlet“, amelyben a beruházási folyamat résztvevői közösen vizsgálták felül és csökkentették a ter­vezett költségvetést, s az ilymódon megtakarított pénzösszegből egy előre megegyezett arányban részesedtek. E kísérletezés magvát azonban az a tét képezte,, hogy ha a beruházás határidő előtt elkészül, akkor a kivitelező is részesedik abból a tiszta jövedelem­ből, amelyet a beruházásra tervezett és a valóságos befejezés közötti időszakban eredményez. A beruházási mechanizmus átalakítását tehát a szállítói-megren­delői kapcsolatok megváltoztatásához szükséges feltételek kialakítá­sával kell kezdeni. Az erre vonatkozó koncepció szerint szüksé­gessé válik a beruházások lebonyolítása folyamán alkalmazott kötelező mutatók mellőzése is, hogy a vállalatok saját anyagi forrásaikból kiterjedt és hatékony beruházásokkal gyarapíthassák nyereségüket. Továbbá rugalmasabbá kell tenni, vagy indokolt esetben megszüntetni a szervezetek kereskedelmi és közlekedési körzetesítését, a termelői, ellátói és kereskedelmi tevékenységet kifejtő központok munkáját, a gazdasági szerződésben nem sze­replő áruszállítási, illetve árufogadási kötelezettségeket. Mivel a jövőben a vállalatok önfinanszírozásra térnek át, az árak is az irányítás meghatározó gazdasági szabályozóivá válnak. Igaz, a beruházások hosszú távú tervezéséhez stabil árakra van szükség, de csak úgy tölthetik be a szabályozó szerepét, ha egyszersmind rugalmasak is lesznek. E látszólag ellentmondásos elvárásnak az árak különböző pótlékokkal és levonásokkal való módosításával lehet eleget tenni. Az ország gazdasági mechanizmusának átalakítása tehát új megoldásokat tesz majd szükségessé a beruházások megvalósítá­sában is. Az adminisztratív kötelezettségek és korlátozások további fokozása helyett a gazdasági szabályozók jutnak majd nagyobb szerephez. Mód nyílik arra is, hogy a szerződéses felek más, megegyezés szerinti eszközökkel intézzék el egymás közötti vitás ügyeiket. Ehhez azonban elengedhetetlenné válik, hogy a beruhá­zási folyamatban részt vevő szervezetek, tehát a tervező, a beruházó és a kivitelező között legalább viszonylagos gazdasági egyensúly alakuljon ki. A nyolcvanas évek elején hazánk gazdasági fejlődésében meg­mutatkozott, milyen veszélyekkel jár az adminisztratív módszerek alkalmazása a beruházások szabályozásában, s megvalósításuk irányításában. A gazdasági mechanizmus új alapelvei ezért támasz­kodnak az irányítás gazdasági módszereire, amelyek a vállalatokat arra késztetik, hogy a lehető legnagyobb mértékben fedezzék saját forrásaikból anyagi szükségleteiket, így bizonyos beruházásokat is. Remélhetőleg ezzel együtt a megkezdett építkezések száma is csökkenni fog, és a beruházások hatékonyságára is jobban ügyel majd minden érintett vállalat. Ugyanis nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a beruházási mechanizmus átalakítása a népgazdaság irányításában talán a leg- hosszadalmasabb feladat, amelyet valószínűleg csak 1990 után sikerül teljes mértékben megoldani, ám éppen a beruházások terén várható változások lesznek legnagyobb befolyással az ország gaz­dasági fejlődésére. BARANYAI LAJOS HÉTFŐ 1988. március 7. XLI. évfolyam 55. szám Ára 50 fillér Küldöttségeink hazaérkezése (ČSTK) - Szombaton Havanná­ból visszatért Prágába Csehszlová­kia Kommunista Pártjának küldött­sége, amelyet Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezetett. A delegáció a Kubai Köz­társaság fővárosában részt vett a szocialista országok testvérpártjai nemzetközi kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak érte­kezletén. A Kubai Köztársaságban tett munkalátogatásról, amelyre Kuba Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának meghívására került sor, a CSKP Központi Ellenőrző és Reví­ziós Bizottságának küldöttsége is visszaérkezett Prágába, amelyet Jaroslav Hajn, a bizottság elnöke vezetett. A Ruzynéi repülőtéren a két kül­döttség tagjait Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének a tagja, a KB titkára fogadta. fejlődésének új szakaszában s a forradalmi átalakí­tás folyamatában az erdészeti és faipari főiskola kommunistái is keresik azokat az új munkamódsze­reket, amelyek megsokszorozzák a párttagok igye­kezetét, s kibontakoztatják a főiskola egész közössé­gének munka- és politikai aktivitását. A célul tűzött feladatokat alátámasztó vitában Peter Colotka is felszólalt. Felszólalásának bevezető részében Peter Colotka rámutatott a jelenlegi évzá­ró taggyűlések és pártkonferenciák jelen­tőségére a párt és a társadalom erőinek mozgósítása és egységesítése szem­pontjából a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági és szo­ciális fejlődés meggyorsítása, a gazdasá­gi mechanizmus és az élet többi területé­nek az átalakítása törvényszerűen új, na­gyobb követelményeket és igényeket tá­maszt az emberek műveltségével, szak- képzettségének fejlesztésével, eszmei­politikai és erkölcsi felkészültségével szemben. Ez jelentős mértékben növeli az oktatásügy területén, a nevelésben és oktatásbán működő kommunisták és a többi pedagógus felelősségét. Peter Colotka elvtárs a továbbiakban kiemelte a Zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskola pártszervezetének és vezető­ségének alkotó hozzáállását az oktatási és nevelési folyamat további tökéletesíté­séhez, s nagyra értékelte a káderek felké­szítésében elért eredményeket az erdő­gazdaság, a faipar és a tudományos kuta­tási munka számára. A főiskola küldeté­sével és működésével összefüggésben megkülönböztetett figyelmet szentel a környezetvédelem társadalmi szem­pontból különösen jelentős kérdéseinek. Többek között rámutatott, hogy a légkör tisztaságának, a savas esőknek, az erdők és más ökológiai rendszerek károsodásá­nak a problémái minden iparilag fejlett államban gondokat okoznak. Szlovákiát sem kerülték el. Az országrész iparosítá­sa a szocialista nagyüzemi mezőgazda­sági termelés, a lakásépítés és az ipari építkezések fejlesztése az elért hatalmas pozitív eredmények ellenére nem maradt a környezetünkre gyakorolt káros hatások nélkül. Ezeket a negatív hatásokat nem tudtuk elég hatékonyan és főleg idejében kiküszöbölni, annak ellenére, hogy párt- és állami szerveink állandóan megkülön­böztetett figyelmet fordítottak és fordíta­nak erre a kérdésre. A környezetvédelem területén a helyesen megfogalmazott cé­lok teljesítése nem volt kielégítő, részben a lehetséges következmények elégtelen ismerete és felmérése miatt, vagy pedig annak következtében, hogy a termelők és felettes szerveik a szűkén értelmezett gazdasági feladatokat helyezték előtérbe. Ennek következtében más országokhoz hasonlóan nálunk is felhalmozódtak (Folytatás a 2. oldalon) Shultz befejezte közel-keleti körútját Vegyes visszhang az arab világban (ČSTK) - George Shultz ameri­kai külügyminiszter szombaton be­fejezte közel-keleti körútját. Az el­múlt hét folyamán két ízben járt a térségben, s ellátogatott Izraelbe, Jordániába, Szíriába és Egyiptom­ba. Vendéglátói elé terjesztette a kö- zel-keleti konfliktus rendezésére vo­natkozó új amerikai javaslatot. A terv lényege, hogy a Közel-Keletről összehívnák a nemzetközi konfe­Reagan az erő pozíciójából folytatott tárgyalások mellett (ČSTK) - ,,A Szovjetunióval min­dig az erő pozíciójából kell tárgyal­ni“ - jelentette ki szokásos szombati rádióbeszédében Ronald Reagan amerikai elnök, s a NATO fegyveres erőinek gyors ütemű korszerűsítése mellett foglalt állást. Reagan megismételte a NATO múlt heti brüsszeli csúcsértekezle­tén elfogadott zárónyilatkozat leg­főbb követeléseit, s hangsúlyozta, a hadászati támadófegyverek csök­kentésének, a hagyományos és a vegyi fegyverek leszerelésének érdekében - „szüntelenül korszerű­síteni kell a NATO nukleáris és ha­gyományos erőit“. Azzal vádolta a Szovjetuniót és a Varsói Szerző­dést, hogy Európában „támadó stratégiát“ követ, s ismét azzal ér­velt, hogy a szocialista országok állítólag jelentős fölényben vannak a harckocsik és a tüzérség tekinteté­ben. Reagan így ismét megmutatta, hogy bár kész a tárgyalásokra, to­vábbra is a régi politikai gondolko­dásmód fogságában él. Hans Dietrich-Genscher, az NSZK külügyminisztere egyik inter­jújában azt hangoztatta, hogy a szovjet-nyugatnémet viszony nemcsak a két ország, hanem egész Európa számára is központi jelentő­ségű. Sorra le kell mondani a másik­ról alkotott elöregedett elképzelé­sekről, az erőfölény megszerzésére tett kísérletekről és a katonai forga­tókönyvek ihlette gondolkodásmód­ról - hangoztatta Genscher. renciát, azt követően azonban Izrael és az egyes arab országok külön tárgyalásokat folytatnának a béke megkötéséről. Az indítvány a pa­lesztinok számára a jelenleg meg­szállt területeken amolyan autonó­miát feltételez csupán. Az érintett államoknak tíz napon belül kell állást foglalniuk az amerikai tervvel kap­csolatban, tehát Jicchak Samir iz­raeli miniszterelnök washingtoni tár­gyalásai megkezdéséig. Szíria már jelezte, hogy a terv nem megoldás a palesztinok problé­májára. Jordánia követeli, hogy Izrael mutasson készséget a meg­szállt területek kiürítésére. Az izraeli kormány nem egységes a nemzet­közi békekonferencia megrendezé­se kérdésében, s nem hajlandó el­hagyni a megszállt területeket. Ed­dig egyedül Hoszni Mubarak egyip­tomi államfő reagálását lehet pozi­tívnak minősíteni. Kijelentette, az amerikai terv „ígéretes“. Az amerikai sajtó véleménye sze­rint a washingtoni tervet az arab világban szkeptikusan fogadták. Arab megfigyelők szerint a Camp David-i különmegállapodások min­tájára megvalósuló elképzelésekről van szó. Ciszjordániában szombaton iz­raeli katonák által okozott lőtt sebei­be belehalt két palesztin. .A meg­szállt területeken további 'tiltakozó (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom