Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-04 / 53. szám, péntek

Felelősségvállalás a békéért, földrészünk sorsáért (Folytatás az 1. oldalról) dozunk. A gazdasági és humani­tárius fejlődésen kívül prioritás­nak tekintjük azt, hogy még az idén európai leszerelési tárgyalá­sok kezdődjenek. Ma minden európai országnak - a nagyoknak és a kicsinek egy­aránt - különösen nagy lehetősé­gük van arra, hogy hozzájárulja­nak a jelenkor pozitív irányzatai­nak megszilárdításához. Mind­egyikük felelős a békéért és a megértésért, földrészünk sor­sáért. A megbízható békét és bizton­ságot nem lehet kizárólag katonai intézkedésekkel szavatolni. A le­szerelésről folytatott párbeszéd ösztönzéseit fel kell használni ar­ra, hogy az együttmüködés min­den szférájában haladás szüles­sen. Ezért javasoljuk, hogy a Var­sói Szerződés és a NATO tagálla­mainak érintkezési vonalán foko­zatosan bizalmi, együttműködési és jószomszédsági övezet léte­süljön. Úgy véljük, hogy éppen ezek az államok mutathatnának példát az összeurópai folyamat céljainak főleg szomszédi kap­csolatainkban történő széles körű elérésével, s az együttműködés új útjait tűzhetnék ki és követhetnék a gyakorlatban. Természetesen az átfogó eljárást támogatjuk, amely katonai, politikai, gazdasági, öko­lógiai és humanitárius területre egyformán irányul. A katonai intézkedések kereté­ben fokozatosan olyan övezetet hozhatnának létre, amelyben csökkenne a katonai konfrontáció szintje, felszámolnák a legveszé­lyesebb támadófegyvereket, és jelentős intézkedéseket tennének a bizalom megszilárdítására. Az ilyen eljárás teljes összhangban áll az atom- és vegyifegyver-men- tes övezetekre vonatkozóan ed­dig előterjesztett javaslatokkal és azokkal a törekvésekkel, hogy a leszerelés különböző szem­Ortega javaslata a párbeszéd felújítására (ČSTK) - A nicaraguai kormány és az ellenforradalmárok tárgyalá­sainak újabb fordulójára a tervek szerint március 9-e és 11-e között kerül sor. Daniel Ortega nicaraguai államfő Managuában tegnap beje­lentette, hogy a kormány küldöttsé­gét a megbeszéléseken Humberto Ortega nemzetvédelmi miniszter vezeti. A tüzszünet elérését és a nemzeti megbékélést célzó tárgyalások nica­raguai területen, a határátkelőhely­ként szolgáló Sapos településen, közvetítő nélkül valósulnak meg. Az államfő rámutatott, hogy a ni­caraguai kormány és a sandinista front döntése bizonyítja a véres konfliktus mihamarabbi befejezésére tett erőfeszítéseiket. Egyidejűleg hangsúlyozta, hogy most elválik, az ellenfcrradalmároknak valóban ér­deke-e a helyzet békés rendezése. Daniel Ortega felkereste Miguel Obando y Bravo managuai érseket, s köszönetét mondott azért, hogy az eddigi tárgyalásokon vállalta a köz­vetítő szerepét. pontjait s az európai államok cso­portjai közötti bizalom növelésé­nek kérdését európai vagy globá­lis keretek között kezeljék. A többi területen nem keve­sebb lehetőség van a politikai párbeszéd fejlesztésére, a kölcsö­nösen előnyös sokoldalú együtt­működés kibontakoztatására, az akadályok leküzdésére és a régó­ta fennálló problémák megoldá­sára, beleértve az ökológiaiakat is. Ki kell küszöbölni a kölcsönös célokról és törekvésekről alkotott torz elképzeléseket, ki kell széle­síteni a kapcsolatokat, és jobban meg kell egymást ismerni. E kezdeményezés konkretizálá­sának bizonyos szakaszában ja­vasoljuk az érintett országok kép­viselői politikai szintű találkozójá­nak megtartását, hogy megvizs­gálhassuk a bizalom megszilárdí­tásának és az együttműködés minden területen való fejlesztésé­nek lehetőségeit.“ Mély meggyőződésünk, hogy ez a csehszlovák javaslat, ame­lyet az a törekvés vezérel, hogy konstruktívan hozzájáruljunk a béke és a biztonság megszilár­dításához, a leszerelés terén való haladáshoz, a kölcsönösen elő­nyös együttműködés és a bizalom kiszélesítéséhez európai és nem­zetközi viszonylatban, teljes összhangban áll az ENSZ céljaival és elveivel, amelyeket alapokmá­nya rögzít. Ezért ki szeretném fe­jezni meggyőződésemet, hogy előterjesztése konstruktív lépé­sekre ösztönzi azokat az államo­kat, amelyeket közvetlenül érint, s további ösztönzést ad az ENSZ által a világbéke és a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének létrehozása terén kifejtett tevé­kenység aktivizálásának, xxx Ludék Handl nagykövet, a kö- zép-európai haderőcsökkentési tár­gyalásokon részt vevő csehszlovák küldöttség vezetője Bécsben tegnap ismertette Miloš Jakeš javaslatát. A bécsi fórum plenáris ülésén egye­bek között hangsúlyozta, a cseh­szlovák kezdeményezés megvalósí­tásának bizonyos szakaszában az érintett országok képviselői találkoz­hatnának egymással, és megvitat­hatnák a bizalom erősítésének és az együttműködés fejlesztésének to­vábbi lehetőségeit. A bécsi tárgyalásokon részt vevő csehszlovák küldöttség szóvivője, Jozef Šesták külön sajtóértekezle­ten részletezte Miloš Jakeš javasla­tának katonai vonatkozásait. „VÁROSOK HÁBORÚJA“ Teheráni felhívás Bagdadhoz (ČSTK) - Irak és Irán között teg­nap folytatódott a „városok hábo­rúja“. Teherán­ban és Bagdad­ban egyaránt több föld-föld típusú rakéta csapódott be. Az iraki légierő csütörtökön újabb rakétákat lőtt ki Kumra, a síiták szent városára és Khomeini ajatol- lah székhelyére. Hétfő óta az iraki­ak összesen 19 rakétatámadást intéztek Teherán és hármat Kum városa ellen. A Bagdad elleni bombatámadás­nak több polgári áldozata van és súlyosak az anyagi károk is. A „vá­rosok háborújának“ újabb eszkalá­ciójával egymást vádolják a szem­ben álló felek. Irán hajlandó megszüntetni az iraki városok bombázását, amennyi­(Süddeutsche Zeitung) ben Irak is hasonlóképpen tesz. Ezt Mohammed Dzsafar Mahallati, Irán ENSZ-képviselője közölte a vi­lágszervezet főtitkárával. Javier Pé­rez de Cuellar kedden felszólította a két országot, fejezzék be a hábo­rút. Néhány órával később az ENSZ Biztonsági Tanácsa is hasonló felhí­vást tett közzé. Az ENSZ-közgyűlés határozata: Biztosítani kell a palesztin misszió normális működését (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés 42. felújított ülésszakán két határo­zatot fogadtak el. Az első szerint biztosítani kell a feltételeket a PFSZ megfigyelő-irodájának működésé­hez. A világszervezet felszólította az Egyesült Államokat mint a vendéglá­tó országot, tartsa be az ENSZ székhelyének jogállásáról szóló 1947-es megállapodásból eredő kö­telezettségeit. A másik döntésben az ENSZ Választások Bangladesben Bangladesben tegnap a 21 tagú ellenzéki koalíció bojkottja mellett megkezdődtek a parlamenti vá­lasztások. Az első jelentések szerint sikeres volt az el­lenzék felhívása: a fővárosban ele­nyésző számban, elsősorban a kor­mányzó Nemzeti Párt hívei járultak az urnák elé. Er- sad elnök szerint azonban a szava­zásra jogosultak többsége részt vesz a voksolásban, s a választások véget vetnek az ellenzék négy hó­napja tartó, az elnök lemondását követelő kampányának. Az ellenzé­kiek állítása szerint Ersad az előre megszervezett végeredmény tuda­tában lehet biztos győzelmében. (Telefoto - ČSTK) A rendkívüli biztonsági intézkedések ellenére Daccában több bomba rob­bant és számos tiltakozó akcióra került sor. Képünkön: a bangladesi fővárosban szerdán általános sztrájk kezdődött tiltakozásul a vá­lasztások ellen. a hágai nemzetközi bírósághoz for­dult, amelytől szakvéleményt kért az ENSZ és az USA közötti vitáról. A dokumentumokat 143 ország szavazta meg, egyedül Izrael nem csatlakozott a kollektív állásfoglalás­hoz. Herbert Okun, az Egyesült Államok képviselője, aki távolmaradt a szavazástól, „korainak és fölösle­gesnek“ minősítette a közgyűlés összehívását ez ügyben. Zahdi Labib Terazi, a PFSZ megfigyelője ezzel kapcsolatban re­ményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok betartja jogi kötelezettsége­it és elfogadja a világszervezet dön­tését. Peter Florin, az ENSZ-közgyű­lés 42. ülésszakának elnöke el­mondta, hogy a két elfogadott hatá­rozat egyértelmű és nem szorul ma­gyarázatra. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az USA a jövőben biztosítani fogja az összes ENSZ- misszió rendes működését. Jugoszláv áremelések (ČSTK) - A termelési költségek növe­kedése miatt a jugoszláv kormány úgy döntött, hogy felemeli egyes késztermé­kek, élelmiszerek, valamint a nyersanya­gok árait. A jugoszláv sajtó szerint a gép- és elektrotechnikai termékek árát átlago­san 14 százalékkal, a vegyipari terméke­két 16 százalékkal, az építőipari terméke­két 16-34 százalékkal emelik. A kormány határozata alapján felemelték a gumi-, textil- és bőripari gyártmányok árait is, mégpedig átlagosan 15 százalékkal. En­gedélyezték a növényolaj, a tej és más tejtermékek 16 százalékos áremelését is. BALKÁN Az enyhülés biztató jelei Vitathatatlan és örvendetes: a vártnál gazdagabb eredményekkel zárult a múlt hét végén Belgrádban a balkáni országok külügyminiszte­reinek elsó találkozója. A részt vevő hat állam - Albánia, Bulgária, Görög­ország, Jugoszlávia, Románia és Törökország - diplomáciájának ve­zetői a háromnapos intenzív tárgya­lások után kiadott nyilatkozataikban egyaránt megelégedésüknek adtak hangot, s kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a mostani Száva-parti összejövetelen sikerült lerakni az eddiginél szélesebb és építőbb szel­lemű balkáni együttműködés alapjait a közös érdeklődésre számot tartó területeken, s kijelölni ezen együtt­működés legfontosabb jövőbeni irányvonalait. A záróközlemény és a tanácsko­zás nyilvánosságra hozott anyagai­nak elemzéséből ugyanakkor az is kiderül, hogy a külügyminiszterek­nek sikerült közös nevezőre jutniuk egy olyan fokozatosan kialakítandó mechanizmus alapelveiben is, mely segítségével idővel meg lehetne ol­dani a térség államai közti, főként kétoldalú vitás kérdéseket, problé­mákat. Ezek természetesen még a belgrádi eredményekkel sem tűn­tek el, megoldani őket egyik napról a másikra nem lehet, bár az összes érintett fél kinyilvánította jóakaratát, megértésre, megegyezésre való készségét. Első lépésként elfogad­ták azt a bolgár javaslatot, miszerint a hat állam fővárosát mihamarabb „forró dróttal“ kell összekapcsolni, hogy szükség esetén azonnal lehet­séges legyen a legmagasabb szintű információcsere és konzultáció. A hat ország külügyminisztériumai­nak illetékesei a jövőben különböző szinten, beleértve a minisztereket is, rendszeresen találkoznak és ta­nácskoznak majd. Ez mindenkép­pen haladás a korábbi helyzethez képest. A megoldásra váró problémákhoz való építő szellemű, toleráns hozzá­állás eredménye, hogy a jugoszláv fővárosban már konkrét megegyezés született: a közeljövőben Ankarában összejönnek a külkereskedelmi, s Belgrádban pedig a közlekedés- ügyi miniszterek. Szófiában a kör­nyezetvédelmi szakemberek, Buka­restben meg a termelési együttmű­ködéssel és a technológiai folyama­tokkal foglalkozó szakemberek talál­kozójára kerül majd sor. A találkozó résztvevői azt javasolták, hogy An­karában egy, a térség gazdasági együttműködésének a fejlesztésével foglalkozó regionális intézet jöjjön létre. A gazdasági, műszaki, közleke­dési és környezetvédelmi együttmű­ködés területén tehát már kézzelfog­ható eredmények születtek Belgrád­ban. Hasonlóan, bár valamivel cse­kélyebb mértékben, haladás történt a humanitárius problémák kezelésé­nek területén is. Mint ismeretes, itt elsősorban a nemzeti kisebbségek helyzetének eltérő, olykor egyene­sen ellenkező megítélése okozott gondokat. A belgrádi értekezlet résztvevői most általánosságban megegyeztek abban, hogy a nemze­ti kisebbségeknek nem elválasztó, hanem összekötő kapocsnak kell lenniük az egyes népek és államok közt. A kérdést csak román részről nyilvánították úgymond kizárólag belügynek. Mindamellett mindnyá­jan kifejezték elszántságukat, hogy a jövőben konstruktívabb szellem­ben oldják majd meg az e téren fennálló problémákat. Bolgár-török viszonylatban ezt az elvi deklarációt már túl is lépték: Petr Mladenov és Meszut Yilmaz még a találkozó elő­estéjén megállapodást írt alá a két fél közti vitás kérdések rendezésére, illetve a gazdasági együttműködés meggyorsítására javaslatokat kidol­gozni hivatott munkacsoport mega­lakításáról. Ez az egyezmény azon­nal nemzetközi figyelmet keltett, mert Andreasz Papandreu görög és Turgut özal török kormányfő látvá­nyos davosi megállapodása után éppen a Bulgáriát és Törökországot elválasztó ellentétek látszottak a legnagyobbaknak, legnehezebben áthidalhatóknak a Balkánon. Nem kevésbé jelentős és fontos az, hogy a konkrét, rövidebb távon megvalósítható napirendi pontok megtárgyalása mellett a külügymi­niszterek állást foglaltak és véle­ményt cseréltek a Balkán-félszigetet érintő legfontosabb nemzetközi poli­tikai kérdésekben is. Tekintettel ar­ra, hogy a hat résztvevő közül kettő a Varsói Szerződés, kettő a NATO, egy pedig az el nem kötelezettek táborába tartozik, míg Albánia kívül áll mindenféle csoportosuláson, a vélemények már jóval megosztot- tabbak voltak. Ezért figyelemremél­tó, hogy elvben mindnyájan támo­gatják a Balkán-félsziget nukleáris és vegyi fegyverektől mentes öve­zetté nyilvánítását. A konzultációk a jövőben tovább folytatódnak, hi­szen nyilvánvaló, hogy egy ilyen lényeges és nemzetközi kihatású kérdésről csak egy legmagasabb szintű balkáni fórumon lehetne dön­teni. Bukarest megismételte ez irá­nyú javaslatát, egyelőre azonban csak Bulgária és Görögország tá­mogatta azt, míg a többiek még nem tartják időszerűnek, reálisnak a dol­got, vagy egyszerűen nem nyilat­koztak a kérdésről. Azt azonban már mindnyájan szükségesnek vélik és támogatják, hogy a regionális együttműködés bővítésével és a lé­tező problémák fokozatos megoldá­sával a balkáni országok is szorosan felzárkózzanak a világban, főként Európában végbemenő enyhülési és leszerelési folyamathoz. Mint az eddigiekből kiderül, az első balkáni külügyminiszteri érte­kezlet sikeresnek mondható. Ebben a találkozót értékelő szakemberek Keleten és Nyugaton egyaránt meg­egyeznek. Bár alapvető fordulatról még nem lehet beszélni, az már bizonyosnak látszik, hogy Belgrád- dal új szakasz kezdődött a térség országai közötti együttműködésben. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tanács­kozás építő szelleme és az elfoga­dott jelentős határozatok, tervek mindenképpen pozitívan hatnak majd az együttműködésre, a kap­csolatok összes területére. Elmond­hatjuk tehát, hogy az általános eny­hülési és leszerelési folyamat kez­detének az alapjait a Balkán-félszi­geten a mostani belgrádi külügymi­niszteri találkozó sikeresen lerakta. Az illúziók természetesen nem he- lyénvalóak, de Belgrád fényében e kedvező folytatás is várható. KOKES JÁNOS Panama-ellenes amerikai intézkedések (ČSTK) - Elliott Abrams, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese teg­nap bejelentette, kormánya leállította a Panama-csatorna bérleti díjának átuta­lását. Mint mondotta, a washingtoni kor­mány Eric Arturo Delvalle menesztett panamai államfő kérésére hozta dönté­sét. Az Egyesült Államok évente megkö­zelítőleg 10 millió dollárt fizet a csatorna­övezet használatáért. Manuel Solis Palma, Panama jelenle­gi ügyvezető államfője sajtókonferenciá­ján közölte, hogy az Egyesült Államok - szintén Dellvalle kérésére - befagyasz­totta az amerikai bankokban levő pana­mai betéteket. Washington legújabb meg­torló célzatú intézkedését a panamai bel- ügyekbe való durva beavatkozásnak mi­nősítette. Egyidejűleg határozottan visz- szautasította a Noriega tábornok ellen felhozott alaptalan vádakat, melyek sze­rint a tábornoknak köze van a nemzetközi kábítószer-csempészethez. Carlos Augusto Villalez panamai fő­ügyész is „egyértelmű politikai“ lépés­ként minősítette Washington azon kijelen­tését, miszerint Panama egyike azoknak az országoknak, amelyek a „legkevésbé támogatják" a kábítószer-csempészet el­leni harcot. A panamai fővárosban az Amerika- barát ellenzék néhány harci alakulata ut­cai zavargások szításával próbálkozik, és állandó sztrájkfelhívásokkal igyekszik a feszült légkör állandósítására. Tamil terror (ČSTK) - A Srí Lanka-i Morawe- wa faluban szerdán 15 szingalézt öltek meg a hadsereg egyenruhájá­ba öltözött tamil terroristák. A rend­őrség tegnapi jelentése alapján min­den valószínűség szerint a Tigrisek elnevezésű tamil szélsőséges szer­vezet hajtotta végre az akciókat. A Tigrisek az elmúlt napokban a muzulmán szervezetek ellen is fokozták harcukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom